Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-24 / 174 szám

1988. június 24., péntek Dunántúli napló 3 Szemelvények a Jegyzőkönyvekből Munkaügyi ellenőrzések Még emlékszünk rá, milyen nagy port kavart a kormány ta­valy februári rendelkezése, amely a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére is kiterjesztette a mun­kavédelmi felügyelőségek hatáskörét. Ha valaki mégis elfelejt­kezett volna erről a vegyes érzelmeket kiváltó intézkedésről — hiszen annyi minden történt azóta —, úgy az ABC-kacsával em­lékeztetjük rá: ez volt az az időszak, amikor elterjedt, hogy a boltokban igazoltatják az embereket, miért vásárolnak mun­kaidőben ... Több mint egy év telt el, s miután minden csoda három napig tart, megkerestük a Baranya Megyei Munkavédel­mi és Munkaügyi Felügyelősé­get, rájuk is vonatkozik-e a mondás. Úgy tűnik — a rémhíreket illetően - elcsitultak a kedé­lyek. Mielőtt bepillantanánk a megyei jegyzőkönyvekbe, áll­jon itt néhány országos adat az 1987-es vizsgálatok alap­ján. A munkarend betartásá­ról. vesebb 8 órai pihenőidőt ír­nak elő, de két vállalatnál 11 órát állapítottak meg. A munkáltatók általában biztosítják a pihenőidőt. Hiá­nyosság elsősorban a speciá­lis területeken, a szolgáltatás­ban és a szállításban fedezhe­tő fel. A vizsgálat összegezése rossz példaként említi ck DDGáz gázmentő szolgálatát, ahol a járművezetők két 12 órás műszakot teljesítettek megszakítás nélkül, s így a vizsgált időszakban a vállalat­nál nyolcvan esetben nem biz­tosították az előírt pihenőidőt, ai gépjárművezetők számára. (A gázmentő szolgálat a DDGáz kollektív szerződése szerint nem készenléti munka­kör. Ez a jogi magyarázat ar­ra, hogy az ellenőröknek sze­met szúrt a „hosszú műszak".) A munkaügyi ellenőrzések a második félévben folytatód­nak. SZOT gyermek­üdültetés E héten megkezdődött a nyári SZOT gyermeküdültetés. A SZOT 16 gyermeküdülőjébe az első kéthetes turnusba 4000 általános iskolás utazott. Őket a további négy turnusban augusztus 30-ig még 16 000 kisdiák követi. A 16 üdülő kö­zül 10-ben már harmadik éve szaktábori programokat szer­veznek a gyerekeknek: válasz­tani lehet három természetvé­delmi, két számítógépes, egy- egy turisztikai, sport, népi ipar- művészeti, ének-zene és honis­mereti tábor között. Az idei nyáron Baranyából 720 gyerek nyaralhat SZOT- üdülőkben. Az első turnus szer­dán indult Pécsről nyolc külön­böző SZOT-gyermeküdülőbe az ország legkülönbözőbb tájaira. H. J. „Bár az ellenőrzött munkál­tatók belső szabályozása szin­te mindenütt megfelelő volt, mégis csak 86 százalékuknál vezettek tényleges nyilvántar­tást a munkaidő alatti eltá­vozásokról, s ezek is mind tartalmilag, mind formailag kívánnivalót hagytak maguk után” — állapítja meg az or­szágos főfelügyelőség jelenté­se. Az okot abban látja, hogy a munkáltatók nem ismerik a — számomra borzasztóan hang­zó — „Távozási engedély és napló nyomtatványai" tárgyú MSZ 16123—86, sz. Országos Szabványt. . . Az ellenőrzött munkáltatók egyharmadánál nem jelölték meg, milyen módon számolták el az eltávozásokból adódó munkaidő kiesését. Az ellen­őrzés azt is megállapította, hogy a helyes belső szabályo­zás ellenére a gyakorlat nem mindig jogszerű; gyakran nem megfelelő a belső kont­roll. A vizsgálat tapasztalatai sze­rint az 1985-86-os adatokhoz képest tavaly csökkent az al­koholos állapotban munkát végzők aránya. Igaz, gyako­ribbá vált az ellenőrzés. A munkáltatók területén műkö­dő kereskedelmi egységek (bü­fék, boltok) — amelyek közül tavaly országosan csaknem négyszázat ellenőriztek — be­tartják a szeszesital árusításá­ra vonatkozó tilalmat. Ugyancsak nagy vitákat ka­vart —, hogy az új munkaügyi rendelkezések szigorították a közérdekű célból történő eltá­vozásokat sport, kultúra, hon­védelem, stb.) Az országos vizsgálat adatai szerint 1987 első