Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)
1988-07-23 / 203. szám
Krakkó és Pécs Testvérvárosok közvetlen együttműködése A testvérvárosok együttműködése új minőség a nemzetközi kapcsolatokban. Különösen gyümölcsözően fejlődik a Wawel városa és Baranya megye, valamint a történelmi Pécs közötti együttműködés. A megállapodás, melyet megkötöttek, határidő nélküli és folytonosan új tartalmakkal bővül. Kezdetben mindkét fél a következő témákban jelölte meg a közös érdeklődésre számot tartó területeket: kultúra és művészetek, a helyi tanácstestületek és a képviselő szervezetek problematikája, műemlékvédelem, tudomány és felsőoktatás, építészet, a természeti környezet védelme, közlekedés, ifjúsági cserekapcsolatok és a sport. Természetesen nem lehet megfeledkezni a kereskedelemről és a szolgáltató- iparról sem. Ezek a széles körű tervek két és többoldalú kapcsolatokban valósultak meg. Lengyel részről a cserékben a legélénkebben veszi ki részét többek között: a krakkói Művelődési Ház, a „Pod Baranami”, a Szövetkezeti Művelődési Központ, a Krakus, a krzeszowicei Művelődési Ház. A néprajzzal foglalkozó munkahelyeken kiállítások cseréjéről tárgyalnak. Az élet más területeiről bekapcsolódtak: a Városi Könyvtár, a Zeneakadémia, az építőművészek szövetségeinek helyi csoportjai, szobrászok, festők, zenészek, sportklubok, a Jagelló Egyetem segíti a lengyel szakos hallgatókat, a Pécsi Tudományegyetem magyar lektorokat küld Krakkóba, akik a magyar szakos hallgatókkal végzett munka szakmai felügyeletét látják el. A budapesti Lengyel Kereskedelmi Iroda munkatársai véleménye szerint a városok és régiók együttműködésének a legnagyobb eredményeit, hasznát a gazdasági cserekapcsolatokban érhetik el. Ez idáig a kétoldalú kapcsolatok az ötéves tervekre és az évente megújított államok közötti meaállapodá- sokra támaszkodtak. A legfontosabb ezekben a jegyzőkönyvekben a kölcsönös kompenzáció. Gvakran az új tárgyalások kezdete egy régebbi megállapodás végét jelenti. A gazdasági eredmények egyre inkább bizonyítják. hogy a kétoldalú kapcsolatokban széles teret kaDhatnak a közvetlen kontaktusok. Tavaly a krakkói üzletekben 1 milliárd zloty értékű áru jelent meg. Ennyit cseréltek a kereskedelmi szervek a szocialista országokkal. A magyar kereskedelmi partnerekkel - a Krakkó és Pécs közötti együttműködési megállapodás értelmében — együttműködnek: a Kinga és a Wanda kereskedelmi központok és az Arpis Vállalat. Legjobban a Jubilat és a Meruker Kereskedelmi Vállalatok között működik a kapcsolat, állandó árusítóhelyeket alakítottak ki és többé-kevésbé rendszeresen kapnak árukat Magyarországról. A közelmúltban lépett kapcsolatba a Wierzy- nek Turisztikai-Gasztronómiai Vállalat és a Mecsek- tourist. Az árukínálat gazdagításához nagyon is jól jönnének a magyar borok, mi pedig mézbort, talán Oko- cimból export sört szállíthatnánk Magyarországra. A Miraculum nevű kozmetikai gyárnak már régóta nagy gondot jelent a csomagolás. Ezért fogadjuk igen nagy örömmel a pécsi Sopiana céggel kialakulóban levő közvetlen kapcsolatot. A magyarok avórtiák a csomagológépeket, mi pedig a késztermékkel fogunk fizetni. Jó lenne, ha egyre több kereskedelmi és gazdálkodó egység lépne közvetlen kapcsolatba. A testvérvárosok együttműködési megállapodása alapján a Baranya Megyei Építőipari Vállalat és a krakkói KOMEX Építőipari Vállalat közvetlen kapcsolatot alakított ki a következő területeken: segítenek a tervezett termelési feladatok végrehajtásában, tapasztalatcserék az építési technológiákban, valamint részt vesznek egymás sportrendezvényein. Tavaly ott voltak a lengyel specialisták Budapesten is, több építkezésen. Eredményes munkájuk még a lakásépítési program teljesítésében is megmutatkozott. Ezeket a kapcsolatokat egyre gazdagítjuk és minden jel azt mutatja, hogy az év végén ismét utaznak a krakkói dolgozók Magyarországra. Amikor a hagyományos lengyel—magyar barátságról beszélünk, érdemes elgondolkodni azon, milyen tartalmat adjunk a jelennek. Budapesti nagykövetünk, Tade- usz Czechowicz úgy véli, érdemes fejleszteni a testvér- városok közötti kereskedelmi, kulturális és gazdasági kapcsolatokat. Sokat tanulhatunk és megpróbálhatjuk megérteni, hogyan oldjuk meg a nehézségeket. Wojciech Zurawski Krakkó egyik nevezetessége, az egykori királyi palota, a Wawel épülete A műemlékek városa Krakkó és Velence! Milyen sok közös vonása van e két ■híres városnak. Mindkettőben számtalan felbecsülhetetlen értékű műemlék, mindkettő rákerült a világörökség listára, mindketttő nagyon megrongálódott. A nedvesség rágja a velencei épületek falait, a közeli gyárakból a por és a gáz pusztítja kérlelhetetlenül a csodálatos építészeti elemeket. A város vezetői az egész világhoz 'fordulnak segítségért. Hogy megmentsék Velencét dollárok milliárdjaira van szükségük. Velencéhez hasonló helyzetben van a királyi Krakkó is. Az 1960-1980-ig terjedő időszakban a szakértők véleménye szerint, a város nagyobb pusztításnak volt kitéve, mint a keletkezése óta eltelt teljes időszakban. Krakkó rohamosan fejlődött ekkor, fejlődött az ipar és a gazdaság. A város 730 ezer lakosának munkahelyet, lakást, meleg vizet kellett biztosítani. Ezek a kényszerítő körülmények jobban igénybe vették a város anyagi erejét, mint a szétesőfélben lévő waweli domb, a maga világszínvonalú műemlékeivel: a kiráyi várral és a székes- egyházzal, az összedölőben levő gótikus és reneszánsz lakóházakkal, a Su- kiennice pusztuló domborműveivel, Európa egyik legrégebbi egyetemének — a Jagellónak —, épületeivel, stílusos templomaival. A gyárak és üzemek több ezer tonna port és gázt bocsátanak ki, melyek elpusztítják az épületek homlokzatán a díszítéseket, a reliefeket, a kőpárkányokat. A savas eső ijesztő gyorsasággal emészti fel a Zsigmond kápolna arany lemezeit, tóhát o fémet, melyről azt 'hittük mindennek ellenáll. Mindamellett, hogy Krakkó egyike a 12 műemlék-városkrakkóiak és az idelátogató turisták bőkezűen dobják be pénzeiket. Eddig körülbelül 4 milliárd zloty, csaknem 300 000 dollár és 45 000 rubel gyűlt össze a perselyekben. A Posztócsarnok (Sukiennice) előtt, a piactéren nak, melyet az UNESCO a világörökség listára vett fel, ebből semmiféle támogatást nem élvez. Krakkó megmentése tisztán lengyel ügy. Krakkó lakossága, a város vezetői elhatározták, hogy (hozzálátnak a város felújításához. 1978 végén megalakult a Műemlékfelújító Bizottság, melyet állami vezetés támogatott. Az emberek nem sajnálták a pénzüket, melyet a felújításra szánt csekkszámlára küldtek be. A főtéren .és Krakkó több, a turisták által kedvelt idegen- forgalmi központján perselyeket állítottak fel, melyekbe a Krakkó Lengyelország legrégebbi egyetemének, a Jagelló Egyetemnek a városa napjainkban is, az egyetemisták központja. A csaknem 800 ezer lakosú városban mintegy 50 ezer egyetemista tanul. Jelenlétük szinte minden lépésnél érzékelhető és Krakkónak különleges hangulatot ad. Különösen a tanítási szünetben érzékeljük hiányukat, amikor legtöbbjük elutazik Krakkóból. A fiatalok 11 felsőoktatási intézményben tanulnak Krakkóban. A választék tehát óriási.. A Jagelló Egyetem öt karán kívül a Műszaki Egyetemen, a Kohó- és Bányászati Akadémián keresztül — mely jó hírnévnek örvend külföldön is, az Orvosi Akadémián, a Mező- gazdasági Akadémián, a Tanárképző Főiskolán, a Szép- művészeti Főiskolán, a Színművészeti Főiskolán, a Zeneakadémián, a Közgazdasági Akadémián, a Testnevelő Főiskolán évente több ezer egyetemista tanul. Ha ehhez még hozzátesszük a Katonoi Főiskolát és a Teológiai Akadémiát, akkor szinte teljes képet Az egyetemisták központja nyerhetünk a fiatalemberek krakkói képzéséről. A városnak gondoskodnia kell a megfelelő körülmények megteremtéséről, Hogy az ország különböző pontjairól érkező egyetemisták tanulni tudjanak. A krakkói felsőoktatási intézményeknek nagyon sok helyen vannak épületei, de mégis állandó helyhiánnyal küszködnek. Elsőbbséget élveznek a' kollégiumi elhelyezésben, a diákmenzán azok a hallgatók, akik alacsony kereseti színvonalú családokból származnak. Jelenleg az úgynevezett szociális minimum, mellyel kollégiumi férőhelyet és menzát kapnak, valamint megfelelő összegű ösztöndíjat a 14 000 zloty egy főre eső átlag. Azok a hallgatók, akiknél az egy főre eső átlag kevesebb ennél az összegnél a családban ösztöndíj kiegészítést kapnak. A többieknek magukról kell gondoskodniuk. Jelenleg egy szobát, vagy lakást bérelni igen költséges. Túl a többnyire mesebeli összegekről, még igen sok szervezési probléma is adódik. Maguk az egyetemisták mégsem panaszkodnak, a Krakkóban eltöltött évek emlékezetes és szép, tartalmas időként maradnak meg emlékezetükben. Sokün vállalnak munkát, újságkihordást, takarítást és persze igyekeznek jól tanulni, mert a tanulmányi eredménytől is függ az ösztöndíjuk. Tény mindennek ellenére, hogy nem csupán az élet anyagi oldala érdekli a fiatalokat. Idén huszonnegyedik alkalommal rendezték meg a Krakkói Egyetemista Dalfesztivált. A fellépő egyetemisták és a közönség egyértelműen igen magasra értékelte ennek a fesztiválnak a színvonalát. Állandóan jelen vannak a diákklubokban is, ezek közül változatlanul a legnépszerűbb az óváros piacterén található Jaszczary, ahol az Énekelni mindenki tud rendezvényeken és a keddi jazzkoncerteken mindig nagy a tömeg. Ugyancsak sok az érdeklődő a diák színjátszók fesztiválján, a filmesek bemutatóin is. A legnépszerűbb jelenleg a videó, olyan műsorokat tudnak itt megnézni több klubban is, melyeket egyébként még nem vetítenek mozikban. De vannak még egyéb rendezvények is, ilyen például a tánctanfolyamok szervezése. Az egyetemista élet mindemellett sem csupán a szórakozást jelenti, hiszen mindenek előtt a tanulás, a könyvtári, levéltári munka, a tapasztalatok gyűjtése tölti ki életüket, mi csupán abban-segíthetjük őket, hogy lehetőségeket adunk nekik a sokirányú érdeklődés felkeltésére és az önálló kezdeményezések kibontakoztatására. Z. S. Jelentős változást eredményezett a (Minisztertanács 1985. február 18-i határozata, melynek értelmében biztosítani kell a műemlékfelújítások anyagi és egyéb feltételeit. Ez a határozat kötelezte a közlekedési minisztert Krakkó közlekedési hálózatának átdolgozására, a környezetvédelmi minisztert pedig egy olyan program kidolgozására, mely lehetővé teszi a levegő, a víz és a talaj minőségének javítását. A közlekedési hálózat átszervezése és a levegő tisztítása lehetővé teszi, hogy valóban hozzálássunk Krakkó műemlékeinek felújításához. Van mit védenünk Krakkóban, ugyanis 6 ezer műemlékobjektum található, .melyből 1500 áll védelem alatt. Ebből 620 azonnali építészeti beavatkozást igényelne. A felújítás megkezdésének pillanatától sok minden történt. A Felújítási Hatóság igazgatója . szerint, már 460 objektum nyerte vissza eredeti szépségét, ebből 60 olyan komplex tevékenységet igényelt, hogy az alapok megerősítésétől a teljes felújításig, és végül az eredeti funkció visszaállításáig minden munkát el kellett végezniük. A többi épületben megerősítették az alapokat, a tetőszerkezeteket és felújították a vezetékeket. Hosszú távú elképzelések is születtek, a legfontosabb az 1986—1995-ig terjedő időszakra tervezett munka, melynek értelmében 120—130 objektumot kell felújítani és további ezernél állagmegóvást végezni. Minderre több milliárd zloty fog elmenni. A műemléképületek között, melyek felújításra várnak, sok a gótikus és reneszánsz lakóház, számos palota van köztük, de közéjük tartozik a Slowacki Színház is, a város egyik legértékesebb épülete. Itt, a színházban a közelmúltban kezdték meg a felújítást, mely 1993-ig tart majd, tehát akkor fejezik be, mikor a színház 100-dik évfordulóját ünnepli. Krakkónak segítenek más lengyel városok is. Közülük több vállalja egy-egy objektum felújítását. Nagyon konkrét segítséget nyújt a szomszédos katowicei vajdaság. Egy Krakkó központjában található palota felújítására 50 millió zlotyt ajánlottak fel, és Ígéretükhöz híven igyekeznek 1990-re visszaállítani eredeti állapotába ezt a szép épületet. Hasonló megállapodást kötött Krakkó déli szomszédja Nowy Sacz. Felújítja a Jagelló utcában található turistairoda épületét. Lódz segít a Maria tér 3. alatti épület felújításában, Opole pedig a Jagelló Egyetem három jelentős épületét újítja fel. A főváros — Varsó, részt vesz a Collegium Juridi- cum műemléképületének felújításában. A közelmúltban határozat született a nagyobb műemlékegyüttesek teljes felújítására is. Ezek közül az egyik legértékesebb terület a Kazimir zsidónegyed, melyet nagyon megrongáltak az évek. Kezdetben ez teljesen- egyedülálló módon önálló városként működött, melyet 1335-ben Nagy Káz- mér alapított. A városnál; voltak fénykorai, mélypontjai, és végül is Krakkóhoz csatolták. Ebben a kerületben jelenleg 25 000 ember él, mintegy 760 épületben. Ezt a kerületet is felvették a világörökség listára, mivel olyan egyedülálló értékű műemlékek és urbanisztikai megoldások találhatók benne, melyek másutt ilyen mennyiségben nem lelhetők fel. Az elmúlt években a legértékesebb műemlékeket hozták-rendbe: templomokat, a zsinagógát, a városháza tornyát, jelenleg a lakóházak felújításán a sor. Ebben a kerületben található Európa egyik legépebben megőrzött zsidó temetője is. Egy más jellegű, de nem kevésbé értékes együttes a Ka- noniczna utca. Az utcában álló 24 épület közül 8 a legmagasabb értékű műemlék, 14 pedig műemlékjellegű épület. A házak a gótikus és reneszánsz időkből származnak, és a szakértők véleménye szerint, Európa legértékesebb műemlékegyütteseinek egyike. Mikor nyeri vissza Krakkó régi fényét? Ügy gondolom, körülbelül 2000-ben. És akkor nemcsak a királyi várban, a waweli székesegyházban, a Sukiennicében gyönyörködhetünk, hanem a sok gyönyörű felújított lakóházban, palotában is. Zbigniew Satala 1988. július 23., szombat HÉTVÉGE
