Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-13 / 132. szám

1988. május 13., péntek Dunántúli napló 3 Merre tart az ifjúsági mozgalom? Beszélgetés dr. Fodor Lászlóval, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkárával Egyre markánsabb jeleit lát­juk, hogy a KISZ az eddiginél önállóbb, nyíltabb, „felnőttebb” politikát kíván folytatni. Erre utal a lövőnk a tét!, a Mi­lyen szocializmust épitsünk? cí­mű vitaanyag, s a KISZ kép­viselőinek mind tevékenyebb részvétele a társadalmi viták­ban. Furcsa ellentmondás ugyanakkor, hogy egyre csök­ken a szövetség létszáma. Har. cosabb KISZ és fogyó hadse­reg? Az ellentmondásokról, a jelenségek okairól beszélget­tünk dr. Fodor Lászlóval, a KISZ Baranya Megyei Bizott­ságának első titkárával.- Véleménye szerint hoi a KISZ helye a mai társadalom­ban?- Ha a deklarált helyét néz­zük, akkor a párt ifjúsági szervezete, a magyar ifjúság egyetlen politikai tömegszerve­zete. Ha a valós helyzetét, ak­kor a képlet sokkal bonyolul­tabb. Mint a párt ifjúsági szer­vezetének, feladata a kommu­nista értékek közvetítése a fiatalok körében. Ugyanakkor joggal várja el tőlünk az egyre nehezebb helyzetbe ke­rülő ifjúság, hogy eredménye­sen képviseljük az érdekeit. Emellett ma is sokan a KISZ-t tekintik az ifjúság „mindene­sének”. Miközben igyekszünk megfelelni e sokféle — olykor ellentétes - elvárásnak, két­ségtelenül kevesebb figyelem jut a tagság körében végzett politikai munkára, az alapszer­vezetek működésének segítésére. — Ezt nem egészen értem. A KISZ igyekszik kiállni a po­litikai porondra, verekedni az általa képviselt korosztály ér­dekeiért, és akkor éppen az alapszervezetekre nem támasz­kodhat? — Arról van szó, hogy főleg alapszervezeti szinten korláto­zottak a KISZ lehetőségei az érdekérvényesítésre. Politikai sikerélménye mikor keletkezik egy fiatalnak? Ha a saját kör­nyezetében tud kiharcolni va­lamit. S ez ma még nehezen megy. Alapvető probléma, hogy a döntések sokszor szűk körben születnek, az alakítá­sukhoz szükséges információk nem hozzáférhetőek. A nyilvá­nos érdekütköztetés és egyez­tetés hiányában kevés lehető­ségünk és eszközünk van a döntések érdemi befolyásolá­sára. Érdekünk, hogy ez meg­változzék. Arra törekszünk, hogy a közélet minden szintje demokratikusabban, nyilvóno- sabban nyíltabban működjék. Jó példák sorozata bizonyítja, hogy egy ilyen politikai „poron­don" KISZ-szervezeteink igenis képesek akaratuk érvényesíté­- Mennyi most a taglétszám Baranyában? Mekkora volt a csökkenés, és hogyan értékeli a változást? — Taglétszámunk az elmúlt időszakban huszonötezer kö­rül állandósult. 1985 óta mint­egy 25-30 százalékkal csök­kent. Megmondom őszintén, a rostálást mi magunk is szor­galmaztuk. Tisztább lett a kép a középiskolákban. Kiléptek, akiket csak az előnyök remé­nye tartott a szervezetben. El­köszöntek az idősebb - 35-40 éves - tagjaink is. Új, tőlünk szervezetileg független ifjúsá­gi és diákközösségek alakul­nak, melyek részt kérnek a közéletben. Mindez pezsdítő- leg hat a mozgalmi életre, s egybevág törekvéseinkkel. Másrészről figyelmeztető jel, hogy a létszámcsökkenésnek oka az a bizalmi válság is, ami ma társadalmunkban a politikai intézményrendszerrel szemben tapasztalható. Nyo­masztólag hat, hogy a fiatalo­kat, a pályakezdőket érintő nagy kérdésekben — lakáshoz jutás, teljesítmény szerinti bé­rezés - még mindig késik a társadalmi szintű válaszadás. Természetesen saját működé­sünkben is vannak tartalékok. Még fiatalosabb munkastílusra, rugalmas, különböző érdekeken alapuló szerveződési formákra, „prcgramalaDÚ" vezetőválasz­tásra aondolok. A lakóterületi közéletben például naay le­hetőségeket látok a KISZ szá­— Végül is miért érdemes ma KISZ-taqnak lenni? — Sokan teszik fel a kérdést, hiszen gyakran éri kritika a szervezetünket. Ha valaki jó­zanul gondolkodik, igenis mindenkor igényli a jobbító szándékú észrevételeket. De nem tudunk mit kezdeni a köz­vetett, a nem nekünk szóló kritikával, vagy saját belső önmarcangolásunkkal. Keve­sebb szó esik azokról az érté­kekről, amelyeknek nációink­ban is hordozóia az ifjúsági szövetséq. Arról, hogy közös és szervezett politikai fellépés lehetőségét teremti meg tagiai számára. Cselekvési teret nyújt mindazoknak, akik nem tétle­nül szemlélik a környezetüket, hanem alakításáért tenni akarnak. Jó értelemben vett tanulóoálva ez a közéleti sze- reDvóllalás a politikai kultúra elemeinek elsaiótításához. AlaDvető élményeket nyúit a közös eavüttlét. S nem utolsó­sorban a KISZ ma eqvértelmű- en a haladó, a reformot kép­viselő erők közé tartozik. — Mi a véleménye a KISZ monopolszerepéről? — Arra törekszünk, hogy a monopolhelyzetet a hegemón- szerep váltsa fel, tehát a KISZ ne egyetlen, hanem meghatá­rozó szervezete legyen az ifjú­ságnak. Legyen minél színe­sebb az ifjúsági mozgalom. Szükség van a fiatalok szerte­ágazó érdeklődését kifejező öntevékeny közösségekre, a különféle érdekek képviseleté­re alkalmas csoportosulásokra. — De ha a monopolhelyze­tet a hegemon szerep váltja lel, ami mégis csak hatalmi fölényt, vezetőszerepet jelent, változatlanul fennáll az elké­nyelmesedés veszélye. Hiszen ha esik, ha fúj, mégis a KISZ-t tekintik tárgyaló partnernek a hatalmi struktúrában. — Ebben nem vagyok biztos. Ha kialakulnak és jól működ­nek az öntevékeny közössé­gek, előbb-utóbb el kell is­merni őket tárgyalópartnernek. A KISZ-nek tehát nem szabad félnie a sokszínűségtől. A ver­seny mindig jobb munkára ösztönöz, a hegemón szerep megtartásáért nap mint nap meg kell küzdeni, azt ki kell érdemelni.- Mit jelent konkrétan a KISZ-nek az a törekvése, amely több megyei fórumon is meg­fogalmazódott, hogy a szerve­zet legyen „politikusabb"?- Közelítsük meg először a másik oldalról: mitől nem lesz politikusabb a KISZ? Ha nem tesz mást, csak növeli a politikai vitakörök számát; ha szűk elit csapatként — „ifjúsági pártként" — lép fel, illetve a párt végrehajtó hivatalaként; ha tevékenysége kimerül a társadalmi munka és a sza­badidős programok szervezé­sében.- Sokan még ma is csak ezekben a szerepkörökben tudják elképzelni az ifjúsági szervezetet.- Mi sem tagadjuk, hogy a „hagyományos" KlSZ-tevékeny- ség továbbra is fontos, de mind­ez csupán eszköz a fiatalok megnyeréséhez. Szervezetünk politikus jellege attól függ, képesek vagyunk-e a tagság törekvéseire épülő program mögé felsorakozni, s annak végrehajtása során környeze­tünket megváltoztatni. Ma a fiatalok alapvető érdeke az, hogy legyen értelme a tanu­lásnak, becsüljék meg a jó munkát, a teljesítménnyel ará­nyosan lehessen keresethez jutni, legyen hol lakni és csa­ládot alapítani, részesei le­hessünk a korszerű kultúra ér­tékeinek, beleszólhassunk a minket érintő döntésekbe.- A „Milyen szocializmust épitsnük?" vita megyei összeg­zésén szóba került, hogy a párt és a KISZ viszonyát stra­tégiai szintre kellene emelni. Hallhatnánk részletesebben is, hogyan képzeli a KISZ ezt a kapcsolatot?- Ennek lényege, hogy a legfontosabb, a távlati célok­ban kiállunk a párt politikája mellett. Ilyenek például az át­fogó társadalmi és gazdasági reform fő irányai. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy tak­tikai kérdésekben az ifjúság érdekeinek megfelelően lehes. sen önálló véleményünk, sőt e kérdések megoldására saját alternatívánk. Ilyen probléma a lakásgazdálkodás, a bérre­form, az oktatáspolitika. A lényegi kiállás mellett az se tűnjék eretnekségnek, ha bi­zonyos kérdésekben vitatko­zunk a párt álláspontjával. Ez a gyakorlat nem gyengítené, hanem erősítené a párt és a KISZ szövetségét. — A közelmúltban a megyei pártbizottság ,elé került be­számolójukban a következőt fogalmazták meg: ,,A KISZ a reform melletti határozott ki­állás szellemében az eddiginél nyiitabban, következetesebben támogassa a párton belüli progresszív törekvéseket." Mit jelent ez?