félévében az elméleti munkaidőalapnak csupán fél százaléka esett ki ilyen okok miatt. Ugyanezt a vizsgálatot Ba­ranya megyében is elvégezte a megyei felügyelőség, s azt állapította meg, hogy a mun­kaidő-kiesés 0,85 százalék volt. Ennek háromnegyedét is az állampolgári kötelezettségek teljesítése teszi ki .. . (Ez az elhanyagolhatóan kis szám talán kellő érvet szolgáltat majd ahhoz, hogy a más nem­zeti célból fontos események­re, rendezvényekre a munkál­tatók könnyebb szívvel enge­dik el a dolgozóikat.) S ha már a megyei vizsgála­toknál tartunk: A felügyelőség öt baranyai vállalatnál ellenőrizte a mun­karend betartását. (Zsolnay, Sopiána, Dohánygyár, Tenkes Bútorgyár, Mohácsi Autójaví­tó KV). A munkaidő alatti tá­vozást mindenütt ellenőrzik és nyilvántartják. Az engedélyezést minden vállalat a maga mód­ján oldja meg, csupán a Do­hánygyárban és a Tenkesnél nem volt teljesen körültekintő az eljárás. Tíz vállalatnál megvizsgálták egy viszonylag kevésbé ellen­őrzött munkaügyi terület, a két munkavégzés közötti pihe­nőidő betartását. Csupán egyetlen kollektív szerződés nem tartalmazott er­re vonatkozó rendelkezést. A szerződések általában legke­A népfront falun Beszélgetés az elnökasszonnyal Az utóbbi években megnőtt a Hazafias Népfront tekinté­lye. A korábban meglehetősen lanyhán politizáló mozgalom a nyolcvanas évek közepén több figyelemre méltó kezdeménye­zéssel jelent meg a hazai köz­életben. Aligha) lehet vitatni, hogy e fölértékelődésben nagy szerepe van az országos főtit­kár közvetlen személyiségének, tudományos felkészültségének, s a hazai politikai gyakorlat­ban eleddig szokatlan nyilvá­nos vitakészségének. De milyen a népfront vidé­ken, s főként a végeken? Ho­gyan látja a mozgalom hely­zetét egy falusi népfrontelnök? Erre kerestem a választ né­hány napja Bükkösdön, Szent- györgyi Lajosnéval beszélget­vén. Már azt is jó jelnek tekin­tettem, hogy a járókelők meg tudták mondani, kicsoda és hol lakik az elnök. — Ez ma már nem olyan nagy csoda. Ha még akkor kérdezte volna, amikor ideköl­töztünk ... Én ugyanis Győr megyei vagyok. Tanítóképzőt végeztem, így az iskolában kezdtem el dolgozni. A hetve­nes évek elején választottak meg népfrontalelnöknek. Nem is tudtam róla. Jönnek egy szép napon: „Te lettél az alel- nök.” Fogalmam sem volt, mit kell csinálni. Később aztán be­lejöttem. 1977-ben választot­tak meg elnöknek, az már iga­zi választás volt. '85-ben me­gint rám szavaztak. — Milyen ez a bükkösdi népfront? — A bizottságunknak huszon­két tagja van. Úgy próbáltuk összeválogatni, hogy összetéte­le tükrözze a lakosság rétegző­dését. Van benne ipari mun­kás, téesz-tag, férfi, nő, öreg, fiatal. No, fiatal az kevés. Őket nehéz összetartani. Iga­zából még senkinek sem sike­rült. A KISZ-nek sem. Néha meghívnak a beszámoló tag­gyűlésre, ahogy más vezetőket is, de nemigen szeretik, ha be­leszólnak a munkájukba. Meg kell találni velük a megfelelő hangot, akkor szívesen kapha­tók mindenre. Segítettek a vá­lasztás alkalmával, az öregek napján. A művelődési házat is többször kidekorálták. De álta­lában jobban szeretnek együtt­működni, mint belülről részt venni a dolgokban.- Az egyház részéről senki? — Korábban tagja volt a bi­zottságnak a plébános úr, de mostanában olyan gyakran cserélődnek. . . Hogy mivel foglalkozunk? Néha ütközőpont vagyunk, néha segítséget vár­nak tőlünk. Ha már a tanács­osai nem boldogulnak.- Mondana konkrét példát? — A ravatalozó. Tudja, ez valamikor két község volt, Bükkösd és Megyefa. Mind­egyik külön szeretett volna ra­vatalozót, de a tanács azt mondta, elég lesz az egyik temetőben. Jöttek hozzánk, mit lehet itt csinálni. Megszervez­tük a társadalmi munkát, s most mindegyik temetőben le­het ravatalozni. Általában el­várják tőlünk, hogy többet tudjunk a falu dolgairól, mint a vezetők, mint a pártszerve­zet. Szerencsére jó a kapcso­latunk a vezetéssel, tanácsta­gok vannak a bizottságban, néha együttes ülést tartunk.- A Ielsőbbséggel milyen a viszonyuk? — Nagyon jó. Bár a király- egyházai elnök a területi refe­rens, bármikor bekopogtatha­tok a megyéhez, szívesen fo­gadnak, ellátnak tanáccsal. A párttal kapcsolatban ezt saj­nos nem tudom elmondani. Jóllehet párttag vagyok, húsz éve jártam utoljára a megyei bizottságon. A pártban sokkal jobban elrekednek alsó szin­ten a dolgok. Mindenki csak a közvetlen felettesével érintke­zik. — A falu hogyan vészeli át a mostani szűk esztendőket?- Elég nehezen. Megszűnt a gyógyszertárunk, azt mondták, ráfizetéses. Ugyanezért zárta be a megyei sütőipari vállalat az itteni üzemét. Pedig nem­rég újították fel.- Nem lehetett megakadá­lyozni?- Hogyan? Ha egyszer a vállalaté. — Talán a lakosság megpró­bálhatná üzemeltetni. Esetleg bérbe venni, vagy részvénytár­saságot alapítani. , . — Érdekes gondolat. De, tud­ja, mégis csak elgondolkod­tató, hogy a városi ember min­dent ingyen kap, mi meg nyúl­junk a zsebünkbe, ha akarunk valamit. Az emberek már úgyis annyi mindent fizetnek. Pedig valamit tennünk kell, ha nem akarjuk, hogy minden el­tűnjön a faluból.- A népfrontban is szóba kerül ez? — De még mennyire. Nagyon jószellemű vitáink vannak, de aztán egyetértésben szervezik a társadalmi munkát. Terveink vannak szép számmal: további parkosítás, járdaépítés, a hidak kijavítása, sportcsarnok. Havasi J. Egytestű letű pártbizottságok Az új szervezeti forma kísérleti tapasztalatai Sásdon Az MSZMP országos pártér­tekezlete állásfoglalásából kö­vetkező saját feladatokat ezekben a hetekben kell ki­munkálniuk a különböző szin­tű párttestületeknek, és ezzel együtt jelentős szervezeti vál­tozásokra is sor kerül. Bara­nyában az őszig 67 pártbi­zottság alakul át egytestüle- tűvé, vagyis olyanná, amely nem választ soraiból végre­hajtó bizottságot. A pórtmunka szervezeti struktúrájából, döntési mecha­nizmusából ezzel a változással kiesik egy szint, viszont növek­szik a testületek szerepe. A szervezeti változás óhatatlanul is a párttestületek megújulá­sával jár, hiszen a végrehajtó bizottság nélkül működő köz­ségi, üzemi, intézményi pártbi­zottságoknak fokozottabb mér. tékben kell átvenniük az ope­ratív teendőket. Hogy erre érdemben alkalmasak legye­nek, testületük létszámát is jelentősen csökkenteni kell. Az alkalmasság kérdése nem cse­kély felelősséget támasztó súllyal abban is felvetődik, hogy kik legyenek tagjai a korábbinál szűkebb körű tes­tületnek. A választás feladata és felelőssége a küldöttérte­kezletekre hárul, s a jelölést végzők élhetnek mindazon le­hetőségekkel, amelyeket az MSZMP szervezeti szabályzata megenged, amelyekre a párt­értekezlet állásfoglalása irányt mutatott. Ilyen például a töb­bes jelölés. Az irányító pártbi­zottságok nem fogalmaztak meg előzetes állásfoglalást a tiszt­ségek betöltése kérdésében. A végrehajtó bizottság nélkül működő pártbizottságok létre­hozásánál is már érvényesül az az elv, hogy a más szintű pártbizottságok munkájába közvetlen módon nem kívánnak beleszólni az irányító pártbi­zottságok. Akadhatnak olyanok - va­lószínűleg a szűkebbre vont testületekből kicsöppentek kö­réből —, akik azt a szervezeti változást a járatlan útra térés még megalapozatlan kísérleté­nek, egyfajta sötétbe ugrásnak minősítik, amely több zavart okoz, mint amennyi hasznot hoz. A végrehajtó bizottság nélkül működő pártbizottságok azonban már nem minősíthetők kísérleti szervezeti formának. Az MSZMP Politikai Bizottsága még 1984 júliusában hozott határozatot létrehozásukra. Az új szervezeti forma gyakorlati kikísérletezésében 1985-től megyénként öt különböző jel­legű pártbizottság vett részt. Baranyában immár három és fél éve végrehajtó bizottság nélkül végzi feladatát a BCM, a Szigetvári Állami Gazdaság, a Pécsi Rendőrkapitányság, a Pannon Volán pártbizottsága és az MSZMP Sásd Nagyköz­ségi Bizottsága. A sásdi tapasztalatok már- csak azért is különösen figye­lemre méltóak, mert a nagy­községi pártbizottság irányítá­sa alá 14 különböző jellegű, esetenként egymástól földrajzi, lag is számottevő távolságban tevékenykedő pórtalapszervezet tartozik: lakóterületiek, ipariak, mezőgazdaságiak, stb. Annak idején, amikor a me­gyei pártbizottság felkérte a pártbizottságunkat a kísér­letben való részvételre, testüle­tünkön belül alaposan, széles 'körben megvitattuk a lehetősé­get, s egyöntetű volt a véle­mény, hogy vágjunk bele. Ne riadjunk vissza az új szerveze­ti formától, inkább legyünk megvalósításának úttörői — mondja Bán Gyula, az MSZMP Sásd Nagyközségi Bizottságá­nak titkára. — A körültekintő, igyekezetünk szerint legna­gyobb gondossógú előkészítés­nek köszönhetően az átállás nem okozott zökkenőt, zavart, bizonytalanságot a testület munkájában. Már egy év tapasztalatai alapján is úgy értékelhettük az eredményt, hogy az új szervezeti forma nálunk beváltotta a hozzá fű­zött reményeket, a leglényege­sebb célokat sikerült elérni. A korábbi 33 fősből 19 fősre csökkent testület munkája ha­tékonyabbá vált, lényegesen javult a tagok aktivitása. A kisebb létszám miatt a bizott­ság tagjái kötetlenebbül, az előterjesztések alaposabb is­meretében mondanak véle­ményt. Lényegesen csökkentek a párhuzamosságok, amelyek végrehajtó bizottság fennállá­sa idején sűrűn előfordultak. Korábban, ha a vb. terjesztett elő egy javaslatot, a bizottsági tagok zöme egy fórumon már eldöntött kérdésnek tekintve, nem szólalt fel a téma vitá­jában. Most a pártbizottságunk tagjai rendszeresen részt vesz­nek a politikai munka irányítá­sában, a döntések előkészíté­sében a megnövekedett sú­lyú, szerepű munkabizottsá­gokban, de a feladatok vég­rehajtásának szervezésében és a munka ellenőrzésében is. Mivel minden kérdést a párt- bizottság tárgyal meg, rövi- debb lett egy-egy téma átfu­tási ideje, s ezáltal gyorsabbá vált a végrehajtás szervezése is. Lényegesen javult a pártbi­zottsági tagok informáltsága, s ezt jól hasznosítják a testületi munkában, saját alapszerveze­tükben, illetve azokon a fóru­mokon, ahol a pártbizottság képviseletében vesznek részt. Az új szervezeti forma beveze­tésének tapasztalatait megvi­tató pártbizottsági ülésünk jegyzőkönyve is igazolja: tes­tületünk tagjai egybecsengően életrevaló, praktikus, a kollek­tív vezetés erősítését szolgáló formának tartják, hogy bizott­ságunk végrehajtó bizottság nélkül működik. S mivel a kísérletben résztvevő öt párt- bizottság titkára között a kez­dettől fogva rendszeres a ta­pasztalatcsere, van összehason. lítási alapom: szinte meglepő, hogy a különböző jellegű te­rületeken mennyire egybeeső, a kísérlet sikerét igazoló ered­ményekre, következtetésekre jutottak.- Milyen tanácsokat adna azoknak a pártbizottságoknak, ahol most került napirendre az új szervezeti formának a be­vezetése? — Az utóbbi hónapokban több pártbizottsági titkár is megkeresett már tapasztalat- gyűjtés céljából. Nekik is leg­főképpen Ikét momentumot emeltem ki figyelmeztetőül sa­ját gyakorlatunkból. Mindkettő az előkészítésre vonatkozó ta­nulság: mivel a szűkebb tes­tületbe nemcsak a korábbi passzív tagok nem kerülnek be, de az aktívak közül sem férnek mind be a keretbe. A többes jelölés, a statisztikai szemlélet elvetése most lé­nyegesen könnyít ezen a problémán. Ugyanakkor cél­szerű, ha a pártbizottságban az irányítása alá tartozó aJapszervezetek mindegyike képviseletet kap. Annak ide­jén ez nálunk nem valósulha­tott meg, tulajdonképpen az új szervezeti formával szemben ez keltett egyedül ellenérzése­ket. Dunai Imre ■ ^rr B mr _JÍ 2? flft m ■ 25 __ —_

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom