Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-02 / 152 szám

1988. június 2., csütörtök

Dunántúli napló

3

Pá rtértekezlet:

r

Uj szavak, új arcok, új tettek kellenek

Az állásfoglalás-tervezethez a pártértekezlet szerkesztőbizottságának írásban leadott baranyai véleményekből, javaslatokból

Fordulat, reform, megújulás — az országos pártértekezlet munkájának rövid summázása, aligha fejezhető ki jobban más szavakkal. A feszített iramú, háromnapos tanácskozás első óráiban követelésszerűen fogalmazódott meg, hogy o küldöttek miként képzelik el a fordulatot, a reformot, a megújulást: új szavak, új arcok, új tettek kellenek.

A 29 baranyai küldött közül eredetileg 16-on kívántak felszólalni, vagy javaslataikat írásban benyújtani. Többen éltek is a lehetőséggel, ezúttal ezekből az írásban leadott véleményekből, javaslatokból ismertetünk néhányat. Közülük többet, mint például dr. Ormos Máriáét, amely a szellemi élet, a felsőoktatás fontosságát hangsúlyozta a szerkesztőbizottság az Állásfoglalás végső megfogalmazásánál figyelembe is_ vett. Könnyű felismerni: a baranyai véleményekben, javaslatokban megfogalmazva és szellemében is jól nyomon követhetők a címben leírt követelmények.

Új szavak kellenek:

A baranyai küldöttcsoport írásban leadott egy anyagot, amelyben az állásfoglalás-tervezet módosítására, pontosítására tettek javaslatot. Többek között azt írták:

„Az eltelt három esztendő tapasztalatai azt mutatják, hogy a kongresszuson elfoga- dott helyzetértékelés, valamint az ennek alapján kitűzött gazdaságpolitikai és életszínvonalfejlesztési célok nem bizonyultak megalapozottnak."

E megállapítással egyetértünk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy ezen kell elsőként változtatni, mert a politikai szavahihetőségének ez a fő kritériuma. Csak elérhető célokért lehet tömegeket mozgósítani és bizalmat nyerni, csak ilyen célokért lehet a végrehajtásban reformokat meghirdetni.

Fodor László, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkára szinte folytatja a gondolatsort:

— A társadalmi valóság szorítása növeli a szakadékot a hirdetett és a ténylegesen megvalósult szocializmus között, s megkérdőjelezi a korábbi szocializmuskép hitelét. Az ifjúság a saját érdekeit jobban kifejező, saját értékeivel egybevágó, más minőségű szocializmust és ehhez vezető utat keres.

Durucz István, a Középfokú Oktatási Intézmények Pártbizottságának titkára és Pallós Péterné, a Zsolnay Porcelán- gyár porcelánfestője a párt belső életének megújulásával, az alapszervezetek feladataival is foglalkoztak.

Kevesebb, tömörebb, világosabb határozatra van szükség — hangsúlyozták. Főleg olyanra, amellyel a párttagok azonosulása azért adott — mert ők is részt vettek kialakításában, megszenvedték születésének kínjait.

Sokszor és jogosan hangoztatott igény a politikai kultúra színvonalának emelése a párttagok körében. Ez azonban csak a párttag megfelelő biztonságérzete mellett — cselekvő részvétele következtében alakulhat ki.

Alapszervezeti munkánk legfőbb gátjait azokban a bürokratikus, formális követelményekben látjuk, amelyeknek gyakran sablonszerűén eleget kell tennünk. Sokszor éppen az alapszervezetekben kérik számon a formaságokat, holott a mi véleményünk az, hogy a formális követelmények, szabályok nem a gyakorlati párt- munkát végzők részéről jelentkeztek igényként — írja Pallós Péterné.

A mai helyzetben a formai jegyeknél fontosabb és a TÉT szempontjából is döntő a mozgalmi jelleg megújítása, az emberekkel való foglalkozás, egymás meggyőződése, segíté. se, a törődés.

A határozatok többségében szerepel az alapszervezetek felelőssége, önállóságának növelése. Véleményünk szerint a végrehajtásban való felelősségünkkel nincsenek arányban, másrészt elavultak azok a jogosítványok, amelyekkel rendelkezünk.

Fodor László a nyilvánosság fontosságát hangsúlyozza:- Keveset tudunk a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkájáról, főleg az ott folyó vitákról, különböző nézetekről. A nyilvánosságba beletartozik az is, hogy politikusaink személyiségükkel, állásfoglalásaik megismertetésével segítsék elő politikai törekvésük elfogadtatását. Meg kell te. remteni a testületi ülések „háromidejű" nyilvánosságát. Előre lehessen tudni, hogy a testületi ülésen milyen alternatívák közül választanak majd, melyek voltak a testületi ülésen az egyes alternatívák melletti érvek, azokat kik képviselték, hogyan született meg a többségi álláspont, és hogy történik a testületi döntés végrehajtása. Mindez garanciát adhat a kisebbségi vélemények demokratikus kezelésére is. Erről a sokat és sokak által vitatott dologról figyelemre méltó az elemzése.

Sokan megfogalmazzák azt a kérdést, hogy a párt számára fontos cselekvési egységet vajon hogyan lehet biztosítani akkor, ha a kisebbség továbbra is fenntartja külön álláspontját? Mielőtt erre válaszolnánk,. két' jelentős megállapítást le kell szögezni. Egyrészt azt, hogy a kisebbség nem matematikai dogalom, vagy egyszerű szavazási eredmény. A kisebbség eltérő nézetei, eltérő platformja az elfogadott döntési alternatívától különböző alternatívát jelent, amelynek helyességét csak a gyakorlat bi- . zonyíthatja be. Ennek kipróbálására viszont csak akkor kerülhet sor, ha az elfogadott alternatívát — amennyiben az a gyakorlatban nem igazolódott - felválthatja a kisebbségi program.

Másrészt történelmi tapasz, tolat támasztja alá, hogy minden politikai elképzelés, nézet először csak egy, vagy néhány ember agyában születik meg, tehát természetszerűleg kisebbségi álláspontként fogalmazódik meg. Éppen ezért rendkívül fontos - mert a párt politikájának folyamatos megújítását segíti elő —, hogy a kisebbségi álláspontok, nézetek szabadságát biztosítsa a párt.

Bischol Antal, a Mecseki Szénbányák vájárja és Kablár lános, a Mecseki Ércbányászati Vállalat Pártbizottságának

munkatársa a naqyüzemi munkásság tudati gondjait panaszolják.

.......bennünket - nagyüzemi

m

unkásokat — néha olyan vád is ér, hogy ellenségei vagyunk a kibontakozó gazdasági és társadalmi reformfolyamatnak. Ez így nem igaz. Jóllehet, vannak jó néhányon. akik a? utóbbi években nehezedő élet- körülményeikért a reformfolyamatot teszik felelőssé.

Mi munkások, mit támogatunk - és mit nem?! - kérdezi Bischol Antal. - Támogatjuk a rendet, a fegyelmet. Támogat- . juk mindazokat a gazdasági és társadalmi átalakításokat, me. lyek előre visznek, segítenek gazdasági bajaink leküzdésében, segítenek nehézségeinken úrrá lenni.. . Támogatjuk a fegyelmezett, alkotó munkát — .szellemit és fizikait egyaránt —, mert az ország felemelkedése, társadalmunk fejlődése csak így biztosítható.

Kablár lános, a munkásosztály vezető szerepével kapcsolatban érdekes megállapítást tesz:

„...a munkásosztály fogalmát valóban nagy hiba volna leszűkíteni akár a nagyipari munkásságra, és különösen a fizikai dolgozókra, de azt, hogy

osztályjellegét, vezető szerepre alkalmassá tevő jellemzőit elvesztette volna, azt mi nem érzékeljük . . ."

Új arcok — felelősség

Érdekes, hogy a baranyai küldöttek — bár a személyi változások szükségességéről, a személyes felelősségről sokat beszéltek, vitatkoztak — sem a szóbeli hozzászólásokban, sem az írásban beadott anyagokban nem elsőrendűen ezt hangsúlyozták. Főként a közösen kialakított írásos anyagban esett erről szó. A széles körű személyi változások a Központi Bidektagoltságát. Bővíteni kell az újfajta autonóm ifjúsági szerveződéseket, politikai szervező- c’é;í formákat.

A párt kezdeményező szerepére építve az MSZMP támogasson minden baloldali platformon álló ifjúsági szerveződést, ismerje fel az ilyen irányú törekvéseket, segítse e szándékok érvényesülését, ilyen módon az ifjúság érde’dogolt- scga, s az ebből fakadó politikai tagoltság ismerhetővé, s így kezelhetővé válik, ezért a különbözőségek nem gyengítik, hanem erősítik a politikai intézményrendszer integrációs szerepét.

Ilyen ifjúságpolitika részeként szükséges átgondolni a párt—KISZ kapcsolatát, annak tortáimat, kereteit és módszereit. Fontosnak tartjuk, hogy e kapcsolat középpontjába a leglényegesebb tartalom kerüljön:

színvonalú csúcstechnológiát, nagyobb szaktudású, művelt, fejlődőképes és fegyelmezett ember tud eredményesen elsajátítani. Ilyen szakemberek létrehozásában alapvető szerepe van az általános iskoláknak, középiskoláknak, egyetemeknek, a családnak, a munkahelyeknek.

Nem kevesebb szerepe van a gazdasági reform végrehajtásában az egészségügynek és a tudománynak.

Szükség van továbbá a dolgozók gyors átképzéseié, de jó lenne, ha a jövőben n.inél kevesebb dolgozót kellene átképezni, mert már nz iskolák elvégzése után több szakmával rendelkeznének.

Ősi lános, a mohácsi szék- gyár igazgatója, az érdek- es tulajdonviszonyokkal kapcsolatban fogalmazta meg a tennivalókat.

zottságban és a Politikai Bizottságban ismertek, ezért ebben a témában csak néhány nagyon lényeges követelményt idézünk.

Mint az anyagban hangsúlyozzák, egyetértünk a párt új választási rendjének a XIV. kongresszus előkészítése során való alkalmazásával, de igényeljük, hogy erre már a pártértekezlet után legyen gyakorlati lehetőség . . .

Megfogalmazódott, hogy bővíteni kell a pályázat útján és a meghatározott időtartamú megbízással betölthető funkciók körét (a pályázati rendszert a pártra természetesen nem értjük), de érdemben is gondoskodni kell arról, hogy ennek a rendszernek a gyakorlati működése a káderek egészséges és többirányú mobilitását eredményezze.

Elvben és párttagságunk véleménye szerint sem fogadható el a személyi felelősség kérdé. sérüek a kollektív testületi felelősségben való feloldása, örömmel állapítjuk viszont

meg, hogy az állásfoglalás-tervezetben a tanulság is megjelenik a személyes felelősség vonatkozásában. Ezt azonban nem elég csak deklarálni, következetes érvényesüléséről a pártnak kell gondoskodni.

Igényeljük, hogy az újonnan megválasztott Központi Bizottság és szervei részletesen munkálják ki a pártértekezleten elfogadott dokumentumban foglaltak végrehajtását biztosító konkrét feladatokat és jelöljék meg ezek felelőseit.

Új tettek kellenek

Dr. Fodor László és Durucz 'István is foglalkoznak az ifjúsági intézményrendszer korszerűsítésével, szükségességével.

„A szocialista pluralizmus és az azt tükröző politikai szervezetek, intézményrendszer ki. alakulása hosszú folyamat, melynek első lépéseit napjainkban kell megtenni.

E folyamatban szükség van az ifjúsági intézményrendszer reformjára is, mely képes kifejezni a fiatalság sokszínű éra párt a KISZ-ben megbízható, hatóképes, az ifjúság politikai szereplését és részvételét befolyásolni képes szövetségest nyerjen.

E célkitűzések hathatós támogatásán, megvalósításának segítésén túl, e keretek között a KISZ politikai gyakorlatában élvezzen mind szélesebb önállóságot, szabadon megválasztva politikai programjának további elemeit és módszereit.

Durucz István szerint is a KISZ pártirónyitásár.ak módszerét újra kel! gondolni. Nem lehet azonos sablonok szerint a pártirányítást kialakítani a kereső, a felnőtt — az életet már bőrén tapasztaló — fiatalok és a politikai ismeretekkel nem rendelkező, inkább gyerek mint felnőtt középiskolások körében.

Küszködünk — mint írja -, mert a párttagság nagyobbik része nem fogadta el az új helyzetet: úgy hiszi, hogy a K'SZ-nek az iskolában az életkorhoz igazodóan kell léteznie: fantáziával, erőt próbálva, táborokkal és -őszinte, alapos

— nem tantermi, hanem tábortűzi vitákkal kell inkább az ifjúsági szervezet munkáját tartalommal megtölteni.

Durucz István az oktatással kapcsolatban tett észrevételei közül elgondolkodtató például:

Gazdasági-társadalom reformelképzeléseink mindig

hangsúlyozták az emberi tényező fontosságát, de ami abból megvalósult, az nagyon kevés. Rossz tárgyi feltételek között, rossz anyagi elismerés mellett, rossz értékrend árnyékában kell tanítani. Ha reformprogramjaink megvalós'- tusában nem vesszük végre'

komolyan a tudás jelentőségét

— az értékteremtő tudás jelentőségét - kevés az esélyünk a sikerre.

Dr. Vass János, a’ egyhá- zaskozári mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke ugyancsak hasonló gondolatot boncolgat:

,, . . . a gazdasági reform sikeres végrehajtásához nem csupán gazdasági feladatokat kell végrehajtani. Változnia kell az oktatási rendszernek — mert fejlettebb, magasabb

„Megyénk helyzete sok tekintetben hű tükörképe az oi- szágos helyzetnek. Iparunk szerkezete egyoldalú, a kitermelő és c könnyűipari ágazatok túlsúlyé jellemzi. Könnyűiparunk versenyképessége a nemzetközi piacokon romlin. Nem tudunk versenyezni a belső anyagpiac áremelési szándékával. Érdekellentétet látok az össztársadalmi, nép- gazdasági és a szűkén vett csoportérdek, vállalati érdek között. Ennek feloldása igen sürgős feladata egész országunknak . . .

Munkánk alacsony hatékonyságának több mint egy évtizede az a problémája, hogy megállt a műszaki, technikai fejlesztés abban az időben, amikor a világban technikai és innovációs forradalom megy végbe. Ennek feloldását csak a külföldi tőke beengedésével tudom elképzelni. Vonzóbbá kell tennünk gazdaságunkat olyan vonatkozásban is, hogy a külföldi tőkebefektetéseknek oz eddiginél nagyobb és szabadabb lehetőséget biztosítsunk.

Dr. Vass János hasonlóan gondolkodik:

„A szerkezet átalakításának nagy tartaléka a meglévő termelőeszközök eredményesebb működtetése. Ebben nagy és meghatározó szerepe van a tulajdonformák bővítésének. Ezzel pozitív irányban változhat az érdekeltség. Az új társulási törvény új erőket szabadíthat fel. . . ”

Bischol Antal is így gondolja, de jó értelemben vett szakmai elfogultsággal a bányásztársadalom gondjait,

megoldásra váró problémáit is szóvá teszi:

A gazdasági szerkezeteket, vállalatokat nem nagyságúi«, hanem produktumuk, hatékonyságuk alapján kell a jövőben megítélni. De arról sem szabad elfeledkezni, hogy nagy- vállalat, nagyüzem is dolgcz- hat hatékonyan, ha a gazdasági környezet ezt lehetővé teszi számára, vagy adott esetben kikényszeríti belőle. Ennek o környezetnek a kialakítása viszont a gazdaságpolitika, a gazdaságirányítás feladata.

Bányásztársodalmunk nevében ezért tisztelettel kérem, illetve követelem és sürgetem, hogy az energiablokkon belül o magyar szénbányászat helyét, szerepét, gazdasági jelentőségét és működésének feltételrendszerét hosszú távra rendezzék. Számunkra elfogadhatatlan, hogy megítélésünk sokszor az időjárás függvénye, s bennünket sokan a nemzet eltartottjaiként emlegetnek.

Kablár lános a XIII. párt- kongresszus határozataira hivatkozva ugyancsak a bányászat gondjainak megoldatlanságát teszi szóvá:

„ . . . erre akkor ígéretet is kaptunk, ám azt nem gondoltuk, hogy a velünk való foglalkozás szanáló- és felszámoló bizottságok feladata lesz, és felelős pénzügyi, gazdasági szakemberek nap mint nap plántálják a közvéleménybe, hogy feleslegesek, kész ráfizetés vagyunk az egész országnak.

A kitermelő ágazat a világon önmagában már csak nagyon különlegesen jó körülmények között nyereséges, jövedelmezőségét egy gyártási vertikumban szabadna csak vizsgálni.

Dr. Vass János viszont a mezőgazdaság helyzetét elemzi hasonlóan. .

Milyen jövő várhat a mező- gazdaságra - egyre többet kérdezik egymástól a szakemberek. Az állóeszközök értéke évente csökken, romlik a műszaki színvonal. A növekvő elvonás mellett sok üzemben az egyszerű újratermelés alapjai sincsenek biztosítva. Ahhoz, hegy a mezőgazdaság újra felvegye a hetvenes évek fejlődési ütemét, biológiai és műszaki megújulásra van szükség. Ez csak úgy valósítható meg, ha a mezőgazdasági üzemeknek nagyobb fejlesztési pénzeszköz fog rendelkezésükre állni. Nagy probléma, hogy termelőszövetkezeti szférába egyre több az az üzem, amely rossz* adottságai miatt" is 'reménytelen helyzetbe kerül.

A kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemekben a mező- gazdasági termékek magasabb önköltségi áron állíthatók elő. El kell döntenie a kormányzatnak, hogy az ilyen területen megtermelt terményekre, az élelmiszerekre szüksége van e ez országnak, és akkor ennek megfelelően kell a különbözeti földjáradékot vagy ahogy mi nevezzük, árkiegészítést megállapítani.

A baranyai küldöttek a közösen beadott írásos anyagban komplex tennivalókra tesznek javaslatot- nz elmondottakkal kapcsolatban.

Üj programnyilatkozatra van szükség. A létrehozandó munkabizottságnak javasoljuk,

hogv e. munka során különösképpen a párt, az ideológia és a gazdaság előtt álló operatív és a távlatot megalapozó kérdéseket vizsgálja. Menet közben kérjenek véleményt a párttagoktól is.

Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy indokolt új szervezeti szabályzat kidolgozása. Ennek kapcsán többek között szúksé- gesne látják tisztázni: a demokratikus centralizmus elve korszerű, kidolgozottabb értelmezését és gyakorlati megvalósítását, a területi és a munkahelyi pártszervezetek helyét, szerepét, hatáskörét. A delegált küldöttek arányának meghatározását és a visszahívás rendiét, a kisebbségi vélemény nyilvánosságának kezelését a párton belül a döntés után, valamint a frakciózás fogalmának értelmezését. A jogok és kötelességek egységét a párt működésének mai és jövőbeni viszonyai között, a Központi Bizottság, a Politikai Bizottsáa és a munkabizottságok munka- megosztását, illetve a Központi Ellenőrző Bizottság feladatkörét, a aárt országos értekezleteinek funkcióját, összehívásuk rendjét . . .

L. J.