Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)
1988-07-16 / 196. szám
— «M» — L_ __________ ^----------------------------------------------------------------------------; Hatások burgonyából A tarcsapusztai határban levő burgonyatáblát mutatják be a meghívottaknak Lesz elegendő vetőgumó Az Állami Gazdaság külpiacokat keres vajszlói pehelyüzemének termékeire Fotó: Läufer László Banki uelemeny A gazdálkodók átvészelték a hitelszűkítést Pénzbőségre továbbra sem lehet számítani Szinte már megszoktuk, hogy hozónkban majd minden évben jelentősen több, vagy éppen lényegesen 'kevesebb terem burgonyából a szükségesnél. Az emiatt nagymértékben ingadozó burgonyaárak természetesen befolyásolják a termelői kedvet, különösen, hogy az országos 50-60 000 hektár közötti burgonyaterület háromnegyede a háztáji és kisegítő gazdaságokban található. A kistermelő érzékenyen reagál o megelőző évi keresleti és kínálati viszonyok alapján kialakult árakra, ha szükségét érzi, gyors váltásra képes. Nem így a nagyüzemek, melyeknél a speciális gépi háttér méretei gátolják az évenkénti vetésszerkezet módosítást. Baranyában nagyüzemi burgonyatermesztés a Szentlőrinci Állami Gazdaságban folyik —, nagyjából állandósult területnagyságon -, átlagosan 450 hektáron. Mindennek nő a jelentősége, ha figyelembe vesszük, hogy a 450 hektár fele szaporító terület. A szentlőrinciek saját szükségleteiken felül, mintegy 2000 hektáron történő étkezésiburgonya-elő- állitás vetőmagigényét biztosítják. A Dél-somogyi Állami Gazdaság után, 6000 tonnás termelésükkel ők a második legnagyobb vetőgumó-előállí- ták az országban. Az idei burgonya betakarításának kezdetétől még mesz- sze vagyunk, a Szentlőrinci A. G. burgonyatermesztési rendszere osztályvezetőjével, Hor- váht Attilával folytatott beszélgetésünket mégis három, már a jövő évi vetőgumó igényeket bejelentő telefonhívás zavarja meg. Természetesen az előrelátó partnereket is az foglalkoztatja most inkább, hogy milyen lesz az idei termés. Fontos ez saját burgonyatermesztésük szempontjából, no és azért is aggódnak, hogy lesz-e elég vetőgumó. — Termésbecslésbe bocsátkozni még túl korai lenne - hárítja el kérdésemet Horváth Attila -, azt azonban elmondhatjuk, hogy a gumókötések idején eléggé kedvező volt az időjárás. Ha július visszalévő napjai és augusztus sem lesznek tartósan szárazok, akkor mindenképpen meg tudjuk termelni a kívánt meny- nyiséget. — Ez mekkora termésátlagot jelent? — A szaporító területen minimum 25 tonnát kell elérnünk hektáronként. Ugyanis a tonnánként 33 000 forintba kerülő holland import burgonya felhasználásával csak a vetőgumóköltség hektáronként 80-90 000 forintot tesz ki. Ami a fajták népszerűségét illeti, az utóbbi években alig változott a lista. Fő fajta változatlanul a Desirée, igen keresett a korai Kleopátra, valamint Zalában és Vas megyében, a sárgahéjú Ella. A Szentlőrinci Állami Gazdaságban július 12-én fajtabemutatót tartottak, melyen az érdeklődők, a már ismert, jól bevált fajták megtekintése mellett, újakkal is megismerkedhettek. Szó esett egyéb, a burgonyával kapcsolatos szakmai kérdésekről is. Például arról az országos gondról, hogy a speciális burgonyatermelő (ültető, töltögető, betakarító és osztályozó) gépek, majdnem mindegyike már nullára leírt, hogy az ágazat labilis jövedelmezőségi viszonyai miatt, teljes felújításukra nem lesz lehetőség. (Megjegyzendő, hogy a tavalyi év kiemelkedően jó volt a burgonyatermesztők számára, de egy év eredményessége önmagában nem biztosítja a géppark teljes felújításához szükséges fedezetet.) Aki nem ismeri a Szentlőrinci Á. G. teljes termelési profilját, az bizonyára meglepődik azon, hogy a gazdaság nemcsak termel, hanem időnként vásárol is étkezési burgonyát. Az ok: Vajszlón burgonyapóhely-elő- á 11 í tó üzemük működik, melynek évi 2000 tonnás végtermék-előállító kapacitása nem minden évben elégíthető ki saját termesztésű étkezési burgonyával. Ilyenkor partnereiktől vásárolnak burgonyát, vagy mint idén tavasszal, az import lehetősége is felvetődhet.- Januárban még saját burgonyánkat dolgozta fel az üzem, februárban és márciusban szójahelyhet állítottunk elő, áprilisban és májusban viszont NDK-ból vásárolt burgonya került a szalagokra - tekint vissza az elmúlt hónapok termelésére az osztályvezető. — Az a speciális helyzet állt elő, hogy a hazai étkezési burgonyát magas ára miatt, nem volt gazdaságos feldolgoznunk. Az alapanyag magas beszerzési árát nem tudtuk volna érvényesíteni a pehely eladási árában. Emiatt vásároltunk 2000 tonna burgonyát az NDK-ból, mely igen jó alapanyagnak bizonyult. Pehelvből így eleget tehettünk belföldi kötelezettségeinknek, le tudtuk szállítani a szükséges mennyiségeket a hűtő- és a konzerviparnak, sőt ismét kerülhetett kis kiszerelésű, 125 és 375 grammos burgonyape- hely a boltok polcaira. Ez a termékünk ugyanis hónapokra eltűnt az üzletekből. Az induló évek sok gonddal jártak a vajszlói telephelyű pe- helyüzemben. A kapacitások lekötetlensége, a rendelések 'hiánya erősen megkérdőjelezte a jövedelmezőségét. Aztán 1985-86-ban úgy tűnt, évekre stabilizálódik a helyzet, szinte teljes kapacitással dolgozhatnak Vajszlón. A 700—800 tonnás, nagyjából állandónak tekinthető belföldi megrendeléseken túli mennyiségek értékesítésére megnyílt a csehszlovák piac. A tavalyi év végéig rendben is mentek a dolgok, időközben azonban a szállítások ellentételezési nehézségei miatt, bizonytalanná váltak a szerződéskötések. Mivel a csehszlovák üzemek továbbra is igényelnék a magyar burgo- nyapelyhet, az állami gazdaság vezetői más külkereskedelmi cégekkel kívánják felvenni a kapcsolatot, s a csehszlovák szállításokon túl, továbbra is gondolnak tőkés export lehetőségére. Mint elmondták, érdeklődés nagy számban van ezekről a piacokról is, csak az eltérő árelkép- zelések akadályozták meg eddig is az üzletkötéseket. 'Hogy nyűg-e nekik ez az üzem? Ez mindig az adott piaci helyzet függvénye. Esetenként igen, ezt mutatják az elmúlt évek tapasztalatai is, de olyan évek is vannak, lehetnek, amikor a feldolgozás lehetősége biztosítja számukra a megtermelt burgonya gazdaságos értékesítését, eladhatóságát. Balog Nándor Az év eleji hitelszűkítés érzékenyen érintette a baranyai gazdálkodókat. Néhány hónap elteltével mór pontosabb képet kaphatunk az intézkedés hatásáról. A kép ösz- szeállítá sóban dr. Buttinger Jánosnak, a Magyar Hitel Bank Rt. pécsi igazgatósága vezetőjének segítségét kértük, mivel az igazgatóság a megye gazdasági tevékenységének 70— 80 százalékát pénzeli valamilyen formában.- A reakció igen eltérő. A gazdálkodók közül sokan még ma sem hiszik el a szűkítés mértékét, bízva a korlátozás megszűnésében, változatlan formában és értékben folytatják gazdasági tevékenységüket. Kialakult egy várakozó álláspont is, aminek lényege, hogy a gazdálkodók nagyobb pénzmennyiségre várnak, azzal szeretnék megvalósítani szerkezetátalakítási céljaikat. Nagy valószínűséggel azonban ez nem fog bekövetkezni, mivel a szerkezetátalakítás leginkább csák úgy képzelhető el, hogy a gazdasági szférában egy-egy tevékenységi kört nagyságrendjében szűkítik, és az így felszabaduló tőke áramolhat új irányba. Ehhez kapcsolódna! a későbbiek során a banki pénz is - mondta dr. Buttinger János.- Milyen a jelenlegi helyzet?- Az év eleji hitelszűkítést többé-kevésbé kiheverték a gazdálkodók, mégpedig úgy, hogy többnyire a bankszférán kívüli tőkéből jutottak pénzhez, nem minden esetben legálisan. Ez a megoldás azonban csak időleges stabilitást eredményezett, mivel az év második felében újabb szűkítésre kell számítani. Ez az intézkedés pedig már feltétlen kényszerítőén fog hatni arra, hogy a nem, vagy kevésbé jövedelmező tevékenységek fölszámolásra kerüljenek.- Mi a véleménye a bankokon kivüli hitelezésről?- A megyében viszonylag kevés azon gazdálkodóknak a száma, amelyek a korábbi támogatási gyakorlat következtében olyan mértékű önfinanszírozásra tettek szert, hogy most saját tevékenységükön kívül, tartósan pénzt kölcsönözhetnének ki másoknak. Ezek, érzékelve a kereskedelmi bankok törekvéseit, a magasabb bekerülési költség ellenére kamataikat nem emelték a józan mérték fölé, viszont a ma jogszabályilag elfogadott fizetési határidőket lényegesen meghaladó időszakokat állapítottak meg egy-egy nagyobb üzletkötés során. Véleményem szerint, ez nem minősül kedvezőtlen folyamatnak mindaddig, amíg a pénzforgalomról szóló jogszabályok kereteit nem lépik túl. Gondot jelent viszont, hogy az ilyen pénzek mögött nincs valós biztosíték, a gazdálkodók pedig banki, szabadforrásba bízva kötik üzleteiket. Ezt a kényszerhelyzetet azonban a bankok nem tudják támogatni.- Milyen hatásai lehetnek a további szűkítésnek?- Az általában vett gazdálkodást kevésbé érinti mojd, ám fejlesztésre leginkább csak a konvertálható exportot előállító gazdálkodók számíthatnak. Ez esetben további korlátot jelenthet, hogy nem a mindenáron való exportbővítés lehet a cél, hanem csak olyan világpiaci minőségű termékek jöhetnek szóba, amit a partnerek hajlandók is megvásárolni. Ez a folyamat az ágazati korlátoktól mentes szerkezetátalakítást támogatja, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági egységek is elindulhatnak a követelményrendszernek megfelelő, új tevékenységi irányba.- A pécsi igazgatóság esetében konkrétan milyen hatásai voltak és lehetnek a szűkítésnek?- Néhány korábbi partnerünk számlóiát olyan bankhoz vitte, ahol ígéretet és garanciát kaoott igényeinek folyamatos és tartós kielégítésére. Minimális hasonló mozgásra számítunk még az év során. Mivel az elmentek helyére újak is jelentkeztek, ha nem is generálisan, de esetenként azért szívesen állunk volt partnereink rendelkezésére egy-egy gazdálkodási cél megvalósítása érdekében. Kamataink változatlanok maradtak.- Van-e már valamilyen elképzelés a jelenlegi bizonytalan helyzet megváltoztatására?- Napjainkban kidolgozás alatt van a bank- és költségvetési törvény. Ez egyértelmű előírásokat tartalmaz majd a kereskedelmi bankok számára is, hogy milyen módon és mértékben lesz módjuk a szerkezet- átalakulás, a gazdasági kibon- tokozás költségeit támogatni. Az egyértelmű szabályozók, a jegy- és kereskedelmi bankok kapcsolatának konkrét meghatározása előremozdíthatja, segítheti, hatékonyabbá teheti tevékenységünket. Kaszás E. Feszített termelésben 12,5 millió tégla gyártására képes egy év alatt a Baranya-Tojna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat alsómocsoládi gyára, s idén várhatóan közelíti ezt a felső határt. Az év jól kezdődött: az enyhe tél következtében február közepétől már termelt a gyár (tavaly március végén indulhattak). A termékszám az első félévben félmillióval haladja meg a tervezettet, összesen 4,9 millió kettős méretű, kevés lyukú; 400 000 kisméretű lyukas, és 50 000 kísérleti téglát (Rába-N, VF-10) gyártottak. A kereslet óriási. Általában kéthetes előjegyzéssel tudják csak az igényeket kielégíteni, annak ellenére, hogy minden szombaton, valamint minden második vasárnap plusz műszakot vállalnak az itt dolgozók. A gyár egy műszakos, a szárítókapacitás szab korlátot a napi teljesítésnek. (A szárító bővítését tervezik, egy ha1988. július 16., szombat Teljes kínálat a családiház-építőknek Minőségi tégla Álsómocsoládról gyományos szabadtéri szárító kialakításával.) Az alsómocsoládi tégla nem akármilyen: a minőségi hányad 97,5 százalékos, a selejtarány 2 százalékos (a vállalati átlag 93,2; illetve 7,3 százalék!). Venturini János, a gyár megbízott vezetője szerint a magas minőség a megfelelő agyagmegmunkálás, a préselés, a technológiai fegyelem betartásának következménye, nincs benne semmi ördöngösség. A gyár az üreges téglákra specializálódott, bár néhány éve még tömör gyártására tervezték. De üregesből jobb minőségűt tudtak előállítani, s ez találkozott a piaci igényekkel is, ugyanis ekkor lépett érvénybe az új hőszabvány, amelynek csak a korszerű falazóelemek felelnek meg. — Arra törekszünk, hogy teljes téglakínálatot biztosítsunk a ___családiház-építőknek — m ondja Venturini János. — A kettős és kisméretű, kevés lyukú termékek mellett válaszfal- téglát, és két darab kettős méretűnek megfelelő fa- lazót, úgynevezett Rába-N idomot is fogunk gyártani. Ez utóbbihoz úgy néz ki, hogy nem kell hőszigetelő vakolat, mert anélkül is megfelel a hőszabványnak. A falazó bevizsgálása még tart. Ahogy megkapjuk az eredményt, és igény is lesz a Rába-N idomra, azonnal kezdhetjük készítését. Mészáros László, a Baranya- Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat termelési osztályvezetője arról tájékoztatott, hogy vállalati szinten hasonló a helyzet az alsómo- csoládiihoz: a tavalyi nagy felvásárlás után idén visszaesésre számítottak, de akkora a kereslet a különböző téglák iránt, hogy a szombat-vasárnapi plusz műszakok minden gyárukra jellemzőek. L. Cs. K. * Előkészítik a formázott téglákat az égetéshez. Fotó: Gondos Nóra HÉTVÉGE *
