Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-30 / 180 szám

1988. június 30., csütörtök Dunántúli napló 3 Az Országgyűlés nyári ülésszaka Az űj tisztségviselők életrajza STRAUB F. BRÚNÓ, az Elnöki Tanács elnöke 1914. január 5-én született Nagy- váradon. Felsőfokú tanulmányait a szegedi tudományegyetem orvostu­dományi karán végezte. Kutatómun­káját 1933-ban Szent-Györgyi Albert mellett kezdte. 1937—39. között az angliai Cam- bridge-ben tanult, 1941-ben magán­tanár lett, 1945——49. között pedig a szegedi tudományegyetem rendes tanára volt. 1948. és 1970. között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Intézeté­nek igazgatója. 1970-től 1978-ig a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának fő­igazgatója volt. 1970. és 1978. kö­zött az Országos Atomenergia Bi­zottság elnökhelyettesi tisztségét is ellátta. Nyugállományba vonulá­sáig a Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetének igazgató­ja volt. 1946-ban lett a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező, 1949- ben pedig rendes tagja. 1985-ben az MTA alelnökének választotta. 1985 óta országgyűlési képvise­lő. Az Országgyűlés településfej­lesztési és környezetvédelmi bizott­ságának megalakulása óta elnöke volt. Kiváló tudományos tevékenységé­ért kétszer kapott Kossuth-díjat. ¥ (Folytatás a 2. oldalról) A Minisztertanács már több ízben foglalkozott a két adó­törvénnyel kapcsolatos tapasz­talatokkal. Ennek eredménye­ként módosította a magánsze­mélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény fniniszter- tanácsi végrehajtási rendelke­zéseit. Az általános forgalmi adó idei bevételi előirányzatai meg­valósulni látszanak. A felnőtt- és gyermekruházati cikkek kö­zött kialakult aránytalanságok, kai, illetve egyes gyermekruhá­zati cikkek áremelkedésével szemben megfogalmazott kriti­ka, a kedvezőtlen társadalmi fogadtatás nyomán a kormány alternatív intézkedési javasla­tot dolgozott ki. Az egyik válto­zat a csecsemőruházati termé­kek adókulcsának csökkentése, a másik változat a családi pót­lék emelése volt. A kormányoz utóbbit látta célravezetőbbnek, mivel ez a megoldás a valóban érdekelteket, a gyermekeket tá. mogatja. Az adócsökkentés azonban önmagában nem ga­rancia az ármérséklésre. Ezért a Minisztertanács előírta az ál­lami árellenőrzés szigorítását a gyermekruházati cikkek indoko­latlanul torz árarányainak visszarendezése érdekében. — Az 1988. évi állami költ­Felszólalások a vitában ■-------------------------------- * B ejelentés az Országgyűlésnek 1956-tól a Ganz-MÁVAG mérnöke volt. 1963-tól a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen tanít; 1968—1974. között a gépészmérnöki kar dékánja, 1978. és 1986. között az egyetem rektora volt. A Magyar Tudományos Akadémiá­nak 1976-tól levelező, 1985-től ren­des tagja. 1983—1985. között or­szággyűlési képviselő volt, jelen­leg pótképviselő. 1985-től a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, a HNF Borsod Megyei Bizottságának elnöke. 1962-ben Kossuth-díjat kapott. KULCSÁR KÁLMÁN igazságügyminiszter 1928. június 27-én született Erdő­telken. Egerben és az ELTE jogtu­dományi karán tanult. 1950—1957. között az igazságügyi szervezetben tevékenykedett. 1957—1969. között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, illetve a Magyar Tudományos Aka­démián dolgozott, 1969. és 1983. között a Magyar Tudományos Aka­démia Szociológiai Kutató Intézeté­nek igazgatója volt. 1973-tól az MTA levelező, 1982- től rendes tagja, 1983-tól pedig a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkárhelyettese. Az ELTE egyetemi tanóra, s a Magyar Szociológiai Társaság el­nökeként is tevékenykedik. 1985-ben Állami-díjat kapott. kinthető, a hibát elsősorban a végrehajtásban kell keresni. Nem sikerül elég következete­sen érvényre juttatni a terv­ben meghatározott célokat. Az idén két és fél milliárd dollár értékű új hitelt kell fel­venni ahhoz, hogy az adós­ságterheket, a népgazdaság import kiadásait finanszírozni tudjuk. A képviselő arról is szólt, hogy elsősorban nem a meg­gondolatlan hitelfelvételekben kell keresni eladósodásunk okát, hanem a felvett kölcsö­nök nem megfelelő felhaszná­lásában. A vitában felszólalt még Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Sem­melweis Orvostudományi Egye­tem II. sz. Gyermekklinikájá­nak tanársegéde; Hellner Ká­roly (Budapest, 32. vk.), a Ma­gyar Gazdasági Kamara sze­mélyzeti és munkaügyi főosz­tályvezetője; dr. Király Ferenc (Szolnok, 5. vk.) tiszaföldvári körzeti orvos; Puskás Sándor (Heves m« 2. vk), oz Orszá­gos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyette se. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), az MTV Szegedi Stú­diójának szerkesztő-riportere a bős—nagymarosi vízlépcső költ­ségvetési kihatásairól beszélt. A nagymarosi vízlépcső-beru­házás még nem került a par­lament vitafórumára, és a költségtényezők szempontjából nem értékelték részletesen. Pedig gazdasági helyzetünk, a kötségvetés állapota, halaszt­hatatlanná teszi napirendre tűzését — véle'kedett a képvi­selő. Ezzel befejeződött az or­szággyűlés nyári ülésszakának első munkanapja, amelyen Cservenka Ferencné, Péter Já­nos és Stadinger István fel­váltva elnökölt. Mivel az expo­zéhoz újabb képviselők nem jelezték hozzászólási szándé­kukat, csütörtökön Villányi Miklós pénzügyminiszternek az 1987. évi költségvetés végre­hajtásával kapcsolatos észre­vételekre adott válaszával folytatja munkáját az ország­gyűlés nyári ülésszaka. Fehérné Eke Katalin (Bor- sod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.), a Borsodi Vegyi Kombinát csoportvezetője, a törvényja­vaslat bizottsági előadója be­vezetőben ismertette a parla­ment bizottságainak állás­pontját a zárszámadással kap­csolatban, majd a továbbiak­ban a terv- és költségvetési bizottság, vitáját részletezve elmondotta: a bizottság he­lyesnek ítéli a kormányzati munkában a piacorientált szemlélet erősödését. Ugyan­akkor megállapítja, hogy a kormányzati intézkedéseknek a gazdasági hatékonyságra gya­korolt hatása ma még alig ér­zékelhető. Gondot okoz, hogy a költségvetés egyensúlya nem tartós folyamatok eredménye­ként javult. A túlzott támoga­tások miatt a gazdaság vál­tozatlan szerkezetben műkö­dik tovább. A szerkezetátala­kítást hátráltatja az is, hogy a vállalatok nagy része kellő szelekció nélkül jutott hitelek­hez. A bizottság ellenzi, hogy a jövőben a Minisztertanács hitelt vegyen föl a gazdaság­talanul tevékenykedő vállala­tok adósságainak átvállalá­sára. Fontos, hogy a képviselők a jövőben részletesebb tájé­koztatást kapjanak a költség- vetés végrehajtásáról, a pénz­ügyi folyamatok alakulásáról. Ennek érdekében a bizottság indítványozza, hogy a Nemze­ti Bank a zárszámadással egy- időben tegyen jelentést az országgyűlésnek a monetáris SARLÓS ISTVÁN, az Elnöki Tanács helyettes elnöke 1921. október 30-án született Bu­dapesten. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsész­karán végezte. Eredeti foglalkozása tanár. 1939-től tagja a pártnak. A felszabadulás után a pártban és különböző tömegszervezetekben töltött be tisztségeket, 1959-től oz MSZMP VI. kerületi bizottságának első titkára, 1963. és 1970. között a Fővárosi Tanács elnöke volt. 1970—1974. között a Népszabadság főszerkesztőjeként tevékenykedett. 1974-től 1982-ig a Hazafias Nép­front OT főtitkára, 1982 júniusa és 1984 decembere között pedig a Minisztertanács elnökhelyettese volt. Ezt követően az országgyűlés elnö­ki tisztét töltötte be. 1966-tól az MSZMP Központi Bi­zottságának, 1975. és 1987. között a Politikoi Bizottságnak a tagja. 1963 óta országgyűlési képviselő. STADINGER ISTVÁN, az Országgyűlés elnöke 1927-ben született Keszthelyen. Eredeti foglalkozása repülőgép­ségvetési előirányzatok végre, hajtása során, de főleg a költ­ségvetéssel szembeni terven fe­lüli igények elbírálásánál elen­gedhetetlen a következetes kor­mányzati magatartás. Csak így biztosítható ugyanis az elő­irányzott költségvetési egyen­súly megtartása. Többletigények nem elégít­hetők ki, hiszen a költségvetési tartalék idei második félévi esetleges felhasználhatóságá­nak feltételei - elsősorban a tervezettet meghaladó belföldi megtakarítások keletkezése — vélhetően nem teremtődnek meg. Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy az év hátra­levő részében a vásárlóerő szűkítése és ezáltal a költség- vetési hiány mérséklése érde­kében további támogatáscsök. kentésre, bevételnövelő intéz­kedésekre is sor kerül. Kérem a tisztelt országgyű­lést, hogy az 1987. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot megvita­tás után fogadja el, és támo­gassa a kormánynak azokat a törekvéseit, intézkedéseit, ame­lyek a népgazdaság 1988. /évi külső és belső egyensúlyviszo­nyai tervezett javulásának megalapozását szolgálják - mondotta befejezésül Villányi Miklós. politika kérdéseiről. Az erőtel­jesebb parlamenti ellenőrzés megvalósítása érdekében a bizottság javasolja az or­szággyűlésnek, hogy az állam- igazgatás előkészületében lé­vő reformja keretében dönt­sön a Legfőbb Állami Szám­vevőség. , Felszólalt a vitában Lestár Lászlóné dr. Barga Mária (Bu­dapest, 51. vk), a Fővárosi Péterfy Sándor utcai Kórház- Rendelőintézet főigazgató­főorvos helyettese, arra hívta fel a figyelmet, hogy a vitat­hatóan nem termelő Szférának minősített területek az elmúlt években több szempontból lé­péshátrányba kerültek. Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.), a Budapesti Elektro­mos Művek vezérigazgatója az alapkutatások rendszerével, a műszaki felsőoktatás helyzeté­vel foglalkozott felszólalá­sában. Javasolta, hogy az ország- gyűlés a jövőben folyamato­san kísérje figyelemmel a fel­sőoktatás helyzetét, fejlődését. Nyers Rezső (Bács-Kiskun m., 1. vk.), az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az MTA Közgazdaságtudományi Intéze­tének tudományos tanácsadója elöljáróban megállapította, hogy az 1987. évi zárszámadás adatai összhangban vannak azzal az előzetes tájékoztatás­sal, amit a pénzügyminiszter tavaly decemberben adott az országgyűlésnek. Ezután összegezte, hogy mi­szerelő, s 1945-ig szakmájában dol­gozott. 1945 óta tagja a pártnak. N A felszabadulás után pártmunkás lett, 1951-től pedig különféle gaz­dasági beosztásokban dolgozott. Több gyár igazgatója volt, majd 1962-ben a Fővárosi Gázmüvek ve­zérigazgatója lett. 1978 óta a Fő­városi Tanács elnökhelyetteseként, 1988. január 1-jétől pedig a tanács általános elnökhelyetteseként tevé­kenykedik. 1980 óta országgyűlési képviselő. 1980—1985. között az Országgyűlés ipari bizottságának titkára, 1985- től az Országgyűlés építési és köz­lekedési bizottságának elnöke volt. HORVÁTH LAJOS, az Országgyűlés alelnöüé 1926. november 6-án született Pé­csett. Érettségi után, 1946-tól tímár- tanuló volt a Pécsi Bőrgyárban. Később elvégezte a Közgazdaság- tudományi Egyetemet. 1947 óta a párt tagja. 1951—1956. között a Baranya Me­gyei Tanácsnál tervelöadó, 1955-től tervosztályvezető, majd 1960-tól a tanács elnökhelyettese volt. 1966— 1971. között a Pécsi Városi Tanács elnökeként dolgozott. 1971-től a Ba­ranya Megyei Tanács elnöke. 1975 óta országgyűlési képviselő. Az Országgyűlés terv- és költség­lyennek minősíthető oz 1987-es esztendő az ország gazdasági jövője szempontjából. — A teljesítmény mérlegelé­sekor figyelmet érdemel az, hogy a kormányzati politika irányultsága és stílusa más volt az első és a második félévben. A változás a szeptemberben meghirdetett stabilizációs és ki­bontakozási programban feje. ződött ki, amely a felhalmozó­dott feszültségek nyíltabb fel­tárását ígérte, bátrabb és kö­vetkezetesebb megoldásokra tö­rekedett, az erélyes stabilizá­ciót a reformok kiterjesztésével kapcsolta össze. A kormány vál­lalkozott a népszerűtlen, de szükséges adóreformok beveze­tésére, jelezve, hogy ezzel utat kíván nyitni további reformok­nak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt politikai befolyását most arra összpontosítja, hogy a pénzügyi stabilizáció sikerül­jön, a politikai bizalom újra­teremtődjön és az ország visz. szakerüljön a hosszú távú mo­dernizáció pályájára, ott len­dületét visszanyerve haladjon a szocialista típusú piaci gazdál­kodás, a társadalmi létbizton­ság és a fejlett demokrácia fe­lé. Ehhez kell a kormány és az országgyűlés egyesített ereje, a reformfolyamat kiszélesítése a politikai intézményekre, az al­kotmányra, a tulajdonviszo­nyokra és a szervezeti formák­ra, a társadalombiztosításra és a szociálpolitikára, a költség- vetési politikára és a költség- vetési gazdálkodásra. Ha ezek a programok konkrét formát öltenek, részben már cselek­véssé válnak, akkor az idei év. vei kezdetét veszi, 1989-ben pedig már kibontakozik az olyannyira szükséges gazda­ságpolitikai fordulat. Nyers Rezső ezután arról szólt, hogy a kormány jelenté­se kellően bemutatja az ál­lamháztartás összefüggését a termeléssel, a forgalommal, a szociális és kulturális folyama­tokkal. Két összefüggésben azonban még mindiq nem ad teljes körű elszámolást a gaz­dasági folyamatokról. Az egyik homályos pont az állami költséqvetés és a hitel­szféra kapcsolata. A másik ho­mályos pontként az államadós­ságok helyzetének és a gazda­ságra gyakorolt befolyásának a mélyebb bemutatását emlí­tette, mondván, hogy az ál- lamadóssáq pénzügyi mene­dzselésének a problémaköre jelzi azt a mozgásteret, ahol a képviselők politikai döntéseket hozhatnak, döntési szabadság­gal rendelkeznek.- A jelzett két pontban tel­jesebb és világosabb helyzet- feltárást szeretnénk igényelni a kormánytól a jövőben — mondotta. Nyers Rezső sajnálatosnak minősítette, hogy az egészség­ügyre, az alapkutatásokra, az oktatási és a kulturális szfé­rára a kormányzat nem tudott elegendő pénzt fordítani. Ezt vetési bizottságának titkára volt 1975-től. POZSGAI IMRE államminiszter 1933. november * 26-án született Kónyiban. A Lenin Intézetben tör­ténelem és marxizmus—leninizmus tanári szakon végzett 1957-ben. A filozófiai tudományok kandidátusa. A pártnak 1950 óta tagja. A Bács-Kiskun Megyei Pártbizott­ság marxizmus—leninizmus esti egyetemének igazgatója, 1965-ben a megyei pártbizottság osztályvezető­je, később titkára volt. Rövid ideig az MSZMP KB alosztályvezetőié­ként, majd a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának helyettes ve­zetőjeként tevékenykedett. Kulturális miniszterhelyettes lett 1975-ben, majd kulturális, később művelődési miniszterré nevezték ki. 1982 óta a Hazafias Népfront OT főtitkára. Az MSZMP Központi Bizottságá­nak 1980-tól tagja. Az MSZMP or- sz^-os értekezletén a KB a Poli­tikai Bizottság tagjává választotta. CZIBERE TIBOR művelődési miniszter 1930. október 16-án született Ta­polcán. A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen végzett. a kifogásolható'helyzetet azon­ban a pénz megszavazásával nem lehet most megoldani. De arra fel kell hívni a kor­mány figyelmét, hogy ezek a költségvetési kiadások vég­eredményben a gazdaság fej­lődését szolgálják. Az Európai Közösség egysé­ges belső piacának 1992-re előirányzott megteremtése új szakaszt nyit a nyugat-európai integrációs folyamatban, egy­úttal a kívül álló országok számára is új helyzetet te­remt. Közismert, hogy vala­mennyi európai szocialista or­szágnak, köztük hazánknak is a legjelentősebb külföldi part­nerei közé tartozik ma az Európai Közösség, az ottani változás tehát sok mindenben érint bennünket. Nem lehet más választás számunkra, mint az egységessé váló nyugat­európai piachoz való széles körű alkalmazkodás. Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt képvi­seletében az 1987-ről szóló végelszámolást ebben a felfo­gásban elfogadásra ajánlotta. Fekete János (Békés m., 11. vk.), a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese egyebek között arról szólt, hogy 1988 több év után az első olyan esztendő, amikor nem lehet úgynevezett objektív okora hi­vatkozni, ha nem teljesülnek a tervek. Az időjárás kedve­ző, a külkereskedelemben mindkét viszonylatban javul­nak a cserearányok, az első félévben a vártnál kedvezőb­ben alakult a kivitel, s az ipar szerződésállománya is biztató. Az idén valamennyi, korábban rubelben felvett hi­telt visszafizettünk. A dollár erősödése is kedvező számunk­ra. Ennek következtében — mivel a hitelek jelentős ré­szét márkában és yenben vet­tük fel — a dollárban kifeje­zett adósságállományunk az idén csökken. Mindezek alap­ján felvethető az akérdés, ha 1988-ban ilyen kedvezően ala­kultak a külső körülmények, miért nem jelentkezik ennek hatása a költségvetésben és a fizetési mérlegben. Fekete János úgy vélekedett: mivel az 1988. évi terv reálisnak te­Péter János, az országgyű­lés alelnöke szerdán fogadta Mohos Lászlót és Perlaki Ta­mást, a Kelet—Nyugat Párbe­széd Hálózat Kör két megbí­zottját, s átvette tőlük a tár­sadalmi békeszolgájat beveze­téséről szóló, az országgyűlés­nek címzett közérdekű beje­lentést, melyet 790-en írtak aló. A bejelentésben a katonai szolgálat megtagadása jogá­nak törvénybe foglalását és az alternatív szolgálat (polgári építőmünka, kórházi vagy tűz­oltószolgálat stb.) bevezetését javasolják. Indokként fogal­mazták meg, hogy sok ország ad erre törvényes lehetőséget, s ezáltal a lelkiismereti okok­ból a katonai szolgálatot meg­tagadók szabad emberként, törvényesen, társadalmi mun­kával helyettesíthetik a fegy­veres szolgálatot. Ennek jogi feltételei Magyarországon is adottak, hiszen az alkotmány éppoly határozottan írja elő a lelkiismereti szabadságot, mint a hadkötelezettséget. Pé­ter János ígéretet tett arra, hogy a közérdekű bejelentést továbbítja az országgyűlés e kérdéisel foglalkozó bizottsá­gaihoz. Folytatódott az SZKF országos értekezlete (Folytatás az I. oldalról) akadémikus szerint a mennyi­ségi növekedésre való törek­vés miatt a gazdaság nincs olyan helyzetben, hogy lénye­gesen javítani tudja a termé­kek minőségét, végrehajtsa a népgazdaság műszaki fejlesz­tését, fokozza a hatékony­ságot. Határozott egyet nem érté­sét hangoztatta az Abalkin ál­tal elmondottak kapcsán Georgij Arbatov akadémikus, a szovjet tudományos akadé­mia Amerika-lntézetének igaz­gatója. Szerinte az eltelt há­rom év a gazdaságban nem haszontalanul múlt el. Sok eredményt sikerült elérni a gazdasági reform politikai, szellemi, erkölcsi feltételeinek megteremtésében. Arbatov ar­ról is beszélt, hogy az átala­kítás három éve alatt sikerült megállítani a szociális, eszmei­politikai és gazdasági hanyat­lás, züllés folyamatát. A párt kommunisták és párton kívü­liek millióinak tudta visszaad­ni hitüket. Vlagyimir Kalasnyikov érin­tette azokat a pozitív válto­zásokat, amelyek nyomán meg­változott a káderpolitika gya­korlata, szélesebbek lettek a demokratizálás és a nyilvá­nosság keretei. Beszélt a fel­bukkant új problémákról, a gazdasági reform kibontako­zási ütemének lassúságáról, az úgynevezett fékező mecha­nizmusról. Kemény szavakkal szólt több ipari minisztérium vezetésének bürokratizmusáról. A iKomszomol KB amellett foglál állást, hogy szűnjön meg a párt kicsinyes gyámkodása a Kommunista Ifjúsági Szövetség fölött — hangsúlyozta Viktor Mizonyenko, a Komszomol első titkára. Hozzátette: miután a harmincas években a Komszo- molt gyakorlatilag kiszorították a politikai szférából, mi most azt akarjuk, hogy szövetségünk valóban politikailag közeledjen a párthoz és megerősítse be­folyását a fiatalok körében — mondta. — A Komszomol KB alapvetően hibásnak tartja azt az utóbbi időben elterjedt né­zetet, amely szerint a már említett gyámkodás megszűné­se a párttól való eltávolodás­sal járna együtt. A vita csütörtökön folytató­dik. Tájékoztató a Szent István ünnepségekről Háromnapos látogatáson Magyarországon tartózkodik a külföldi újságírók egy csoport­ja. A vendégek I. István ha­lálának 950. évfordulójával összefüggésben tájékoztatást kapnak Magyarország történel­méről, I. István király életéről és az évforduló tiszteletére augusztusban megrendezésre kerülő ünnepségekről. A magyar Külügyminiszté­rium meghívására hazánkba érkezett francia, jugoszláv, len­gyel, NSZK-beji, osztrák és spanyol újságírók kedden Pan­nonhalmán, Tihanyban és Szé­kesfehérváron ismerkedtek az államalapító királyunkkal kap­csolatos emlékekkel. Szerdán délelőtt dr. Györlly György történész professzor a X-XI. ,század magyar történel­méről, István király tevékeny­ségéről és életéről tartott elő­adást számukra. A tájékoztató után az újsáq- írók kérdéseket tettek fel a professzornak, valamint a jelen lévő dr. Cserháti József pécsi püspöknek, a Magyar Katoli­kus Püspöki Kar titkárának. Délután a külföldi újságíró­kat a parlamentben fogadta Péter János, az országgyűlés alelnöke.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom