Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)
1988-07-01 / 181. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napio^M XLV. évfolyam, 181. szám 1988. július 1., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Az Országgyűlés elfogadta a múlt évi költségvetési törvényjavaslatot A szerkezetváltás elkerülhetetlen Hámori Csaba beszél a politikai fórumon Pécsett, a Helyőrségi klubban 0 Érdeklődő nagygyűlés, forró hangulatú lórim Villányi Miklós pénzügymi. niszter adott választ az 1987. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban tett képviselői észrevételekre. Ügy ítélte meg, hogy a beterjesztett zárszámadás helyzetértékelése, irányvonala támogatást kapott. Elmondta, hogy a pénzügyi kormányzat magáévá teszi az elhangzott javaslatokat, így például a költségvetési és hitel- kapcsolatok alaposabb elemzését, feltárását, s az országgyűlés elé terjesztését. A pénzügypolitika irányítói egyetértenek a költségvetés új. r0*!of?t£ */! > ~~ney rításával. Ez azonban igényli a kormány egészének, a parlamentnek és a társadalmi szerveknek a támogatását is. Alapvetően ugyanis a jelenleg ésszerűtlenül kiterjedt támogatások csökkentéséről van szó. Emlékeztetett arra, hogy eddigi támogatás politikánknak következményei vannak, ki kell mondani, hogy ekkora összege, két a vállalatok a hatékonyság javításával gyorsan nem képesek előteremteni. így ha rad - kálisabb utat választunk, az eddig elképzelt, tervezett alacsonyabb fogyasztói árszint nem valósítható meg. Villányi Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy helytelen szemlélet pusztán a támogatások összegét vizsgálni. Hazánk termelői és fogyasztói árrendszere alapvetően eltér például a KGST-partnereink árrendszereitől, így az áru- és gazdasági kapcsolatok beágyazása a hazai gazdaságba csak rendkívül sokrétű pénzügyi áthidalásokkal valósítható meg. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy mi a szocialista importéból egyidejűleg 33 milliárd forint bevételt is realizálunk, tehát a támogatások e szempontok figyelembe vételével ítélhetők meg. A pénzügyminiszter elismer, te, hogy a fogyasztási árkiegészítések torzulásának megszüntetése, a szintek csökkentése erőteljesen érint egyes társadalmi rétegeket, ezeket az intézkedéseket mégis indokoltnak nevezte. ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben határozottabban alkalmazzák a felszámolási eljárást. és szigorítják a szanálás feltételeit a tartósan veszteségesen gazdálkodókkal szemben. Egyetértett azzal a javaslattal, hogy a jövőben veszteségrendezésre, gazdaságtalan vállalatok szanálására a kormány ne vegyen fel hitelt, ne bocsásson ki kötvényeket. Megvizsgálandónak és elfogadhatónak ítélte azokat a javaslatokat, amelyek a Legfőbb Állami Számvevőség, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank új jogállásának kimunkálására vo. natkoztak. Kifogásolta, hogy a fogyasztói ágazatok rendre olyan igényeket terjesztenek be, amelyek megfelelő jövedelemtermeléssel nincsenek alátámasztva. Kijelentette: ez állandósítja az egyensúlyhiányt, az igéSzavaz az országgyűlés nyékét felvállalni közgazdasági érvekkel, meggyőződéssel nem lehet. A kibontakozási programot csak akkor tudjuk felgyorsítani, ha a műszaki fejlesztésre, korszerűsítésre, tudományos kutatásra, az oktatásra a jelenleginél nagyobb összegeket hagyunk felhasználni. Az ellátás színvonalát megőrizni vállaljuk az egészségügyben, de nem vállalhatunk garanciát a reál. érték megőrzésére az ellátások egyéb területein. A fegyveres testületek kiadásaival kapcsolatban elmondta, hogy a saját gazdálkodásból eredő többletbevételeik jogcímet adnak évközi többletfelhasználásra. Ilyen a hadseregnél például az őszi mezőgazdasági munkáért kapott bevétel. Egyetértett azzal is, hogy a fegyveres testületek, a védelmi ágazatok kiadásaiban is érvényesüljön a takarékosság. Az oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre reagálva, tájékoztatást adott arról, hogy a kormány a közelmúltban felsőoktatási alapot hozott létre, az idén egyelőre 150 millió forinttal. A pénzt pályázatok útján osztják; el. Szeretnék, ha az alapot vállalati pénzeszközök, sőt, lakossági adományok is bővítenék. 1989-től a kormány lehetőleg az oktatás egészét, de a felsőoktatást mindenképpen kiemelten szeretné támogatni. Az adóreformmal kapcsolatban, annak a határozott véleményének adott hangot, hogy öt hónap tapasztalatai alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni például a személyi jövedelem- adó teljesítmény-visszatartó hatásáról. Legalább egy esztendő eltelte kell ahhoz, hogy a parlament elé lehessen terjeszteni az adórendszer működésének átfogó tapasztalatait. Ezzel együtt a pénzügyi kormányzat vállalja, hogy a nagyobb hibákat, joghézagokat időközben ■ kiigazítja, ha szükséges, a törvény korrekcióját még idén a parlament elé terjeszti. Á továbbiakban elmondta, hogy az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerül a társa-, sági törvény, valamint az egységes vállalkozói adóról szóló törvény tervezete. A költség- vetési reform koncepciója lényegében kialakult; a tervezési reformmal az Országos Tervhivatal irányításával foglalkoznak a szakemberek; a társadalombiztosítási reform munkálatai folynak, döntés született abban a lényeges kérdésben, hogy a központi költségvetésről 1989. január 1- jén leválik a társadalombiztosítási alap. Az árreform további lépéseinek kimunkálása folyik, s a bérpolitika, a bérrendszer, a bérreform kérdései szintén munkaasztalon vannak. Villányi Miklós válaszolt a bős-nagymardsi vízierőművel kapcsolatos képviselői felvetésekre is. Felolvasta azt a levelet, amelyet Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter írt az Országgyűlés elnökének, s amelyben a miniszter a kormány nevében bejelenti, hogy a nagy jelentőségű beruházásról az év második felében — alapos előkészítés utón - jelentést nyújtanak be az országgyűlésnek. A Minisztertanács felajánlja, hogy a kitűzött időpontot megelőzően, valamennyi érdeklődő képviselőnek megteremti a helyszíni tájékozódás lehetőségét. A kormány tehát nyitott e kérdés parlamenti megtárgyalására. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint 4 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadta. A napirend szerint ezután az ipari miniszter tartotta meg beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási feladatairól. (Folytatás a 2. oldalon) Sem népművészeti vásár, sem nemzeti ünnep, mégis nagy a sokadalom a Széchenyi téren. A bágyasztó kora estében csendesen, érdeklődéssel várakozó tömeg. A politikai dalok, melyeket egymást váltva pengetnek az énekesek, ismerősek A táblákon azonban inerőben új, szokatlan szöveg: „Az állóvíz még senkit sem sodort el!” „Minden közösség jelölhessen országgyűlési képviselőt!” „A szennyest nem kiteregetni, hanem kimosni kell!” „Üj arcokat — Baranyában is!”- Jó szöveg - pillant hátra egy magas, bajuszos. - Ha ér*i. Akinek szál . . nagy t-rtse, azért mrcieteit csütörtök estére a pécsi Széchenyi térre nagygyűlést a KISZ Megyei Bizottsága. Dr. Fodor László beszél: — A mi generációnk nem tudja, mit jelent az utcán politizálni. Nincs tapasztalatunk, nincs gyakorlatunk. Baranya polgáraival meg kel! értetnünk, hogy rajtunk múlik, milyen lesz ez a megye. Rajtunk múlik, lesz-e politikai fordulat Baranyában. És a megyei KISZ-bizottság első titkára sorolja a célokat: demokratikus politikai intézményrendszer; türelmes társadalmi nyilvánosság; a közösségben szunnyadó erőket mozgósító közélet. Nem úgy általában az országban: itt, Baranyában. Nagy Imre, a KISZ KB titkára lép a mikrofonhoz: - A lassan magára találó magyar népről beszél, s arról, hogy a harc még csak most kezdődik: a patópálok, a közéleti dönté. seket a vadászvacsorákon hozók még köztünk vannak. Csutak István a MÉV, és Horváth János, a Pannon Volán dolgozója is a felülről jövő, paternalista országirányítás elutasítását követeli beszédében. Azután Sípos László színművész — aki Mikuli Jánossal és Tóth Lászlóval együtt kitűnő hangulati előkészítést tartott Vincze János rendezésében — most a politikai nagygyűlés résztvevői nevében megfogalmazott levelet olvassa fel: „1988. június 30-án a KISZ Baranya Megyei Bizottsága felhívására azért gyűltünk össze,. hogy hitet tegyünk a magyar- országi szocializmus átfogó és radikális relormja mellett. (...) Ne ijedjünk meg a változásokkal együttjáró konfliktusoktól! (.. .) Tekintsük természetesnek, sőt igényeljük az eltérő vélemények és álláspontok t I Mi r~' pry^'r gyűlés résztvevői, s köztük a KISZ tagjai, nyílt politikai szövetségünket ajánljuk a Magyar Szocialista Munkáspárt, a szükséges politikai lordulatot végrehajtani tudó és akaró baranyai és országos vezetőinek, tagságának." A levelet a város főterén dr. Fodor László adja át dr. Dányi Pálnak, kérve, hogy az első titkár ismertesse a soron következő pártbizottsógi ülésen, ahol a pártértekezlet utáni helyi tennivalókról lesz szó.- Szívesen megteszem, s nem csak postásnak tekintem magam. Úgy érzem, küldetést fogok teljesíteni — kezdi beszédét dr. Dányi Pál. — Mi, akik itt jelen vagyunk, sokféle ismerettel és tapasztalattal rendelkezünk. De vallom, hogy a véleménykülönbség nem bontja az egységet, hanem alkotja. E nézetkülönbségeket sbkan nemzedéki kérdésnek tüntetik fel. Nincs igazuk. Mindannyiünk körében vannak fiatalosan, a jövőért érzett felelősséggel cselekvő^ idősek, s vannak maradi, de(Folytatás a 3. oldalon) ■ < Jr* V» M —^««n! A politikai nagygyűlés Pécsett, a Széchenyi téren Läufer László felvételei isutortoKon roiytatta munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte az országos listán meg-, választott két új képviselőt, Tóth Károlyt és Viczián Jánost.
