Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-16 / 166 szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Grósz Károly fog Horst Sindermann (5. oldal) Közművelődési tábor (5. oldal) Befejeződött a vita az ENSZ közgyűlésén 1 Folyamatos a cipőfelsőrész-gyártás Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke jú­nius 15-én a Parlamentben fogadta Horst Sindermannt, a Német Szocialista Egységpárt KB PB tagját, az NDK Népi Kamarájának elnökét. (MTI—TELEFOTO) Elutazott Budapestről az NDK-bell politikus Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács el­nöke szerdán a Parlamentben fogadta Horst Sindermannt, a Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottságának tag­ját, a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájá­nak elnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Sar­lós István, az Országgyűlés el­nöke, jelen volt Karl-Heinz Lu- genheim, az NDK budapesti nagykövete. Hivatalos, baráti látogatását befejezve a délutáni órákban elutazott Budapestről Horst Sindermann. Az NDK Népi Ka­marájának elnökét vendéglátó­ja, Sarlós István búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Megalakult a Magyar Gazdasági Kamara Klubja A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének keretében megalakult a Magyar Gazda­sági Kamara Klubja, amely szerdán tartotta meg első ösz- szejövetelét. A fórum célja, hogy újabb lehetőséget bizto­sítson a kamara vezetőinek és a sajtó képviselőinek a véle­ménycserére időszerű gazda­ságpolitikai kérdésekről. Az első találkozón Beck Ta­más, a kamara elnöke ismer­tette a Magyar Gazdasági Ka­mara véleményét a gazdaság helyzetéről, az előttünk álló feladatok megoldásának lehe­tőségeiről. Szólt a világkeres­kedelem helyzetéről, s ezzel összefüggésben arról, hogy je­lenleg legfontosabb feladatunk az export fokozása. Ma hazánk részesedése . a világkereskedelemből alacso­nyabb, mint a II. világháború előtti utolsó békeévben, 1938- ban volt. Erről a méltatlanul alacsony exportszintről való el­mozduláshoz szükség lenne szerkezetváltásra, ám ennek a jelenlegi restriktiv pénzügyi po­litika nem kedvez. A vállalatok hitelfelvételi le­hetőségei ma rosszabbak mint egy évvel korábban voltak. A kamara a jelenlegi gazdasági szerkezet mellett is lehetőséget lát a gazdaságos export növe­lésére, de ennek egyik feltétele a vállalati vezetők szerint az eddigieknél szabadabb bér­gazdálkodós. Beszélt arról is, hogy a ka­mata sokat vár a készülő új Társasági Törvénytől, annak el­lenére, hogy álláspontja sze­rint még több alapvető kérdés tisztázandó,. Elmondta: a ka­mara már több fórumon is felhívta a figyelmet arra, hogy 1992-re lényegi változások vár­hatók a világgazdaságban, a Közös Piac egyetlen egységgé integrálódik, s egy ország pia­caként fog működni. Erre a változásra hazánknak is fel kell készülnie, mert különben a világgazdaság perifériájára szorulhatunk. Kedden New Yorkban befejeződött az ENSZ-köz­gyűlés leszereléssel foglal­kozó rendkívüli ülésszaká­nak általános vitája. Mint­egy myolcvan ország 135 küldötte fejtette ki a vita során országának a lesze­relési ügyekben képviselt álláspontját. A főtitkár politikai he­lyettese, az amerikai Jo­seph Reed, a vita mérle­gét megvonva, a TASZSZ tudósítójának elmondta: a felszólalókat az a törekvés vezérelte, hogy minél előbb létrejöjjön a lesze­relésnek és a béke meg- szilárditásónak közös alap­ja. Az ülésszak résztvevői az általános vita után most a zárónyilatkozat összeállítá­sának munkáját kezdik meg. N Tanácsi Kollégium alakuló ülése Megtartotta alakuló ülé­sét a Minisztertanács kö­zelmúltban létrehozott Ta­nácsi Kollégiuma szerdán a Parlamentben. A várha­tóan negyedévenként ülé­sező konzultatív jellegű testület a tanácsok érdek­feltáró fórumaként, illetve a döntéshozatali folyama­tokban érdekegyeztető szervként működik. A 21 tagú testületet Grósz Ká­roly, a Minisztertanács el­nöke vezeti, tagjai pedig az általa felkért helyi és megyei tanácselnökök, va­lamint Gál Zoltán, a köz- igazgatási ügyekben illeté­kes belügyminiszter-helyet­tes. A Tanácsi Kollégium ala­kuló ülésén elfogadta ügy­rendjét, és 1988. évi mun­katervét, továbbá eszme­cserét folytatott a közpon­ti irányítás tanácsokat érintő kérdéseiről, valamint a tanácsok önállósáqa fejlesztésének további le­hetőségeiről. Nyugati exportszállításra váró cipőfelsőrész-halmok a szövetkezet gyártócsarnokában Az exportpiacok megtartása létkérdés Varrni tudó dolgozókat keres a Pécsi Kesztyűs Szövetkezet Hetente három-négy ezer pár kész cipőfelsőrészt raknak kamionba a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezetnél, s indulhat a szállítmány az NSZK felé. A tavalyi évvel el­lentétben — amikor is az első negyedévben akadozott a ter­melés, mert a Reinberger cég, az NSZK-beli partner nem tu­dott folyamatos ellátást bizto­sítani - idén zavartalanul megy a munka a kis szériás gyártás ellenére is. A lízing­szerződés 1989. év végére le­jár, s ezzel a jelenleg még kötött helyzet megszűnik, hi­szen a megállapodás értelmé­ben a Rheinberger cégen kí­vül a lízing ideje alatt nem végezhet másnak cipőfelsőrész- készítést a pécsi szövetkezet. Azonban alapvetően továbbra is ezzel a céggel kívánnak együttműködni, de nem kizárt a kapcsolatfelvétel új partne­rekkel is. A bérmunkában végzett ci­pőfelsőrész-gyártás idei terve hatszázezer nyugatnémet már­ka. A teljesítést^pehezíti a nagy munkaerőmozgás (ez a szövetkezeti mozgalomban az utóbbi időben általánosan ta­pasztalható). Varrni tudó új belépőket - szakképzetteket és szakképzetleneket egyaránt - keres a szövetkezet, az átkép­zést mindhárom profilban (kesztyűvarrás, bőrdíszműké­szítés, cipőfelsőrész-gyártás) vállalják, s számítanak a dol­gozófelvételnél a hazánkba át­települt magyar nemzetiségű külföldi állampolgárok jelent­kezésére is. A keresetek a tel­jesítménytől függően négy- nyolc-tiz ezer forint körül ala­kulnak. A szövetkezet - ked­vezve az új felvételeseknek és a régi dolgozóknak — munka- erőmegtakaritási célból a bér­bruttósítást egyedien oldotta meg: a személyi jövedelem­adóból eredő többletterheket nem a tavalyi, hanem az ez évi teljesítmények alapján’tel- jes egészében átvállalja, így a keresetnövekedésből adódó teher nem sújtja a munká­sokat. A nyári időszakban - má­justól szeptemberig - egy órá­val korábban kezdik a terme­lést, a munkaidő reggel hat­tól délután fél háromig tart, ebédszünettel együtt. így se­gítenek a főként nőket fog- lakoztató hétszáz fős szövet­kezetnél, hogy az itt dolgozók­nak csökkenjenek a szünidő idején a gyermekelhelyezési gondjaik. Bőrdíszműkészítésben az éves gyártási terv négyszázezer da­rab, kesztyűvarrásban három­százötvenezer pár. — Gond csak az, hogy a Pécsett újonnan alakult kis szervezetek, amelyek nem ex­portra termelnek, elcsalogat­ják a dolgozóinkat — mondja Eötvös Miklós műszaki vezető —, ez a jelenség veszélyezteti a már bevált exportpiacok igé­nyeinek kielégítését. L. Cs. K. A Dunaszekcsői Tsz böviti a takarmánykeverőjét tatabányai terv alapján, gyulai kivitelezők segítségével. Az új egységet még jú­liusban átadják és kapacitása öt tonna lesz óránként. Két tonnával több, mint az elöregedett régié. Felvétel: Cseri László Honecker­Vranitzky találkozó kér­két­Európai biztonsági désekről, valamint a oldalú együttműködés di­namikus fejlesztéséről és újabb területekre történő kiterjesztéséről tárgyalt szerdán Berlinben Erich Honecker, az NDK veze­tője és Franz Vranitzky osztrák kancellár. Vranitzkyt \25 tagú, oszt­rák üzletemberekből álló küldöttség is elkísérte ber­lini útjára. A Hokieckerrel folytatott megbeszélésen - amelyet nagyon jónak és hasznos­nak minősített - szó volt a kulturális együttműködés gazdagításáról és osztrák részről felajánlották a szé­lesebb körű idegenforgal­mi együttműködés lehető­ségét is az NDK-nak — 'közölte sajtóértekezletén Vranitzky. Dunántúli napló XLV. évfolyam, 166. szám 1988. június 16., csütörtök Ara: 1,80 Ft A tartalomból Visszaélések a burgonya- termeszt-ésnél (3. oldal) Könyvhéti mérleg \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom