Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-24 / 174 szám

1988. június 24., péntek Dunántúli napló 5 írásbeli feluetelík Írásbeli felvételi vizsga a JPTE Tanárképző Karán Fotó: Gondos Nóra Több éve más-más időpon­tokban írják felvételi dolgo­zataikat a magyar egyete­mekre, főiskolákra pályázók, attól függően, hogy úgyne­vezett közös érettségi-felvéte­li vagy más tantárgy a fel­vételi tárgyuk. Az utóbbi idő­ben bővült — és hírek sze­rint a közeli években teljes­sé válik — a közös érettsé­gi-felvételi tárgyak köre. Mindenesetre, akik magyar­ból, idegen nyelvből, törté­nelemből és földrajzból fel­vételiznek, tegnap kezdték meg írásbeli megméretteté­süket a JPTE Tanárképző Ka­rára. Ma pedig az Állam- és Jogtudományi Karra és a Közgazdaságtudományi Kar­ra kívánkozók is teljesíthetik azt, amire heteket, hónapo­kat készültek. Idén valamivel többen je­lentkeztek a hazai felsőokta­tási intézményekbe. Tovább nőtt az érdeklődés az orvosi és a jogi pálya iránt, keve­sebben kívánkoznak viszont agrártípusú felsőiskolákba. A tanárképző karon a szaknak megfelelő írásbeli dolgozatokon kívül tart a testnevelési alkalmassági vizsga is. Sőt — más intéz­ményekhez hasonlóan —, akik május végén írták dol­gozataikat, már elkezdték a szóbeli vizsgákat is. A teg­nap és ma írásbelizők hét­főtől adhatnak számot szó­ban is tudásukról. Ismeretes, hogy tavaly óta — az oktatási törvény értel­mében — valamennyi felvé­teliző a szóbeli vizsga előtt megtudhatja írásbeli dolgo­zatának eredményét, sőt be­tekinthet a javított munká­ba és felszólamlást is tehet. Értesüléseim . szerint tavaly nagyon kevesen reklamáltak. Valószínűleg így lesz ez idén is, amikor, a pécsi intézmé­nyek közül az orvosira négy­szeres, a JPTE Jogi Karára majdnem háromszoros, a közgazdasági karra jó két­szeres a túljelentkezés. A PMMF-en és a tanárképző karon, a szakoktól függően szóródtak a jelentkezők, de számuk összességében nőtt az előző évekhez képest. A felvételi vizsgákon — a középiskolából hozott 60 ponthoz újabb, maximálisan 60 pontot iehet szerezni, har­mincat az írásbeliken és összességében harmincat a szóbeliken. A felvételi idő­szak július elején fejeződik be, a vizsgák után vala­mennyi jelöltet írásban érte­sítik a felsőoktatási intézmé­nyek. Bozsik L. Nyugdíjasok jelentkezését is várják Zöldség- és gyümölcs­árusítás a benzinkutaknál y; SiMillyes műfajok _________ A z est vendégei közül Nagy Bandó András, Péter Gizi és Sipos László szerepel relvé- teleinken Fotó: Tóth László Esténként: Nagy Bandó Tavaly nyáron az Áfor mo­hácsi, Eszéki úti benzinkútjá- hoz azzal a kéréssel állított be egy kistermelő, hogy szí­vesen árulna ott zöldséget, gyümölcsöt, amennyiben mél­tányos áron biztosítanak az árusításhoz helyet. ötletén először meglepődtek, majd rövid tárgyalás után igent mondtak, s a kistermelő ka­pott két négyzetméternyi terü­letet, amelyen felállított egy állványt és egy napernyőt. Úgy tűnik, sikeres volt a nyá­ri forgalma, mert idén ismét jelentkezett. Az új benzinkúti szolgáltatás bevezetéséhez ez adta az öt­letet, s idén döntöttek az Áfor Baranya Megyei üzem­igazgatóságán, hogy azoknál a kutaknál, ahol nagy az át­menő forgalom, lehetőséget biztosítanak a kiskereskedők­nek, őstermelőknek, hogy zöld­ségféléket, gyümölcsöt árulja­nak. így Pécsett, a Szigeti úti, valamint az újmecsekaljai, továbbá a kővágószőlősi, a szigetvári, a sásdi benzinku­taknál és a mohácsi, Eszéki úti kútnál. A bérelhető terü­let nagysága 2—4 négyzetmé­ter, s bérleti díj, egy hónap­ra 800 forintnál kezdődik. Zavarban vagyok, vajon il- lik-e az olvasót egy irodai szo­ba körüli csendes bonyodal- ' makkol zavarni. Az összes kö­rülményeket figyelembe véve talán mégsem tanulság nélküli- az eset. A pécsi Családi'Intézet nyolc évé használ egy irodahelyisé­get a Temetkezési Vállalat központi épületében. Itt be­szélik meg az elhunyt hozzá­tartozóival, a temetést megren­delőkkel a társadalmi ünnep­ség részleteit. A vállalat ta­valy nyáron számítógépet vett, hogy gépesítse a halottak és a sírhelyek nyilvántartását. (Nem kis számról van szó: csaknem annyian nyugszanak a Köztemetőben, amennyi a vá­ros mai lakossága.) A munká­hoz szükség volna a Családi Intézet által használt helyi­ségre is. Cserébe egy íróasz­talt ajánlott fel a vállalat ab­ban a szobában,, ahol a me­gyei szolgáltatásvezető dolgo­zik. — Számunkra ez a .megoldás elfogadhatatlan — mondja Or­Megyei üzemigazgatóságán várják a jelentkezőket. Nem­csak kiskereskedők árusíthat­nak, hanem őstermelők Is, így nyugdíjasok, akiknek a nyári forgalom jelentős' kereset­kiegészítést jelenthet. A szolgáltatás bővítésére megtették az első lépéseket az Áfor Baranya Megyei üzem- igazgatóságán. Bár eddig is volt olyan szolgáltatásuk, amiről vagy nem tudtak, vagy nem volt rá igény, de tény, hogy az elmúlt néhány év alatt nem volt számottevő for­galom a benzinkutaknál áru­sított üdítőitalból és a ciga­rettából. Pedig bolti áron le­het kapni üdítőitalt Pécsett, a Fürst Sándor, a Szigeti úti kutaknál és cigarettát szin­tén a Szigeti úti, valamint a mohácsi, Eszéki úti és a har­kányi benzinkutaknál. Innen .már csak egy lépés a büfék működtetése. Mint megtudtam, ha lennének olyan vállalkozók, akik kitelepülnének büfékocsi­jukkal a forgalmasabb ku­takhoz, az Áfor Baranya Me­gyei Igazgatósága nem zár­kózna el. Természetesen az új üzletág bevezetésére a rész­letek - a költségek viselése - még nincsenek kidolgozva, de a tárgyalás lehetséges. Iroda-vita csík Ferenc, a Családi Intézet igazgatója. — Szogáltatásaink lényegéhez tartozik az intimi­tás, ugyanis mi nem csupán a kellékekről beszélünk, hanem adott esetben vigaszt igyek­szünk nyújtani a hozzátarto­zóknak. Ezt más ember jelen­létében nehéz volna eredmé­nyesen megtenni. Azonkívül a szónokunknak itt kellene átöl­töznie munkaruhaként szolgáló •sötét öltönyébe. Ez az új kö­rülmények között módfelett bo­nyodalmas lenne. Megértjük, hogy a vállalat is nehéz hely­zetben van, de ha fontos szem­pont, hogy növekedjék a tár­sadalmi temetések száma, szín­vonalas körülményeket kell biz­tosítanunk a temetői ügyinté­zés helyszínén. Mit mond a másik fél? Sza­bó Mihályné, a Temetkezési Vállalat igazgatója: Tavaly rendeztek először Sze­szélyes műfajok címen zenés szórakoztató műsort a Pécsi Nyári Színház programjaként — a címmel Antal Imre Szeszélyes évszakok című tévémagazinjá­ra utalva. Az egyik legszelle­mesebb száma a „zacskókan- táta" volt, amikor is a PNYSZ énekkara . a szokásos kórus­éneklési külsőségek mellett egykilós zacskókat durrantott el. Az idén háromkilós zacs­kók hangzottak fel. Az ötlet változatlanul frappáns, de a produkció kissé tompábban szólalt meg. Mint az egész műsor maga. Az intim Anna udvarról a ha­— Évente kétezer temetést rendezünk, ebből alig négy- száznyolcvan esetben kérnek társadalmi szertartást. 'Tehát átlagosan napi" egy-két alka­lommal tárgyalnak ügyféllel az irodában, összehasonlításként 'megjegyzem: a mi felvételi irodánkban sokszor három csa­lád is tárgyal egyszerre, egy­más füle hallatára' a szertar­tás „dologi” részleteiről... Számunkra ugyancsak fontos lenne, hogy a kegyeleti ügye­ket mások hallatára intézzük. Megfelelő körülményeket saj­nos máig sem tudtunk terem­teni a helyszűke miatt. A Csa­ládi Intézet évi 4000 forintot fizet a helyiség eszmei bére­ként. Ebben a fűtés, telefon, a takarítás mind benne van. Azért kértük, hogy költözzenek át az egyébként gyakran vidé­ken lévő szolgáltatásvezetőhöz, mert a gépi adatok bevitele két évet vesz igénybe, s a ne­talmas Szabadtéri Táncszínre költözött a Szeszélyes műfajok, s ezzel megváltoztak külső és belső arányai. Bükkösdi László rendező különböző okos trük­kökkel játszatja be a jókora színpadot: trükkökre, mértéktar­tásra egyébként azért is szük­ség volt, hogy lehetőleg törés nélkül illeszthetők legyenek a szónak nemcsak státusbeli, hanem minőségbeli érjelmében véve is amatőr és proli mű­sorszámok. (Ide kívánkozik va­lami 'büszkeségféle: a város kulturális életének sokszínűsé­gét és színvonalát bizonyítja, hogy hazai anyagból ilyen vál­tozatos és viszonylag egyenle­héz anyakönyveket, amelyek a szomszédos, egy ajtóval elvá­lasztott irodában vannak — nerrv kellene oda-vissza cipelni. Ami az öltözést illeti: a kó­rusnak külön öltözője van, a szónoknak pedig évente legfel­jebb háromszor, kell átöltöznie, amikor ’ bányásztemetést kér­nek. A személyes részletek' megbeszélésére általában ház­hoz szokott menni, vagy a munkahelyén keresik meg, eh­hez tehát nerry kell külön iro­da. Mit lehet hozzáfűzni ehhez? Anélkül, hogy fülemüleperbe avatkoznánk? Az apró nézeteltérés keskeny ösvényén sokkal tágabb prob­lémakörhöz jutunk. Meg kelle­ne teremteni a kulturált teme­tői ügyintézés feltételeit. Az elhunytak és hozzátartozóik világnézetére tekintet nélkül. Havasi J. tes műsort is lehet állítani — ámbár a szórakozni vágyó né­ző aligha gondol erre.) Min­denesetre a Szélkiáltó együttes (megzenésített versek), Vári Éva (Piaf sanzonjai), Siposs László (Bertók-versek), az N. Szabó Sándor-Unger Pálma kettős (blüettek) szokott jó for­májukat hozták, míg a Faludy László-Péter Gizi kettős - pe­dig ők igazán kitűnő ismerői a műfajnak — helyi aktualitáso­kat is tartalmazó blüettjeikkel ezúttal halványabbak voltak. A JUMP Jazzbalett (vezetője Ko­vács Hana) növekvő népsze­rűségét jelzi, hogy már egy ilyen rangos szórakoztató mű­sorba is bekerülhetett. A Ba­ranya Big Band és a PNYSZ Kórusa (Schóber Tamás, Lak- ner Tamás, Papp Zoltán veze­tésével, ill. közreműködésével) hangulatosan illeszkedett a programba. Hogy az egész est keveseb­bet matatott a lehetségesnél, annak á megváltozott ’szerkesz­tői koncepció és Antal Imre hiánya egyaránt az oka. Ta­valy Antal Imre egymaga el­adta az egész műsort; rögtörv zései, olykor vaskos, de mindig, szellemes tréfái kellemes elő­teret adtak a kórusnak, zene­karnak, szólistáknak. Most a konferanszszöveg Stenczer Béla egyébként kulturált előadásá­ban csupán az egyes műsor­számok felvezetésére szorítko­zott. Az est sztárvendége Nagy Bandó András volt, aki egy órán keresztül ontotta magá­ból a vidám történeteket. S mert ezek a történetek mai hétköznapjaink szorító politi­kai, gazdasági, közérzetbeli kérdéseire is válaszok voltak — egy humorista válaszai —, még a régi viccek is új értelmet kaptak. Jókat nevettünk tehát — kínunkban és jókedvünkben. G. T. Egyébként alka tárgyát ké­pezheti. Az Áfor Baranya M. Gy. Meg kell teremteni a kulturált ügyintézés feltételeit a köztemetőben Pécsi Balett vendég­szereplésével Jubilál a Gyulai Várszínház (Munkatársunk telefonjelen­tése.) ünnepi megnyitóval indult Gyulán, az idei évad, amely­nek zenei és prózai műsorával együttvéve, két neves évfordu­ló előtt tisztelegnek. Huszonöt éve kezdődött meg a Várszín­ház nyári előadássorozata, s 40 éve, 1948 tavaszán a ma­gyar néptáncmozgalom, a vá­rosban megrendezett első or­szágos fesztivállal. Az idei választékos zenei és táncprogram eszimei tartal­mával a 40 év előtti zászló- bontásra, és „In memóriám Rábai Miklós” alcímével, en­nek" legjelesebb alakjára kí­vánnak emlékezni. Ezt szolgálta a kedd esti ünnepélyes megnyitó műsora is, amelyben Kodály Székely- fonóját az Állami Népi Együt­tes két klasszikus műsora, a Kállai kettős és az Ecseri la­kodalmas fogta közre. S er­re utal a modern tánc, vagy­is a Pécsi Balett jelenléte is. Szerdán este tömeges ér­deklődés, vastapsos siker 'fo- gadto a Pécsi Balett produk­cióit. Bevezetőként ismét el­hangzott nagyszerű előadás­ban a Székelylonó. (Szólisták: Mészöly Katalin, Melis György, ■ Laczó András, Kukely Júlia és mások.) Sik Ferenc rendezése lebilincselő térformákkal, a várszínpad magasságának mindhárom szintjét „bejátszat­ta”, a megkapó színekben pompázó székelyviseletű kó­russal és a két népes (gyulák és békéscsabai) néptáncegyüt­tessel. Ilyen bevezető után, követ­kezett a tavaly nyáron ugyan­itt, új koreográfiával és új felfogásban bemutatott A csodálatos mandarin. Bartók remekművét ezúttal nem gép­zenével, hanem a Magyar Ál­lami Operaház zenekarának előadásában élőzeneként hal­lottuk. Óberlrank Géza vezény­letével. Eck Imre koncepciója és a címszerepben a néptán­cos Bognár Józsefet szerepel­tető újítás merészsége, úgy éreztem, kissé meghökkentette a közönséget. Annyira azért nem, hogy a lényegét, maisá­gát ne érezze meg. Lelkesen ünnepelték a táncosokat, fő­leg az ezúttal is tüneményesen táncoló, fiatal Szűcs Ágnest, a lány sferepében. A közönség és a zenekar ezután áttette székhelyét a tószínpad elé. Itt, százados fák alatti, romantikus környe­zetben mutatta be a Pécsi Balett a tíz év után újrafo­galmazott Carnrna Buranát. Carl Orff kantátáját. Az Ope­raház zenekarát és a KISZ Központi Művészegyüttes kó­rusát Hollerhung Gábor vezé­nyelte. Eck Imre új koreográfiája bővelkedik pajzán és groteszk elemekben, bővérű ötletekben, erotikus játékokban. Táncosait épp ezért is köpenybe öltöz­teti; „ebből vetkőznek ki" a /középrészben, hogy a zóróté- tel didergető „hajnalán" .is­mét" felöltözzenek. Á darab át­fogó megítéléséhez valós szín­házi miliő kellene, A lépcső­zetesen felálló nagykórus ugyanis itt nem a legideáli­sabb háttér... A táncosság, úgy tűnik, gyakorta lelassul, illetve néhéz követni, mert beleolvad a mögöttes „ember­erdőbe". A produkció egészé­ben véve sikert aratott. Legközelebb június 24-én, szerepel a Pécsi Balett ugyan­csak a tószínpadon, amikor" az East együttes legújabb nagylemezére készült Eck Im- re-koreográfiát mutatják be A szerelem sivataga címmel. Wallinger Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom