Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-14 / 194. szám

1988. július 14., csütörtök Dunántúli napló 5 A Belügy­minisztérium közleménye Letelepedési alap A Minisztertanács - a 49/1988. (VI. 28.) MT ren­delettel - letelepedési ala­pot hozott létre a tiosz- szdbb ideig Magyarorszá­gon tartózkodó külföldiek pénzügyi támogatására, társadalmi beilleszkedésük segítésére. A letelepedési alaphoz magán- és jogi személyek befizetéseikkel hozzájárul­hatnak. A hozzájárulás a rendelet 3. paragrafus (2) bekezdése értelmében köz­érdekű kötelezettségvál­lalásnak minősül, az adó­alapból levanhotó. A ma­gán- és jogi személyek a hozzájárulást az OTP V. kerületi fiókja 13016-9 szánó „letelepedési alap" elnevezésű csekkszámlájá­ra fizethetik be. Tervszerűen halad a bős—nagymaros! vízlépcsőrendszer építése Változó Du (Munkatársunk telelonjelenté- se) Több mint félszáz hazai új­ságíró indult útnak tegnap ko. ra reggel a Környezetvédelmi Minisztérium,' az OVIBER, a VITUKI, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság képvise­lőinek kíséretében, hogy láto­gatást tegyen a bős-nagyma­rosi vízlépcsőrendszer magyar és csehszlovák munkaterülete­in. Rajkától Nagymarosig a Duna 150 kilométeres hosz- szában folyó munkálatokban 2000 magyar és 4500 csehszlo­vák szakember dolgozik. Amint azt Szántó Mii lós, az OVIBER vezérigazgatója el­mondta, magyar oldalon eddig 13,5 milliárd forintot költöttek a beruházásra. Ebben az ösz- szegben benne van az a 10 millió forint is, amit például a régészeti feltárásokra adott a vállalat. A folyamszakaszon Hyolc község kap vezetékes ivóvizet Vízmű építését szervezik Villány térségében Hamarosan versenytárgyalást hirdetnek Újabb állomásához érkezett a Villány térségében építendő . vizmű szervezése. A nagyköz­ségi közös tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén arról számolt be Somogyi Jó­zsef elöljáró és Grebenár An- dorné népfrontelnök, hogy a kisjakabfalviak is szeretnének közműves ivóvizet. A nemrég befejezett felmérés szerint a lakosság nyolcvan százaléka kíván társulati tag lenni. A Villány környéki vízmű építésének gondolata az 1980- as évek elején merült fel. A térség települései egyre sú­lyosbodó ivóvízgondokkal küsz­ködnek. Részben a mennyiség, részben a kutak vizének nit- rátosodása okozza a gondot. A megoldás első lépéseként 1983-ban kutak fúrását rendel­te meg a villányi tanács. A Palkonyán, Mórokon és Vil- lánykövesden fúrt egy-egy kút bő hozamúak és egészséges vizet adónak bizonyult. A kö­vetkező évben elkészült az a tanulmányterv, amely Villány és társközségei, illetve a kö­zelben lévő Töttös—Boly társ­községe — valamint Lippó és Bezedek egy rendszerről tör­ténő, megnyugtató ivóvízellá­tásának módját foglalta össze. Kivétel Villány egy társközsé­ge, Palkonya, amelyet elfogad­ható időn belül és ésszerűen nem lehetett volna ebbe a ki­alakítandó rendszerbe kap­csolni, ezért Palkonyán külön tervezték és építették meg a vízmüvet. Rendkívüli nagy se­gítséget jelentett a település­nek, hogy a Pécsi Vízmű — ahova nagyon sokan járnak Palkonyáról dolgozni — ingyen készítette el a kiviteli tervet és nagyon gyorsan megépítet­te a vízmüvet. Tavaly tavasz- szal kezdődött a munka és ősszel végeztek. Villány és társközségei, illet­ve Lippó és Bezedek valamint Töttös a kistérségi vízműről kap majd ivóvizet. Első lépés­ként a móroki kút vizét akar­ják hasznosítani. Villánytól Vi­rágosig már van vezeték, ezt építenék tovább. A következő ütemben a villánykövesdi kút vizések egy részét - a meg­épülő vezetéken — beviszik Villányba, ahol jelenleg két, egyre kisebb hozamú kút mű­ködik. így nemcsak a villány- kövesdiek közműves ivóvíz- ellátását oldanák meg, hanem enyhítenék a nagyközség ivó­víz mennyiségi gondjait is. Harmadik ütemben kerülne sor a Villónykövesd .— Villány — Kisjakabfalva — Ivánbattyán közötti vezeték és egy újabb villányi tározó megépítésére A kiviteli terv készül és ezt követően versenytárgyaláson dől el, hogy ki nyeri a mun­kát. Az említett településeken — Ivánbattyán kivételével — befejezték a felmérést és min­denütt többségben vannak azok, akik akarják a közműves ivóvízellátást, úgy nyilatkoztak, hogy belépnek a társulatba. Az egy-egy házra jutó költség negyvenezer forint. A tervek szerint a munka teljes befejezése az 1990-es évek elején várható. T. É. Országos vegyész- konferencia Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) átadták a dunántúli analitikai kémiai díjakat, amelyeket az idén dr. Hohman Jenő, a Me­cseki Ércbányászati Vállalat Kutató-Fejlesztő üzemegységé­nek vezetője és dr. Hlavay József, a Veszprémi Vegyipari Egyetem Analitikai Tanszéké­nek oktatója érdemelt ki. Az első napi plenáris elő­adásokon kapott szót a kon­ferencia ^egyetlen, ám annál nevesebb külföldi vendége, az egyesült államokbeli George Morrison professzor, aki a legnagyobb nemzetközi anali­tikai kémiai lap, az ANALITI­CAL CHEMISTRY főszerkesztő­je. Az amerikai vendég elő­adásában az ionmikroszkópok gyógyászatban, illetve gyógy­szerkészítésben való alkalma­zásáról beszélt. A konferencia csütörtökön és pénteken a már említett terü­leteket érintő és vizsgáló elő­adásokkal folytatódik. Ideje alatt a POTE aulájának első emeleti galériáin 25 külföldi és magyar cég rendez az el­hangzó témákhoz kapcsolódó műszerkiállítást, termékbemuta­tót, a hazai kiadók közül né­hány könyvkiállítást tart. Kaszás E. ugyanis számos megőrzésre va­ró emlék jelenlétét feltételezik a szakemberek. A bős-nagymarosi vízlépcső- rendszer négy fő munkaterüle­tén folyik az építkezés. A nagymarosi és a bősi Duna szakaszon vízlépcső épül. Du. nakiliti és a csehszlovákiai Szap térségében üzemvízcsa­torna, illetve Dunakiliti térsé­gében víztározó készül. Az emberkéz építette új csatorná­ban halad majd a főhajóút. A két ország tulajdonába tartozó csatorna 17 kilométer hosszú és 300—700 méter széles. A bősi vízlépcsőtől hajózsilip ve­zet majd, a töltések magassá-, ga itt eléri a 18 métert. En­nek is most folynak a mun­kálatai. Josef Oblozsinsky, a pozso. nyi Vízgazdálkodási Beruházá­si Vállalat igazgatóhelyettese a csehszlovákiai építési terüle­ten elmondta: eddig 8 milli­árd koronát költöttek a beru­házásra, a bősi építmények megvalósítására. Elképzelések szerint idén még 2 milliárd ko­ronát költenek a bősi vagy szlovák nevén gabcsikovói nagyberuházásra. Ügy terve­zik, másfél év múlva feltöltik a víztározót és megkezdődik az erőművi turbina szerelése. A 160 megawattos bősi erő­mű első turbinája 1990 júliu­sában kezdi meg a működést. A következő turbina 3 hónap múlva lép munkába. Az ener­giatermelő berendezés 1993-ra éri el a maximális teljesít­ményt. A Duna szakaszon fo­lyó építkezések befejezésére várhatóan 1994-ben kerül sor. A teljes költségekről tegnap azt közölték, hogy azok 54,1 milliárd forintot emésztenek fel. A nagymarosi erőmű 1992 áprilisában kezdi meg műkö­dését. Nagymaroson és Duna- kilitiben a nagy műtárgyak építésén három műszakban dolgoznak. A többi magyar, országi munkahelyen nyújtott munkaidőben, ám amint azt csehszlovákiai területen el­mondták, nekik kisebb munka­erőgondjaik is vannak, ezért például lengyel munkásokat is segítségül hívtak. A vízlépcsőrendszer területén több mint félmillió ember él. Számukra sem közömbös, hogy a Duna-táj e szakasza várha­tóan igen jelentősen megvál­tozik. Ennek érdekében, amint azt a tegnapi tájékoztató so­rán többször is elmondották, átfogó, regionális rendezési és tájfejlesztési koncepció készült. Ennek kidolgozásában sze­retnék elérni azt, hogy a je­lenleginél jobb helyzetbe ke­rüljenek a térség lakói.. Egyébként a sajtótájékoztatón az újságírókat elkísérő szak­emberek hangsúlyozták, hogy csak ott bontanak, ahol feltét­lenül szükséges. Sőt igyekez­nek kedvezőbb feltételeket te. remteni az- idegenforgalom és a vízisportok kedvelői számá­ra. Pilismaróton például a 20 ezer fős üdülőtelep sorsát is kedvezően szándékoznak meg­oldani. Ferenci Demeter Holnaptól megszűnik a kertvárosi éjszakai orvosi ügyelet Holnaptól, azaz július 15-től megszűnik a kertvárosi, Test­vérvárosok tere orvosi rendelő­jében működött éjszakai orvosi ügyelet. Mielőtt megszűnésé­nek okait ismertetnénk, néz­zünk vissza indulásának idejé­re és körülményeire. 1982-ben egészségügyi mi­nisztériumi rendelet irta elő, hogy ahol csak mód van rá, meg kell szervezni a központi Kellemes munka a nyári melegben Ki ne irigyelné azokat az embereket, akik az utóbbi időben meglehetősen gyakori meleg, kánikulai napokon a vízparton dolgozhatnak. Nos azt hiszem nem „fő a feje" Csorna Lászlónak sem, aki im­már 4 esztendeje látja el a város egyik legforgalmasabb strandján, a Hullámfürdőben az úszómesteri teendőket. A. 30 éves fiatalember, aki az­előtt tengerész volt, majd a Nevelési Központban és a PMSC vízilabda szakosztályá­nál is dolgozott, meg van elé­gedve jelenlegi helyével, — Feladatköröm igen .össze­tett itt a uszodában, hiszen a rend fenntartása mellett a fürdővendégek igényeinek ki­elégítése, a személyzet, vala­mint a mintegy 15-18 ifjú úszámester irányítása, a vízmi­nőség állandó ellenőrzése, és o gépház kezelése is az én hatáskörömbe tartozik, de szí­vesen csinálom. Majd hozzátette. — A hétvé­gi csúcsforgalomban nemegy­szer 2500 vendég is megfor­dul nálunk. A fiatal gyerekek kordában tartása nem mindig megy zökkenőmentesen. A há­zirend megszegésével - mint pl. hasoncsúszás a medence szélén, játék a nem tüdővel felfújt labdával, vagy be-be- ugrálás a hullámoztató me­dencébe — nem a saját, ha­nem a másik' ember testi ép­ségét veszélyeztetik, s ez nem­csak nálunk, de a többi stran­don is tilos. Amióta itt dolgo­zom, nem történt baleset, de ennek érdekében keményen kefl fellépnem a nehéz fiúk­kal szemben, akik néha elfe­lejtik, hogy a szabály az sza­bály, s aki ezt sorozatban nem tartja be, azt jogomban áll eltanácsolni az uszodából. Eb­ből persze néha konfliktusok adódtak.- A fürdőzők többségére jellemző az imént említett vi­selkedési forma? — Nem, erről szó sincs, hi­szen a „csak" pihenni és lu­bickolni vágyók vannak több­ségben, azok az emberek, aikik nyaraló vagy egyéb nya­ralási lehetőségek híján itt próbálják kipihenni meleg napjaik fáradalmait. Tóth Tamás ügyeleteket oly módon, hogy az gyorsan és magas színvo­nalon legyen képes ellátni a sürgős eseteket. Ezt a közpon­ti ügyeletet Pécsett a Lánc ut­cai rendelőintézetben hozták létre, közel 700 000 forintos költséggel. Az 1986. május 15-i városi tanácsülésen vetették fel a kertvárosi lakosság kérését: ra­gaszkodnak hozzá, hogy ebben a vórosnyira duzzadt város­részben is legyen éjszaka or­vosi ügyelet. Ennek finanszíro­zására a tehát ajánlották fel. A tanácsülés megszavazta, így 1986. szeptember 1-jétől a Testvérvárosok terén beindult az éjszakai ügyelet. Ez az ügyelet azonban — mivel ellátására csak egy or­vost és egy asszisztenst tudtak biztosítani — csak a megjelent betegeket tudta ellátni, hívás­ra nem mehetett ki. (Nem hagyhatták üresen az ügyele­tet.) A betegforgalomról pon­tos kimutatást végeztek, s bár valóban voltak olyan esetek, amikor ez az ügyeletes segí­tett valakit megmenteni, az esetek többségében nem sür­gősségi ellátásról volt szó. Megszűnésének okai: a mű­ködése óta eltelt idő alatt a napi betegforgalom átlaga 3—5 fő. Ezek csaknem 90 szá­zaléka nem sürgős okok miatt kereste fel. Sokan kényelemből az éjszakai ügyeletessel írattak receptet. Egészen furcsa ese. tek is előfordultak, például fo­gamzásgátló tabletta felírásá­ért csenaették fel az orvost. Ez az ügyelet nem jelentett igazi segítséget, hiszen a fekvő be­tegekhez, a sürgős ellátást igénylőkhöz a központi ügyele­tet hívta az orvos, vagyis többnyire telefonközpontos sze­repet játszott. A központi ügye­let betegforgalmi naplója ta­núsága szerint az ügyelet mű­ködési ideje alatt Kertvárosból is sokkal több beteg ment a Lánc utcába, mint a Testvér- városok terére, ezt az ügyele­tét csak a szűkebb környék la­kói vették figyelembe. A tehóból csak az ügyeletet ellátók diját fedezték, az egyéb dologi költséaeket a rendelőintézetnek kellett biz­tosítani, holott költségvetésébe nem lett beépítve. így a be­tegforgalmat s a vele szem­ben álló költségek arányát nézve az Egyesített Egészség- ügyi Intézmények javaslatára a városi tanács úgy döntött, hogy nem üzemelteti tovább a kertvárosi ügyeletet. Központi ügyelet három or­vosa, két URH-állomással és az URH-adóvevőkkel ellátott ügyeleti kocsijaival 10—15 perc alatt a helyszínre érkez­nek a hívást követően, S. Zs. Siklósi bocsánatkérések — más helyett A múlt szombaton este a siklósi szabadtéri színpad előtt gyülekező közönséget a művelődési ház munkatársai várták, és sűrű bocsánatkéré­sek közepette visszafizették a néhány nappal előbb meg­vett jegyek árát. Elmaradt ugyanis a Markos—Nádas duó önálló estje, amelynek megtartására a Video Varieté Műsoriroda és a Gerencsér Sebestyén Művelődési Központ szerződött. A szerződésben benne van a műsor helye, ideje, s oz a megállapodás, hogy az iroda a bruttó bevétel 25 százalékáért bérbe veszi a színpadot, 600 ülőhellyel, (á.: 150 Ft), és 100 forintos álló­helyekkel számolva. Tartal­mazza azt is, hogy ha a meg­rendelő művelődési központ 3 nappal előbb mondja le a 'műsort, a bevétel 80 száza­lékát, ha a helyszínen mond­ja le, a teljes bevételt kö­teles kifizetni. Nem tartalmaz­za viszont azt, mire köteles a Műsoriroda, ha ő mondja le a rendezvényt. Márpedig ez történt. Az előzményekről hall­Elmaradt az előadás Védje meg a szerződés a megrendelőt! gassuk meg Pávics János igazgatót. — Július 4-én, vagyis hét­főn felhívott az iroda illeté­kes munkatársa, és érdeklő­dött, hány jegy kelt el. Mond­tam, hogy nem sok, de ná­lunk az a szokás,' hogy csak néhány nappal előbb vásá­rolnak, főként azonban' az előadás napján, a helyszínen. Ö aggodalmaskodott, hiszen ez egy drága produkció. Én felajánlottam: lemondunk a bérleti díjról, sőt, ha keve­sebb lesz a bevételük a ter­vezett 75 százaléknál, kifizet­jük a különbözetet. A szerve­ző munkatárs azt 'kérte, ezt az ígéretet erősítsem meg le­vélben. A levél még aznap elment. A szervezés folyt, az előadás napjára 300 jegy elfogyott. Ennek ellenére szombaton reggel távirat ér­kezett, amely „elővételi ér­dektelenségre és a bizonyta­lan időjárásra való tekintet­tel" lemondja az előadást. A táviratot délután kaptam meg a lakásomon. Aztán kiálltunk bocsánatot kérni és visszafi­zetni a pénzt a helybelieknek és a Harkányból érkező ren­geteg üdülőnek. A * dolog azért érthetetlen, mert a hivatásos szervező irodák —, ha drágábbak is —, megbíz­hatóbbak, mint a haknibrigá- dok, 15 éve nem volt ilyen esetünk. — Mi lesz most? — Tárgyalásban vagyunk: ők felajánlották ugyanezt a műsort még egyszer, amit én nem fogadtam el, de talán meg tudunk állapodni egy másik műsorban. Ha nem, akkor bírósághoz fordulunk, mivel a szerződésben van egy pont, amely így hangzik: „A műsoriroda vállalja, hogy a megrendelővel egyeztetett mű­vet biztosítja, s amennyiben valamelyik művész igazoltan akadályoztatott, úgy megfelelő helyettesről gondoskodik”. Szerintünk ez az előadás minden körülmények közt va­ló megtartását jelenti. A tanulsáa? A siklási mű­velődési háznak az, hogy máskor jobban megnézi a szerződés minden pontiát. A művelődésügy illetékeseinek pedig az, hogy segítsenek ki­dolgozni olyan szerződéseket, amelyek nem kiszolgáltatottá, hanem jogilag is védetté te­szik a művelődési házakat, s végső fokon a közönséget. G. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom