Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-01 / 151 szám

1988. június 1., szerda Dunántúli napló 3 Nagyobb erőfeszítés, nagyobb siker Zsolnai-program: igen vagy nem A nyelvi hátrány újratermel más hátrányokat is „Elfogadhatatlanul alacsony szintű a gyerekek nyelvi kom­munikációs képessége, az álta­lános iskolai idegennyelv-okta- tás minősége, háttérbe szorult a fiatalok érzelmi, erkölcsi, esztétikai nevelése, romlik a diákok testi, fiziológiai állapo­ta. A jövőben ezért az általá­nos iskola egészében nagyobb figyelmet kell forditani az ol­vasás, Írás és helyesírás meg­tanításán túl a kommunikációs képességek fejlesztésére, az anyanyelvi ismeretek szélesíté­sére. Ugyancsak növelni szük­séges az oktatásban az ének­zene és a vizuális nevelés idő- arányát, továbbá emelni kell a testnevelés heti óraszámát" — összegezte nemrég Gazsó Fe­renc miniszterhelyettes, az Or­szággyűlés kulturális 'bizottsá­gának legutóbbi, élénk viták­tól kísért ülésén. A pécsi munkaközösség Friss és aktuális bevezető ez mindahhoz, amit Pécsett, a Zsolnai-program szerint folyó oktatásról el lehet mondani. Adva van ugyanis Zsolnai Jó­zsef pedagógus programja, amely abból a felismerésből indul ki, hogy a nyelvi hátrány újratermeli az összes többi hátrányokat. 1973 óta Zsolnai József és munkacsoportja előbb a magyar nyelv, majd az összes tantárgy oktatását megreformálta. Többéves ta­pasztalatok közzététele után, az iskolák vállalkozhattak a kísérlet, legfőképpen nyelvi- irodalmi-kommunikációs nyelvi részének kipróbálására. A kí­sérlet 1978-tól program lett. Szakmai ambíciótól fűtve, és látván, hogy mennyivel többet adhatnak tanítványaiknak, sok tanító vállalta az új bevezeté­sével járó többletmunkát, a felkészítő-tanfolyamokat, az el­engedhetetlen napi felkészü­léssel járó plusz munkát. Csokonainé Bors Erzsébet ve­zeti a Zsolnai-program szerint tanító pécsiek nemrég alakult mgnka közösségét:- A Baranya Megyei Peda­gógiai Intézet keretében szer­veződött ez a csoport, mely­nek 11 kolléga alkotja az ak­tiv magvát. Szükség volt arra, hogy tapasztalatot cseréljünk egymással, hogy a nehézségek­kel küzdő kollégáknak a most belépő iskoláknak segíteni tud­junk. Megtudom, hogy az ország­ban 2000, a megyében 71 osztályban dolgoznak a Zsol­nai-program alapján. Baranya 52 iskolája érdekelt, Pécsen kívül további 9 helységben. Vannak visszalépők és vannak új érdeklődők. Most községi iskolák - Dobsza, Mágocs, Hi­das, Nagynyárád — jelent­keztek — mindenképp aktuális volt tehát a szakmai munka- közösség megalakítása. mányegyetem 1. sz. Gyakorló Iskolájában a szülők egy cso­portja. - Jobban feltalálja ma­gát a társai és a felnőttek világában. Könyvtáros bará­taink ámulva nézték a gye­rek biztos fellépését, önállósá­gát. - Kisiskolás létére tudja, Olvasására az I. sz. Gyakorló Általános Iskolában Figyel a társaira Nemcsak a pedagógusok körében toborzódtak hívei Zsol­nai Józsefnek. A szülők is örömmel számolnak be arról, mennyi mindennel gazdago­dott kisiskolás gyermekük: a program nemcsak írni, olvasni tanítja meg, hanem arra is, hogyan kell kapcsolatot terem­teni környezetükkel, s a világ­gal. önismeret és társadalom- ismeret, beszédművelés, fogal­mazás, könyvtárhasználat válik a sajátjukká. A kisiskolás megtanul figyelni társaira, gyermekekre és felnőttekre. Megtanulja, hogy együtt kell dolgozni és a gyengébbet se­gíteni kell. Megtanulja, ho­gyan kell viselkedni, másokat megszólítani, megtanulja, mit követel az illem. Amikorra ol­vasni tud, nemcsak a gyer­meklexikonokban igazodik el, hanem önállóan tud műsort választani a televízióújságból és könyvet a könyvtárból. Ha úgy tetszik, semmi kü­lönös nincs a felsoroltakban —, azaz szerény véleményem sze­rint benne van, amit egy jó szülői környezet mindig meg­adott gyermekének. — Jobban segítik egymást, jobban figyelnek egymásra. — Jobb a helyesírásuk — mond­ja a Janus Pannonius Tudo­hogyan kell használni a he­lyesírási szótárt, melyik a leg­újabb kiadás, hogy mikor és hol jelent meg. — Elsős ko­rukban kiállítást rendeztek, vendégeket hívtak, fogadták őket. - Magabiztosabb lett a kisfiam, aki lassú gondolkodá­sú, nehezen fogalmazó gyerek — hallottuk a szülők benyomá­sait a JPTE TK 1. számú Gya­korló Iskolájában. Lehet választani Bogárdi Jánosné kezdte itt ezt a programot, a következő osztályt Gárdonyi Béláné, a mostani elsősöket Hermész Zoltánná tanítja. Párosával dolgoznak, Lantos Máténé, Pavlovics Zoltánná ill. Madari Imréné segítségével, utóbbiak a napköziben foglalkoznak ugyanazzal a csoporttal. Két párhuzamos osztályt indít az iskola, és a szülők választhat­nak a hagyományos és a Zsolnai-formula között. Itt, meg a Jókai úti iskolában már biztos, hogy folytatni fogják a Zsolnai-programot a felső tagozaton is. A folyamat ugyanis mintha válaszút elé érkezett volna Pécsett, amikor aktuálissá vált egy további, nagyobb létszámú csoport, a felső tagozatos magyar tanárok felkészítése a nyelvi-irodai mi-kommunikációs nyelvi programra. A 2. számú Gyakorló Iskolában letettek a folytatásról.- Két párhuzamos osztályunk van — mondja Lajtai László igazgató - és felső tagozaton már nem tudjuk biztosítani a kellő nevelőlétszámot. Mi gya­korló iskolaként el vagyunk kötelezve az egyetemnek, az angol nyelv oktatásának. Két angolos osztályunk van, a har­madikban ezért valami nem speciálisat kell kínálnunk. Dr. Antal Andrásné, a Jókai utcai iskolában Zsolnai-tanít­vány:- Azért tartom nagyra a ta­nár úrat, mert olyan iskolát talált ki, amelyben nemcsak, hogy megtanithatók a gyere­kek nagyon sok mindenre, ha­nem jól is érzik magukat. Itt a leggyengébb is kap olyan feladatot, amit teljesíteni tud a maga szintjén. Nincs tehát rossz tanulóként kiközösítve, mint ahogy a társadalomból sem lehet senkit kiközösíteni a képességei miatt. <!A tanítvá­nyaim akarnak és szeretnek dolgozni, mert van esélyük ar­ra, hogy el is tudják végezni a feladatukat. Nálunk a köze­pesek is rendszeres olvasókká lettek. Szeretnek olvasni. Az a nagyszerű Zsolnai József el­gondolásában, hogy ő minden gyereket arról a szintről akar továbbvinni, ahol a gyerek van ... Ez utóbbi felismerés is mi­lyen egyszerű! Milyen jellem­ző, hogy a legegyszerűbb igazságokat kell újra és újra kimondani - az iskolában is. Mintha a pedagógus feladata nem az lett volna évezredek óta, 'hogy az ugyanazon kor­osztályhoz tartozó, ám külön­böző képességű tanítványait elvezesse egy magasabb fokra, tudásban és emberségben egy­aránt. Zsolnai József nemrég elő­adást tartott a baranyai pe­dagógiai napokon. Beszélt a nyelvi-iroda lm i-kommunikációs program után kifejlesztett, más tantárgyi rendszeréről, a törökbálinti iskoláról. Ö ugyanis nem szobatudós, ha­nem pedagógus, aki tudja, hogy az embernek embertársai között, velük együtt és nem a rovásukra kell érvényesülnie. Aki tudja, hogy nem a „tudós­ka" jótanuló az, aki boldo­gulni és boldogítani képes. És tudja azt is, hogy a gyermek testét és szellemét együtt kell fejleszteni. Programjának rég nem kell reklám, mert az ma­ga magát reklámozza. Gállos Orsolya Rektori konferencia alakult A hazai tudományegyete­mek, műszaki, orvosi és ag­ráregyetemek vezetőinek részvételével kedden, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen megalakult a rektori konferencia. A tes­tület célja, hogy elősegítse és szorosabbra fűzze az egyetemek közötti együttmű­ködést, fórumot biztosítson a felsőoktatást és az egyes intézményeket érintő, idő­szerű, illetve távlati kérdések megvitatására, s részt ve­gyen az egyetemekkel kap­csolatos döntések előkészí­tésében. Állásfoglalásaival, ajánlásaival és kezdemé­nyező javaslataival az állami és pártszervekhez közvetíteni kívánja azokat az igényeket és érdekeket, amelyek a fel­sőoktatás sajátos feladatai­ból és szükségleteiből adód­nak. Az alakuló ülésen megvá­lasztották a rektori kon­ferencia elnökét, aki a kö­vetkező egy esztendőre Fü- löp József, az ELTE rektora lett. Az országos középiskolai fizikaverseny győztese Miskolczi Norbert, a pécsi Leöweyből Látod, majdnem elfelejtettem a keresztneved. Annyira kon­centráltam a számodra is fon­tos tényre, az országos tanul­mányi versenyen fizikából el­ért első helyre, hogy hirtelen azt sem tudtam, hogy szólít­salak. Miskolczi Norbert, mondták a Leöwey Klára Gim­náziumban, amikor érdeklőd­tem utánad, hozzátették rög­tön: szerény, aranyos fiú. Mosolyogsz most is, amikor ezt felidézem. Szüleid, akik vé­gig jelen vannak a riport ké­szítésekor, kicsit zavarba jön­nek. Cáfolni nem tudják és nem is akarják a szerénységet, neked adnak szót, te pedig nyilatkozol. Sokszor úgy ér- zem, biztosan és pontosan tu­dod, mit kell mondani egy új­ságírónak. így hát nem túl sokat tudtam meg rólad, Nor­bert. A szerénység pedig, ahogy te is mondtad, olyan dolog, amit ha külön is hang­súlyozunk, feltűnik, ellenkező­jébe is fordulhat. Átlagos napirendedről kérdez­telek, mondtad, a suli után háron-négy órát tanulsz ott­hon, de ezt ne úgy értsem, hogy magolsz. Érdekességként megemlítetted, hogy a szá­modra „nehezebbeket", a „hu­mán" tárgyakat külön válasz­tod, és mire a matekra vagy a fizikára kerül sor, már szól a magnó, Depeche Mode ze­nére vonulnak a számok és a feladatok. Aztán lemész a ház elé, a középiskolás haverokhoz. Beszélgettek. Persze, a lányok­ról is. Barátnőd nincs .még, mondtad, valahogy nem jött össze. Aztán este még egy kis tanulás jön, napi öt-hat óra, számolom ki. Nem szégyen. Soha nem kellett biztatni, hogy tanuljon, teszik hozzá kórusban szüleid, és te is egy­re azt mondod, hogy nem iga­zi tanulások ezek, hobbiszerű is lehet, amikor az ismeret után kutat az ember. Boldog ember vagy, Norbi. Elég, ha én tudom — hárí­tottad el sokadszor a kérdést llllllllll • • Összefoglaló A néző már megszokta, hogy az egyenes, élő adások és a rögzített, konzerv mű­sorok mellett van a televízió­ban egy harmadik típusú program: az összefoglaló. Ez mindig egy egyszeri ese­ményt mutat be, lehet, hogy még aznap vagy egy-kétnap távolából, de sohasem az esemény teljes terjedelmé­ben, hanem csak kitüntetett részleteiben. Talán ezéjt nevezik összefoglalónak. Vannak olyan események, amelyeket vagy teljes terje­delemben, vagy összefoglaló formájában közvetít a Ma­gyar Televízió. Ilyenek pél­dául a labdarúgó-mérkőzések. És vannak olyan események, amelyeket sohasem közvetít, illetve sugároz a magyar té­vé a teljes terjedelemben, hanem mindig csak össze­foglaló formájában, (esetleg néhány élő bejátszással szí­nesítve). Ilyenek például az országos politikai-társadalmi szervezetek kongresszusai, ér­tekezletei. Gondoljunk el egy olyan kupadöntő összefoglalót, mondjuk a múlt heti Benfi- ca-Eíndhoven BEK-döntőt, vagy a Bochum-Eintracht NSZK kupadöntőt, (mivel mindkettőt teljes egészében láthattuk, tudjuk, hányféle összefoglalót lehetne belőlük készíteni), amelyikben csak a két csapatkapitány megmoz­dulásai szerepelnének. Tudjuk, a csapatkapitány nem szükségképpen a leg­jobb játékos, és nem feltét­lenül ő határozza meg a mérkőzés kimenetelét. Az csak a meccsen dől el, hogy fontos dolgokat tesz-e a csapatkapitány, s ennek arányában kap szerepet az összefoglalóban is. A Bochum—Eintracht meccsről lehetne készíteni egy olyan összefoglalót, amelyikben az Eintracht csak védekezik, hazaad, eladja a labdát stb. (ahogyan az az első félidőben gyakran tör­tént), és egy olyat is össze lehetne állítani, amelyikben viszont állandóan rohamoz, ellenfelét a kapuhoz szögezi, amelyikben Détári remek cse­leket mutat be és gólt is lő, (ahogyan azt a második fél­időben láthattuk.) A mér­kőzés egyszeri, és mégis, mindkét összefoglalót el le­hetne róla készíteni. Nem tudom azonban, hogy egy országos értekezletről - a tévében sugárzott össze­foglalón kívül - milyen más tudósítást lehetne készíteni, mivel az egész eseményt sohasem ismerhetem meg. A sugárzott részletek pedig azt a benyomást keltik, mintha az összefoglaló csak ilyen lehetne, mintha csak azok a megnyilvánulások számítaná­nak, amelyek - előző pél­dánknál maradva —, a kapi­tányoktól származnak. Az összefoglalókban min­den esetben ők játsszák a vezető szerepet, ők töltik ki a műsoridő legnagyobb ré­szét, és másokról legfeljebb úgy esik szó, hogy „szere­peltek még:...” Pedig a poszt önmagában nem érde­mesít. Hátvéd is rúghat gólt, és időnként a csatárokat is le kell cserélni. A fociösszefoglalókban a cserék sohasem szerepelnek, pedig nemegyszer döntő befolyással van a játékos­csere a mérkőzés kimenete­lére. Csak közük velünk, hogy hányadik percben ki kit váltott fel. Nem bánnám, ha az érte­kezlet-összefoglalókban is úgy lenne, hogy a tudósítás nem a cseréről és nem a ka­pitány szólójáról szólna, ha­nem a csapatjátékról s ben­ne a jó egyéni teljesítmé­nyekről. M. P. arról, mit szólnak a többiek a sikerhez. Azért nem akármi az első lenni az országban fi­zikából, és kitűnő eredmény­nyel végezni valamennyi osz­tályt. Készülsz a fizikai olim­piára, tagjaként az ötös ma­gyar csapatnak. Fáradtságot nem lótok rajtad, pedig mel­lesleg megemlíted, hogy most érkeztél egy nyitrai nemzetkö­zi versenyről, ahol egy szlovák fiú mögött második lettél. Az­tán indult a vonat vasárnap délután a felkészítőre, Buda­pestre, aztán nyáron a fizikai olimpia Ausztriában. Persze, előtte még beszélsz felkészítő pécsi tanáraiddal, Simái Mar­gittal és Kiss Jenővel is. Előkerülnek más tények is. Hogy tavaly, harmadikosként is benne voltál az első tizen­ötben, hogy az országos ver­seny írásbelijét maximálisra csináltad meg, a gyakorlat lett csupán 83 százalékos, hogy minden vágyad az, hogy kutatóorvos legyél. Előkerül még valami: az országos írásbeli feladatsora, amit maximálisan teljesítettél. Nem vagyok túl nagy szakér­tőié a fizikának, ez kiderült okkor is, amikor elkezdtél lel­kesen mesélni a feladatok megoldásairól. Hiszem viszont, hogy sokan szeretik ezt a szép tudományt, hogyha nem is tud­ják annyira, mint te, ezért örömödre és engedelmeddel közlöm az egyik feladatot: A B = 0,02 tesla indukciójú homogén mágneses térben ugyanazon az erővonalon két pont van, egymástól XY=L=10 cm távolságban. Az X ponton 800 volt feszültséggel felgyor­sított elektron halad át, se­bessége az erővonalakkal alfa szöget zár be. Mekkora legyen az alfa szög, hogy az elektron Y ponton is áthaladjon? Az elektron töltése 1,6x10-1’ cou­lomb, tömege 9x10-31 kilo­gramm. Sok sikert a megoldáshoz ez olvasónak, Miskolczi Norbi­nak pedig a következő fel­adatok teljesítéséhez a fizika­olimpián, aztán . . . Bozsik László

Next

/
Oldalképek
Tartalom