Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-11 / 161 szám

e eh ni le a r Uj szériázógép a Hunornál Messziről jött ember persze tényleg azt mond, amit akar, de le is lepleződhet, ha más­nak is arrafelé visz az útja. Mindez arról is eszébe juthat az embernek, hogy a HUNOR pécsi bőrruházati gyárában olyan új szériázógép állt a na­pokban üzembe, melyről né­hány éve még csak a párizsi bőrhéten járt szakemberek me­séltek csodálatos történeteket.- A budapesti könnyűipari gépkiállításon, o Limexpón is szerepelt ez a számítógép vezé­relte szériázó rendszer, és ha szabad így fogalmaznom, akkor mindenki beleszeretett, akiknek a gép beszerzését illetően dön­tő szava lehetett - emlékeztet az előzményekre Fónai László- né, a beruházási osztály veze. tője. - Kiváltani a hosszadal­mas és nehézkes manuális munkát - megvásárlásával ez az elsődleges célunk. A tőkés piacokon csak azok a termé­kek versenyképesek, melyek nem túl nagy sorozatban ké­szülnek. A rugalmasabb váltás fontos segítője lesz a LECTRA 301-es. Az export növelését is várjuk tőle, megvásárlásához egyébként többletet kellett vál­lalnunk, s ezt bízvást megtehet­tük. Hogy mindezt mennyiért? 149 ezer DM az alapgép ára, to­vábbi tíz százalék az alkatrész, így a gép összértéke 164 ezer nyugatnémet márka. S hozzá még az ismereteket sem adják ingyen: a betanító tanfolyam heti költsége 7500 márka.- Ezt a pénzt persze nem kellett egyszerre kiadnunk — jegyzi meg Fónai Lászlóné —, lízing szerződésünk öt évre szól, és félévenkénti utólagos fi­zetési kötelezettségünk van. — ez — Fotó: Ptoksza László A gép kirajzoló egysége Korszerű anyagok, technológiák Pályázati felhívás! Ko{t, szerű anyagok, konstrukciók, technológiák ’88. elnevezéssel pá­lyázatot hirdet a Műszaki és Termé­szettudományi egyesületek Szövetsé­ge, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Magyar Gazdosági Ka­mara, az Ipari Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsa, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési, az Ipari, a Mezőgoz- dasági és Élelmezésügyi, valamint a Közlekedési Minisztérium. A cél: a gazdaságos anyagfel­használásra irányuló technikoi, technológiai megoldások kidolgozá­sa, bevezetése, elterjesztése. Pá­lyázni lehet új, korszerű szerkezeti és segédanyagok gyártásával és alkalmazásával, konstrukciókkal és termékekkel, korszerű technológiák­kal; az ezekkel kopcsolatos fejlesz­tési, szervezési javaslattal, megvaló­sított, vagy megvalósult fejleszté­sek átvételével, illetve elterjeszté­sével. A díjazásra összesen 9 millió fo­rint áll rendelkezésre. A részletes pályázati felhívás az MTESZ Szak­értői Irodájától igényelhető, címük: Budapest II., Fő u. 68., postacím: 1371 Bp., Pf.: 433., telefon: 358-512. Beszélgetés a pécsi feltaléloual Két pécsi mérnök találmánya A psoriasis- sztori Az elismerésig hosszú volt az út Mint arról legutóbbi techni­ka oldalunkon tudósítottunk 1988. március 24-én Budapes­ten sajtótájékoztatón adták hí­rül: PSORICUR RT. néven, svéd—magyar vegyesvállalatot hoztak létre a világon 250 millió embert kínzó bőrbeteg­ség, a pikkelysömör (psoriasis), kezelésére hatékonyan alkal­mazható olaj gyártására. A svédországi klinikákon végzett eredményes vizsgálat-sorozatok egyértelműen igazolták a ma­gyar feltaláló, Horváth Ferenc, pécsi