- Elsősorban azt jelenti, hogy a párttól várjuk a prog­ressziót, a kibontakozást. E fo­lyamatok hordozója a párt kell hogy legyen. Ugyanak­kor napjainkban • jól érzékel­hető, mennyire eltérő a re­form konkrét tartalmának, lé­péseinek értelmezése. Viták folynak erről párton belül is, s ez fontos, hiszen a vita, a kétkedés hiánya, látszategysé­get teremt. Nos, ha mi való­ban a párt ifjúsági szervezete vagyunk, s az ifjúság hosszú távú érdekeit tartjuk szem' előtt, akkor elemi érdekünk, felelősségünk, hogy párton belül is a legelőremutatóbb, leginkább a haladást sürgető erőket támogassuk. S ha ezt nemcsak a viták során, hanem a 'következetes végrehajtás segítésével is megtesszük, ak­kor ezzel pártunk számára is hasznos, jó ügyet szolgálunk. — ön küldöttként részt vesz a pártértekezleten. Mit vár tő­le?- Véleményem szerint olyan érzékelhető fordulatra van szükség, amely megteremti egy, új nemzeti közmegegye­zés feltételeit a magyar társa­dalomban. A gazdaságpoliti­kában rövid távon viszonylag szűk a mozgástér, ezért döntő tényezőnek a politikai intéz­ményrendszer demokratikus re­formját tartom. Ennek vezérlő­je az önmaga tevékenységét és belső életét szüntelenül megújítani képes MSZMP keli hogy legyen. Lényeges, hogy a párttaqság szerepe növeked­jék a döntéselőkészítés folya­matában. Kapjanak nagyobb nyilvánosságot a különböző vélemények, az előzetes viták, a többségi döntés mellett és ellene szóló érvek. Fontos, hoqy a pártértekezlet felvázol­ja, hogyan képzelhető el a szocialista pluralizmus intézmé. nyes leképeződése egypárt- rendszeren belül. Szükségesnek tartom a személyi feltételek megteremtését, új, a program­hoz személyükben is kötődő, annak végrehajtásáért felelős­séget vállaló vezetők megvá­lasztását. Megjegyzem, e sze­mélyi változások nemcsak a leqfelsőbb vezetésben, hanem 'közéletünk minden szintjén — ígv saját környezetünkben is — szükségesek a továbblépéshez. De ez már a pártértekezlet utáni feladatok egyike . . . Havasi János A reform értelme - az értelem reformja Alapításának 10. évforduló­ját ünnepli a pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem Ba­ráti Társasága a május 14-én, szombaton rendezendő egye­temi napok keretében. A tár­saság egyike a legrégebbiek­nek és népes tábornak örvend. Szervezi a végzett hallgatók és az egyetem közötti kapcsolato­kat, időnként kiadványokkal tá­jékoztatást ad az ott folyó eseményekről, kutatási ered­ményekről. Rendszeresen ír ki pályázatot, ezúttal például „A politikai-jogi tanulmányok sze­repe, hatása a 18-19. századi magyar írók, költők munkáira" címmel. A szombaton délelőtt 11 óra­kor kezdődő rendezvényen Kul­csár Kálmán akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese tart előadást „A reform értelme — az érte­lem reformja" címmel, melynek keretében minden bizonnyal sok szó esik az értelmiség re­formbeli szerepéről, illetve an­nak jövőjét illető szándékokról. Az egyetem tanácsa ilyenkor ismeri el néhány kiemelkedő szerepet betöltő, volt hallgató tevékenységét, majd a jubiláns évfolyamok találkoznak kultu­rális és sportműsor keretében. Az egész programot ezúttal is élénk eszmecserével kísért rek­tori fogadás zárja. A gyógyszerész régész Dr. Lárencz László Lesz-e gyógynövénykert Pécsváradon ? A magas termetű, vállas, katonatiszti egyenruhás férfi­ről nehéz elhinni, hogy levél­tárak lelkes búvára, hogy elsárgult régi írások, doku­mentumok között érzi magát legjobban, ez tölti ki szabad­idejét. Dr. Lárencz Lászlónak, a pécsi Honvéd Kórház fő­gyógyszerészének a magyar gyógyszerészettörténet kuta­tása a hobbija. Az ország szinte valamennyi jelentősebb levéltárában megfordult, sőt Erdélyben is, egyházi könyv­tárak dokumentumait tanul­mányozta, s e tevékenysége során szokszor bukkant rá eddig nem ismert, nemcsak gyógyszerészeti vonatkozású adatokra is. Rátalált például a harkányi vizet először elem­ző vegyésznek, Than Károly- nak eddig ismeretlen leve­leire, amelyekben erről a víz­ről ír. Kutatja a pécsi Irgal- masrendi Kórház és gyógy­szertár részletes történetét. — Hogyan kezdődött a szenvedély? — erről faggat­tam Lárencz Lászlót, aki olyan családban nőtt fel, ahol a dédnagyapa, a nagyapa és az édesapa is gyógyszerész volt. — Természetesen a csalá­dom története foglalkoztatott legelőször. Azonban a rend­szerető, kutató munkához az első lökést az adta, amikor még egyetemista voltam, a 60-as évek elején, a Magyar Gyógyszerész Egyesület könyv­tárát selejtezték. Egyik taná­rom, dr. Halmai János pro­fesszor nem engedte kidobni, odahozatta az egyetemre a hihetetlen mennyiségű köny­vet, iratot és mi, egyetemisták páran, segítettünk olvasni, rendszerezni. Én nagyon ér­dekesnek tartottam ezt a munkát. A folytatás az volt, hogy elmeséltem a profesz- szornak, hogy a falumban, Bácsbokodon, él egy asz- szony, aki azt meséli, hogy sógornője volt Kazay Endré­nek, a nagy magyar gyógy­szerésznek és sok érdekes történetet tud róla. A pro­fesszor leutazott a faluba, be­szélt ezzel az asszonnyal, majd azt mondta: - Fiam, ezeket a dolgokat gyújtsd össze és írd le. — Ekkor kezdtem először módszeresen kutatni Kazay munkásságával kapcsolatos írásos dokumentumok után. Kazay a hazai gyógyszeré­szeiben a műszeres analitika úttörője volt, a tudományos felfedezései, megállapításai ma is helytállóak. Ő írta az első magyar gyógyszerészeti lexikont 1901-ben. Az ő mun­kásságáról írtam több tanul­mányt, ebből írtam a doktori disszertációmat is.- A közelmúltban nyílt Pécsváradon a kolostorban egy szálloda. Ezzel kapcso­latban volt önnek egy elkép­zelése.- Levéltári búvárkodásaim során a kezembe került egy írástöredék a pécsvóradi ben­cés kolostorban folyt gyógyí­tásokról. Ehhez kezdtem ku­tatni a Pécsvóraddal foglal­kozó összes írásos dokumen­tumot, ami csak létezik Ma­gyarországon. Ez azért is volt érdekes számomra, mert a magyar középkorból igen ke­vés gyógyításra vonatkozó emlék maradt fenn. A Kár­pát-medencében az első írá­sos adat Pécsváradhoz fűző­dik. Az első István király ál­tal 1015-ben alapított Bencés apátságban működött — az eddigi adatok szerint — ha­zánk első közkórháza és gyógyszertára. Az „ispotályos kolostor” elnevezés ugyanis kórházat jelentett, és az „is­potályos fráterek” (frates hos- pitalarii), akik mint beteg­ápolók tevékenykedtek. Az írásos dokumentum szerint négy ápoló és hat fürdőszol­ga segítette az egyetlen pap­orvos munkáját.- A kolostor gyógyszertá­rát is a szerzet orvosa vezet­te, a szükséges gyógyszerekéi az ő felügyelete alatt fráte­rek és szolgák készítették, ők szedték, aprították, szárították a gyógynövényeket, gyökere­ket, virágokat. Az írások pon­tosan rögzítették, hogy itt, a kolostor kertjében termesztet­ték ezeket a gyógynövénye­ket. Az egyik ötletem az, hogy a szálló megnyitásával az idevonatkozó dokumentu­mokból lehetne például ál­landó kiállítást nyitni. A má­sik: az önök újságjában ol­vastam arról, hogy a szálló építése kapcsán az újságíró feltette a kérdést — mi lesz a romkerttel? Nos, mivel itt működött az első gyógyszer- tár, amelynek részére itt hely­ben termesztették a gyógynö­vényeket, a romkert egy ré­szét gyógynövény mintakertté lehetne kialakítani, és csak olyan növények kerülnének ide, amelyek az akkori leírá­sokban szerepelnek. S. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom