Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-13 / 163 szám

1988. június 13., hétfő Dunántúli napló 5 Esküvő kardok közt Kivont kordok közt vonult az anyakönyvvezető elé egy ifjú pár szombaton este Pécsett, a Boldogság Házában. A vőle­gény ugyanis katonai főiskola hallgatója, és az évfolyamtár­sak álltak sorfalat a házas­ságkötő teremig díszegyenru­hában. Az esemény szokásos kellékei — virág, nászinduló, fényképészek hada — mellé így társult egy ilyen hivatalos kül­sőség, amely nemcsak ünnepé­lyesebbé, hanem kedvesebbé is tette az esküvő néhány per­cét. Siklósi Szilvia és Pál Zoltán mindketten pécsiek, hét évvel ezelőtt ismerkedtek meg, a barátság, o szerelem azóta tart. Szilvia most 21 éves, az Állami Biztosítónál műszaki kárrendező, Zoltán 24 éves, a Szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskola utolsó éves hallgatója. Jelenleg zászlós, az augusztus 20-i avatás utón lesz hadnagy. Nászútra most nem mennek, mert vizsgára kell készülnie az ifjú férjnek. S hogy azután hol dolgoznak, hol laknak, az a hadnagy elv­társ szolgálati helyétől függ majd. Életképek... I Jillyéknel a „Tízesben”... Col in Foster kiállítása Colin Foster Baranyában élő angol szobrászművész kiállítása nyílt meg tegnap délután a Komlói Művelődési Központ rendezésében a mánfai műem­lék templombon. A kiállítást Komor István, a Baranyai Alko. tótelepek igazgatója nyitotta meg, aki így szólt Colin Foster művészetéről: — Munkájában a filozófia az, ami megragad. Ami az alkotó, sok mögött van, a metaforikus gondolkodásmód, az alázatos magatartás, amely nem semmi­síti meg a múlt vizuális emlé­keit, s úgy hozza létre alkotá­sait új tartalommal. A művész szintetikus személyiség. Angol származású, jelenleg itt él Ma­gyarországon, a Baranya me­gyei Palkonya községben ma­gyar fotóművész feleségével, Becker Leonórával. Colin Foster 1985-től él Ba­ranyában, 1987-től a Művészeti Alap tagja. Eddig három jelen, tősebb kiállítása volt, 1987-ben a Dombóvári Művelődési Ház­ban, majd Budapesten a brit nagykövetségen, idén pedig a nagyatádi művelődési házban. Magyarországi tartózkodása alatt két külföldi szimpóziumon is részt vett, az NSZK-ban és Korzikában. 1986 óta a Villány­ban folyó tájépítészeti program szervezője és irányítója. Kőszobrai nagyharsónyi és beremendi mészkőből, siklósi márványból készültek. Meghök- kentőek a falusi házak pajtái­ban és padlásain fellelt szer­számokból, hulladékányagokból készült alkotásai: az ásóból, csiszolókőből és fogaskerékből megformált „Kocsis gladiátor", a „Nő lovon" fateknőből és lő. esős kerékagyból készült.- Mindig az embert, az ér. zelmeket igyekszem megformál­ni - mondja Colin Foster. A kiállítás, amelyen a szob­rok mellett több rajzot, litográ­fiát és szitát is bemutatnak,' augusztus 30-ig tekinthető meg a mánfai műemlék templom­ban. M. Gy. Akik valamilyen okból elköl­töztek erről a környékről — kö­zülük sokan — nagyobb be­vásárlás „címén” vissza-vissza- térnek a „Tízesbe”, a Pollack Mihály út és a Szigeti út sar­kán lévő ABC-be. Ök mond­ják, hogy megyünk a „Tízes­be". Fogalommá vált. Régről ismerem ezt az ÁBC-boltot — mint hajdani környékbeli lakó —, s amely most olyan, mint egy dúsan feldíszített kará­csonyfa. Azért gyönyörű, mert tele van áruval. Jó húsz éve nyílt meg, emlékszem rá, an­nak idején Jilly Csaba üzletve­zető — aki akkor alig múlt 30 esztendős - azt mondta, hogy ez a 700 négyzetméter alapte­rületű üzlet „már most kicsi", s azóto ugyan bővült a fel­használható terület — például a rampa beépítésével — még 100 négyzetmétert, de tovább terjeszkfedni már aligha tud­nának. Lent az épület alatt — efféle oktatóteremben — ülök le Jilly Csabával. Rég találkoz­tunk, „kissé" megritkult és ki- világosodott a hajunk azóta. Hogy telnek napjai? — Hót.. . szinte szimultán­ban dolgozom, mindig minde­nütt ott kell lennem. Reggel háromnegyed négykor kelek, ötre bejövök, aztán készülünk a nyitásra. Valamikor elég volt a napi tíz órai munka, ma már tizenkét-tizenhórom órát dolgozom. Még tíz évvel ez­előtt orra is volt időm, hogy esténként fönt a Mecseken futottam egy órát, ma ez el­képzelhetetlen. Egyébként a nap első felében itt vagyok, délután pedig üzleti ügyeket kell intéznem az árubeszerzés­től kezdve az ügyvitelig, min­den rabolja az időmet. A i,Tízes" kollektívája két alkalommaf kapott nagy kitüntetést, 1981-ben a Kong­resszusi Oklevelet, majd öt év múlva a Népköztársaság Kiváló Brigádja címet, amely­ből akkor csak három volt az egész ország kereskedelmi há­lózatában. Aztán vállalati elis­merések — és személyi kitün­tetéseknek — egész sora. Jilly Csaba „véletlenül" lett keres­kedő. A Kossuth utcában an­nak idején működött a Fara­gó-féle ostyaüzem, ahol nya­ranta kifutóskodott. Amikor el­végezte a nyolcadik általános iskolát, középiskolába jelent­kezett, de nem vették fel. „Miért is nem?” — ... . Én ugyanis „X-es” tanuló voltam, ami annyit je­lentett, hogy a továbbtanulás­ból kizártak, ugyanis az apám a régi rendszerben katonatiszt volt — meséli ma mór elnéző mosollyal — A Meinl cégnek volt egy üzlete szintén a Kos­suth utcában, oda jártam ót Faragóék részére lisztért és cukorért, ami az ostya alap­anyaga volt, szóval ott érdek­lődtem, felvennének-e tanuló­nak. Éppen ott volt egy Bruck­ner nevezetű úriember, a cég pesti képviselője, aki aztán Pesten beajánlott, föl is utaz­tam, felvettek és .így elkezd­tem a szakmát a pécsi Meinl- üzletben, Schwarz úr keze alatt. — A fiatalabb korosztály nem is tudja talán, milyen társa­ság volt a Meinl-hálózat.. . — Fűszer- és gyarmatáru-ke­reskedő volt a Meijnl, üzlethá­lózata átfogta egész Európát, itt, Magyarországon is voltak üzletei a fővárosban és a vi­déki nagyobb városokban. Minden berendezés egyforma volt, a vörösréz adagoló és pörkölőtői kezdve a sötétre pá­colt - rézbetétes - pultoktól a lambériáig, minden. A kávét például precíziós pa­tikamérleggel mértük ki a vá­sárlóknak. Sárga ing, barna nyakkendő, barna nadrág és barna köpeny volt az egyen- r cihánk. A tanulókat gyakor­noknak nevezték. Képzelje el, hog.y a tanulók — például az Ébert Feri és jómagam, akik egyidősek voltunk — csak ma- gázódhattak az üzletben. Schwarz úr megmagyarázta, hogy két ember közötti kap­csolatban a tegeződés sok olyant megengedhet, amelyet a magózódós már nem. Szigo­rú rend volt, de a szakmát, azt aztán megtanulhattuk. Én szerencsés ember vagyok, mert végül is egész életemben olyan munkát végzek, amit szeretek. Ez az életem. — Gondolom, később, évek múltán azért Jilly Csaba keze alól is kikerült „néhány" ifjú kereskedő . .. Gyors fejszámolást végez: — Körülbelül háromszáz-há- romszázötven tanuló ismerke­dett meg — közreműködésem­mel — a szakmával. A Meinl cégnél töltött tanulóéveim alatt a tankönyveket magától a cégtől kaptuk, speciális Meinl-szakkönyveket, amelye­ket nem is vihettünk haza, hanem bent a boltban, zárás után tanulmányozhattuk. — Hót ez rég volt... — Na persze. Sokat válto­zott a világ, változott a keres­kedelem is. Azt persze ma sem szabad elvetni, ami a régi ke­reskedelmi szemléletben jó volt. .. Egyetértőén bólintgatok. Rab Ferenc Gyerekek a vezetőfülkében Kár a gőzmozdonyért, de egyébként jó mulatság volt úti vasutas bérház belső ud­varán rendezett kora délelőt­töt késő délutánig tartó gyer- mekjuniólisnak, amelynek már ötéves hagyománya van. A 65/1. számú lakóbizottság szervezi a Vasutasok Szakszer­vezete Pécsi Művelődési Házá­val karöltve a HNF Pécs Sik­lós II. Körzeti Bizottsága, s idéntől a Pécs Városi Tanács ifjúsági és sportosztálya támo­gatásával. A Vasutas Művelődési Ház közel 20 000 forintot költött a gyerekek szórakoztatására, a lakóbizottság 3200 forintot gyűjtött össze a vasutas bér­ház 117 lakásában élő csalá­doktól, hogy ingyenesen meg­vendégelhesse a gyerekeket. A több órás gazdag program számos szórakozást, látványos­ságot kínált a rendezvény több száz résztvevőjének. D. I. Mozdony bemutató és gyermekjuniális Az öreg „kávédarálókat”, füstös, kormos gőzmozdonyo­kat hiányoltam csupán, de ezeket a masinákat, amelyek a vasút legősibb romantikáját villantják fel gyereknek s fel­nőttnek egyaránt, mór java­részt elbocsátotta a szolgálat­ból a MÁV. Az obsitosok a múzeumba kerültek, vagy a fűtőházakba, s legfeljebb olykor-olykor nosztalgiavona­tok élén pöfögnek. A gőzösö­ket a gyerekek is hiányolták, de ilyen Pécsett már csak a MÁV-igazgatóság előtti park­ban található. Egyébként a főpályaudvar mosóvágányán rendezett kiállításon a Pécsi Vontatási Főnökség által hasz­nált szinte valamennyi moz­dony- és motorvonat-típus lát­ható volt tegnap. A vontatási főnökség KISZ-esei hat gépet állítottak ki: M 28-ast, BZ— 147-est, MDmot-ot, M 43-ast, M 62-est, sőt a MÁV-nál hasz­nált legerősebb mozdonyt, a Gigantnak becézett V 63-ast is. S valamennyinek fel lehe­tett mászni a vezetőállásába, kívánságra be is indították sok száz lóerős motorjukat. A moz­donykiállítás csak egyik lát­ványos része volt a Mártírok „Orfü nem téma!” Tóünnepek - tó- , hétköznapok Alighanem 'számos cégnek kell felelősséget - és közremű­ködést - vállalnia, ho naponta 15—17 000 ember ellátásáról van szó. Ennek megfelelően so­kan ültek péntek délelőtt asz­talhoz Orfűn, a Vaskakas pan­zióban, hogy tájékoztassák a sajtó képviselőit a szezon kü­szöbén: milyen körülmények fo­gadják majd a nyári hónapok, ban a kiemelt üdülőhelyre ér­kező kül- és belföldi vendége­ket. Frdösi Antal, a helyi tanács elnöke igyekezett az ellátás minden sávját érintve szólni a lehetőségeikről. Mondandóját természetesen meghatározta az, hogy milyen kötelezettségekke. kell szembenéznie a tanácsnak e munka terén, illetve az, hogy melyek a reális lehetőségeik, s milyen mértékben igyekeznek az. orfűi üdülőterületre vendé­geket szervező, fogadó, beutaló cégek a tanács terheit enyhíte­ni. Néhány területről szólva a summázat: legalább közepes szinten szeretnék a völgybe pi­henni érkezőket ellátni. S ez a „legalább közepes szint" nem biztató. Ami például a kereskedelmet illeti: komo­lyabb előrelépés elsősorban at­tól remélhető,xha a magánkez­deményezés nagyobb arányban vállal ebből részesedést. A ta­nács ennek érdekében minden kedvezményt biztosít a vállal­kozóknak, mert tisztában van azzal: itt nem 12 hónapon át fial a befektetett pénz. Nézzük a parkolási lehetősé, geket. A strand előtti, 400 autó elhelyezésére alkalmas parkoló megnyitásának pillanatában ki. csinek bizonyult a csúcsidősza­kokban: 400 autó fér' el itt. Enyhíti a zsúfoltságot ettől a nyártól az a parkoló — 300-400 autónak —, amit most alakíta­nak ki a tó déli végén és vár­hatóan tíz napon belül készen is lesz. A vizekről: ami az ivóvizet il­leti, az ellátás nem tudja lé­péssel követni az igényeket. Még mindig képlet a körülmé­nyekre tekintettel: ha kritikus helyzet lépne fel, Komló város vízellátása elsőbbséget élvez Orfűvel szemben. A szennyvíz- helyzet megoldása pedig - ahogy a tanácselnök fogalma­zott — reménytelennek tűnik. A tó gyógyításra szorul: Kovács Lajostól, a megyei tanács osz­tályvezetőjétől hallottuk: ha a, vízmű készen áll, a jelenlegi körülmények megengednék, hogy a tanács ezt a munkát pénzzel támogassa. Telefon: már-már vicces — ha nem lenne elszomorító — az or. fűi helyzet, s a posta képvise­lője kénytelen volt a sajtótájé­koztatón kijelenteni: a mostani tervidőszakban a telefonfejlesz­tést illetően „Orfű nem téma". Nincs rá pénz. Ha egy-egy ma­gánbeszélgetés marad el vonal­hiány miatt, nem komoly ügy, de ha orvos, mentő kellene, vagy éppen a tűzoltók, májr ér­zékelhető a helyzet visszássá­ga .. . Szórakozás? Ha rossz az idő, vagy az esti órákban, nincs elég lehetőség. A tanács ter­ve: a Pécsi-tó szigetén szabad, téri mozi, az Orfűi-tó partján „Tóünneaek". Remélhető fe­szültségoldó hatásuk. Már csak azért is, mert — jelezte ezt Szönyi János, a Mecsektourist igazgatója — ebben az évben az eddig befutott igények alap­ján mór tudják: több lesz a külföldi vendégük, mint volt ta­valy. Kérdés tehát — mert nem mindegy —: milyen benyomá­sokkal térnek haza az Orfűn töltött hétköznapok után. Mészáros A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom