Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-27 / 207. szám

t 1988. július 27., szerda Dunántúlt napló 3 EC-hírek A zenekar rendszeresen ad koncertet a Liszt Teremben (felvételünk a legutóbbi alkalmával ké­szült) Fotó: Tóth László Emlékek, nemzedékek Fennállásának 75. évfordulójára a Mecseki Szénbányák Koncert O A tizedik Europa Cantat- ra 20 európai és 6 tenge­rentúli országból 2500 kó­rustagot várnak, ezenkívül három nagyzenekart, 300 taggal; a szólisták, karmes­tered, ateliervezetök kb. 60- an lesznek. A legtöbb együttessel — 11 kórus — Franciaország képviselteti magát, őt Belgium és az NSZK követi 9 ill. 7 kórus­sal. Egy-egy énekkar érke­zik az USA-ból, Argentíná­ból, Japánból, Izraelből, Üj- Zélondból, Venezuelából: a tengerentúli kórusok külön koncertet adnak majd. A Szovjetunióból, Csehszlová­kiából 2—2, az NDK-ból és Lengyelországból 1—1 ének­kar vesz részt a program­ban. Jugoszláviából egyéni résztvevők jönnek. Románia a meghívás ellenére nem küldött kórust, de hogy az a műhely, amelyben erre az együttesre számítottak, mű­ködhessen, ezért Szlovákiá­ból a Magyar Tanítók Felvi­déki Kórusának 14 tagja jön, s ezek pécsi középis­kolásokkal kiegészítve mű­ködnek közre az atelierben. Magyarországot egy-egy vá­ci és szegedi kórus, vala­mint a pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa és a Pécsi Egyetemi Kórus képviseli. O A közös koncertek színhe­lye a Sportcsarnok lesz. Mi­vel a csarnok befogadóké­pessége alig nagyobb, mint a részt vevő énekesed és .szakemberek száma együtt, csak nagyon korlátozott számban vehetnek részt az érdeklődő pécsiek a közös koncerteken. A nyitó és zá­róhangversenyen még így sem, mert nincsen hely: azt ajánlhatjuk, hogy nézzék meg a koncertet a televí­zióban. A nyitó hangver­senyre pénteken 20.30-kor kerül sor, a tv a második programban 20.25-ös kez­dettel, a Bartók rádió 20.30- as kezdettel egyenesben közvetíti a műsort. A záró­koncertre augusztus 7-én, vasárnap 10.30-kor kerül sor, ugyancsak egyenes köz­vetítésben a Sportcsarnok­ból. Ezenkívül a sportcsar­nokbeli nagykoncertekre kor­látozott számban bemehet­nek az érdeklődők, ezek in­gyenesek, akárcsak az úgy­nevezett kiskoncertek, ame­lyeket hétköznaponként dél­után 3 órai kezdettel adnak a részt vevő hazai és külföl­di kórusok templomokban, művelődési házakban, ' mű­emléki utcákon, tereken. A Dunántúli Napló naponta közli ezeknek a nyilvános hangversenyeknek a helyét és idejét, de minden mű­sorügyben lehet érdeklődni a Leőwey Gimnázium 32- 688-as telefonján. O Nyilvános és ingyenes lesz a csütörtök esti kon­cert is a Székesegyház előtt, amely este 8 órakor kezdő­dik, Pécs köszönti az Euro­pa Cantatot címmel. Közre­működnek a MÉV fúvósze­nekara, a Nevelők Háza Kamarakórusa és Rézfúvós Együttese, a komlói és pé­csi zenei általános iskolák kórusai, a Pécsi Egyetemi Kórus, a Komlói Munkáskó­rus és a Kodály, a Leőwey és a Művészeti Gimnázium kórusa, a Baranya Tánc- együttes, a Pécsi Szimfoni­kus Zenekar kisegyüttese, a Pécsi Nyári Színház kórusa, Sánta Jolán, Gerdesics Fe­renc és Mari Tereza Uribe. O Az Europa Cantat alkal­mából számos kiállítás nyílt vagy nyílik a városban. Az összes állandó kiállítás megtekinthető hétfő kivéte­lével 10-től 18 óráig, ezen­kívül a Pécsi Galériában, nyitva ebben az időben az országos kerámia biennálé. A Művészetek Házában kedd kivételével 10-től 18 óráig látható Vallomások Pécsről címmel Csonka Káraly és Körtvélyesi László fotókiállí­tása, a Pécsi Kisgalérióban csütörtöktől augusztus 7-ig, naponta 10-től 18 óráig mű­tárgyvásár lesz pécsi művé­szek alkotásaiból. Zenei té­májú bélyegekből MABÉ- OSZ bélyegkióllítás van a POTE aulájában, naponta 10-től 20 óráig látogatha­tó. Szőttes- és kerámiavásór lesz a Sétatéren szombat délután 4-től megállós nél­kül — éjszaka is — vasár­nap délután 4-ig. A Kép­csarnok Vállalat Ferenczi- termében pécsi festők pécsi témájú képeiből már látha­tó kiállítás, a lakáskultúra bolt pénteken nyit bútor- és textilkiállítással. Megtekint­hetők naponta 9-től 17.30- ig, szombat és vasárnap ki­vételével. O Alkalmi postahivatal mű­ködik a fesztivál ideje alatt a Sportcsarnokban este fél 7- től a hangversenyek végéig, itt alkalmi bélyegzővel lát­ják el a leveleket, képesla­pokat. A Sétatéren felállí­tott postaládába bedobott küldeményeket is elviszik ide, és itt lepecsételik az Europa Cantat idejére ké­szült különleges bélyegző­vel. O A Magyar Rádió zenei osztálya két közvetítőkocsival települ le Pécsre, minden koncertet felvesz, és a kö­vetkező hónapokban közve­títi majd. Egyébként min­den este 10, illetve 11 órai kezdettel a Bartók rádióban beszámolnak a rádiósok a nap eseményeiről. A Ma­gyar Rádió pécsi körzeti stúdiója reggel 6.20 és 7.20- kor kezdődő híreiben . ismer­teti az aznapi koncertek he­lyét és idejét, a 18.10-kor kezdődő műsorban pedig riportokat, információkat kö­zöl az Europa Cantat ér­dekességeiről. G. T. Idén hetvenöt éves jubileu­mára készül a Mecseki Szén­bányák Koncert Fúvószenekara. A József Attila Művelődési Házban az ünnepi készülődés előtt kerestünk föl három mu­zsikust az együttesből. Bár életkoruk eltérő, mégis egyfor­ma lelkesedéssel veszik ki ré­szüket a város legrégibb fú­vószenekarának munkájából. Közülük a legidősebb, Kóré József dobos, egyben kotta- és ruhatáros is. A zeneteremben délutánon­ként rendezgeti azt a renge­teg dokumentumot, melyből a közelgő kiállításon szeretnének majd bemutatni.- Bányászcsaládból szárma­zom - kezdi a beszélgetést. Akkoriban magétól értetődő volt, hogy én is apám nyom­dokait követem. Először Pécs- bónyán dolgoztam, és mindig szerettem volna muzsikálni. 1935 óta játszom a fúvószene­karban. Azóta élmények soka­sága halmozódott föl bennem. Még ma is emlékszem, a má­sodik világháború idején, köz­vetlenül az összeomlás előtt el­rejtettük a hangszereket. Ez volt akkoriban minden vagyo­nunk.- 1945-től id. Gorrieri Fe­renc vette át a zenekar irá­nyítását. S mindjárt az ele­jén megkérdezte tőlem, milyen hangszeren szeretnék játszani. Mivel különösebb zenei elő­képzettségem nem volt, és cin- tányérosra volt szükség, így cintányéros lettem. Dobos 1976-tól vagyok.- Én is már ,,veteránnak” számítok — veszi át a szót Földvári Mihály. Kereken 50 éve, 1938-ban kezdtem a zene­karba járni. Akkoriban mint kisdobos, de mellette hegedűt tanultam. Később tértem át a trombitára. A kottaolvasást autodidakta módon sajátítot­tam el. — Mi az az erő, mely fél évszázada ide köti?- El sem tudom mondani mennyi élmény fűz a zenekar­hoz. A szabadidőm jelentős ré­szét erre szánom. Még csak néhány napja vagyok nyugdí­jas. Az a fegyelem, helytállás, amely a föld alatt összekötött bennünket, ugyanez a szellem uralkodik a zenekarban is. Ha még egyszer kezdhetném, ak­kor is itt lennék, ezt csinál­nám . . .- A felszabadulás után, de még a hatvanas évek elején is szinte csak bányászok jártak az együttesbe — folytatja Kóré József. Sőt mi, zenészek, lent a bányában iis egy fejtési csa­patban dolgoztunk. S ha te­metésre, társadalmi ünnepekre mentünk játszani, könnyű volt összeszedni a csapatot. Pedig a létszám akkor is 50 fő körül mozgott. — Ma már más a helyzet - fűzi hozzá Földvári Mihály. Az összlétszám kisebbik részét te­szik ki a bányászok, a na­gyobb rész egyéb foglalko­zású, ők jelentős zenei kép­zettséggel rendelkeznek. S nekünk, „öregeknek" is állan­dó megújulásra van szüksé­günk, hiszen a mind nívósabb fúvószenekari gyakorlat egyre magasabb teljesítményt vár tő­lünk. — A -próbákon kívül is gya­korol?- Igen. A magam szórakoz­tatására gyakran fújom a trombitámat. Leginkább a présházamban. Ott nem zava­rok senkit — mondja nevetve, majd így folytatja: - A régi, hagyományos induló, operett és könnyűzene mellett sokat változott a repertoárunk. Eb­ben nagy szerepe volt a nagy elődöknek és a jelenlegi kar­nagyunknak, Gyurkó Istvánnak. készül Fúvószenekara- Milyen műveket játszanak ma? Kóré József egy hosszú lis­tát tesz elém. Néhány szerző a nagy választékból: Bach, Händel, Mozart, Verdi, Csaj­kovszkij, Bartók, Kodály, Web- bel. .. A fúvósegyüttes legfiatalabb tagja Vida Barnabás ütős: - 17 éves vagyok, de már három éve járok a zenekarba. Ez­alatt a viszonylag rövid idő alatt számtalan élménnyel let­tem gazdagabb.- Honnan a zene szeretete?- Gyárvároson, az úttörő fúzószenekarban kezdtem, s onnan kerültem ide.- Az utánpótlást a gyárvá­rosi úttörőzenekar biztosítja?- Nagyrészt igen, de időn­ként a Liszt Ferenc Zeneisko­lából is kerülnek ide fiatalok. Szó esik még a hazai és külföldi szereplésekről, sikerek­ről, kitüntetésekről, a siklósi fúvószenekari fesztiválról, a többi fúvószenekarral való kap­csolatról, arról, hogy a zene­kar 1981 óta a „koncert” mi­nősítő fokozat elnyerése óta nevében is használja ezt a jelzőt.- Mik a közeljövő feladatai? Vida Barnabás: Augusztus elején kezdjük a próbákat, s készülünk a jubileumra. Augusztus 25-én nyitjuk meg a kiállításunkat a József Attila Művelődési Hóiban, s közös koncertet tartunk a meghívott hazai és külföldi együttesek­kel. Kóré József: Októberben a Liszt-teremben önálló, bensősé­ges hangversenyünk lesz. Földvári Mihály: A jövő év februárjában a zenekar előtt áll az újabb megmérettetés, a minősítés. Célunk megőrizni az elérhető legmagasabb szintet. Törtely Zsuzsa A Jövő angol városában Pécsi főiskolások tanulmányúton A pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola 13 hallgatóból ■és 10 oktatóból álló csoportja termelési gyakorlat, illetve szakmai tapasztalatcsere céljá­ból nemrég Angliába látoga­tott. A küldöttséget a Glou­cester megyei Művészeti és Műszaki Főiskola fogadta ja két intézmény között több éve fennálló kapcsolat keretében. A két hét alatt a vendéglátók a főiskola profiljának megfele­lő, rendkívül érdekes és tanul­ságos építészeti programot mu­tattak be. Sok évszázad településterve­zésének, közösségi és magán, célú építészetének, az értékek megőrzésének és ápolásának sajátos példáit szemlélhettük meg a római fürdőktől a kor­társ alkotásokig, sőt a jövő évszázad már ma végiggondolt és elkezdett egyfajta lehetsé­ges várostípusáig. A londoni és gloucesteri lepusztult dokk­épületek rekonstrukciója és a korhű forma új funkciókkal (la­kás, idegenforgalom, város- irányítás) való ellátása mellett talán ez az utódainknak is épülő város kínálta a legtöbb szakmai tapasztalatot. Milton Keynes-t 1970 óta építik, s 180 ezer lakossal az új településék közül a legna­gyobbra tervezik. Jellegzetes­sége, hogy mezőgazdasági te­rületeket elfoglalva nagyjából London és Birgmingham között félúton helyezkedik el azzal a nem titkolt céllal, hogy töme­geket vonjon el mind a két helyről. Ehhez egy új családias, ter­mészetközeli életformát kínál az embereknek. Csak kétszin­tes házakat építenek, azokat is szinte elrejtve a parkok és fák zöld rengetegében. Nagy vonz­erő még, hogy minden évben 4 ezer új munkahelyet létesí­tenek, elsősorban a környezet- barát mikroelektronikai és szol­gáltató iparban. Ezzel már most elérték, hogy Milton Key- nes-ben a munkanélküliség csupán 5,8 százalékos, szem­ben a 9,1 százalékos országos átlaggal. A város példája lehet az angol szakemberek körültekin­tő és előrelátó szervezőmun­kájának. Mikor döntés szüle­tett az alapításról, létrehoztok egy fejlesztési csoportot. Ez a team minden irányítási szerv­től elkülönítve felelős a tele­pülés sorsának alakulásáért, s annak teljes elkészülte után dolgavégeztével feloszlik. (Ez a forma jellemző Angliában, szakértő csoportokat egy-egy feladatra válogatnak össze.) A tervezésben és megvalósí­tásban nem az Európában megszokott sugaras, hanem a római eredetű hálós beépítési rendszert alkalmazzák. Minde­nekelőtt elkészítették a háló­rendszerben az összes közmű­vet és valamennyi utat. Figye­lemre méltó, hogy a közműve­ket nem az utak, hanem a zöldövezet alatt helyezték el. Ezek utón két ellentétes sa­rokból a leendő (azóta rész­ben megvalósult) centrum felé kezdtek el kerületenként épít­kezni. Nincs szigorú beépítési terv, csak stratégia, így az elképzeléseket mindig az ak­tuális szükségletekhez lehet igazítani. Minden kerületnek saját bevásárló és szolgáltató központja van, s a lakásokhoz klubok is készülnek. Nagyon tanulságos volt, hogy bár a város még csak részben áll, mégis szinte minden a befeje­zettség érzetét kelti az ember­ben. A szakmai tapasztalatok mellett életreszóló élmények­kel gazdagodtunk új angol barátaink segítségével. London nappali és éjszakai látványos­ságai, Bath római emlékei, Oxford ősi egyeteme, Shakes­peare szülővárosa és Warwick vára, Stonehenge kövei, Wey­mouth tengerpartja és Lulworth öblének sziklái, Salisbury 'ká­téd ralisa biztosan emlékezete­sek marodnak mindnyájunk számára. Végül meggyőződhettünk ar­ról, hogy mennyire hamisak az angol emberek hűvösségéről és tartózkodásáról szóló elő­ítéletek. Páratlan hangulatú esték falusi kiskocsmákban, búcsúvaesora egy ősi kastély lovagtermében, szívélyes csalá­doknál eltöltött napok egészí­tették ki a látnivalókat. Kovács Árpád jtép&rayő ölő ft Hétvége, k r 10 műsorokkal A hét köze kevésbé, a hét vége annál inkább nyújtott néhány olyan műsort, amelyik egyértelműen élményt jelentett. Szeretem Gyarmathy Lívia filmjeit is, jóbbára inkább azokat, amelyekben saját hangján és stílusában szólal meg. „Kiruccanásai" nem min. dig sikerülnek. Ellentétben az Együttélés c. dókumentumfilm- jével, amely több okból is emlékezetes maradt számomra, múlt heti Vakvllágban c. tévé­filmje nem nyűgözött le. Külön-külön kiváló színészi alakításai (Lukáts Andor, Sza­bó Lajos, Sir Kati, Esztergályos Cecília, Temessy Hédi, Meszlé- ry Judit és mások főszereplé­se), illetve fesztiváli különdíja ellenére sem. Története mind­két szálon klagyaltnak tűnik; megjelenítése nehézkes, túl­részletező. Jó filmhez kevés az, ha cselekménye „ugyanígy megtörténhet az életben . . .” Karlovy Vary-i '87-es különdí­ja szerintem nem a filmet, in­kább a fesztivált minősíti. („Milyen lehetett a többi?...”) Ám, ha a vége jó. . . Az el­múlt hétvége ugyanis egyaránt kedvezett a történelem s a jó, igényes filmek barátainak. Stuart Rosenberg kétrészes (angol) filmje valóban pará­dés szereposztással (Faye Du­naway, Max von Sydow, Mal­colm McDowell, Orson Welles, James Mason és mások fősze­replésével) hiteles eseményt dolgozott fel az izgalmasan tartalmas filmcsinálás vala­mennyi eszközével. És az em­beri jogok védelmének máig ható mondanivalójával. A II. világháború előestéjén a náci propagandagépezet sátáni műgonddal kitervelt propagan. daökciója, amellyel a St. Louis óceánjáró fedélzetén 937 me­nekült zsidót Kubába enged­nek távozni -, ahonnan vi­szont partraszállási engedély hiányában a hajónak vissza kell fordulnia Hamburg felé —, ezen a filmen nemcsak a fa­sizmus embertelenségének szimbóluma, Memento is . . . Tegnapi számunkban emlí­tettük ugyan, de mint televí­ziós műsor is megérdemel né­hány gondolatot a szombat esti megemlékezés. Megkapó- an szép, a maga műfajában műremeknek' is tekinthető portréfilmmel emlékezett meg a Magyar Televízió Kígyós Sándor szobrászművészről, aki 1984 őszéig közöttünk élt, al­kotott és tanított. (Rendező: Kútvölayi Katalin.) A Meghaj­lított kő címválasztás önmagá. ban is tökéletes ismeretét tük­rözi a fiatalon elhunyt művész alkotói viláqának. Életművet és ars poeticát fejez ki ez a cím, arra a művészi és emberi nagyságra utalva, amely Kí­gyós Sándor euvere-jét és em­beri habitusát egyaránt jel­lemzi. Vagyis orra utal, amit nem vagy nem eléggé vettünk észre amíg köztünk volt, keve­sektől eltekintve, okik köze­lebbről ismerték. A művész - archív fölvételekről felidézett szavai s a barátok, pályatár­sak (egyebek közt Beke Pál, Újvári Jenő, Széli Júlia, Ame­rigo Tot, Makovecz Imre és mások) emlékezései arra is in­tenek, hogy próbáljuk végre élő értékeinket is megbecsülni! A Pécsváradon augusztus 19-én megnyíló Kígyós Sándor állandó kiállítás hajlított kövei ugyanolyan művészi tartalmat hordoztak „akkor” is - mint ma ... W. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom