Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-02 / 152 szám

1988. június 2., csütörtök Dunántúli napló 3 Pá rtértekezlet: r Uj szavak, új arcok, új tettek kellenek Az állásfoglalás-tervezethez a pártértekezlet szerkesztőbizottságának írásban leadott baranyai véleményekből, javaslatokból Fordulat, reform, megújulás — az országos pártértekezlet munkájának rövid summázása, aligha fejezhető ki jobban más szavakkal. A feszített iramú, háromnapos tanácskozás első óráiban követelésszerűen fogalmazódott meg, hogy o küldöttek miként képzelik el a fordulatot, a reformot, a megújulást: új szavak, új arcok, új tettek kellenek. A 29 baranyai küldött közül eredetileg 16-on kívántak fel­szólalni, vagy javaslataikat írásban benyújtani. Többen él­tek is a lehetőséggel, ezúttal ezekből az írásban leadott vé­leményekből, javaslatokból is­mertetünk néhányat. Közülük többet, mint például dr. Ormos Máriáét, amely a szellemi élet, a felsőoktatás fontosságát hangsúlyozta a szerkesztőbi­zottság az Állásfoglalás végső megfogalmazásánál figyelembe is_ vett. Könnyű felismerni: a baranyai véleményekben, ja­vaslatokban megfogalmazva és szellemében is jól nyomon kö­vethetők a címben leírt köve­telmények. Új szavak kellenek: A baranyai küldöttcsoport írásban leadott egy anyagot, amelyben az állásfoglalás-ter­vezet módosítására, pontosítá­sára tettek javaslatot. Többek között azt írták: „Az eltelt három esztendő tapasztalatai azt mutatják, hogy a kongresszuson elfoga- dott helyzetértékelés, valamint az ennek alapján kitűzött gaz­daságpolitikai és életszínvonal­fejlesztési célok nem bizonyul­tak megalapozottnak." E megállapítással egyetér­tünk. Arra a következtetésre ju­tottunk, hogy ezen kell első­ként változtatni, mert a politi­kai szavahihetőségének ez a fő kritériuma. Csak elérhető célo­kért lehet tömegeket mozgósí­tani és bizalmat nyerni, csak ilyen célokért lehet a végrehaj­tásban reformokat meghirdetni. Fodor László, a KISZ Bara­nya Megyei Bizottságának első titkára szinte folytatja a gon­dolatsort: — A társadalmi valóság szo­rítása növeli a szakadékot a hirdetett és a ténylegesen megvalósult szocializmus kö­zött, s megkérdőjelezi a ko­rábbi szocializmuskép hitelét. Az ifjúság a saját érdekeit jobban kifejező, saját értékei­vel egybevágó, más minőségű szocializmust és ehhez vezető utat keres. Durucz István, a Középfokú Oktatási Intézmények Pártbi­zottságának titkára és Pallós Péterné, a Zsolnay Porcelán- gyár porcelánfestője a párt belső életének megújulásával, az alapszervezetek feladataival is foglalkoztak. Kevesebb, tömörebb, világo­sabb határozatra van szükség — hangsúlyozták. Főleg olyan­ra, amellyel a párttagok azo­nosulása azért adott — mert ők is részt vettek kialakításában, megszenvedték születésének kínjait. Sokszor és jogosan hangoz­tatott igény a politikai kultúra színvonalának emelése a párt­tagok körében. Ez azonban csak a párttag megfelelő biz­tonságérzete mellett — cselekvő részvétele következtében ala­kulhat ki. Alapszervezeti munkánk leg­főbb gátjait azokban a bürok­ratikus, formális követelmé­nyekben látjuk, amelyeknek gyakran sablonszerűén eleget kell tennünk. Sokszor éppen az alapszervezetekben kérik szá­mon a formaságokat, holott a mi véleményünk az, hogy a formális követelmények, szabá­lyok nem a gyakorlati párt- munkát végzők részéről jelent­keztek igényként — írja Pallós Péterné. A mai helyzetben a formai jegyeknél fontosabb és a TÉT szempontjából is döntő a mozgalmi jelleg megújítása, az emberekkel való foglalkozás, egymás meggyőződése, segíté. se, a törődés. A határozatok többségében szerepel az alapszervezetek fe­lelőssége, önállóságának nö­velése. Véleményünk szerint a végrehajtásban való felelőssé­günkkel nincsenek arányban, másrészt elavultak azok a jo­gosítványok, amelyekkel rendel­kezünk. Fodor László a nyilvánosság fontosságát hangsúlyozza:- Keveset tudunk a Központi Bizottság és a Politikai Bizott­ság munkájáról, főleg az ott folyó vitákról, különböző néze­tekről. A nyilvánosságba bele­tartozik az is, hogy politikusa­ink személyiségükkel, állásfog­lalásaik megismertetésével se­gítsék elő politikai törekvésük elfogadtatását. Meg kell te. remteni a testületi ülések „há­romidejű" nyilvánosságát. Előre lehessen tudni, hogy a testületi ülésen milyen alternatívák kö­zül választanak majd, melyek voltak a testületi ülésen az egyes alternatívák melletti ér­vek, azokat kik képviselték, ho­gyan született meg a többségi álláspont, és hogy történik a testületi döntés végrehajtása. Mindez garanciát adhat a ki­sebbségi vélemények demokra­tikus kezelésére is. Erről a so­kat és sokak által vitatott do­logról figyelemre méltó az elemzése. Sokan megfogalmazzák azt a kérdést, hogy a párt számára fontos cselekvési egységet va­jon hogyan lehet biztosítani akkor, ha a kisebbség tovább­ra is fenntartja külön állás­pontját? Mielőtt erre válaszol­nánk,. két' jelentős megállapí­tást le kell szögezni. Egyrészt azt, hogy a kisebbség nem matematikai dogalom, vagy egyszerű szavazási eredmény. A kisebbség eltérő nézetei, eltérő platformja az elfogadott dönté­si alternatívától különböző al­ternatívát jelent, amelynek he­lyességét csak a gyakorlat bi- . zonyíthatja be. Ennek kipróbá­lására viszont csak akkor ke­rülhet sor, ha az elfogadott al­ternatívát — amennyiben az a gyakorlatban nem igazolódott - felválthatja a kisebbségi program. Másrészt történelmi tapasz, tolat támasztja alá, hogy min­den politikai elképzelés, nézet először csak egy, vagy néhány ember agyában születik meg, tehát természetszerűleg kisebb­ségi álláspontként fogalmazó­dik meg. Éppen ezért rendkívül fontos - mert a párt politiká­jának folyamatos megújítását segíti elő —, hogy a kisebbségi álláspontok, nézetek szabadsá­gát biztosítsa a párt. Bischol Antal, a Mecseki Szénbányák vájárja és Kablár lános, a Mecseki Ércbányászati Vállalat Pártbizottságának munkatársa a naqyüzemi mun­kásság tudati gondjait pana­szolják. .......bennünket - nagyüzemi m unkásokat — néha olyan vád is ér, hogy ellenségei vagyunk a kibontakozó gazdasági és társadalmi reformfolyamatnak. Ez így nem igaz. Jóllehet, van­nak jó néhányon. akik a? utóbbi években nehezedő élet- körülményeikért a reformfolya­matot teszik felelőssé. Mi munkások, mit támoga­tunk - és mit nem?! - kérdezi Bischol Antal. - Támogatjuk a rendet, a fegyelmet. Támogat- . juk mindazokat a gazdasági és társadalmi átalakításokat, me. lyek előre visznek, segítenek gazdasági bajaink leküzdésé­ben, segítenek nehézségeinken úrrá lenni.. . Támogatjuk a fegyelmezett, alkotó munkát — .szellemit és fizikait egyaránt —, mert az ország felemelkedése, társadalmunk fejlődése csak így biztosítható. Kablár lános, a munkásosz­tály vezető szerepével kapcso­latban érdekes megállapítást tesz: „...a munkásosztály fogal­mát valóban nagy hiba volna leszűkíteni akár a nagyipari munkásságra, és különösen a fizikai dolgozókra, de azt, hogy osztályjellegét, vezető szerep­re alkalmassá tevő jellemzőit elvesztette volna, azt mi nem érzékeljük . . ." Új arcok — felelősség Érdekes, hogy a baranyai küldöttek — bár a személyi vál­tozások szükségességéről, a személyes felelősségről sokat beszéltek, vitatkoztak — sem a szóbeli hozzászólásokban, sem az írásban beadott anyagok­ban nem elsőrendűen ezt hang­súlyozták. Főként a közösen ki­alakított írásos anyagban esett erről szó. A széles körű szemé­lyi változások a Központi Bi­dektagoltságát. Bővíteni kell az újfajta autonóm ifjúsági szer­veződéseket, politikai szervező- c’é;í formákat. A párt kezdeményező szere­pére építve az MSZMP támo­gasson minden baloldali plat­formon álló ifjúsági szervező­dést, ismerje fel az ilyen irá­nyú törekvéseket, segítse e szándékok érvényesülését, ilyen módon az ifjúság érde’dogolt- scga, s az ebből fakadó po­litikai tagoltság ismerhetővé, s így kezelhetővé válik, ezért a különbözőségek nem gyengítik, hanem erősítik a politikai in­tézményrendszer integrációs szerepét. Ilyen ifjúságpolitika része­ként szükséges átgondolni a párt—KISZ kapcsolatát, annak tortáimat, kereteit és módsze­reit. Fontosnak tartjuk, hogy e kapcsolat középpontjába a leg­lényegesebb tartalom kerüljön: színvonalú csúcstechnológiát, nagyobb szaktudású, művelt, fejlődőképes és fegyelmezett ember tud eredményesen elsa­játítani. Ilyen szakemberek lét­rehozásában alapvető szerepe van az általános iskoláknak, középiskoláknak, egyetemek­nek, a családnak, a munkahe­lyeknek. Nem kevesebb szerepe van a gazdasági reform végrehaj­tásában az egészségügynek és a tudománynak. Szükség van továbbá a dol­gozók gyors átképzéseié, de jó lenne, ha a jövőben n.inél kevesebb dolgozót kellene át­képezni, mert már nz iskolák elvégzése után több szakmá­val rendelkeznének. Ősi lános, a mohácsi szék- gyár igazgatója, az érdek- es tulajdonviszonyokkal kapcsolat­ban fogalmazta meg a tenni­valókat. zottságban és a Politikai Bi­zottságban ismertek, ezért eb­ben a témában csak néhány nagyon lényeges követelményt idézünk. Mint az anyagban hangsú­lyozzák, egyetértünk a párt új választási rendjének a XIV. kongresszus előkészítése során való alkalmazásával, de igé­nyeljük, hogy erre már a párt­értekezlet után legyen gyakor­lati lehetőség . . . Megfogalmazódott, hogy bő­víteni kell a pályázat útján és a meghatározott időtartamú megbízással betölthető funkciók körét (a pályázati rendszert a pártra természetesen nem ért­jük), de érdemben is gondos­kodni kell arról, hogy ennek a rendszernek a gyakorlati mű­ködése a káderek egészséges és többirányú mobilitását ered­ményezze. Elvben és párttagságunk vé­leménye szerint sem fogadható el a személyi felelősség kérdé. sérüek a kollektív testületi fele­lősségben való feloldása, örömmel állapítjuk viszont meg, hogy az állásfoglalás-ter­vezetben a tanulság is megje­lenik a személyes felelősség vonatkozásában. Ezt azonban nem elég csak deklarálni, kö­vetkezetes érvényesüléséről a pártnak kell gondoskodni. Igényeljük, hogy az újonnan megválasztott Központi Bizott­ság és szervei részletesen mun­kálják ki a pártértekezleten el­fogadott dokumentumban fog­laltak végrehajtását biztosító konkrét feladatokat és jelöljék meg ezek felelőseit. Új tettek kellenek Dr. Fodor László és Durucz 'István is foglalkoznak az ifjú­sági intézményrendszer korsze­rűsítésével, szükségességével. „A szocialista pluralizmus és az azt tükröző politikai szerve­zetek, intézményrendszer ki. alakulása hosszú folyamat, melynek első lépéseit napja­inkban kell megtenni. E folyamatban szükség van az ifjúsági intézményrendszer reformjára is, mely képes kife­jezni a fiatalság sokszínű ér­a párt a KISZ-ben megbízható, hatóképes, az ifjúság politikai szereplését és részvételét be­folyásolni képes szövetségest nyerjen. E célkitűzések hathatós tá­mogatásán, megvalósításának segítésén túl, e keretek között a KISZ politikai gyakorlatában élvezzen mind szélesebb önál­lóságot, szabadon megválaszt­va politikai programjának to­vábbi elemeit és módszereit. Durucz István szerint is a KISZ pártirónyitásár.ak mód­szerét újra kel! gondolni. Nem lehet azonos sablonok szerint a pártirányítást kialakítani a kereső, a felnőtt — az életet már bőrén tapasztaló — fia­talok és a politikai ismeretek­kel nem rendelkező, inkább gyerek mint felnőtt középisko­lások körében. Küszködünk — mint írja -, mert a párttagság nagyobbik része nem fogadta el az új helyzetet: úgy hiszi, hogy a K'SZ-nek az iskolában az élet­korhoz igazodóan kell létez­nie: fantáziával, erőt próbálva, táborokkal és -őszinte, alapos — nem tantermi, hanem tábor­tűzi vitákkal kell inkább az ifjúsági szervezet munkáját tartalommal megtölteni. Durucz István az oktatással kapcsolatban tett észrevételei közül elgondolkodtató például: Gazdasági-társadalom re­formelképzeléseink mindig hangsúlyozták az emberi té­nyező fontosságát, de ami ab­ból megvalósult, az nagyon ke­vés. Rossz tárgyi feltételek kö­zött, rossz anyagi elismerés mellett, rossz értékrend árnyé­kában kell tanítani. Ha re­formprogramjaink megvalós'- tusában nem vesszük végre' komolyan a tudás jelentőségét — az értékteremtő tudás jelen­tőségét - kevés az esélyünk a sikerre. Dr. Vass János, a’ egyhá- zaskozári mezőgazdasági ter­melőszövetkezet elnöke ugyan­csak hasonló gondolatot bon­colgat: ,, . . . a gazdasági reform si­keres végrehajtásához nem csupán gazdasági feladatokat kell végrehajtani. Változnia kell az oktatási rendszernek — mert fejlettebb, magasabb „Megyénk helyzete sok te­kintetben hű tükörképe az oi- szágos helyzetnek. Iparunk szerkezete egyoldalú, a kiter­melő és c könnyűipari ágaza­tok túlsúlyé jellemzi. Könnyű­iparunk versenyképessége a nemzetközi piacokon romlin. Nem tudunk versenyezni a belső anyagpiac áremelési szándékával. Érdekellentétet látok az össztársadalmi, nép- gazdasági és a szűkén vett csoportérdek, vállalati érdek között. Ennek feloldása igen sürgős feladata egész orszá­gunknak . . . Munkánk alacsony hatékony­ságának több mint egy évtize­de az a problémája, hogy megállt a műszaki, technikai fejlesztés abban az időben, amikor a világban technikai és innovációs forradalom megy végbe. Ennek feloldását csak a külföldi tőke beengedésével tudom elképzelni. Vonzóbbá kell tennünk gazdaságunkat olyan vonatkozásban is, hogy a külföldi tőkebefektetéseknek oz eddiginél nagyobb és sza­badabb lehetőséget biztosít­sunk. Dr. Vass János hasonlóan gondolkodik: „A szerkezet átalakításának nagy tartaléka a meglévő ter­melőeszközök eredményesebb működtetése. Ebben nagy és meghatározó szerepe van a tulajdonformák bővítésének. Ezzel pozitív irányban változ­hat az érdekeltség. Az új tár­sulási törvény új erőket szaba­díthat fel. . . ” Bischol Antal is így gondol­ja, de jó értelemben vett szakmai elfogultsággal a bá­nyásztársadalom gondjait, megoldásra váró problémáit is szóvá teszi: A gazdasági szerkezeteket, vállalatokat nem nagyságúi«, hanem produktumuk, hatékony­ságuk alapján kell a jövőben megítélni. De arról sem sza­bad elfeledkezni, hogy nagy- vállalat, nagyüzem is dolgcz- hat hatékonyan, ha a gazda­sági környezet ezt lehetővé te­szi számára, vagy adott eset­ben kikényszeríti belőle. Ennek o környezetnek a kialakítása viszont a gazdaságpolitika, a gazdaságirányítás feladata. Bányásztársodalmunk nevé­ben ezért tisztelettel kérem, il­letve követelem és sürgetem, hogy az energiablokkon belül o magyar szénbányászat he­lyét, szerepét, gazdasági je­lentőségét és működésének feltételrendszerét hosszú távra rendezzék. Számunkra elfogad­hatatlan, hogy megítélésünk sokszor az időjárás függvénye, s bennünket sokan a nemzet eltartottjaiként emlegetnek. Kablár lános a XIII. párt- kongresszus határozataira hi­vatkozva ugyancsak a bányá­szat gondjainak megoldatlan­ságát teszi szóvá: „ . . . erre akkor ígéretet is kaptunk, ám azt nem gondol­tuk, hogy a velünk való fog­lalkozás szanáló- és felszá­moló bizottságok feladata lesz, és felelős pénzügyi, gazdasági szakemberek nap mint nap plántálják a közvéleménybe, hogy feleslegesek, kész ráfize­tés vagyunk az egész ország­nak. A kitermelő ágazat a vilá­gon önmagában már csak na­gyon különlegesen jó körül­mények között nyereséges, jö­vedelmezőségét egy gyártási vertikumban szabadna csak vizsgálni. Dr. Vass János viszont a mezőgazdaság helyzetét elem­zi hasonlóan. . Milyen jövő várhat a mező- gazdaságra - egyre többet kérdezik egymástól a szakem­berek. Az állóeszközök értéke évente csökken, romlik a mű­szaki színvonal. A növekvő el­vonás mellett sok üzemben az egyszerű újratermelés alapjai sincsenek biztosítva. Ahhoz, hegy a mezőgazdaság újra felvegye a hetvenes évek fej­lődési ütemét, biológiai és mű­szaki megújulásra van szük­ség. Ez csak úgy valósítható meg, ha a mezőgazdasági üzemeknek nagyobb fejlesztési pénzeszköz fog rendelkezésük­re állni. Nagy probléma, hogy termelőszövetkezeti szférába egyre több az az üzem, amely rossz* adottságai miatt" is 're­ménytelen helyzetbe kerül. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemekben a mező- gazdasági termékek magasabb önköltségi áron állíthatók elő. El kell döntenie a kormányzat­nak, hogy az ilyen területen megtermelt terményekre, az élelmiszerekre szüksége van e ez országnak, és akkor ennek megfelelően kell a különböze­ti földjáradékot vagy ahogy mi nevezzük, árkiegészítést meg­állapítani. A baranyai küldöttek a kö­zösen beadott írásos anyagban komplex tennivalókra tesznek javaslatot- nz elmondottakkal kapcsolatban. Üj programnyilatkozatra van szükség. A létrehozandó mun­kabizottságnak javasoljuk, hogv e. munka során különös­képpen a párt, az ideológia és a gazdaság előtt álló operatív és a távlatot megalapozó kér­déseket vizsgálja. Menet köz­ben kérjenek véleményt a párt­tagoktól is. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy indokolt új szervezeti sza­bályzat kidolgozása. Ennek kapcsán többek között szúksé- gesne látják tisztázni: a de­mokratikus centralizmus elve korszerű, kidolgozottabb értel­mezését és gyakorlati megva­lósítását, a területi és a mun­kahelyi pártszervezetek helyét, szerepét, hatáskörét. A dele­gált küldöttek arányának meg­határozását és a visszahívás rendiét, a kisebbségi vélemény nyilvánosságának kezelését a párton belül a döntés után, valamint a frakciózás fogalmá­nak értelmezését. A jogok és kötelességek egységét a párt működésének mai és jövőbeni viszonyai között, a Központi Bizottság, a Politikai Bizottsáa és a munkabizottságok munka- megosztását, illetve a Központi Ellenőrző Bizottság feladatkö­rét, a aárt országos értekezle­teinek funkcióját, összehívásuk rendjét . . . L. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom