Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-01 / 151 szám

6 Dunántúli napló 1988. június 1., szerda Információk Rendezvények A pécsi IH-ban június 1-jén 18 órakor az Alternatívák Klubban a Művészet és politika a szocialista országokban című beszélgetést Bodó László vezeti. 2-án 19 árától a diákdiszkó vezetője Tuczai József. Ingyenes kréker-, keksz-, sósrúd- és lengyelkaromella-kóstolóval egy­bekötött reklámáras holkonzervvá- sárt tart a Holéri Vállalat pécsi fiókja június 1-jén 6—14 óráig a pécsi vásárcsarnokbeli boltjában. Egészségügyi kórházi felvételes ugyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs vá­ros: POTE Gyermekklinika. Sziget­vár város és járás: Megyei Gyer­mekkórház. Gyermeksebészeti kórhá­zi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyerme­kek részére páratlon napokon: PO­TE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belgyógyászati Klinika. 19. kerület: Megyei Kórház (I. sz. Bel­gyógyászat). III. kerület: I. sz. Bel­gyógyászati Klinika. Sebészet, bal­eseti sebészet: Megyei Kórház. Égé­si sérülések: Honvéd Kórház. Kopo­nya- és agysérülések: Idegsebészet. Pécs város és a csatolt községek ideg- és elmebetegei részére: POTE Ideg- és Elmeklinika. Szemészeti be­tegek: POTE Szemészeti Kliniko. Felnőtt fül-orr-gégészet: POTE Fül- Orr-Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Pécs város felnőtt lakossága ré­szére egy helyen, a Lánc utcoi ren­delőintézet földszinti ügyeleti helyi­ségeiben minden este 7 órától más­nap reggel 7 óráig. Telefon: 14-347. Lvov-Kertváros felnőtt lakossá­gának minden este 7 órától más­nap reggel 7 óráig a járóbetegek részére a Testvérvárosok terei kör­zeti rendelőben orvosi ellátást biz­tosítunk. A kertvárosi hívásokat to­vábbra is a Lánc utcai rendelőinté­zetben kell bejelenteni. Telefon: 14-347. Közérdekű Áramszünet lesz június 2-3-ig na­ponta 7-15 óráig Pécsett a ToRki- hin út, Vörös Hadsereg u., Csók I. u., Auróra u., Kedves u., Ibo­lya u. által határolt területen. Áramszünet lesz június 2-án és 3-án noponta 7-15 óráig Nagydain- dől és Mecsekszentkút területén. Víz- és központi fűtés-szerelést vál­lalok. Közületeknek is. 71-010. szolgálat Fogászati ügyelet minden este 7 órától másnap reggel 7 óráig a Lánc utcai rendelőintézet földszinti ügyeleti helyiségeiben - gyerme­kek részére is. Gyermeklakosság részére: a Gyer­mekklinikán, Pécs, József A. u. 7. (bejárat a Bajnok u. felől) este 7 órától másnap reggel 7 óráig. Te­lefon: 10-938. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Bajcsy-Zs. u. 23. 10/14. sz. gyógyszertár. * SOS-ÉLET-telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es számon este 7 órától másnap reggel 7 óráig. * Ifjúsági telefonszolgálat telefon- számo: 24-550. Hívható: 17—21 óráig. * Drog-telefonszolgálat: a pécsi drogközpont telefonügyelete a 32-600-as számon hívható szerdán és csütörtökön 15—18 óráig. A tele­fonszolgálat tanácsot ad minden kábitószerfogyasztással kapcsolatos problémára. * Bűnmegelőzési Tanácsadó Szolgá­lat Pécs, Németh L. u. 16. Telefon: 41-563. ügyfélszolgálatot tart: szer­dán 17.00—19.00 óráig. 6. FORDULÓ KÉRDÉSEI 1. Mikor tették le a magyar sportolók az olimpiai esküt és ki mondta az eskü szövegét? 2. Mikor kezdődik és meddig tart az 1988-as szöuli nyári olimpia? 3. Ki a NOB elnöke? 4. Hogy hívják a szöuli olimpia kabaláját? 5. A NOB emlékjelvényét kapta a még élő, legidősebb olimpikon, aki 94 éves. Ki ő? 6. Testvérek. Mindketten játszottak a Pécsi Dózsa labda- rúgócsapatában, s kettejüknek van egy teljes olimpiai éremsorozatuk: arany, ezüst és bronz medáljuk. Kik ők? + 1. Szegedről 1979-ben aranyérmet hoztak az Építők úti iskola (TASI) tanulói, Kik szerezték ezt az aranyérmet és milyen sportágban? Beküldési határidő: június 7-ig beérkezőleg. Cim: Szabó István Úttörőház. Pécs, Dr. Veress Endre u. 6. 7633. 5. FORDULÓ MEGFEJTÉSE 1. 200 m-es hátúszásban 2:01,93. 2. 1976, Montreal; 1980, Moszkva — lólengésben. 3. Németh Miklós — 94,58 m. 4. Gyorskorcsolya — 500 m-en. 5. Varga Károly — sportlövészet. 6. Tolnai Márta.-fi. Vajda Rudolf — 15,27 m; Szentlőrinc, 1. sz. iskola. Honismeret 80 éve történt A mecseki Misina kilátá fölavatása 1908-ban Később Kiss József nevét vette föl Nyolcvan éve avatták föl a Mecseken azt a kilátót, amely hosszú évtizedeken át dísze volt a városképnek, az utazó és a megtérő mindig ezt az épít­ményt pillantotta meg először, amikor a város felé közeledett. Létesítéséért — csakúgy, mint a Mecsek csinosításáért — a Me­csek Egyesület tette a legtöb­bet. 17 évvel az avatás előtt építették az első szerpentinutat, amely később jjehólózta a hegyoldalt, biztos utat mutat­ván a mecseki sétákat választó kirándulók seregének. Tevékenységük koronájaként tervezték meg a misinai kilátó- tornyot, nem csoda tehát, ha a díszes ünnepségen szép szám­mal gyülekeztek a korabeli köz­élet jelesei és az érdeklődő vá­rosi polgárok egyaránt. Az ava­tás napjának, szeptember 15-é- nek kora reggelén gyülekeztek az emberek a föllobogózott to­rony előtt. Az építmény mögött dobogót állítottak föl a fény­képésznek, odébb egy bódéban — ahol az építés alatt a mun­kások a szerszámaikat tárolták — sört és virslitárultak. Az ava­tásra megérkezett Nendtvich Andor polgármester is. Balog Károly ítélőtáblái el­nök, az egyesület elnöke lépett először, délelőtt 11-kor a föl­lobogózott emelvényre. Beszé­dében a természet értékeinek megbecsülésére szólított föl, majd így folytatta: „Feltárni, hozzáférhetővé tenni a termé­szet nyújtotta . . . előnyöket volt egyesületünk működésének min­denkori célja, feladata . . . Mun­ka, kitartás, a tagtársak áldo­zatkészsége ,és ügyszeretete egyengették azóta az utat előt­tünk . . . Egyesületünk 17 évi működését koronázza meg a ki­látótorony . .." Befejezésként köszönetét mondott a létesítés­ben segítőknek, majd reményét fejezte ki, hogy a létesítmény betölti majd feladatát a Me­csek ormán. Nagy tapssal, él­jenzéssel fogadták beszédét. A város vezetése nevében Nendtvich Andor királyi taná­csos, polgármester emelkedett szólásra. Köszönetét mondott a Mecsek Egyesületnek, majd ér­demeit méltatta. Kijelentette: „Emlékoszlopot emelt e művé­vel . . . önmagának, mely hirdet­ni fogja messzire annak áldá­sos működését, de hirdesse is egyúttal azokat a mély érzel­meket, melyeket a város pol­gársága az ő büszkesége iránt érez ...” A tapssal fogadott beszéd után az ünneplők fölsiettek a toronyba, hogy megcsodálják egyrészt az építményt, másrészt gyönyörködjenek az onnan lévő kilátásban. A tornyot már a millennium­ra föl akarták állítani, de ez akkor anyagi nehézségek miatt nem sikerült. Később gyűjtést szerveztek, de a legnagyobb ál­dozatot maga az egyesület hoz­ta az évek folyamán, amíg föl­épült. Károlyi Emil tervezte meg, alapzata 4,7x4,7 m-es volt, az első emelet 14,1 m, a fölső 18,5 m magasan állt. A fölső kar­zat alapterülete 9 m2 volt, 20— 25 személy fért el, a terasz 40 személyes volt. Az egyes szin­teken padokat helyeztek el. A falazat helybéli bányászott kőből, a karzatok mennyezete és a melléktorony vasbetonból, a korlát kovácsolt vasból ké­szült. A kivitelező a Misch! és Vukajlavics cég volt, a vasmun­kát Asztalos Nándor, az ács­munkát Horváth János iparosok készítették. Tiszta időben így a Dráváig is el lehetett látni, de az egyesület még nem állt meg itt: a Tubesen is tervezett egy kisebb kilátót, hogy újabb vi­dékek nyíljanak meg a kirándu­lók szemei előtt. Az ünnepet a tettyei vendéglőben tartották, ahol Kiss József titkár — akiről később a tornyot elnevezték — emelkedett szólásra. A torony sok kirándulónak szerzett örö­möt, kár, hogy a tv-torony épí­tésénél nem jutott számára hely ... Dr. Vargha Dezső Sátoraljaújhelytől 16 kilométerre, a füzérradványi elágazásnál nyilt meg □ Nagy-tanya vendég- fogadó. Ezen a területen eddig nem volt szálláslehetőség, ezen segit most az ötven ágyas lé­tesítmény, ahol sátorozási, és lakókocsi-csatlakoztatási lehetőség is van. A vendégfogadó a Zempléni hegységben túrázókat 120 személyes étteremmel, valamint lovaglási és kocsizási lehe­tőséggel várja. MTI FOTÓ Vadászat ituál isi lén ná ka \ rai Iá S2 :at ban Az ajándék mindig kedves figyelmesség I Tündék, Magdolnák, Madlénák! A TÜNDÉBEN történő vásárlás alkalmával ajándékkal kedveskedik a TÜNDE DIVATHÁZ! CSAK MAI Névnapjukon gratulálunk! TUNDÉRIT A TÜNDÉBŐL TÜNDE NAPON1 Divatházunk legújabb tavasz-, nyári kollekcióját mutatjuk be MA 16 ÓRAKOR, az Elefárrtos tömb MADLÉNA udvarában megtartandó reprezentatív divatbemutatónkonl Szeretettel várjuk az érdeklődőket és vásárlókat! Vadászat Május hónap a természet megújulásának ideje, egyben az őzbak vadászatának kezde­te. Az első szaporulatból már serdülnek a kisnyu-la'k, a szár­nyas apróvad fészkét üli. Ez­úttal már felmérhető a tavaszi szelektív dúvadapasztás ered. menye. Ugyanebben az idő­szakban már találkozhatunk nagyvadjaink közül a szarvas és az őz szaporulatával, borjak­kal, gidákkal. Sajnos azt is ész­leljük, hogy egyre több zakla­tásnak van kitéve vadállomá­nyunk és mind több olyan cse­lekményről szerzünk tudomást, amely a gondatlan emberi be­avatkozás következménye. A ta­vaszi nagy égetésekkel náda­sok — füves területek megszün­tetésével, a leszűkült és még bántatlan élőhelyen talál a vad menedéket, elsősorban az apró­vad, és szaporodási lehetősé­get. Az utóbbi időben különö­sen a csiga gyűjtése lett slá­gertéma. Tudjuk, hogy értéke­sítése nemcsak jelentős egyé­ni, hanem népgazdasági ér­dek is, exportja lévén. Mégis a vadászterületeket járó embe­rek egy része e hasznos munká­juk mellett, kifejezetten károko­zóként szerepel. A vad zakla­tása csak ki tudja, hanyadla- gos szempont az esetükben. Félremagyarázott „vadszeretet- ből" a fácántojásokat össze­szedik, az őzgidákat, újabban szarvasborjakat hazaviszik. A vadállomány ilyen irányú káro­sítása messzemenően szabály­talan, és bírsággal sújtható, mint ahogy a vad háznál tör­ténő nevelése is. Ezúton szeret­nénk felhívni azok figyelmét, akik az erdőt-mezőt bármely szándékkal járják, hogy az ap­ró- vagy nagyvad szaporulatát kíméljék, ne vegyék fel azt. Ré­gi és téves felfogás, hogy a föl­dön lapuló, mimikrijében bízó szaporulat szülei által elha­gyott. Ebből a felfogásból so­kan a vad megmentésére hi­vatkoznak, és jogosnak vélik annak elvitelét. A vad ősi ösz­töne, hogy „elfekteti", elbúj­tatja, a még gyámoltalan egye- deket, amire tisztes távolságból ügyel. Az ember közeledtére, félve attól, a szülő nem kel cse­metéje védelmére. Az így ta­lált szaporulat tehát szinte so­sem árva. A háznál történő ne­velés eleve értelmetlen. A vad csak természetes kö­rülmények közt viselkedik és fejlődik normálisan. Eleve nagy­számú az elhullás a felnevelés­nél, és fejletlen, betegségekre fogékony egyedeket kapunk. De beszélhetünk más problé­máról is, a mégis sikerrel fel­nevelt vad vonatkozásában. Az energikus, kifejlett egyedek az emberrel szemben bizalmassá válnak, de párzási időszakban ingerlékennyé, támadóvá vál­hatnak. Ez az ember számára akkor is veszélyes lehet, ha a háznál tartást követően, később visszahelyezik a vadat ismét ter­mészetes körülmények közé. Baleseti statisztikából tudjuk, hogy egy őzbak halálos sérülé­seket is képes emberen ejteni. Mindenképpen felelőtlenség a vad megkínzása, fogságban tartása, elprédálása. A mező­őrök és hivatásos vadászok te­rületellenőrzésük közben még jobban oda kell hogy figyelje­nek a renitenskedőkre. Konkrét esetben, akár lakossági beje­lentés alapján is eljárást kell kezdeményezni. A területen járók figyelmét arra is felhívnánk, hogy ne hagyják csatangolni a maguk­kal vitt házőrző ebeket. Intelmünk egyértelműen a vadállomány védelme és a bal­esetmentes vadászat érdekében került közzétételre. Gondos Gyula megyei fővadász

Next

/
Oldalképek
Tartalom