Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)
1988-06-05 / 155 szám
r •• I • • 1 rr Gyogyuduloszálló Harkányban Harkány régóta várja, hogy a településen végre felépüljön egy gyógyüdülő-szálló. Ennek érdekében készítik a község rendezési terveit, hogy lehetőséget kínáljanak annak, aki számol Harkánnyal, mint kiemelt gyógyhellyel. Értékét még az is növeli, hogy a gyógyvizén túl egyéb körülményei is vonzóak, hisz 25 kilométerre van Pécstől, 6 kilométerre a határátkelőhelytől, alig félszáz kilométerre az eszéki nemzetközi repülőtértől. A harkányi tanácselnök, Szép lános, a Kossuth Lajos utcát említi községcentrumként, mely 1?90-re kapja meg végső formáját ... S ha minden igaz, ott épül majd fel külföldi tőke bevonásával, vegyesvállalati formában a posta, a Bartók Béla út és a Dráva Szálló által határolt területen az az 500 személyes gyógyüdülőszálló, melynek tervpályázati eredményhirdetését pénteken tartották Harkányban. Hazánkban kormányszinten is támogatott a gyógyPidegen- forgalom fejlesztése. Harkány gyógyvizével, lehetőségeivel és a már fentebb vázblt előnyeivel is részesülhet ebben a programban, fellendítve ezzel saját, Baranya, Dél-Dunántúl, sőt az egész ország idegen- forgalmát. Az alakuló harkányi községcentrum szerves része lesz majd az az 500 személyes gyógyüdülő-szálló, melyre együttesen írt ki meghívásos, titkos tervpályázatot az Építésügyi és Városfejlesztési, valamint o Kereskedelmi Minisztérium és az Országos Idegenforgalmi Hivatal, a Baranya Megyei és a Harkányi Nagyközségi Közös Tanács, a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő, valamint a volt BÉV, a jelenlegi BAZIS Dél-dunántúli Építőipari Vállalat. A 9 meghívott tervező közül, 7 küldte el pályaművét, s közülük a bíráló bizottság az olábbi sorrendet alakította ki. Első helyet nem adtok ki. A legjobbnak Dévényi Sándor pályaművét értékelték, azt követte Iványi László (Budapest), és egyenlő pontszómmal Bod- rossy Attila (Győr), és Janko- vics Tibor (Keszthely) pályamunkája. Mit várnak a külföldi tőkével vegyesvóllalati formában megépítendő harkányi gyógyüdülő-szállótól az érdekeltek? Dr. Bognár Zoltán, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettese, elsősorban Harkány és Baranya gyógy-idegenfor- galmónak számottevő fejlődését. Dr Gelloi Imre, a Danubius Hotels vezérigazgatója az idegenforgalmi gyógyüdülő szállodaláncuk bővülését, és ezáltal devizabevételeink gyarapítását várja, valamint azt, hogy tőkeerős, külföldi partnerek és hazai vállalatok, intézmények összefogása nyomán, jövőre megkezdhessék az építkezést, és 1991-ben nyithassanak. Ebben a reményben kezdi már idén a Danubius a nyugati országokban megismertetni Harkányt. Dévényi Sándor, a díjnyertes pályamű elkészítője — a nemrég megalakult Pécsi Építész Iroda Tervező Kisszövetkezet elnök- helyettese, elnökével a gépész- tervező Skrobák Lászlóval, és társépítész tervezőjével Kulcsár Istvánnal — örülnek, hogy az első nagyobb szabású munkájukkal sikert arattak és reménykednek, hogy a további tervezésre is ők kapnak megbízást. A bíráló bizottság a tőkecsalogatónak több nyelven készülő programtanulmány elkészítésével, végül is a legjobb pályaművet készítő Dévényi Són- dorékat, a BÁZIS Dél-dunántúli Építőipari Vállalattal közösen bízta meg. Murányi László Somogy tanácsi reformra készül Korszerűsítési irodo Közelíténi az ügyintézést- az élethez Korszerűsítési irodát hozott létre június 1-jén a Somogy Megyei Tanács. Manapság, amikor a hivatalok és intézmények általában egymás munkáját igyekeznek korsze. rűsíteni, meglepetésként hat, hogy a kaposvári kezdeményezés a tanács saját tevékenységének felülvizsgálatára, modernizálására irányul. Tekintve, hogy az elképzelés „legfölül" született, dr. Gye- nesei István megyei tanácselnöktől kértünk tájékoztatást: — Mi indokolta az iroda létrehozását?- A Tanácstörvény meglehetősen nagy szabadságot ad a tanácsoknak a munka- szervezetük kialakítására. Mégis, nálunk az a gyakorlat, hogy a minisztériumok, a felsőbb pártapparátus osztálybeosztását követi a területi, helyi szervek belső szer. vezeti felépítése. El kellett gondolkodnunk, hogy a továbbiakban megfelel-e nekünk ez a struktúra, vagy tudunk jobb megoldást találni. Azzal foglalkozunk-e, amivel kell, s foglalkozunk-e azzal, amivel kellene. Rájöttünk, világosan kell látnunk a következő három év teendőit, s ha ezt tisztáztuk, meg kell találnunk a célkitűzések megvalósításához szükséges szervezeti struktúrát. Ez a korszerűsítési iroda feladata. Három főállású és két részfoglalkozású munkatársunk, nak nincs más dolga, mint év végéig egy konkretizálható javaslatot letenni az asztalra. Ehhez a munkához minden segítséget megkapnak, tudományos intézetekkel, egyetemi tanszékekkel és más kutatóhelyekkel veszik fel a kapcsolatot. Az iroda vezetője dr. Kerékgyártó István, aki kaposvári származású, majd Pécsett a Tudományegyetemen, illetve az Állami Ifjúsági és Sporthivatalban dolgozott.- Meglehetősen szoros határidőt kaptak ...- Igen, a határidő valóban szoros, de mi az 1989- es évet már a korszerűsített szervezettel akarjuk kezdeni. Az előkészítés során természetesen minden véleményt, ötletet szívesen fogadunk, hiszen a változtatást az apparátussal együtt akarjuk végrehajtani, s nem ellenükre. Magától értetődik, hogy érződik bizonyos aggodalom a tanácson belül, elsősorban az osztályvezetők körében. Valószínűnek tűnik ugyanis, hogy csökkenni fog a különféle funkciók száma. Ma rendkívül sok a „tiszt" és kevés a „Nemecsek" az apparátusban, s ez nem tartható fenn sokáig. Tanácsi szakértőkre van szükség, akik intézkedni tudnak. Természetesen meg is kell majd fizetni őket. — Mit szól hozzá a minisztérium? — A belügyminiszter he* lyettesével egyeztettük az elképzeléseinket, és teljesen szabad kezet kaptunk. Lényegében a Tanácstörvény szellemében járunk el.- Van-e még az országban hasonló kísérlet?- Tudomásom szerint ilyen szinten nincs.- Mi lesz a sorsa a korszerűsítési irodának, ha letette a javaslatait? — Megszűnik, hiszen e munkára hoztuk létre. Azt azonban elárulhatom, hogy a tagjaira a későbbiekben is számítok. Havasi J. miértt apad a wí*? Baranyai szakcsoport kutatta a hévízi tóforrás vízadóit Nemcsak a bauxitbányászat- okolható a vízhozamcsökkenésért Nemcsak a bauxitbányászat okolható azért, hogy a Hévízi tóforrós vize apadóban, a víz- utánpótlódás természetes lehetőségei beszűkültek — állítja Elek István, pécsi bónyageofizi- kus, a Nemzetközi Láp- és Tőzegtársaság MNB VI. orvos- balneológiai szekciójának ve. zetőségi tagja, aki nemrég kormánybiztosi felkérésre baranyoi kutatócsoport munkáját irányította a helyszínen. A MÉV, o POTE, a Dél-dunántúli VÍZIG, a Baranya Megyei KÖJÁL és a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórház szakemberei vizsgálták meg a felszín alatti vízadó helyeket, az úgynevezett vizutánpótlódási csatornákat. A vízmintavételben - könnyűbúvárok is segítettek, akiknek nem volt könnyű dolguk, hogy lehatoljanak a 42 méteres ' mélységig feltárt barlangforrásig. Több hétig helyszíneltek a baranyai szakértők, most már a vízminták elemzésének nagy része be is fejeződött, néhány kontrollmérés van hátra. Elek István nemcsak összefogta a helyszíni munkát, de maga is mért, méghozzá a MÉV izotóp- radiokémiai laboratóriuma által kimunkált izotópradió-hidro. geokémiai mérési technikát alkalmazta, amelynek az objektivitásához semmi kétség nem fér. Hamarosan elkészíti a jelentést a kormánybiztosnak, ■ s elemzi, hogy mi is okozhatja a vízutánpótlás csökkenését. Biztos a dolgában a munkát koordináló geofizikus, hiszen korábbi időszakból is sokféle adattal, megfigyeléssel rendelkezik, vagyis megbízható összehasonlító alapra tómosz"- kodhat a következtetések levonásakor. Biztosra vehető, hogy nemcsak a „főbűnösnék" kikiáltott bauxitbányászkodás az egyetlen „tettes", aki okozza a vízhozam megcsappanást, ugyanis a Hévízi tóforrás víz- utánpótlódási pontjai nemcsak a közeli Dél-Bakonyban és a Keszthelyi-hegységben találhatók meg, hanem a tóforrástól délre, délnyugatra, délkeletre is, távolabbi föld alatti rétegekben is. „Szívhat el” Hévíz mélységéből vizet például a dél-zalai olajbányászkodás, az ottani termálvízhasznosítás, vagy a hévízi és környékbeli lakossági kútfúrás is. Cs. I, Hatot fizet, a hetediket ingyen kapja A Fadd-Dombodban levő kempingbe érkeznek a vendégek: a szekszárdi Sió kempinget is felkeresik már a turisták Olcsó szálláshelyek A Tol na Tourist nem emeli az árakat A Tolna Tourist idén a főszezonban sem emeli meg az árakat. A nehezen induló forgalom fellendítésére keresik így a lehetőséget. Tolnában egész nyáron az elő- és utószezonnak megfelelő díjat kell fizetnie a sátrgzó, a lakókocsival érkező és a motelben szállást kereső turistának. Ez csaknem húsz százalék megtakarítást jelent a nyaralóknak. Az elmúlt évben az egyénileg utazók közül legtöbben Lengyelországból érkeztek, az idén még szinte alig-alig lépték ót a határt. Egyelőre inkább Hollandiából és az NSZK-ból érkező autósvendégek időznek el néhány napig Fadd—Domboriban, Dunaföld- váron, Gunarason és a szekszárdi Sió kempingben. A Tolna Tourist még további kedvezményeket ad azoknak, akik hét napot töltenek el táborhelyein, vernek sátrat, állítják fel lakókocsijaikat. Hat éjszakát fizetnek, míg a hetediket ajándékba kapják. Dunaföldváron a kempinghez közel nemzetközi jachtkikötőt építenek. A földmunkák már elkészültek, a csónakház felépítése és a móló kikövezése még hátravan. Fadd—Domboriban is éttermet építtetett a Tolna Tourist az élő-Dunánál. A 150 személyes vendéglátó- egység a Tolna Megyei Építőanyag-ipari Vállalat iroda- épületébe'n kapott helyet. A tervek szerint működik még csónakjavító műhely és csónakkiemelő, valamint szálláshelyeket is kialakítanak. A környéken a naturisták részére kempinget szeretnének nyitni. Sz. K. Termálfürdő Dávodon Külföldiek is kezdik fölfedezni Reumás bántélmakra, bizonyos nőgyógyászati panaszokra ajánlót-!Deák Ferencné, a pénztáros mondja: — Ó, itt a környékbeliek már nagyon régóta használták ezt a meleg vizet, hiszen az a kút ott a fürdő előtt legalább 100 éves. Hordták főzéshez és ezt itták. Még ma is sokan járnak ide, távolabbi vidékről is, nagy műanyag kannákban viszik, sőt Pestről is voltak itt többször, akik nagy ballonokban vitték a gyógyvizet. Azt mondják, itt a környék lakóinak azért ilyen épek és egészségesek a fogaik, mert rendszeresen ezt isszák. Ez a „csoda" ital pedig nem más, mint a dávodi termálfürdő 38 fokos vize. Igaz a terület neve — ahol a több száz év óta csordogáló meleg vizű kút van, s amely mellé építették a fürdőt - Püspökpuszta, mivel, hogy egykor a pécsi püspökség birtoka volt. Ma már azonban szinte egybeépült Dávoddal. Magyarország a termálforrásai számát tekintve első helyen áll Európában, ám kevés forrás van igazán kihasználva. Az ismert és fölkapott fürdőhelyeken kívül nagyon sok az olyan, amit kevesen, jószerivel csak a környék lakói ismernek és használnak. A dávodi strand is sokáig ezek közé tartozott, ám egyre többen fedezik fel, és úgy tűnik, a híre határainkon túlra is eljutott, hiszen egyre több nyugatnémet, osztrák vendég érkezik ide. A gyógyvizet 1957-ben vizsgálták meg, s a minősítés szerint a radioaktív gyógyvizek csoportjába tartozik. A vegy- elemzés során találtak benne többek között ammóniumot, kalciumot, magnéziumot, vasat. mangánt, kloridot, bromi- dot, jódot, fluoritot - s ez a felsorolás koránt sem teljes. A véleményezés szerint reumás bántalmakra, strúmára és bizonyos nőgyógyászati panaszokra jó ez a víz. A strandon Deák Ferencné kalauzol végig, s közben meséli, ő 17 éve dolgozik itt, s nagyon sok esetről tud, hogy ez a víz gyógyította meg a reumájukat. A fürdő medencéi kicsik, de tiszták, a vizét mindennap cserélik. Szép, nagy, gondozott park veszi körül, sok-sok zölddel és virággal. Most még kevés a vendég, de nyáron ezren fölül is vannak egy-egy hétvégén, a tavalyi év csúcsforgalma 2400 fő volt. Tavaly bevezették az éjszakai fürdőzést is, ami igen népszerű lett, ezért az idén is a jövő héttől ismét indul és minden pénteken, szombaton este 8-tól éjfélig nyitva tartanak. S hogy merre van Dávod? Ha komppal átkelünk a Mohács-szigetre, a hercegszántói határátkelőhelyhez vezető úton megtaláljuk. S. Zs. vasárnapi 3