biológiatanár honi kí­sérleteit. A március végi, budapesti sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a vegyesvóllalat ala­pításának ötletétől az üzem- át­adásáig, nem egészen egy év telt el. Rekordidő - mondhat­nánk. Ugyanez azonban már nem igaz a találmány meg­születése, és a szer hivatalos elismerése között eltelt időszak­ra, vagy ha igen, akkor ez az időszak inkább negatív rekord­nak nevezhető. A magyar fel­találó, Horváth Ferenc ugyan­is, már 1960-ban megtalálta a ma sok pikkelysömörben szenvedő betegnek reményt je­lentő szerkombínációt. A „hosszú menetelésről" pécsi la­kásán, családja körében be­szélgetünk :- Tanár úr! Egyáltalán mi Sarkallta arra, hogy gyógyirt, gyógymódot találjon a psoria­sis ellen?- Erre elég közvetlen okom volt, hiszen édesanyám is eb­ben a betegségben szenvedett. Nem egyszer mondta nekem: „Fiam! Ha te akarnád, biz­tosan megtalálnád ennek az ellenszerét. Biztosan meg tud­nál gyógyítani." Hát nekiáll­tam. Különböző növényi olda­tok kombinációival próbálkoz­tam. Hittem a növényekben, s az idő, valamint a több, mint száz kombináció egyike végül is engem igazolt. Két éves kí­sérletezgetés után, , 1960-ban született meg az eredmény. Édesanyámnál rövidesen tünet­mentes hetek, hónapok követ­keztek.- Tudásom szerint, a gyó­gyítás nem állt meg a családi keretek között.- Igaz. Ahogy terjedt a szer híre, egyre többen kerestek meg. Egyik beteg ajánlott a másiknak, nemegyszer orvo­sok küldték ide kezeltjeiket. Én nem adtam ki orvosnak ma­gam, vizsgálatokat nem végez­tem, kizárólag a házilag ké­szített szeret biztosítottam a gyógyuláshoz. Lényegében csak annyit kértem érte, amennyibe nekem az előállítás került.- A találmány szabadalmaz­tatásával, hivatalos elfogadta­tásával, és ezúton általános alkalmazásának lehetőségével ekkor még nem foglalkozott?- Ez volt a célom, már a kezdetektől. Levelet frtam 1962-ben az akkori egészség- ügyi miniszternek, majd folya­matosan szinte minden évben próbálkoztam valamilyen hiva­talos szervnél. Az eredmény azonban mindig ugyanaz volt. Első feltételként rendszerint azt szabták meg számomra, hogy áruljam el a pontos összeté­telt. Joggal tarthattam hát at­tól, hogy saját találmányukként kívánják közreadni az én anyagomat. Mivel ez a tárgya­lási alap nekem nem felelt meg, hát rendre kudarcba ful­ladtak a hivatalos elismerte­tésre tett kísérletek. Pedig 1968-ban történt kipróbálása­kor, tünetmentességet értek el ezzel az anyaggal a Debreceni Bőrki i ni ká rf. Ugyanez történt egy alföldi kisvárosban is, ahol ötven beteget kezeltünk egy bőrgyógyász professzorral és egy belgyógyásszal. Utóbbi esetben teljesen egyértelmű volt, hogy a professzor ki akarta sajátítani a feltalálói érdemeket.- Nyitván tanár kollégái is tudomást szereztek nem egé­szen mindennapos tevékeny­ségéről. Hogy viszonyultak ön­höz?- Csodabogárnak, egyesek nem egészen normálisnak te­kintettek. De mindez semmi ahhoz képest, hogy két ízben kuruzslás és üzérkedés vádjá- vel fel is jelentettek. Monda­nom sem kell, a feljelentés nem a pedagógus társaim kö­réből érkezett. Házkutatás bor­zolta fel családunk kedélyeit 1968-ban és 1985-ben is. Sze­rencsére komolyabb bajom ezekből nem származott. Sőt, az 1985-ös „jótevőmnek”, a hódmezővásárhelyi dr. B. A.- nak, talán még hálával is tartozom. Ekkor ugyanis a rendőrség megvizsgáltatta az anyagot, melynek kedvező eredményei, a tavalyi üzleti tárgyalások alapjául szolgál­hattak.- A mondás, hogy „saját hazájában senki sem lehet pró­féta", az ön esetében úgy tű­nik, egyre inkább igazolódni látszott. Mi vezetett el végül is a hosszú kálváriát lezáró happy end-hez?- Egy szerencsés véletlen. Ágnes lányom pécsi kerámia-, műhelyében, egy magyar szár­mazású, svéd üzletkötő érdek­lődött a különböző kerámia- tárgyak iránt. Eközben történt, hogy megkeresett engem itt egy beteg, s a svéd üzletkötő je; ienlétében szóbakerült a psoriasis és a gyógyítás lehetősége. Az üzletkötő bele­egyezésemet kérte, hogy hiva­talos tárgyalásokat kezdhes­sen Magyarországon ez ügy­ben. Ettől kezdve felgyorsul­tak az események, melyek egy év alatt a PSORICUR Rt. meg­alakításához vezettek.- Harminc éven keresztül szinte széimalomharcot vivott a szer elfogadtatásáért. Nem érezte, nem őrzi magát sértő­dött embernek? Itt a magyar Credit-Card? — Szómos fordulat elkeserí­tett, ez vitathatatlan. Anna lányom például, négyszer is sikertelenül felvételizett az Orvostudományi Egyetemre, s jó néhány jel mutatott arra, hogy egy bizonyos személy szakmai féltékenységének volt köszönhető ez a sikertelenség. Mégis azt kell, hogy mondjam, hogy az orvosok többségénél nem tapasztaltam rosszindula­tot. A gondokat néhány kelle­metlenkedő okozta. Sértettnek pedig azért sem érzem magam, mert ezen nehéz évtizedek alatt is olyat tehettem az em­berekért, ami kevés embertár­samnak adatik meg. Nem sér­tődött, inkább boldog vagyok. No persze, szívesen vettem volna, ha már húsz éve bekö­vetkezik ez á kedvező fordulat. Az utóbbi időben például ha­vonta már 50—60 segítséget kérő levél is érkezett hozzám. Nem győztem egyedül ellátni a rászorulókat, akiknek emiatt több, mint egy évet kellett vár­niuk, hogy sorra kerüljenek. Természetesen a vállalat meg­alapítása óta, én már nem ké­szíthetek szert, így e betegek, vagy hozzátartozóik engem már hiába keresnek. — A budapesti üzemben a folyamatos gyártás előkészitését végzik, s rendelkeznek akkora készletekkel, hogy akár a szállítást is meg tudnák kez­deni. Lényegében csak a szer gyógyhatású készítményként való elismerésének országon­kénti hatósági engedélyezésére várnak. (Ez folyamatban van hazánkban is.) Ha ez meg lesz, egy időben akár több piacon is megkezdhetik a forgalmazását. Vagyis ,,be van fejezve a nagy mű". Mit csi­nál ilyenkor az alkotó? Pihen? — Szó sincs erről. Hivatalos helyeken például azt szorgal­mazom, hogy a magyar ellátás megkönnyítésére kezelő köz­pontokat alakítsunk ki. Elkép­zeléseim szerint, ezekben a központokban a későbbiek so­rán, külföldi betegek kezelé­se is megoldható lenne. — Horváth Ferenc 63 éves. Születési helye a Heves me­gyei Boldog község. Találmá­nya egy eddig sokak boldog­ságát, boldogulását megnehe­zítő népbetegség teljes fel­számolásának lehetőségét ígéri. Balog N. Rovatszerkesztő: Balog Nándor Kapcsolási elrendezés biz­tonságtechnikai berendezések­hez - az iparjog korántsem egyszerű nyelvén Így hívják azt az új — két pécsi mérnök alkotta - berendezést, mely a szakemberek véleménye szerint olyan azonosító rendszer csí­ráját hordozza magában, mint amilyenek a Nyugat-Európá- ban alkalmazott mágneskár­tyák, vagy éppen a Credit- Card. Mint az egyik föltalálótói, Ragoncsa Géza villamosmér­nöktől megtudtuk, a szaba­dalmaztatás alatt álló rend­szer igen széles alkalmazási lehetőségű. Egyrészt vagyon­védelmi célokat szolgálhat, la­kóépületek, irodák, vagyontár­gyak megóvását biztosíthatja, illetve gépjárművek illetékte­len használatát tilthatja le, másrészről viszont a kezelőnél lévő „kulcs" információtartal­mának továbbításával pénzfel­vételt, üzemanyag-tankolást engedélyezhet. Az eddigi megoldásokkal szemben jelentős előnye, hogy szoftvert nem igényel, nehe­zebben hamisítható és nem utolsósorban jóval olcsóbb azoknál. A hosszú távú föl- használás során további meg­takarítási lehetőséget biztosít, hogy — épp a nagyobb meg­bízhatóság miatt — nincs szük­ség olyan gyakori kódváltásra, mint a mágneskártyáknál. S még egy érdekesség: csatla­koztatható már meglévő (pél­dául Credit-Card) rendszerek­hez, jelentősen növelve azók biztonságát, s továbbfejlesztve az általuk nyújtott védelmet. Gépkocsikon szerencsésen há­zasítható a fedélzeti compu­terrel, annak memóriájában nem foglal területet. Napjainkban hazánkban is egyre több szó esik a mág­neskártyák meghonosításáról. Ez a találmány módosíthatja az eddigi fejlesztési elképze­léseket, és segítségével elke­rülhet a drága licenc-vásár- lás. Természetesen pemcsak elvi elképzelésről van szó, gépjárműre már létezik kidol­gozott változat, az irodák vé­delmére szolgáló formából pe­dig az egyik pécsi vállalatnál a napokban szerelnek föl egy referenciapéldányt. A továb­biakban viszont gyártó, forgal­mazó kerestetik. — ez —­Euadzaro a T ech ni ka klub ban Bár valamennyi érdekeltet meghívóval értesítettünk a Pé­csi Műszaki Adatbank átadásá­ról, a Technikaklub legutóbbi összejövetelén többen arról pa­naszkodtak, hogy csak lapunk hasábjain keresztül értesültek az eseményről, s nem jutott el hozzájuk az újításokat összefo­gó évkönyv. Klubunk következő foglalkozására június 16-án, 17 órakor kerül sor a Pannónia Innováció Zólyom utcai új klub­helyiségében, s aki eddig még nem kapott az évkönyvből, ott kárpótlást nyerhet. Előzetesen csak annyit kérünk, hogy igé­nyét a 15-000-ás telefonon je­lezze. A nyár előtti utolsó összejö­vetelen egyébként néhány pécsi vonatkozású műszaki újdonság­gal- ismerkedhetnek meg az érdeklődők, s megint lesz öt­letbörze is. Ingyenes vagyoni szoiganaias A magyar mérnökhallga­tók külföldi szakmai cseregya­korlatainak ösztönzésére, fi­nanszírozására, valamint kül­földi diákok magyarországi szakmai programjaival kapcso­latos költségek fedezése céljá­ból, egyenként 100 000, össze­sen 300 000 Ft ingyenes vagyo­ni szolgáltatást vállalt az Ipari Fejlesztési Bank Részvény­társaság, a SOFTINVEST Szovt- verkereskedelmi és Fejlesztési Betéti Társaság és az Alkalma­zástechnika Számítástechnikai Kisszövetkezet. Az összeg ez évben használható fel. A magyar ipar műszaki fej­lesztésének majdani gerincét alkotó ifjú szakembergárda fel- készültségének javítását szol­gáló kötelezettségvállalást a felajánlók június 10-én írták alá a Budapesti Műszaki Egye­temen, dr. Fodor Lajos rektor jelenlétében. Mint elmondták, a kötelezettségvállalás időben és összegét tekintve nyitott, vár­ják a további csatlakozókat. 1988. június 11., szombat HÉTVÉGE

Next

/
Oldalképek
Tartalom