Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)
1988-07-28 / 208. szám
1988. július 28., csütörtök Dunántúli napló KVM-tervek a szabályozásra, a támogatásra Az utóbbi évtizedek első, tervezett belvízrendezése Hirden valósult meg. A munka egy évig tartott. Fotó: Läufer László Merre folynak a mecseki források? A pécsi tükék még emlékeznek a mecseki szőlősgazdák társadalmi szervezetére, a hegyközségre, amely szigorúan ellenőrizte a telektulajdonosokat a telkük vízelvezetésében, a hordalékfogók, szikkasztók karbantartásban. Ma nincs ilyen gazda a hegyoldalban. Viszont egyre nagyobbak a károk, nemcsak az elúszott termőföld, hanem a belvárost időről időre elöntő vizek miatt is. Ma is gyakran meglepetésként jön az ár, azt viszont már tudjuk, hogy hol okozza a legnagyobb gondokat. Halász Miklós, a városi tanács építési és közlekedési osztályának főelőadója térképet mutat, amelyen 39 piros karika jelzi a veszélyben lévő csomópontokat a belvárostól a legdélibb szegletekig. Az elmúlt hetek lakossági fórumain, szakmai vitáin mind többen jelezték gondjaikat a rendezetlen belterületi vizekről, éppen a tavaly nyári súlyos károk megismétlődésétől tartva. A problémák és a tennivalók ismertek - bár számos rétegvíz, forrós helyéről, mozgásáról ma is keveset tudunk, legfeljebb egy-egy épület elöntésékor derül ki a létezése de éppen a megvalósításra költhető pénzből van igen kevés. A Dél-dunántúli VÍZIG két éve készült tanulmányterve egyértelműen fogalmaz: évente 24 millió forintos karbantartással több évtized alatt lehet rendezni a belterületi vizeket. A most kétmillió forintból tisztított, zárt csapadékcsatornákra évente ötször ennyi pénzzel, tizenöt év alatt elfogadható szinten lehetne üzemeltetni a rendszert. Mindez csak a rendszeres foltozgatá- sához szükséges pénz, az ellátatlan területek fejlesztése ennek többszöröse. Ahhoz ugyanis, hogy a megyeszékhely belterületi vízrendezése elfogadható szinten működjön — a tanulmánytervekből ismert —, beruházásokra lenne szükség: kiépíteni az északi és déli területen az övárok rendszert, majd a többkörös védelmet. Északról lefelé haladva felfogni a lezúduló vizet az Asz- talos-Surányi út vonalán, majd az Alkotmány-Aradi vértanúk— Vak Bottyán úton, innen lefelé két irányba, a Landler Jenő utca és a sörgyár környékén elvezetni. Aztán vannak városrészek, amelyeknek nincs semmiféle vízrendezése, mint a Makár domb, Bálics és Donatus. Hiányos a csapadékcsa- tora-hólózat is, míg a meglévő nem bírja a terhet. Csak becsülni lehet, de mintegy 80— 100 forrás van, ami ismeretlen módon mozog a hegyoldalban, a város alatt. Ezen a komplex programon a pénzek csordogálása miatt lépésenként lehet előrehaladni. Az sem kevés, hogy az utóbbi években jóval többet költ a város a vízrendezésre, ennek része a tanulmányterv megrendelése is. Jelez az is, hogy az utóbbi hónapokban többször szerepelt a testületek napirendjén a feladat, és ennek köszönhetően idén már majdnem kétszer annyit, mint az előző években, összesen tizenötmillió forintot költenek el erre a munkára. Eredmény az is, hogy az újonnan készülő rendezési tervek fontos része a belvízrendezés, sőt a magánépítkezők- től is elvárják az építési engedély kiadásakor. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisrtérium pedig részletes szabályozásra készül, várható az árvízkárelhárító társulatok szervezésének, működésének kidolgozása, valamint a kárelhárításra és a belvízrendezésre egy támogatási rendszer bevezetése. Az országos szabályozás lehetőséget ad arra is, hogy a tanácsok erőfeszítésein túlmenően a lakóközösségek is részt vegyenek a munkában. Tavoly a Táncsics Mihály utca felújításakor a külső munkákhoz csatlakoztak a lakóház-tulajdonosok is. A tanácstagok anyagi támogatást nyújtottak a tanácstagi alapból a hirdi vízrendezéshez, egyébként az utóbbi évtizedekben ez volt az első ilyen jellegű tervezett munka, és hozzájárulnak a meszesi vízfolyás tisztításához is. G. M. Kevés a szakember Sokat kell várni az ortopéd Az országban egyre több gyerek és felnőtt kénytelen ortopéd cipőt viselni. Részükre a lábbeliket mindössze három helyen: Budapesten, Szegeden és Keszthelyen készítik. A nagyobb városokban egy-egy maszek cipész is foglalkozik vele. Budapesten a Gyógyászati Segédeszközök Gyárában és az Alfa Ipari Szövetkezetben készítenek ortopéd cipőket. A keszthelyi és a szegedi üzem is a budapesti központhoz tartozik. Az ortopédiai ágazatban 250-en dolgoznak, közülük 140-en vidéken. A kisújszállási gyáregységben készülnek a botok, mankók, járógépek, és a betétes pelenká- zó Rugi-nadrógok. Az ortopéd cipő SZTK-térí- tésre 300—700 forintba kerül. Minél rászorultabb valaki, minél nagyobb a korrekció, annál kevesebbet kell fizetni. A teljes ár azonban több ezer forint, attól függően, hogy úgynevezett könnyű, vagy nehéz ortopéd cipőről van szó. — Az ortopédcikkek, lábbelik készítése teamrendszerű munka - tájékoztat Kozma Dezső, a Gyógyászati Segédeszközök Gyá rának ortopéd-betegellátási ágazatvezetője. — Itt együtt dolgozik a technikai szakember, az orvos és a gyógytornász. Az elkészített segédeszközt együttesen ellenőrzik, és tanítják be a használatát. Ez az eljárás a járógépeknél, a művégtagoknál és más ortopédiai eszközöknél is. A cipők egyedi mintavétel alapján készülnek. Kevés szakember dolgozik ezen a területen, ezért hosszú a vállalási határidő. Egy-egy lábbelire csaknem egy évet kell várni. Egyedül a gyerekcipőknél tudják — nem minden esetben — tartani a harmincnapos határidőt. Az ortopéd cipő készítése Nyugat-Európóban a mesterségbeli tudás csúcsát jelenti, ők a legjobban megfizetett mesterek. Magyarországon is dolgozott valamikor aranykoszorús ortopéd cipész, versengték érte az orvosok. Jelenleg azonban a Gyógyászati Segédeszközök Központi Gyáregységében csak hat nyugdíjas dolgozik, ők még ismerik a mesterség minden csínját- bínját, egyedül készítik el a megrendelt lábbeliket a mintavételtől kezdve a talp, lábfej és a boltozat kialakításáig. Az ortopéd cipő mindig egyedi. A megrendeléskor figyelembe veszik a beteg foglalkozását, életmódját és részletesen megismerkednek panaszaival. Nagyon fontos a pontos méretvétel. Megrajzolják a talp körvonalát, és a lábnyomot. Utána rögzítik a körfo- gati méreteket. Nagyfokú elváltozásnál gipszminta után készítik a cipőket. Havonta átlagosan kétszáz pár lábbeli kecipőre rül ki a műhelyékből, azonban 600-at rendelnek meg. Mindezt 75 cipész készíti, elsősorban kézi munkával. Szinte lehetetlen gépesíteni ezt a fajta cipőgyártást.- Az ortopéd cipők várakozási idejének rövidítését a gyár is szívügyének tartja — folytatja beszélgetésünket Kozma Dezső. - Folyamatosan képezzük a központunkban oz ipari tanulókat. Fenerstadler István ortopéd cipész, szakoktató a gyárban. Fiatol, harminckét éves. — Már tizenöt évvel ezelőtt meg kellett volna kezdeni az utánpótlás nevelését. Az országban már csak néhányon értenek ehhez a mesterséghez. Nekem az apám és a nagyapám is ezzel foglalkozott. Én tőlük tanultam a mesterfogásokat. Hosszú évek gyakorlata szükséges ahhoz, hogy az ember 'képes Jegyen egy-egy bonyolultabb cipőt elkészíteni. Nagyon fontos az is, hogy tudjon 'bánni beteg emberekkel. Nem könnyű megszokni a deformálódott láb látványát, főleg akkor ha az pici gyereké. Sajnos egyre több ilyen megrendelőnk van. Nekik gyorsan kellene cipőt csinálni. Azonban az a fura helyzet van, hogy az anyaghiány szinte eltörpül a szakember hiánya mellett. Szalai Kornélia 3 Új köntösben a Magyar Ifjúság E héttől színes nyomással, a legjobb minőségű, hazai gyártású felületkezelt papíron jelenik meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség lap- jo, a Magyar Ifjúság. A 16 színes oldallal és színes borítóval készült ifjúsági hetilapot szerdán mutatták be az újságíróknak a KISZ KB székházában. Az új küllemű Magyar Ifjúságról Gubcsi Lajos főszerkesztő szólt részletesen, a lapgazda nevében Gönci János, a KISZ KB titkára vázolta a terveket, míg a kiadási háttérről Király G. István, az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat igazgotója beszélt. A tájékoztatón elhangzott, hogy a lap igyekszik megtartani korábbi magas példányszámát, azaz — a postai terjesztéstől függően — átlagosan 180—200 ezer példányban jelenik majd meg. A formai megújulás nyomán átalakult a lap szerkezete, óm tartalmát továbbra is a fiatalabb korosztály érdekképviselete, illetve politikai nézeteinek, társadalmi szerepvállalásának, útkeresésének 'megjelenítése jellemzi. Emellett ezentúl is szerepet vállal a nemzeti múlt, a hagyományok ápolásában, a magyarságtudat erősítésében, történelmünk és mai fejlődésünk összefüggéseinek érzékeltetésében.' Fokozott figyelmet fordít 'majd a lap a fiatalokat hátrányosan érintő problémák — mint a lakáshelyzet, a teljes foglalkoztatás bizonytalanságai, a tizenévesek társadalmi térvesztése - vizsgálatára. A lap ezentúl is rendszeresen hírt ad kulturális, művészeti eseményekről, tudósít a pop- és rockzene világáról, s ugyancsak olvasható a közkedvelt sportrovat és az orvosi tanácsadás. Az új lapból elmarad viszont a havonta egyszeri melléklet, ám a szerkesztőség törekszik tematikus számok összeállítására, így például az első színes lapszám gerincét — a közelgő évforduló előtt tisztelegve - István király szellemi, politikai örökségének bemutatása adja. A nyomdatechnikai háttérről szólva elmondták, hogy továbbra is a Zrínyi Nyomda állítja elő a lapot, és ehhez központi támogatásokkal olyan beruházásokat hajtott végre, amelyek garantálják a színvonalas küllemű újság nyomását. Bár a KISZ növelte a dotáció összegét, a megújult Magyar Ifjúság korábbi árának kétszereséért, 13 forintért kapható majd. Az előfizetők azonban ez év végéig még a régi áron kapják a színes hetilapot. Hol feleled, Hol elhal A Tettye vendéglőben hangulatos sramlizenével kedveskednek a vendégeknek Pécs éjszakai A diszkrét félhomályban lézerfény villog. Az asztalok mellett elegáns hölgyek és űrök várják a műsort. Még né. hány perc és a 'kés, a villa, a póhár megáll a kézben, elsötétül a szín, kezdődik a produkció: egy 30-as évei felé közeledő hölgy énekel, majd egy ifjabb, fedetlen keblű, szőke szépség 'következik. A csábos mozdulatoknak nincs túl nagy sikere. Langyos taps, 5 néhány csipkelődő megjegyzés kíséri erőfeszítéseit. Néhány hete történt, hogy nem túl feltűnő, apró kis plakátók jelentek meg a pécsi utcán. A sokat sejtető szölveg. bői kiderült, hogy a város újabb éjszakai szóralkozóhely- lyel gazdagodótt, bár nyílt a Szőlőskert vendéglőben, finom étetekkel, italokkal és műsorral. A korábbi években sokan próbálkoztak már valami hasonlóval. De a pécsi éjszakát eddig még senkinek sem sikerült hosszabb időre tartalommal 'meatöltenie. Nemrég a Maxi bár kirakatüvegei mögül is eltűntek a színes fotók. Állítólag ebben annak is szerepe volt, hogy a környék lakói nehezen tűrték az éjszakai zajokat. — Sajnos, mi még nem tartunk ott, hogy egy üzlet tervezésénél, kialakításánál a hangszigetelésre is gondoljanak — meséli vendéglátós ismerősöm, aki eltöltött már pár évtizedet a szakmában. — Mi legfeljebb annyit tehetünk, hogy keresünk egy gmk-t és beépíttetünk egy elektromos szerkentyűt a hangerősítőbe, ami ha túllépnek egy bizonyos hangerőt, kikapcsolja a berendezést. Ez persze csak egyik része a dolognak, hiszen az igazi zajforrás maga a vendég, aki a tapasztalatok szerint a szó- rakozóhelvekről 'kilépve nem mindig tudja, mi az illem. A nyári melegben nyitott ablaknál alvó átlagpolgár nemcsak p bongos szót veszi zokon, de a hajnali motorzúgást, a taxiajtók csattanását is. Pécs éjszakai élete hol feléled, hol elhal. A hangos botrányoktól, de az újszerű kezdeményezésektől sem mentes. Az Olimpia a 70-es évek elején például sokak kedvenc szórakozóhelye volt. A bejáratnál díszes egyenruhában portás ál'lt, a kerek márványasztalok mellett, bőrfotelekben ült a közönség. — Színvonalas programokat rendeztünk mintegy két—két és fél évig — emlékezik dr. Farkas Zoltán, az egykori üzletvezető. — Felvettük a kapcsolatot a Pannónia Szálloda Vállalattal, aki a pesti Maximot és a Moulin Rouge-t üzemelteti. Barna Tibor művészeti igazgató segített, hogy olyan művészeket kapjunk, akik akkor tértek haza hosszabb vagy rövidebb külföldi turnéról és itthon éppen nem volt munkájuk. Olyan számokat is kaptunk, mint például a Rondini bűvész, vagy a Szénási házaspár, akik tányér-zsonglőrök voltak. — Mégis, miért lett vége? — Nehéz erre válaszolni, de ahogy a művészék lehetőségei bővültek, önállóan is köthettek szerződést, könnyebben kint. ma (adhattak, megszűnt Pécs kiváltságos helyzete. Persze Iközben a vendégkör összetétele is megváltozott, egy részük unta a műsort, gyakoriak lettek a hangos beszólások. Hat—nyoic hónapig keményen megválogattuk, kit engedünk be, kit nem. De egy idő után 'már nem bírtunk az emberekkel. élete 10—11 óra után szinte kihalt a város. Néhány szerelmespáron, vagy az ide-oda cikázó taxikon kívül ólig van valaki az utcán. Mindez persze nem jelenti azt, hogy nincs éjszakai élet. Csakhogy itt nem olyan leplezetlenül zajlanak a dolgok, mint Hamburg híres- hírhedt szórakozónegyedében. Nincsenek csillogó-villogó show-műsorok, vendéglők előtt nem áll senki, hogy beljebb invitálja az embert és a lányok sem szólítanak le, tesznek ajánlatot. — Rengeteg olyan változást tapasztalunk, ami kedvezőtlenül hat a forgalomra és a nyereségünkre is — magyarázza Pálli József üzletigazgató, akivel a Szőlőskert egyik asztala mellett beszélgetünk. — A hagyományos vendéglátás válságban van, s nem lehet megmenteni azzal, hogy különböző akciókkal vagy praktikákkal próbáljuk becsalogatni az embereket. Szerintem egy jó éjszakai szórakozóhelyre Pécsett is igény van. — Nem zavarja, hogy ebbe már többen belebuktak? — Tulajdonképpen mi egy intim hangulatú, szórakoztató ételbárt nyitottunk. Szeretnénk anndk lehetőségét megteremteni, hogy itt bárki nyugodtan elfogyaszthasson egy késői vacsorát, vagy találkozhasson barátaival. — Nem lél a konkurenciától? — Nézze, ide jönnek kollégák is, de én is éppen tegnap éjjel voltam a Corsában, ahol Bornemissza Géza készített egy műsort és azt mutatták be a tanács képviselőinek. Vannak ötleteink, gondolataink, majd meglátjuk, mi lesz. Ferenci Demeter
