Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)
1988-06-15 / 165 szám
1968. június IS., szerda Dunántúlt napló 3 Volt egy csendes hely... Tűnődés a könyvtárakról Az értelmiségi bérskála legalján Ezen a hétköznapi délelőt- tön három nyolcadikos kislány üldögél a pécsi Nevelési Központ könyvtárában: könyvet, térképet lapozgatnak és buzgón rajzolnak. A 2. sz. iskola 5., illetve 6. osztályos tanulói, földrajzi pályázatra készülnek: o tanár bácsi engedélyével gyakorolják itt a feladatokat. Erre a könyvtár különösen alkalmas, egyrészt, mert lka r- nyújtásnyira van mindén szükséges forrásmunka (ennek kezelésében gyakorlatuk van, hiszen sokszor kapnák ilyen leckét, és különben is beiratkozott olvasók itt), másrészt csend van, nem olyan zsúfoltság, mint az iskolában. Megtudom még tőlük, hogy otthon is van könyvük, nekik is, szüleiknek is, bár a panellakás már kezd határt szabni a polcoknak. Vagyis minden feltétel adva ahhoz, hogy e három kislány életébe beépüljön a könyv: tanár, aki inspirálja őket az olvasásra, az ő munkáját segítő szülői háttér, ..egy csendes hely” az elmélyülésre, és persze, figyelmes könyvtárossal jól felszerelt könyvtár párosul az érdeklődéshez. Akár elégedettek is lehetnénk, de várjunk az optimista következtetés levonásával, és menjünk beljebb, ahol községi, városi könyvtárosok továbbképzése folyik. Két bevezető tájékoztató hangzik el_: a vendéglátó könyvtár vezetőjétől és a megyei könyvtár illetékesétől. Csupa ismerős tény, óhaj, feladat. Csökkent a 14 év alatti olvasók által kölcsönzött kötetek száma, az olvasmányok között háttérbe szorultak a klasz- szikusok, előtérbe kerültek a divatos, csak szórakoztató művek. A képeskönyvek népszerűek, de a gyerekek beérik a képek által nyújtott információval : a betű riasztó. Egyre több a nehezen olvasó gyerek. Felnőtt példa kell, felnőtt segítő, bár gyakran ez is hatástalan. Néhány felkészült, lelkiismeretes pedagóguson kívül kevesen ajánlanak a tananyaghoz kiegészítésül könyvet, filmet (talán, mert akkor a pedagógusnak is olvasnia és néznie kellene, s ehhez nincs sem kedve, sem ideje). Sok a csellengő gyerek a könyvtárban: nem minden könyvtáros fogja kézen a tétovákat és viszi oda a könyvhöz; megelégszik, ha nyugton marad, mert lemezt vagy magnót hallgat, örvendetes, hogy pl. Pécsett évente több mint tízezer gyerek ismerkedik a könyvtárral iskolai órán, de lehetne közülük több is rendszeres kölcsönző. A földrajz és az élővilág vezetnek a könyvtárhasználatra való serkentésben (hol vagytok, irodalom- és történelemtanárok?). Az iskolai könyvtárak csökkentik a szépirodalmi müvek beszerzését, és ezt a közművelődési könyvtáraktól várják el - gondolom, azok még a csökkenő igényekre hivatkozva vesznek még kevesebb regényt és verset, novellát. (Melyik az ok, és melyik a következmény?) Vitára számítottam, a pozitív és negatív tapasztalatok kiegészítésére, de legalább panaszkodásra. Hiszen gyakorló könyvtárosok ültek a továbbképzésen, rajtuk sok múlik, ha nem is minden - de ki tudná náluk jobban az említett gondokat? Csalódnom kellett. Valaki egy kötelező olvasmány videóváltozatát kereste, más elmondta, hogy a pedagógusokkal nehéz együttműködni. Pedig lett volna min vitatkozni, elmélkedni, hangosan töprengeni. A Baranya megyei könyvtárakban 1986-ról 1987-re nőtt a beiratkozott 14 éven aluli olvasók száma, növekedett a látogatás is. A kölcsönzött könyvtári, egységek száma (könyv, lemez, kazetta) viszont csökkent. Vajon mi ennek az oka? Még ha tudjuk is, hogv több a helyben olvasó (folyóiratok, képesújságok), a csökkenés olyan nagy arányú, hogy mélyebb elemzést kíván. Ki végezze el, ha nem a gyakorló könyvtárosok? Iqen, a könyvtárosok: főfoglalkozásúak és tiszteletdíjasok. Az értelmiségi bérskála leg- alián helyet foglalók. Az iskolai könyvtárosok tiszteletdíját és órakedvezményét nemrég megszüntették. A kis falvakban az iskolai könyvtáros személye évente változik: az csinálja, akinek ezzel lesz ki a kötelező óraszáma. S akkor még az iskolai könyvtárak ebből a szempontból szerencsésebb helyzetben vannak — a falusi közművelődési könyvtárakból sokhelyütt mór kivonultok a pedagógusok. A tiszteletdíjasok órabére 7 (hét!) és 30 forint között mozog. A község hálás annak a vasutasnak, postásnak, háziasszonynak, hivatalsegédnek, aki ilyen körülmények között is vállalja a munkát. De mert a könyvtár nyitva tartása nem az olvasók, hanem a könyvtáros szabadidejéhez igazodik, nem lesz mindenkiből olvasó, akiből egyébként talán lehetne. Harmincnyolc baranyai faluban viszont semmilyen nyitva tartási idővel nem várják az ott lakókat: 14 helyen van könyvtár, de nem működik, 24- ben pedig ^semmiféle könyvtár nincs. Mindent tudok erről és mindent megértek: helyiséghiány vagy a beszerzési keret vagy a könyvtáros hiánya vagy mindhárom. Esetleg takarékoskodás és mert nem kifizetődő stb. És azt is tudom, hogy ez nem rosszabb mutató, mint a többi megyében. De azért ebben a 24 faluban mégiscsak tízezer ember lakik, akik valamikor - ha akartak — bemehettek a könyvtárba. Volt csendes hely, könyv és könyvtáros. Volt. G. T. A szókincs fejlesztés* a legfontosabb Angolból első az OKTU-n Öt hét Amerikában- Mintha nem is tanulás lett volna, hanem csupa játék, mese. Úgy ismerkedtünk meg az angol nyelvvel, mint a gyermekek az anyanyelvűkkel, szinte észrevétlenül és erőlködés nélkül. Szituációkból tanultunk meg beszélni, rengeteg játék, mondóka, vers, dal segítségével a tanárnőnktől, Nikolov Ma- rianntól, aki a kísérleti angol oktatást vezette a Tanárképző Főiskola 11-es Gyakorló Iskolájában - emlékezik angol tanul, mányainak kezdetére Csonka Ágnes, a pécsi Nagv Lajos Gimnázium lll/B osztályos tanulója. Ági a nemrégiben megtartott országos középiskolai tanulmányi versenyen an- aolból első helyezést szerzett. Kicsit méa most sem hiszi el, amint itt ül a szerkesztőségben, sóskiflit rágcsálva ebéd gyanánt. — Az országos döntőn húszán indultunk. Volt hallás utáni angol szövegértés, teszt, jelentésbeli finomságokkal tarkítva, is. meretlen szöveg értelmezése, beszélgetés. Nekem egy olyan képről kellett mesélnem, amelyen egy férfi trikókat szed ki a mosógépből. Innen kezdtük a társalgást és valahol a pezsgők fajtáinál hagytuk abba. A versenyen nem izgultam, csak az eredményhirdetésnél drukkoltam, hogy az első tízbe bekerüljek. Nagy Gabriella, szintén a Naqy Lajosból, a nyolcadik lett. Olvasták a neveket, és amikor a harmadik helyezettnél tartottak, már arra is gondoltam, netán kifelejtettek a névVárhatóan még az idén vetíteni fogják a pécsi Szélkiáltó együttes nemrégiben elkészült két tévéfilmjét, melyeket eddig megjelent két lemezük alapján rendeztek. A Bolondból című, Sólyom Katalinnal közös műsoruk felvétele Budapesten volt, mig a második lemezükkel azonos című Bukfencet az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója forgatta Bükkösdi László rendezésében a Tettyén. A filmek pécsi bemutató vetítésére a múlt hét csütörtökén került sor, képünk a Bukfenc egyik jelenetét örökíti meg. Tizenöt évvel ezelőtt találkoztam először M. P. nevével. Pécsett a Jókai utcán sétáltunk hazafelé a gimnáziumból Éva nevű osztálytársnőmmel, akivel egy környéken laktunk. A jogi könyvesbolt sarkánál váltak el útjaink, ahol hosszabb- rövidebb ideig megálltunk beszélgetni. Egy ilyen beszélgetés közben pillantottam meg a könyvesbolt kirakatában egy köteten a nevemet, s a borító egészét betöltő címet: Részeg józanok. Bementünk, megvettem a könyvet, s még ott helyben belelapozva kiderült, hogy c szerelmi regény két szereplője: Éva és Péter. Már azt is furcsálltám, hogy egy ilyen könyvvel találkoztam, de az még különösebbnek tűnt, hogy o nevek a mi életünkben és abban a könyvben megegyeztek. A regény egyébként az ötvenes évek híres színészéről, M. P. Soós Imréről és pszichológus szerelméről szólt, akik egy rendkívül intenzív kapcsolat csúcspontján együtt követtek el sikeres öngyilkosságot. Ettől a regénytől kezdődően figyelem, ha az M. P. név könyvön, filmben, színházban megjelenik. Kezdetben úgy éreztem, hogy itt valami az én nevemben történik, s ezért tudnom kell róla, s akkori, kamaszkori ízlésvilágomnak még tetszettek is azok a művek, amelyekkel ily módon találkoztam. Móra azonban a kíváncsiság érdeklődéssé szelídült, s őszintén megvallva egyre kevésbé találok esztétikai élvezetet ezekben a regényekben, drámákban, filmekben. Még soha nem írtam M. P. műveiről, és most is csak azért teszem, hogy egy tévéjegyzet- nyi disszertáció erejéig — először és utoljára —, éljek a helyzet adta lehetőség pikantériájával. A lehetőséget pedig o múlt héten sugárzott Hungarian Dracula című, Müller Péter által írt .tévéjáték adta meg. A kiöregedett ökölvívó nem igazán eredeti története itt az ötvenes évek nem igazán eredeti módon ábrázolt környezetében jelent meg. A bunyóról M. P. már írt egyszer egy filmet, a K. O.-t, s az ötvenes évek már a Részeg józanok közegeként is jelen volt. Ha mindazokat a motívumokat és fordulatokat számba vesszük, Gmikből a Hungarian Dracula fölépül, azt láthatjuk, hogy ezeket más könyvek, vagy más filmek sokkal mélyebben, kidol- gozottabban, árnyaltabban és eredetibben mutatják be. S ez nemcsak ezzel a tévé- játékával van így. A Hungarian Dracula pontosan olyan mű, mint M. P.-től A madárember című regény, a Kaposvárott öt évvel ezelőtt bemutatott Búcsúelőadás című dráma, vagy a Madách Színházban most futó Doctor Herz című musical. A sorskérdések nagyok benne, nem is beszélve a megpróbáltatásokról, sőt, konfliktusok is vannak itten, nem is egy, ám a politikai intrikával vagy elnyomással szemben a vasöklű hős mégis fölülkerekedik, s a kétszeri rászámo- lásból főnixmadárként felocsúdva knock out-tal (kiütéssel), húzza keresztül a saort- felelős és az MHK (munkára, harcra kész), szervezők sunyi számitását. Hogy a happy end (boldog befejezés), mégse legyen szeplőtelen, Dracula a győzelemért megígért pénzt nem kapja meg. A csupa kiszámított és átlátszó módon adagolt hatáselem lehet, hogy sok néző számára nyugodt éjszakát biztosít. Engem azonban ez a közhelymélységű iparosmunka inkább nyugtalanít. De most már nem azért, mert a film íróját is úgy hívják: M. P. sorból. Csodálatos volt ez az első helyezés! A kiváló eredményhez újabb öröm is társult, ugyanis a tanulmányi versenyek alapján, negyven középiskolásból — az MTA SOROS Alapítvány segítségével -, húszán öt hetet Amerikában tölthetnek. Csonka Ági pályázatát is elfogadták, és így június végén indul a nagy útra. — Nagyon várom már, hogy mehessek. Boston és New York között van egy iskolaváros — a nevét elfelejtettem —, ott leszünk öt hétig. Kirándulunk és tanulunk, különböző kurzusokból lehet választani és gyakoroljuk az angolt! A nyelvi környezet jótékony hatása elmondhatatlan a nyelvet tanulók számára. Nyolcadikos koromban jártam Angliában, az iskolai cserekapcsolat egyik gyerekeként, de az a három hét még most is felejthetetlen a nyelvtudásom szempontjából is.- Milyen nyelvtanulási mód. szert tudsz ajánlani a diákoknak? — Szerintem a szókincs fejlesztése a lényeg, a beszéd- készség megszerzése, mert a nyelvtan eközben úgyis alakul. Nekem elég egyszerű a dol- qom, csak az általános iskolai felkészültségemet kell bővitget- nem. A Nagy Lajosban az osztályunkban az angolt Breuer Klára tanítja. Hallgatok angol nyelvű rádiót, magnókazettákat, néha megnézek egy-egy amerikai filmet a jugoszláv televízió csatornáián. Amikor csak alkalmam nyílik ró, beszélgetek angolul és olvasok. Novellákat, regényeket a legszívesebben, bár múltkoriban nagy angol írók műveit vettem elő. A legbüszkébb talán arra vagyok, hogy Thackeray Hiúság vásárát ki tudtam olvasni, mert elképesztően nehéz a nyelvezete. Shakespearet úgy olvastam, 'hogy az angol szöveggel párhuzamosan a magyar fordítóst is néztem. Szoktam szótórazni is, de nem sokat. Legtöbbször a szövegből következtetni lehet az ismeretlen szó jelentésére. Ági azt mondja, újabban kicsit „leeresztett" más tantárgyak tanulásában, de már elhatározta, hogy ősztől jobban „ráhajt". A jegyekkel azért nincs baj, tanulmányi átlaga 4,5 körül mozog. Az országos első helyezést biztosítja számára, hogy angolból nem kell felvételiznie. Még nem döntötte el, de valószínűleg a JPTE an- qol—francia szakára jelentkezik. Franciául egy éve tanul, de már két tanév anyagát átvette. B. A. Jövő tanévtől Idegenforgalmi szakközépiskola Pécsett Dolgozók Idegenforgalmi Szakközépiskolája indul a jövő tanévtől Pécsett, a Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola levelező tagozatán. Ez az oktatási forma érettségizettek kiegészítő, kétéves képzését jelenti, amelynek végén szakközépiskolai érettségiképesítő vizsgát tesznek a tanulók, szakmai tárgyakból és idegen nyelvből. A jelentkezés feltétele az, hogy érettségizett fiatalok idegenforgalmi vagy szállodai munkakörben legyen munkaviszonya, valamelyik idegen nyelvből legalább alapfokú nyelvvizsgája és feleljen meg bizonyos pályaalkalmassági feltételeknek. A felvételi vizsga várhatóan szeptember első hetében lesz: általános műveltséget, kulturáltságot és bizonyos nyelvi ismereteket mérnek írásban. Az idegenforgalmi hivatalok és szervezetek, a szállodai lánc bővülése igényli a jól felkészült, nyelveket tudó idegenforgalmi szakembereket, akiket eddig elsősorban tanfolyama, kon képeztek. Az itt végzettek az idegenforgalmi szakmában minden közéofokú kéDesítéshez kötött munkakört betölthetnek, mint az idegenforgalmi ügyintéző, szállodai portás, üzletvezető, szobafőnök, kisebb szállodákban szállodavezető, illetve helyettes, rendezvényszervező stb. A jelentkezési határidő augusztus 15., az iskolától igényelt jelentkezési nyomtatvá. nyon. Két évente indul egy-egy, osztály mintegy 30 tanulóval. Az oktatás levelező tagozatos, ami azt jelenti, hogy heti két délután — várhatóan hétfőn és csütörtökön — lesz konzultációs, illetve nyelvi óra. Az elmélet mellett gyakorlati foglalkozások is lesznek, mégpedig szállodai körülmények között. Mivel az idegenforgalmi szakmák nem képzelhetők el idegen nyelv, illetve nyelvek tudása nélkül, ezért a nyelvoktatásra is nagy súlyt fektetnek. A felvétel egyik feltétele, hogy valamilyen idegen nyelvből legyen nyelvvizsga. A felvétel után két lehetőség lesz: vagy az ismert nyelvből készítik fel magasabb fokú nyelvvizsgára a hallgatókat, vagy az induláskor egy másik nyelvet kezdenek el tanulni. A második év végére legalább alapfokú nyelv, vizsgát kell tenni. A tervek szerint az orosz, angol, és a német nyelvet fogják oktatni. Ez a szak alapokat ad az idegenvezetői munkakör betöltésére, bár ahhoz ezen túl még külön szakvizsga is kell. Mivel a felvételnél nem előírás a többéves gyakorlat — mint más szakközépiskolák esetén — gimnáziumban frissen érettségizettek, ha a szállodaiparban vagy az idegenforgalomban helyezkednek el, jelentkezhetnek szakmát tanulni. Cz. J.
