Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-29 / 179 szám

e Dunántúli napló 1988. június 29., szerda Információk Honismeret Közlemények A DÉDASZ szigetvári üzemigaz- gatósága bejelenti, hogy o Siklós —Oyűd OTP-házhelyek villomos- energia ellátását szolgáló 0,4 kV- os hálózat elkészült, azt 1988. jú­nius 30-án üzembe helyezi. Jelzett időponttól a villamosberendezések érintése tilos. A Pécsi Városi Könyvtár 2. sz. Gyermekkönyvtárában (Kossuth La­jos utca 9.) a kölcsönzés július 4-töl állományellenőrzés miatt szü­netel. A Baranya Megyei KISZOV Pan­nónia Táncegyüttes idén ünnepli fennállásának 30 éves jubileumát. Ez olkolomból július 23-án 21 órá­tól a Pécsi Nyári Színház szabad­téri tóncszinén jubileumi műsort ad, baráti találkozót szervez. Várják a régi táncosokat, zenészeket. Je­lentkezés a 26-544-es telefonon, vagy levélben. Cim: Pécs, Megye u. 20. KISZOV Steinmetz Miklós Művelődési Ház. A Pannorrvin Borgazdasági Kom* binát június 30-tól július 6-ig a kutatóállomás telepein növényvédel­mi munkákat végez. A felhasznált szerek méhekre veszélyesek. ,, Szedd, fizess, viddl" meggy­es cseresznyeszedési akciót hirdet a Pécsi Állami Gazdaság Danitz- pusztán július 1-jétől. A kilogram­monkénti egységár 20 forint. Totó—lottó-tombolát szervez az OTP Baranya Megyei Igazgatósága a július 2-i pécsi PMSC—Oster in- terkupamérkőzés alkalmából a mér­kőzés szünetében. Hétfőtől a totó— lottó-kirendeltségeken árusítják a szelvényeket, s minden ötödik után egy tombolajegyet adnak, de a mérkőzés helyszínén is lehet szel­vényt venni. A nyeremények kö­zött kismotor, kerékpár és négy dedikált labda is található. Rendezvények Bizse János festőművész emlék­kiállítása látható Mohácson, a Kossuth mozi emeletén. A tárlat július 31-ig tekinthető meg hétfő kivételével naponta 10—12 és 16—19 óra között. A mórágyi művelődési ház be­mutatkozik július 3-án 17 órától Harkányban. Német nemzetiségi együttesek is fellépnek. Szabó Iván és Szabó Gábor szobrászművészek munkáiból látha­tó kiállítás Siklóson, a vár első emeleti kiállítótermében. A tárlat augusztus 13-ig tekinthető meg, hétfő kivételével, 10 és II óra között. A Lahti Komarakórus június 30- án 19 órakor Pécsett, a Művésze­tek Házában mutatkozik be. Kétnapos frizuraszépitési és ter­mékbemutatót tart a nyugatnémet Wella cég Pécsett, a KIOSZ Ipa­ros Házban július 1-jén, 2-án, na­ponta 10—17 óra között. A pécsi IH-ban június 30-án a diákdiszkót 19 órától Gáti Péter vezeti. 1-jén a videómoziban 18 órától A királynő birodalma cimű kung-fu akciófilmet vetítik. A pécsi úttörőház június 30-án kirándulást szervez a sellyei tal­pasházhoz. Találkozás a főpálya- udvar előcsarnokában 10.15 órakor. Túravezető Takácsné Hartmann Pi­roska. Lakótelepi parádét tartanok Kom­lón, a körtvélyesi városrészben jú­nius 30-án 10 órától. Lesz egyebek között agyagozás, lovaglás, sport­játék, aszfaltrajzverseny, zenés mű­sor is. Közérdekű Aromszünet lesz július 1-jén 7— 15.20 óráig Pécsett, a Kürt u.,- Fo- garas u., Mikes K. u., Tiborc u. 25. sz., Szigeti út 72. sz., Mada­rász V. u., Endresz Gy. u., Tüzér u.. Szigeti út által határolt terü­leten. Áramszünet lesz június 29-én 8—15 óráig a Bokor u.. Avar u., Kert u., Dagály u. által határolt területen. Áramszünet lesz június 30-án 7— 15 óráig a Szüret u.. Egyenlőség u. által határolt területen. Horgászok figyelmébe! A Pécsi Horgász Egyesület a Ma­lomvölgyi ll-es tavon kísérletkép­pen július 2-tól a szombati napo­kon éjfélig meghosszabbítja a na­pi horgászidőt. Napnyugtától éjfé­lig csak a tó keleti oldalán ki­jelölt helyen világítás mellett ki­zárólag csak harcsára lehet hor­gászni. Egészségügyi KÓRHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika. Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfü­lészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napo­kon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkóiház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerü­let: II. sz. Belgyógyászati Klinika. II. kerület: Megyei Kórház (I. sz. belgyógyászati osztály). Hl. kerü­let: I. sz. Belgyógyászati Klinika. Sebészet, baleseti sebészet: Me­gyei Kórház. Égési »érülések: Hon­véd Kórház. Koponya- és agysé­rülések: Idegsebészet. Pécs város és a csatolt községek ideg- és elmebetegei részére: POTE Ideg- és Elmeklinika. Szemészeti bete­gek: POTE Szemészeti Klinika. Felnőtt fül-orr-gégészet: POTE Fül- Orr-Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Pécs város felnőtt lokossága ré­szére egy helyen, a Lánc utcai ren­delőintézet földszinti ügyeleti helyi, ségeiben minden este 7 órától más­nap reggel 7 óráig. Telefon: 14-347. Lvov-Kertváros felnőtt lakosságá­nak minden éjszaka este 7 órától másnap reggel 7 óráig a járóbete­gek részére a Testvérvárosok terei körzeti rendelőben orvosi ellátást biztosítunk. A kertvárosi hívásokat továbbra is a Lánc utcai rendelő- intézetben kell bejelenteni. Tele­fon: 14-347. szolgálat Fogászati ügyelet minden este 7 órától másnap reggel 7 óráig a Lánc utcai rendelőintézet földszin­ti ügyeleti helyiségeiben — gyer­mekek részére is. Gyermeklakosság részére: a Gyermekklinikán, Pécs, József A. u. 7. (Bejárat a Bajnok u. felől) es­te 7 órától másnap reqgel 7 óráig. Telefon: 10-938. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Bajcsy-Zs. u. 23. 10/14. sz. gyógyszertár. * Az Egyesített Egészségügyi In­tézmények sebészeti szók rendelésén — a nyári szabadságolások miatt — július és ougusztus hónapban a Dr. Veress E. utcai rendelőintézetben csők 16 óráig lesz rendelés. A Lánc utcoi rendelőintézetben törté­nik 19 óráig a sebészeti betegek ellátása. * SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es számon este 7 órától másnap reggel 7 óráig. * Drog-telefonszolgálat: a pécsi drogközpont telefonügyelete a 32-600-as számon hívható szerdán és csütörtökön 15—18 óráig. A tele­fonszolgálat tanácsot ad mindé« kábítószerfogyosztással kapcsolatos problémára. * Bűnmegelőzési Tanácsadó Szolgá­lat Pécs, Németh L. u. 16. Telefon: 41-563. ügyfélszolgálatot tart: szer­dán 17.00-19.00 óráig. Gépbemutatót tart a PÉCSI AGROKER VÁLLALAT június 30-án 9.30 órakor a Megyeri úti telephelyén. A szőlészetekben, gyümölcsösökben és kertészetekben használható Fiat, Ferrari traktorok, Hardi és Maletti munkaeszközök kerülnek ismertetésre. A tájékoztató után a Pannónia ÁFÉSZ szőlő-gyümölcstermelő szakcsoportjának Muromi-dűlő területén gyakorlati bemutatóra is sor kerül. Az eszközök forintért beszerezhetők, előjegyzést az AGROKER VÁLLALAT géposztálya már most is felvesz. Emlékezés Pécs egyik régi polgármesterére, Hajorossy Imrére Főjegyzősége alatt f(aranytollú"-nak nevezték A maga koróban nagy tisz­teletnek örvendő városatya 1847. június 26-án született Pécsett, atyja ügyvéd volt. Ta­nulmányait a ciszterciek fő­gimnáziumában (ma: Nagy Lajos Gimnázium), majd a pé­csi jogakadémián végezte. Ta­nulmányait 1869-ben kitünte­téssel fejezte be. Ezt követően a fővárosban bírói vizsgát tett, és 1871-től a város szolgálatá­ba lépett. Még ugyanezen év­ben ügyvédi vizsgát is tett, és ügyvédi irodát nyitott 1872. ja­nuár 31-től. A városi szolgálattól • azon­ban nem tudott elszakadni, négyhónapi működés után vá­rosi rendőrbiztossá és aljegy­zővé nevezték ki. 1875 decem­berében lett a város főjegy­zője, aki működése során ki­érdemelte az „aranytollú" jel­zőt. A századvégen még diva­tos volt ugyanis a közigazga­tásban, hogy a jegyzők ma­guk írják a közgyűlési jegy­zőkönyveket, és a saját kezű írást a lehető legszebben vé­gezzék el. Ez természetesen — a szép íráson fölül — nagy türelmet és figyelmet is köve­telt, ugyanis munkájuk egy- egy alkalommal sokszor az éjszakába nyúlott! Aidinger János addigi pol­gármestert 1896-ban válasz­tották országgyűlési képviselő­vé, utódja pedig a polgármes­teri székben, a millennium évében Mojorossy Imre lett. Több mint húsz évi főjegyzői és tiz évi polgármesteri tény­kedése jó emlékként maradt meg a város polgárainak és az idelátogató hivatalos szemé­lyeknek az emlékezetében. A város dolgaival való törődésen fölül gondja volt orra is, hogy a polgárok is jól érezzék ma­gukat városukban, fejlődjön és gyarapodjon a mecsekalji vá­ros. Az ő városvezetése alatt építették föl a tettyei vízre épülő víztartályokat, okkor határozták el a még ma is álló városháza építését, ezekben az években lendült föl a vá­rosban a házépítési és átala­kítási kedv, sok új létesítmény­nyel gazdagodott a város. Pol­gármesterségének éveiben lát­tak hozzá a csatornázás ter­veinek kidolgozásához, de még főjegyzői ténykedése idején, polgármester-helyetesként ré­szese volt azoknak a változá­soknak is, amelyet Aidinger János neve fémjelzett. Nyugálományba 1906. má­jus 1-jével vonult, de még az­után is tevékenyen részt vett a város közéletében. A város­ban működő Pécs-baranyai Múzeum Egyesület és a Me­csek Egyesület alapító tagja és egyik tevékeny vezetője volt, tiszteletbeli tagnak vá­lasztotta a kor országos hírű kórusa, a Pécsi Dalárda. Nyugdíjbavonulása után sem szakadt el a köz szolgálatá­tól. A város irányító szervei közül a törvényhatósági, vala­mint a közigazgatási bizott­ságnak haláláig tagja maradt, emellett rendszeres látogatója volt az iskolaszéki üléseknek is. Szellemének frissességét végig megőrizte, javaslataival még akkor is hasznára volt városának. A kultúra lelkes támogatója volt, több nyelven beszélt - angolul, például 70 éves kora után tanult meg! Élete vége felé egyre ritkáb­ban mozdult ki otthonról, ahogy betegsége elhatalmaso­dott, ekkor viszont ugrássze­rűen megnőtt tisztelőinek láto­gatása. Lakása valósággal za­rándokhely lett, barátai és tisztelői nem mulasztottak el egyetlen alkalmat sem, hogy kifejezzék hálájukat iránta. Utolsó születésnapján a Pécsi Dalárda még szerenáddal kö­szöntötte, elhalmozták jókíván­ságokkal ismerősök, ismeretle­nek. 1927. május 13-án reg­gel fél hétkor halt meg. Teme­tésénél a város közvéleménye nagy számban tisztelgett, jó emlékezetében megőrizvén volt vezetőjét. ' Dr. Vargha Dezső Zichy Mihály szülőházában A magyar szellemi-művészeti élet kiemelkedő személyiségei közül kevésnek maradt meg érintetlenül a szülőháza. Pedig megértésükhöz gyakran hozzá­járulhat a gyermekkori környe­zet megismerése. Ezek az épü­letek az idők folyamán el­enyésztek, új házakat emeltek a régi helyére. E kevesek közé tartozik az európai jelentőségű grafikus- művész és festő, Zichy Mihály, akinek szülőháza ma is áll, szépen rendbehozva a Somogy megyei Zala nevű parányi fa­lucskában, Tab tőszomszédsá­gában. Az ősi atyai házat - a faluban kastélynak nevezik, a valóságban inkább tekinté­lyes középnemesi kúria — utol­jára 1979-ben hozták rendbe, Teljesen felújították az öreg falakat, a szigetelést és a tető­zetet, s így a kúriában beren­dezett emlékmúzeum anyaga már nyolc szobában látható. Zichy Mihály 1827. október 14-én látta meg ebben az épületben a napvilágot. Szülő­házának műtermét - amelyet a művész 1879-ben a kúria vi­rágházából alakíttatott ki — a család a százéves születési év­fordulóra, 1927-ben Zichy Mi­hály Ereklyemúzeummá nyilvá­nította, amelyben eladatlan ké­peit, relikviáit és bútorait tar­tották. Ez a ma látható múzeu­mi anyag magja, amelyet a viszontagságos időkben Zichy Mihály unokája, Csicseri Rónai Istvánná oltalmazott meg. Ezt az anyagot bővítette, egészí­tette ki és rendezte be a Köz­ponti Múzeumi Igazgatóság, a Rippl-Rónai Múzeum és a Ma­gyar Nemzeti Galéria. Az elmúlt századokban a Zichy család sok kiváló köz­életi férfiút adott a hazának. A Zichyek közül István volt az el­ső, aki a főrendek közé ke­rült, amikor 1655-ben bárói, 1676-ban pedig grófi címet ka­pott, amelyet leszármazottai annak rendje-módja szerint örököltek. Ugyanekkor a Zichy-famíliá. nak a másik ága is virágzott mór, de ez az ág megmaradt a köznemesi rendben, bár a két ág egy tőről fakadt. Zichy Mihály a köznemesi ágból származott. Tízéves ko­ráig otthon nevelték. Már ek­kor kezdett rajzolni, amit az­után a veszprémi piarista gimnáziumban is folytatott. Jo­gi tanulmányait Pesten kezdte, és ekkor már Marostoni Ja­kabtól vett rajzórákat. 1842- 43-at írtak. Zichy Mihály bará. taival együtt rajongott Kos- suthért, mire a féltő anya át­íratta fiát a bécsi egyetem jo­gi karára, nehogy belekevered­jen „valami forradalomba". Tulajdonképpen ezzel indult el a fiatal joghallgató a művészi pályán. Mert Bécsben sem ta­gadhatta meg önmagát, azaz elhivatottságát a festészet iránt s beiratkozott a Festésze­ti Akadémiára, majd az akadé­miával szakító Waldmüller magániskolájába, akinél művé­szi fejlődése felgyorsult — a jogi tanulmányok rovására. A korabeli biedermeierrel szem­ben első jelentős, díjat nyert művével, az 1846-ban festett Mentöcsónakkal közel került a drámai romantikához. E kor. szak másik kimagasló alkotá­sa, a Koporsólezárás a zalai emlékmúzeum kincse. Ezután Waldmüllerrel Olasz­országba utazott, ahol nagy hatást tettek rá a velencei fes­tők, továbbá Michelangelo és Raffaello képei. 1847-ben Zichyt — Wald- müller ajánlására - meghívták a cári udvarba, Pétervárra, hogy Katalin nagyhercegnöt rajzolni tanítsa. A fiatal mű­vész ezt a lehetőséget nem hagyhotta ki, búcsút mondott a jogi pályának, és Oroszor­szágba költözött. A család nem örült. „Antal (a festő fivére) íróként, politikusként az or­szág bolondja lett, Mihály, a művész pedig a világ bolond­ja!” — mondta szomorúan Zi­chy Mihály édesanyja, Eper- jessy Julianna. Ma már tudjuk, nem volt igaza. Négy cár udvari festő- jeként ezernyi virtuóz rajzot készített (közben Párizsban is élt és dolgozott), s időnként hazatért a szülői házba pihen­ni és ismét dolgozni. A fran­ciák számára Gautier, író és kritikus fedezte fel, és segítette az európai hírnévhez, és a Császár Őfelsége Festőművé­sze kitüntető címhez. Dr. Csonkaréti Károly A zalai Zichy-kúria Folyóiratszemle A pártértekezlet jegyében A PÁRTÉLET júniusi számót a szerkesztőség az országos párt- értekezletnek szenteli. Elsőként közlik az elfogadott állásfogla­lást a párt feladatairól, a po­litikai intézményrendszer fej­lesztéséről. Egység, összefogás, helytállás címmel jelent meg Kádár János előadói beszéde, közlrk a szerkesztő bizottság jelentését a vita tanulságai­ról,. melynek előadója Berecz János volt A vitában elhang­zott hozzászólások közül ol­vasható Grósz Károly: Minden társadalmi erő érdekelt a párt megújulásában, Hámori Csa­ba: Akié az ifjúság, azé a jövő, Németh Miklós: Gyökeres változás szükséges a gazda­ságban, Pozsgay Imre: Az egész néppel folytatott párbe­szédre van szükség, Szabó Ist­ván: Agrárgazdaságunk jövője című beszéde, valamint Krasz- nai Lajosnak, a Pest Megyei Pártbizottság első titkárának, Katona Bélának, a főváros XVIII. kerületi pártbizottság el­ső titkárának, Kovács András filmrendezőnek a felszólalása. Közli a folyóirat néhány írás­ban benyújtott hozzászólás szövegét, Boros László, a Györ-Sopron Megyei Állami Építőipari Vállalat művezetője. Dóczi Gábor, a Szentesi Városi Pártbizottság első titkára, Grübl László, a Marcali Városi Pártbizottság első titkára. Müller Pál, a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Inté­zet igazgatója szerepel a sor­ban. A folyóirat megemlékezik az MKP és az SZDP egyesülésé­nek negyvenedik évfordulójá­ról. Az írás értékeli az egyesü­lés előkészítésének, megvaló­sításának jelentőségét és ta­nulságait Rámutat arra, hogy a pártegyesülés tapasztalatait is hasznosítva, az MSZMP a lenini elvekre építette politiká­ját. Abból indult ki, hogy a pártegység nem eleve adott, hanem szorosan kapcsolódik a politikai gyakorlattal, abban formálódik, ezért folyamatosan alakítható és alakítandó. Fon­tos tanulság, hogy a párt ve­zető szerepe elválaszthatatlan a szövetségi politikától, a po­litikának a nép egyetértésével kell találkoznia. „Azok a cé­lok, amelyek 1948-ban a párt­egyesülés megalkotóit vezérel­ték - olvashatjuk az írásban - az MSZMP gyakorlatában va­lósulhattak meg." A hagyományos Eszmecsere rovatban ezúttal a társasági törvényről megtartott kerékasz­tal tanulságait összegzik. A résztvevők abból indultak ki, hogy a kidolgozás alatt levő társasági törvény a reformfo­lyamat fontos része. Szüksé­gességét már a kormány sta­bilizációs és kibontakozási programja megfogalmazta, és az országos pártértekezlet is kiemelten foglalkozott vele. A törvénytervezet — társadalmi vito után — az elképzelések szerint ősszel kerül a parla­ment elé. M. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom