Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-28 / 178 szám

1988. június 28., kedd Dunántúlt napló 3 Biztató kísérletek a francia Croix cég extruderével Dr. Raisz Gusztáv miniszterhelyettes (balról a második) Kasó József igazgató társaságában szemléli az extrudáit termékeket Szakmai könyvajánlat A bérpolitika meg­alapozása számítógéppel A Prodinform 'Műszaki Ta­nácsadó Vállalat időszerű gazdaságirányítási kérdések c.'mű sorozatában megje­lent dr. Sipos Béla: „A vál­lalati bérpolitika megalapo­zása számítógépek segítsé­gével” című könyve (1988. évi 2. szám). A szerző új munkájában elsősorban a Pécsi Bőrgyárban végzett kutatásai alapján a követ­kező kérdésekkel foglalko­zik: a bérre ható tényezők vizsgálata, a 'bérszínvonal és a szakképzettségi szint ösz- szefüggéseinek elemzése, a bérformákkal kapcsolatos prognosztizálás néhány jel­lemzője, a számítógépes bérelszámolási rendszer megszervezése, valamint a vállalaton belüli termelő- egységek érdekeltségi rend­szere. A könyvben bemutatott tí­pusmegoldások széles kör­ben alkalmazhatók, mivel a szükséges feltételek, az ada­tok, a személyi számítógé­pek, a szakemberek a ba­ranyai vállalatoknál és másutt is rendelkezésre áll­nak. A könyv megrendelhe­tő a Prodinformnál (Buda­pest, Pf. 453. 1372.). Országos szójabemutató a Szigetvári V I ' A. G.-ban A hazai fehérjeprogram ke­retében a Szigetvári Állami Gazdaság az elmúlt hét vé­gén országos szintű bemuta­tón látta vendégül a program megvalósításában érintett szer­vek, gazdasági egységek kép­viselőit. Területi és éghajlati adott­ságai folytán a gazdaság már 1953 óta foglalkozik szójater- mesztéssel. A '7Ó-es évek ele­jén az országban elsőként al­kalmazták a zárt rendszerű szójatermesztési technológiát. A gazdaság jelenleg a bólyi szójatermesztési rendszer tag­ja, ebben az évben 768 hektá­ron vetették a növényt. A ter­melés mellett igen nagy je­lentőséggel bírnak a gazda­ságnak a szójafeldolgozásra irányuló kísérletei is. Néhány hónapjo vámelőjegyzés formá­jában a francia Croix cég extruderét üzemeltetik a ta­karmánykeverő részlegükben. A szakemberek nem késleked­tek, és a géppel előállított extrudáit szójával rövidesen takarmányozási kísérletekbe kezdtek a gazdaság állatállo­mányából erre a célra kisze­melt csoportokkal. Bár a teljes kiértékeléshez még szükség van némi időre, azért az már elmondható, hogy az eddigi eredmények biztatóak. Az extrudáit szójával dúsított ta­karmánnyal etetett hungaro- fríz szarvasmarhák esetében a magasabb tejű állománynál 1 liter, a közepes tejű állo­mánynál pedig 1,8 liter ho­zamgyarapodást eredménye­zett a kísérleti takarmányozá­si forma. Hasonlóan kedvező képet mutatott az extrudáit szója alkalmazása a sertések esetében is. Észrevehetően nőtt a szoptatós kocák étvá­gya, kiegyenlítettebb lett az állomány, a malacok pedig gyorsabb ütemben gyarapod­tak. Élve a lehetőséggel, amit a Croix extruder egyelőre idő­leges telepítése teremtett, a szigetváriak a szójafeldolgo- zás mellett kukorica, árpa, bú­za és takarmónyborsó extru- dálósával, annak a takarmá­nyozásban való hasznosításá­val is kísérleteznek. A hétvégi szójabemutató a Szigetvári Állami Gazdaság szentegáti központjának ta­nácstermében kezdődött. Az érdeklődők először Szeghy Sándor igazgatóhelyettes a gazdaságot, valamint annak szójakísérleteit bemutató elő­adását hallgatták meg. Ezt követően dr. Mátrai Tibor, az Állattenyésztési Kutató Köz­pont munkatársa röviden is­mertette a szójafeldolgozás, azon belül a hőkezelés lénye­gét, külön hangsúlyt fektetve az állatokat a növekedésben visszavető aktív faktorok tönk­retételére, a sterilizáló és íz­javító hatásra. A bevezető elő­adások után Frederic Croix, a francia cég igazgatója rövi­den bemutatta a gyárat, majd o jelenleg Szigetváron üzeme­lő extruder ismertetésére tért át. A gép főmotorjának telje­sítménye 75 kilowatt, órán­ként 800-850 kilogramm szója feldolgozására képes. Mivel a gép több fokozatban száraz extrudálást végez, folyadék nem kell a kezeléshez, de ez­által szárításra sincs szükség. További előnye az egyszerű kezelhetőség, valamint az, 'hogy minimális ellenőrzést igé­nyel, baj esetén magától le­áll. Az előadásokat követően a bemutató résztvevői hamaro­san üzem közben megfigyelve gyarapíthatták ismereteiket a gépről. A tanácskozáson és az azt követő bemutatón részt vett dr. Raisz Gusztáv mezőgazdasági miniszterhelyettes, aki a kö­vetkezőkben látja a szigetvá­rihoz hasonló rendezvények je­lentőségét: — A kormányzat meghirdet­te stabilizációs programját, amihez kapcsolódóan a mező- gazdasági tárca is kidolgozta saját szerkezetótalakító terve­zetét. Mint csaknem minden ágazatban, ezentúl a mező­gazdaságban is a minőség na­gyon fontos tényezővé lép elő. A gyakorlat szerint eddig saj­nos mind a növényi, mind az állati produktumok esetében termékeink nem érik el, illet­ve csak lassan közelítik az ál­talában a nyugati országok által támasztott követelmé­nyeket. Az állati termékek esetében a minőségi hiányos­ságok leggyakrabban a takar­mányozásra használt tápok béltartalmára vezethető visz- sza. Ezért hirdette meg a tárca a fehérjeprogramot, amelyben különösen fontos szerepe van a szójának. A döntően importból származó szója mellett az állami dotá­ció hatására fellendülőben van a hazai termelés is. A korábbi 20 000 helyett az idén már 60 000 hektár fölé emel­kedett a bevetett terület, de nem elképzelhetetlen, hogy a dotáció hatására még ez is a duplájára nő. Ez a mennyi­ség nem eredményezi az im­port csökkenését, legfeljebb a jelenlegi fehérjehiány pótlásá­ra lesz elegendő. Keressük azokat a technológiai megol­dásokat, amelyek biztonságos és hatékony termelést és fel­dolgozást tesznek lehetővé. Ezekben a kereső, kísérletező tevékenységekben van mérhe­tetlen nagy szerepük az ilyen és hasonló tanácskozásoknak, bemutatóknak. Kaszás E. Pártértekezlet után, országgyűlés előtt ______________________________________________________:______________ B eszélgetés Balogh Gábor országgyűlési képviselővel A pártértekezlet hatásai, az akkor született gondolatok mindannyiunkban élnek, beszé­lünk róla — a változások rémé. nyében. Hogy éli meg a párt­értekezlet utóérzéseit az or­szággyűlési képviselő, akit e tisztében is, de úgy is, mint vállalati vezetőt, naponta felke­resnek gondjaikkal, kérdéseik­kel az emberek, akik választ vámok. Balogh Gábor országgyűlési képviselő, a MOFA igazgató- helyettese, a soron 'következő országgyűlésen felszólal. öt faggattuk, hogy a pártértekez­let utáni, s az országgyűlés előtti időszakban, a felszóla­lására készülve mely gondola­tok foglalkoztatják leginkább? — Már a pártértekezlet előtt 'kialakult bennem egyre határo­zottabban az érzés, hogy várak valamit, számítok valamire. Hi­szen már az állásfoglalásban is minden eddiginél nyíltabb, őszintébb tájékoztatást kap. tunk. Az üléseken az adott napirendi pontokkal kapcso­latban kialakult vitáknak örül­tem. Mindig idegesített, ha a hasonló fórumokon, vagy pél­dául a parlamenti üléseken is nagy nézetazonosság kezdett kialakulni. Kizárt, hogy orvnak a pár száz, vagy ezer ember­nek azonos véleménye legyen, hiszen ha négyen-öten leülünk beszélgetni, vitatkozni, kiderül, mennyire nincs ez így. Például a képviselő ne' a folyosón mondja — nekem ugyan más volt a véleményem, de azért megszavaztam. — Persze, ahhoz, hogy ér­demben vitatkozni lehessen a különböző döntést hozó fóru­mokon, az kell, hogy megfelelő legyen az informáltság, hogy tudjuk, min lehet és kell vitat­kozni. Csak egy példa: az adó­reformmal kapcsolatban az em­lékezetes Országgyűlés előtt a sajtó is főként a személyi-jö­vedelemadóra irányította a fi­gyelmet, s sokan csak a vé­gén döbbentek rá, hogy az ÁFA az igazi húsbavágó intéz­kedés, hogy a személyi jövede­lemadó csak része az adóre­formnak. Jött az országgyűlés, megszavaztuk. S aztán bevezet­ték. A végrehajtásként megje­lenő adótörvényre azonban nem ismerünk rá. Sokan mond­ják, mi nem ezt az adótörvényt szavaztuk meg. Például, ha nem így lenne, a gyermekru­hák körüli dolgok sem így ala­kultak volna. Ezt mondom akkor is, ha változatlanul meg vagyok győződve róla, hogy az adó­törvény-módosítást az ország gazdasági stabilizációja érde­kében meg kellett tenni. A pártértekezlettel kapcso­latban azért örülök, hogy úgy alakult, ahogyan, mert úgy ér­zem, végre a politika is fel­zárkózott. Nálunk ugyanis a sorrendiség felcserélődött. Elő­ször a gazdaság lépett, a jó­zan ész és a gazdasági tör­vényszerűségek követelték a magukét. És létrejött az a fur­csa kettősség, az a szinte tu­dathasadásos állapot, hogy egészen más volt az ideológia, amit eddig tanultunk és han­goztattunk, mint az általunk is szükségszerűnek tartott válto­zások. — Okozott ez önnek konf­liktust? — Azt nem, de például mi, vállalatvezetők, egyre nehezeb. ben tudtuk ideológiával alá­támasztani a gazdaságpolitika. áItal kikényszerített, az eddigi­ektől teljesen eltérő gyakorla­tot. Megértem azokat az em­bereket, akik egy más szoci­alizmusképről alkotott hittel álltak eddig a világban, s most megrendültek. Most a pártér­tekezlet után érezzük, hogy végre a politika is korszerűsíti ideológiáját. — Azért is ötülök, hogy a politikai vezetés felismerte a lépésváltás szükségességét, mert nálunk eddig a demokrá­ciát is teljesen fordított módon érvényesítették, mint ahogy annak törvényszerűsége meg­kívánja. Eddig, a döntéshoza­talnál nem volt demokrácia. „Fent" döntöttek, tudomásul vettük. Aztán a végrehajtásban akartuk a demokráciát érvénye­síteni. Ez pedig képtelenség, mert nem Jehet népszavazás kérdése, hogy dolgozzunk, vagy ne dolgozzunk. A döntések előtt legyen demokrácia és vi­ta. — Az országgyűlésen a ba­ranyaiak közül ön jelentkezett felszólalásra. — Igen, a szerkezetváltóssal kapcsolatos expozéhoz szeret­nék hozzászólni. Az én privát véleményem, hogy a szerkezet­átalakítás egyelőre csak óhaj. Nem hiszem, — sajnos még mindig az előző gazdasági rendszer nyomdokain haladva —, hogy úgy istenigazából fel­ismertük, hogy ebben az or­szágban hol, milyen szerkezet­átalakítással lehetne, kellene működni. Ezt akkor is mondom, ha tudom, nincs más lehető­ség, mint ennek a mielőbbi végrehajtása. Igazából azon­ban addig nem valósulhat meg, amíg továbbra se lesz összhangban a népgazdasági és a szőkébb közösségi érdek. — Konkrétan mit ért ez alatt? — A régi, máig változatlan érdekeltségi rendszerek nem ebbe az irányba hatnak, és a szabályozók sem. Mondok egy példát: vállalatomnak érdeke, hogy minél több készpénzes tő­kés exportot bonyolítsunk. Ugyanakkor, esetleg van egy másik vállalat, amelyik a mi termékeink felhasználásával nagyobb értékű árut tudna ugyancsak exportra termelni, vagy esetleg ezzel tőkés im­portot kiváltani. De mivel ne­künk nem ez az érdekünk, ő rákényszerül, hogy importáJjon alapanyagot. A vállalatnak megéri, de népgazdasági szin­ten ebből óriási a veszteség. Olyan érdekeltségi rendszer kellene, ami egymásra épül. — Szerkezetátalakítás amúgy sem megy máról holnapra, lassú folyamat. Adott egy bi­zonyos termelési struktúra, ami. vei eddig dolgoztunk, és ezt nem lehet egyik napról a má­sikra megváltoztatni. Gondol­juk csak meg, ahhoz például, hogy mi a MOFÁ-ban egyetlen új terméket kikísérletezzünk, kifejlesszünk, piacot találjunk, szerencsés esetben is leg­alább kót-három év. Egyetlen terméké! Akkor egy egész or­szágot nézve nem várhatunk gyors változást. Mégis lépni, tenni kell. Ne arra várjunk, hogy a Grósz vagy Y vagy Z tesz majd valamit helyettünk, hogy majd újabb hitelek kihúz­nak a bajból. Az idő múlik, cselekedni kell, és mindenki­nek! Nem arra várni, hogy más lépjen, más oldja meg ^bajainkat helyettünk. Sarok Zsuzsa Egyetem és kisszövetkezet ' összefogása Az Elconsult GT komplett szolgáltatásai Annyi, de annyi fórumon hallani manapság, hogy miért nem válik a tudomány terme­lő erővé, hogy miért nem mű­ködik együtt jobban a tudo­mány a termeléssel. Számos ilyen együttműködésről tudunk már, ezért sem hallgathatjuk el a legfrissebb pécsi vonat­kozásút. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem és a Buda­pesti Elcotechnik Műszaki-Ke­reskedelmi Szolgáltató Kis­szövetkezet létrehozta E'lcon- sult réven ay Közgazdasági Szolgáltató Fejlesztő Kereske­delmi Gazdasági Társaságot. A dr. Ormos Mária rektor és a dr. Búzás Ilona elnök által aláírt társasági szerződés lé­nyege, hogy a JPTE és az Elcotechnik teljes szellemi ka­pacitását és eszközparkját csatasorba állítja. Együtt vál­lalkoznak a GT-n keresztül gazdasági szaktanácsadásra és szervezésre, új információ- rendszerek kialakítására, vala­mint a meglévők korszerűsíté­sére, a helyi hálózati, köz­ponti információrendszerek és alrendszereik kialakítására és összekapcsolására, végeznek idegennyelvi fordítást (a JPTE Tanárképző Karán oktatott nyelvekből), de kereskedelmi tevékenységet is folytatnak; számítástechnikai berendezé­seket értékesítenek és szer­vizszolgáltatást is végeznek. Az Elconsult (értelmezhető elektrotechnikai konzultáció­nak is) GT ügyvezető igazga­tója, Berkes György a most kialakított helyiségükben (a pécsi, Madách Imre utcai kol­légiumban) az Alábbiakkal egészíti ki még a GT kíná­latát: — A rendszerszervezéstől kezdve a programozástól és a gépátvételtől a kulcsrakész átadásig mindenben tudunk segíteni, jelenleg már a komp­lett bérrendszer számítógépes programját is kínálhatjuk. Az IBM PC/XT/AC professzionális számítógépeinket és a peri­fériáikat is kínáljuk eladásra, lízingre és kölcsönbe. Rövi­desen a fénymásolást is be­vezetjük. Az Elconsult hivatalos cég- bejegyzése ugyan még nincs meg, de ez az országosan is újszerű kezdeményezés egy ok­tatási intézmény és egy gaz­dálkodó szervezet között már­is jó szellemi házasságnak ígérkezik. M. L. Megyei köszöntei Július 1-jén Nemzetközi szövetkezeti nap A 66. nemzetközi szövetke­zeti nap megyei ünnepségét július 1-jén, délelőtt 11 órakor rendezik meg a Baranya Me­gyei KISZÖV pécsi székházá­nak nagytermében. A program szerint az ünnepi összejövetelt Aparácz Dénes, a Szövetkeze­tek Megyei Bizottságának el­nöke nyitja meg, majd kö­szöntőt mond dr. Szirtes Gá­bor, az MSZMP Baranya Me­gyei, Bizottságának titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom