Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)
1988-06-11 / 161 szám
e eh ni le a r Uj szériázógép a Hunornál Messziről jött ember persze tényleg azt mond, amit akar, de le is lepleződhet, ha másnak is arrafelé visz az útja. Mindez arról is eszébe juthat az embernek, hogy a HUNOR pécsi bőrruházati gyárában olyan új szériázógép állt a napokban üzembe, melyről néhány éve még csak a párizsi bőrhéten járt szakemberek meséltek csodálatos történeteket.- A budapesti könnyűipari gépkiállításon, o Limexpón is szerepelt ez a számítógép vezérelte szériázó rendszer, és ha szabad így fogalmaznom, akkor mindenki beleszeretett, akiknek a gép beszerzését illetően döntő szava lehetett - emlékeztet az előzményekre Fónai László- né, a beruházási osztály veze. tője. - Kiváltani a hosszadalmas és nehézkes manuális munkát - megvásárlásával ez az elsődleges célunk. A tőkés piacokon csak azok a termékek versenyképesek, melyek nem túl nagy sorozatban készülnek. A rugalmasabb váltás fontos segítője lesz a LECTRA 301-es. Az export növelését is várjuk tőle, megvásárlásához egyébként többletet kellett vállalnunk, s ezt bízvást megtehettük. Hogy mindezt mennyiért? 149 ezer DM az alapgép ára, további tíz százalék az alkatrész, így a gép összértéke 164 ezer nyugatnémet márka. S hozzá még az ismereteket sem adják ingyen: a betanító tanfolyam heti költsége 7500 márka.- Ezt a pénzt persze nem kellett egyszerre kiadnunk — jegyzi meg Fónai Lászlóné —, lízing szerződésünk öt évre szól, és félévenkénti utólagos fizetési kötelezettségünk van. — ez — Fotó: Ptoksza László A gép kirajzoló egysége Korszerű anyagok, technológiák Pályázati felhívás! Ko{t, szerű anyagok, konstrukciók, technológiák ’88. elnevezéssel pályázatot hirdet a Műszaki és Természettudományi egyesületek Szövetsége, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Magyar Gazdosági Kamara, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, az Építésügyi és Városfejlesztési, az Ipari, a Mezőgoz- dasági és Élelmezésügyi, valamint a Közlekedési Minisztérium. A cél: a gazdaságos anyagfelhasználásra irányuló technikoi, technológiai megoldások kidolgozása, bevezetése, elterjesztése. Pályázni lehet új, korszerű szerkezeti és segédanyagok gyártásával és alkalmazásával, konstrukciókkal és termékekkel, korszerű technológiákkal; az ezekkel kopcsolatos fejlesztési, szervezési javaslattal, megvalósított, vagy megvalósult fejlesztések átvételével, illetve elterjesztésével. A díjazásra összesen 9 millió forint áll rendelkezésre. A részletes pályázati felhívás az MTESZ Szakértői Irodájától igényelhető, címük: Budapest II., Fő u. 68., postacím: 1371 Bp., Pf.: 433., telefon: 358-512. Beszélgetés a pécsi feltaléloual Két pécsi mérnök találmánya A psoriasis- sztori Az elismerésig hosszú volt az út Mint arról legutóbbi technika oldalunkon tudósítottunk 1988. március 24-én Budapesten sajtótájékoztatón adták hírül: PSORICUR RT. néven, svéd—magyar vegyesvállalatot hoztak létre a világon 250 millió embert kínzó bőrbetegség, a pikkelysömör (psoriasis), kezelésére hatékonyan alkalmazható olaj gyártására. A svédországi klinikákon végzett eredményes vizsgálat-sorozatok egyértelműen igazolták a magyar feltaláló, Horváth Ferenc, pécsi biológiatanár honi kísérleteit. A március végi, budapesti sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a vegyesvóllalat alapításának ötletétől az üzem- átadásáig, nem egészen egy év telt el. Rekordidő - mondhatnánk. Ugyanez azonban már nem igaz a találmány megszületése, és a szer hivatalos elismerése között eltelt időszakra, vagy ha igen, akkor ez az időszak inkább negatív rekordnak nevezhető. A magyar feltaláló, Horváth Ferenc ugyanis, már 1960-ban megtalálta a ma sok pikkelysömörben szenvedő betegnek reményt jelentő szerkombínációt. A „hosszú menetelésről" pécsi lakásán, családja körében beszélgetünk :- Tanár úr! Egyáltalán mi Sarkallta arra, hogy gyógyirt, gyógymódot találjon a psoriasis ellen?- Erre elég közvetlen okom volt, hiszen édesanyám is ebben a betegségben szenvedett. Nem egyszer mondta nekem: „Fiam! Ha te akarnád, biztosan megtalálnád ennek az ellenszerét. Biztosan meg tudnál gyógyítani." Hát nekiálltam. Különböző növényi oldatok kombinációival próbálkoztam. Hittem a növényekben, s az idő, valamint a több, mint száz kombináció egyike végül is engem igazolt. Két éves kísérletezgetés után, , 1960-ban született meg az eredmény. Édesanyámnál rövidesen tünetmentes hetek, hónapok következtek.- Tudásom szerint, a gyógyítás nem állt meg a családi keretek között.- Igaz. Ahogy terjedt a szer híre, egyre többen kerestek meg. Egyik beteg ajánlott a másiknak, nemegyszer orvosok küldték ide kezeltjeiket. Én nem adtam ki orvosnak magam, vizsgálatokat nem végeztem, kizárólag a házilag készített szeret biztosítottam a gyógyuláshoz. Lényegében csak annyit kértem érte, amennyibe nekem az előállítás került.- A találmány szabadalmaztatásával, hivatalos elfogadtatásával, és ezúton általános alkalmazásának lehetőségével ekkor még nem foglalkozott?- Ez volt a célom, már a kezdetektől. Levelet frtam 1962-ben az akkori egészség- ügyi miniszternek, majd folyamatosan szinte minden évben próbálkoztam valamilyen hivatalos szervnél. Az eredmény azonban mindig ugyanaz volt. Első feltételként rendszerint azt szabták meg számomra, hogy áruljam el a pontos összetételt. Joggal tarthattam hát attól, hogy saját találmányukként kívánják közreadni az én anyagomat. Mivel ez a tárgyalási alap nekem nem felelt meg, hát rendre kudarcba fulladtak a hivatalos elismertetésre tett kísérletek. Pedig 1968-ban történt kipróbálásakor, tünetmentességet értek el ezzel az anyaggal a Debreceni Bőrki i ni ká rf. Ugyanez történt egy alföldi kisvárosban is, ahol ötven beteget kezeltünk egy bőrgyógyász professzorral és egy belgyógyásszal. Utóbbi esetben teljesen egyértelmű volt, hogy a professzor ki akarta sajátítani a feltalálói érdemeket.- Nyitván tanár kollégái is tudomást szereztek nem egészen mindennapos tevékenységéről. Hogy viszonyultak önhöz?- Csodabogárnak, egyesek nem egészen normálisnak tekintettek. De mindez semmi ahhoz képest, hogy két ízben kuruzslás és üzérkedés vádjá- vel fel is jelentettek. Mondanom sem kell, a feljelentés nem a pedagógus társaim köréből érkezett. Házkutatás borzolta fel családunk kedélyeit 1968-ban és 1985-ben is. Szerencsére komolyabb bajom ezekből nem származott. Sőt, az 1985-ös „jótevőmnek”, a hódmezővásárhelyi dr. B. A.- nak, talán még hálával is tartozom. Ekkor ugyanis a rendőrség megvizsgáltatta az anyagot, melynek kedvező eredményei, a tavalyi üzleti tárgyalások alapjául szolgálhattak.- A mondás, hogy „saját hazájában senki sem lehet próféta", az ön esetében úgy tűnik, egyre inkább igazolódni látszott. Mi vezetett el végül is a hosszú kálváriát lezáró happy end-hez?- Egy szerencsés véletlen. Ágnes lányom pécsi kerámia-, műhelyében, egy magyar származású, svéd üzletkötő érdeklődött a különböző kerámia- tárgyak iránt. Eközben történt, hogy megkeresett engem itt egy beteg, s a svéd üzletkötő je; ienlétében szóbakerült a psoriasis és a gyógyítás lehetősége. Az üzletkötő beleegyezésemet kérte, hogy hivatalos tárgyalásokat kezdhessen Magyarországon ez ügyben. Ettől kezdve felgyorsultak az események, melyek egy év alatt a PSORICUR Rt. megalakításához vezettek.- Harminc éven keresztül szinte széimalomharcot vivott a szer elfogadtatásáért. Nem érezte, nem őrzi magát sértődött embernek? Itt a magyar Credit-Card? — Szómos fordulat elkeserített, ez vitathatatlan. Anna lányom például, négyszer is sikertelenül felvételizett az Orvostudományi Egyetemre, s jó néhány jel mutatott arra, hogy egy bizonyos személy szakmai féltékenységének volt köszönhető ez a sikertelenség. Mégis azt kell, hogy mondjam, hogy az orvosok többségénél nem tapasztaltam rosszindulatot. A gondokat néhány kellemetlenkedő okozta. Sértettnek pedig azért sem érzem magam, mert ezen nehéz évtizedek alatt is olyat tehettem az emberekért, ami kevés embertársamnak adatik meg. Nem sértődött, inkább boldog vagyok. No persze, szívesen vettem volna, ha már húsz éve bekövetkezik ez á kedvező fordulat. Az utóbbi időben például havonta már 50—60 segítséget kérő levél is érkezett hozzám. Nem győztem egyedül ellátni a rászorulókat, akiknek emiatt több, mint egy évet kellett várniuk, hogy sorra kerüljenek. Természetesen a vállalat megalapítása óta, én már nem készíthetek szert, így e betegek, vagy hozzátartozóik engem már hiába keresnek. — A budapesti üzemben a folyamatos gyártás előkészitését végzik, s rendelkeznek akkora készletekkel, hogy akár a szállítást is meg tudnák kezdeni. Lényegében csak a szer gyógyhatású készítményként való elismerésének országonkénti hatósági engedélyezésére várnak. (Ez folyamatban van hazánkban is.) Ha ez meg lesz, egy időben akár több piacon is megkezdhetik a forgalmazását. Vagyis ,,be van fejezve a nagy mű". Mit csinál ilyenkor az alkotó? Pihen? — Szó sincs erről. Hivatalos helyeken például azt szorgalmazom, hogy a magyar ellátás megkönnyítésére kezelő központokat alakítsunk ki. Elképzeléseim szerint, ezekben a központokban a későbbiek során, külföldi betegek kezelése is megoldható lenne. — Horváth Ferenc 63 éves. Születési helye a Heves megyei Boldog község. Találmánya egy eddig sokak boldogságát, boldogulását megnehezítő népbetegség teljes felszámolásának lehetőségét ígéri. Balog N. Rovatszerkesztő: Balog Nándor Kapcsolási elrendezés biztonságtechnikai berendezésekhez - az iparjog korántsem egyszerű nyelvén Így hívják azt az új — két pécsi mérnök alkotta - berendezést, mely a szakemberek véleménye szerint olyan azonosító rendszer csíráját hordozza magában, mint amilyenek a Nyugat-Európá- ban alkalmazott mágneskártyák, vagy éppen a Credit- Card. Mint az egyik föltalálótói, Ragoncsa Géza villamosmérnöktől megtudtuk, a szabadalmaztatás alatt álló rendszer igen széles alkalmazási lehetőségű. Egyrészt vagyonvédelmi célokat szolgálhat, lakóépületek, irodák, vagyontárgyak megóvását biztosíthatja, illetve gépjárművek illetéktelen használatát tilthatja le, másrészről viszont a kezelőnél lévő „kulcs" információtartalmának továbbításával pénzfelvételt, üzemanyag-tankolást engedélyezhet. Az eddigi megoldásokkal szemben jelentős előnye, hogy szoftvert nem igényel, nehezebben hamisítható és nem utolsósorban jóval olcsóbb azoknál. A hosszú távú föl- használás során további megtakarítási lehetőséget biztosít, hogy — épp a nagyobb megbízhatóság miatt — nincs szükség olyan gyakori kódváltásra, mint a mágneskártyáknál. S még egy érdekesség: csatlakoztatható már meglévő (például Credit-Card) rendszerekhez, jelentősen növelve azók biztonságát, s továbbfejlesztve az általuk nyújtott védelmet. Gépkocsikon szerencsésen házasítható a fedélzeti computerrel, annak memóriájában nem foglal területet. Napjainkban hazánkban is egyre több szó esik a mágneskártyák meghonosításáról. Ez a találmány módosíthatja az eddigi fejlesztési elképzeléseket, és segítségével elkerülhet a drága licenc-vásár- lás. Természetesen pemcsak elvi elképzelésről van szó, gépjárműre már létezik kidolgozott változat, az irodák védelmére szolgáló formából pedig az egyik pécsi vállalatnál a napokban szerelnek föl egy referenciapéldányt. A továbbiakban viszont gyártó, forgalmazó kerestetik. — ez —Euadzaro a T ech ni ka klub ban Bár valamennyi érdekeltet meghívóval értesítettünk a Pécsi Műszaki Adatbank átadásáról, a Technikaklub legutóbbi összejövetelén többen arról panaszkodtak, hogy csak lapunk hasábjain keresztül értesültek az eseményről, s nem jutott el hozzájuk az újításokat összefogó évkönyv. Klubunk következő foglalkozására június 16-án, 17 órakor kerül sor a Pannónia Innováció Zólyom utcai új klubhelyiségében, s aki eddig még nem kapott az évkönyvből, ott kárpótlást nyerhet. Előzetesen csak annyit kérünk, hogy igényét a 15-000-ás telefonon jelezze. A nyár előtti utolsó összejövetelen egyébként néhány pécsi vonatkozású műszaki újdonsággal- ismerkedhetnek meg az érdeklődők, s megint lesz ötletbörze is. Ingyenes vagyoni szoiganaias A magyar mérnökhallgatók külföldi szakmai cseregyakorlatainak ösztönzésére, finanszírozására, valamint külföldi diákok magyarországi szakmai programjaival kapcsolatos költségek fedezése céljából, egyenként 100 000, összesen 300 000 Ft ingyenes vagyoni szolgáltatást vállalt az Ipari Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a SOFTINVEST Szovt- verkereskedelmi és Fejlesztési Betéti Társaság és az Alkalmazástechnika Számítástechnikai Kisszövetkezet. Az összeg ez évben használható fel. A magyar ipar műszaki fejlesztésének majdani gerincét alkotó ifjú szakembergárda fel- készültségének javítását szolgáló kötelezettségvállalást a felajánlók június 10-én írták alá a Budapesti Műszaki Egyetemen, dr. Fodor Lajos rektor jelenlétében. Mint elmondták, a kötelezettségvállalás időben és összegét tekintve nyitott, várják a további csatlakozókat. 1988. június 11., szombat HÉTVÉGE
