Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-13 / 132. szám
1988. május 13., péntek Dunántúli napló 3 Merre tart az ifjúsági mozgalom? Beszélgetés dr. Fodor Lászlóval, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkárával Egyre markánsabb jeleit látjuk, hogy a KISZ az eddiginél önállóbb, nyíltabb, „felnőttebb” politikát kíván folytatni. Erre utal a lövőnk a tét!, a Milyen szocializmust épitsünk? című vitaanyag, s a KISZ képviselőinek mind tevékenyebb részvétele a társadalmi vitákban. Furcsa ellentmondás ugyanakkor, hogy egyre csökken a szövetség létszáma. Har. cosabb KISZ és fogyó hadsereg? Az ellentmondásokról, a jelenségek okairól beszélgettünk dr. Fodor Lászlóval, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkárával.- Véleménye szerint hoi a KISZ helye a mai társadalomban?- Ha a deklarált helyét nézzük, akkor a párt ifjúsági szervezete, a magyar ifjúság egyetlen politikai tömegszervezete. Ha a valós helyzetét, akkor a képlet sokkal bonyolultabb. Mint a párt ifjúsági szervezetének, feladata a kommunista értékek közvetítése a fiatalok körében. Ugyanakkor joggal várja el tőlünk az egyre nehezebb helyzetbe kerülő ifjúság, hogy eredményesen képviseljük az érdekeit. Emellett ma is sokan a KISZ-t tekintik az ifjúság „mindenesének”. Miközben igyekszünk megfelelni e sokféle — olykor ellentétes - elvárásnak, kétségtelenül kevesebb figyelem jut a tagság körében végzett politikai munkára, az alapszervezetek működésének segítésére. — Ezt nem egészen értem. A KISZ igyekszik kiállni a politikai porondra, verekedni az általa képviselt korosztály érdekeiért, és akkor éppen az alapszervezetekre nem támaszkodhat? — Arról van szó, hogy főleg alapszervezeti szinten korlátozottak a KISZ lehetőségei az érdekérvényesítésre. Politikai sikerélménye mikor keletkezik egy fiatalnak? Ha a saját környezetében tud kiharcolni valamit. S ez ma még nehezen megy. Alapvető probléma, hogy a döntések sokszor szűk körben születnek, az alakításukhoz szükséges információk nem hozzáférhetőek. A nyilvános érdekütköztetés és egyeztetés hiányában kevés lehetőségünk és eszközünk van a döntések érdemi befolyásolására. Érdekünk, hogy ez megváltozzék. Arra törekszünk, hogy a közélet minden szintje demokratikusabban, nyilvóno- sabban nyíltabban működjék. Jó példák sorozata bizonyítja, hogy egy ilyen politikai „porondon" KISZ-szervezeteink igenis képesek akaratuk érvényesíté- Mennyi most a taglétszám Baranyában? Mekkora volt a csökkenés, és hogyan értékeli a változást? — Taglétszámunk az elmúlt időszakban huszonötezer körül állandósult. 1985 óta mintegy 25-30 százalékkal csökkent. Megmondom őszintén, a rostálást mi magunk is szorgalmaztuk. Tisztább lett a kép a középiskolákban. Kiléptek, akiket csak az előnyök reménye tartott a szervezetben. Elköszöntek az idősebb - 35-40 éves - tagjaink is. Új, tőlünk szervezetileg független ifjúsági és diákközösségek alakulnak, melyek részt kérnek a közéletben. Mindez pezsdítő- leg hat a mozgalmi életre, s egybevág törekvéseinkkel. Másrészről figyelmeztető jel, hogy a létszámcsökkenésnek oka az a bizalmi válság is, ami ma társadalmunkban a politikai intézményrendszerrel szemben tapasztalható. Nyomasztólag hat, hogy a fiatalokat, a pályakezdőket érintő nagy kérdésekben — lakáshoz jutás, teljesítmény szerinti bérezés - még mindig késik a társadalmi szintű válaszadás. Természetesen saját működésünkben is vannak tartalékok. Még fiatalosabb munkastílusra, rugalmas, különböző érdekeken alapuló szerveződési formákra, „prcgramalaDÚ" vezetőválasztásra aondolok. A lakóterületi közéletben például naay lehetőségeket látok a KISZ szá— Végül is miért érdemes ma KISZ-taqnak lenni? — Sokan teszik fel a kérdést, hiszen gyakran éri kritika a szervezetünket. Ha valaki józanul gondolkodik, igenis mindenkor igényli a jobbító szándékú észrevételeket. De nem tudunk mit kezdeni a közvetett, a nem nekünk szóló kritikával, vagy saját belső önmarcangolásunkkal. Kevesebb szó esik azokról az értékekről, amelyeknek nációinkban is hordozóia az ifjúsági szövetséq. Arról, hogy közös és szervezett politikai fellépés lehetőségét teremti meg tagiai számára. Cselekvési teret nyújt mindazoknak, akik nem tétlenül szemlélik a környezetüket, hanem alakításáért tenni akarnak. Jó értelemben vett tanulóoálva ez a közéleti sze- reDvóllalás a politikai kultúra elemeinek elsaiótításához. AlaDvető élményeket nyúit a közös eavüttlét. S nem utolsósorban a KISZ ma eqvértelmű- en a haladó, a reformot képviselő erők közé tartozik. — Mi a véleménye a KISZ monopolszerepéről? — Arra törekszünk, hogy a monopolhelyzetet a hegemón- szerep váltsa fel, tehát a KISZ ne egyetlen, hanem meghatározó szervezete legyen az ifjúságnak. Legyen minél színesebb az ifjúsági mozgalom. Szükség van a fiatalok szerteágazó érdeklődését kifejező öntevékeny közösségekre, a különféle érdekek képviseletére alkalmas csoportosulásokra. — De ha a monopolhelyzetet a hegemon szerep váltja lel, ami mégis csak hatalmi fölényt, vezetőszerepet jelent, változatlanul fennáll az elkényelmesedés veszélye. Hiszen ha esik, ha fúj, mégis a KISZ-t tekintik tárgyaló partnernek a hatalmi struktúrában. — Ebben nem vagyok biztos. Ha kialakulnak és jól működnek az öntevékeny közösségek, előbb-utóbb el kell ismerni őket tárgyalópartnernek. A KISZ-nek tehát nem szabad félnie a sokszínűségtől. A verseny mindig jobb munkára ösztönöz, a hegemón szerep megtartásáért nap mint nap meg kell küzdeni, azt ki kell érdemelni.- Mit jelent konkrétan a KISZ-nek az a törekvése, amely több megyei fórumon is megfogalmazódott, hogy a szervezet legyen „politikusabb"?- Közelítsük meg először a másik oldalról: mitől nem lesz politikusabb a KISZ? Ha nem tesz mást, csak növeli a politikai vitakörök számát; ha szűk elit csapatként — „ifjúsági pártként" — lép fel, illetve a párt végrehajtó hivatalaként; ha tevékenysége kimerül a társadalmi munka és a szabadidős programok szervezésében.- Sokan még ma is csak ezekben a szerepkörökben tudják elképzelni az ifjúsági szervezetet.- Mi sem tagadjuk, hogy a „hagyományos" KlSZ-tevékeny- ség továbbra is fontos, de mindez csupán eszköz a fiatalok megnyeréséhez. Szervezetünk politikus jellege attól függ, képesek vagyunk-e a tagság törekvéseire épülő program mögé felsorakozni, s annak végrehajtása során környezetünket megváltoztatni. Ma a fiatalok alapvető érdeke az, hogy legyen értelme a tanulásnak, becsüljék meg a jó munkát, a teljesítménnyel arányosan lehessen keresethez jutni, legyen hol lakni és családot alapítani, részesei lehessünk a korszerű kultúra értékeinek, beleszólhassunk a minket érintő döntésekbe.- A „Milyen szocializmust épitsnük?" vita megyei összegzésén szóba került, hogy a párt és a KISZ viszonyát stratégiai szintre kellene emelni. Hallhatnánk részletesebben is, hogyan képzeli a KISZ ezt a kapcsolatot?- Ennek lényege, hogy a legfontosabb, a távlati célokban kiállunk a párt politikája mellett. Ilyenek például az átfogó társadalmi és gazdasági reform fő irányai. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy taktikai kérdésekben az ifjúság érdekeinek megfelelően lehes. sen önálló véleményünk, sőt e kérdések megoldására saját alternatívánk. Ilyen probléma a lakásgazdálkodás, a bérreform, az oktatáspolitika. A lényegi kiállás mellett az se tűnjék eretnekségnek, ha bizonyos kérdésekben vitatkozunk a párt álláspontjával. Ez a gyakorlat nem gyengítené, hanem erősítené a párt és a KISZ szövetségét. — A közelmúltban a megyei pártbizottság ,elé került beszámolójukban a következőt fogalmazták meg: ,,A KISZ a reform melletti határozott kiállás szellemében az eddiginél nyiitabban, következetesebben támogassa a párton belüli progresszív törekvéseket." Mit jelent ez?- Elsősorban azt jelenti, hogy a párttól várjuk a progressziót, a kibontakozást. E folyamatok hordozója a párt kell hogy legyen. Ugyanakkor napjainkban • jól érzékelhető, mennyire eltérő a reform konkrét tartalmának, lépéseinek értelmezése. Viták folynak erről párton belül is, s ez fontos, hiszen a vita, a kétkedés hiánya, látszategységet teremt. Nos, ha mi valóban a párt ifjúsági szervezete vagyunk, s az ifjúság hosszú távú érdekeit tartjuk szem' előtt, akkor elemi érdekünk, felelősségünk, hogy párton belül is a legelőremutatóbb, leginkább a haladást sürgető erőket támogassuk. S ha ezt nemcsak a viták során, hanem a 'következetes végrehajtás segítésével is megtesszük, akkor ezzel pártunk számára is hasznos, jó ügyet szolgálunk. — ön küldöttként részt vesz a pártértekezleten. Mit vár tőle?- Véleményem szerint olyan érzékelhető fordulatra van szükség, amely megteremti egy, új nemzeti közmegegyezés feltételeit a magyar társadalomban. A gazdaságpolitikában rövid távon viszonylag szűk a mozgástér, ezért döntő tényezőnek a politikai intézményrendszer demokratikus reformját tartom. Ennek vezérlője az önmaga tevékenységét és belső életét szüntelenül megújítani képes MSZMP keli hogy legyen. Lényeges, hogy a párttaqság szerepe növekedjék a döntéselőkészítés folyamatában. Kapjanak nagyobb nyilvánosságot a különböző vélemények, az előzetes viták, a többségi döntés mellett és ellene szóló érvek. Fontos, hoqy a pártértekezlet felvázolja, hogyan képzelhető el a szocialista pluralizmus intézmé. nyes leképeződése egypárt- rendszeren belül. Szükségesnek tartom a személyi feltételek megteremtését, új, a programhoz személyükben is kötődő, annak végrehajtásáért felelősséget vállaló vezetők megválasztását. Megjegyzem, e személyi változások nemcsak a leqfelsőbb vezetésben, hanem 'közéletünk minden szintjén — ígv saját környezetünkben is — szükségesek a továbblépéshez. De ez már a pártértekezlet utáni feladatok egyike . . . Havasi János A reform értelme - az értelem reformja Alapításának 10. évfordulóját ünnepli a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Baráti Társasága a május 14-én, szombaton rendezendő egyetemi napok keretében. A társaság egyike a legrégebbieknek és népes tábornak örvend. Szervezi a végzett hallgatók és az egyetem közötti kapcsolatokat, időnként kiadványokkal tájékoztatást ad az ott folyó eseményekről, kutatási eredményekről. Rendszeresen ír ki pályázatot, ezúttal például „A politikai-jogi tanulmányok szerepe, hatása a 18-19. századi magyar írók, költők munkáira" címmel. A szombaton délelőtt 11 órakor kezdődő rendezvényen Kulcsár Kálmán akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese tart előadást „A reform értelme — az értelem reformja" címmel, melynek keretében minden bizonnyal sok szó esik az értelmiség reformbeli szerepéről, illetve annak jövőjét illető szándékokról. Az egyetem tanácsa ilyenkor ismeri el néhány kiemelkedő szerepet betöltő, volt hallgató tevékenységét, majd a jubiláns évfolyamok találkoznak kulturális és sportműsor keretében. Az egész programot ezúttal is élénk eszmecserével kísért rektori fogadás zárja. A gyógyszerész régész Dr. Lárencz László Lesz-e gyógynövénykert Pécsváradon ? A magas termetű, vállas, katonatiszti egyenruhás férfiről nehéz elhinni, hogy levéltárak lelkes búvára, hogy elsárgult régi írások, dokumentumok között érzi magát legjobban, ez tölti ki szabadidejét. Dr. Lárencz Lászlónak, a pécsi Honvéd Kórház főgyógyszerészének a magyar gyógyszerészettörténet kutatása a hobbija. Az ország szinte valamennyi jelentősebb levéltárában megfordult, sőt Erdélyben is, egyházi könyvtárak dokumentumait tanulmányozta, s e tevékenysége során szokszor bukkant rá eddig nem ismert, nemcsak gyógyszerészeti vonatkozású adatokra is. Rátalált például a harkányi vizet először elemző vegyésznek, Than Károly- nak eddig ismeretlen leveleire, amelyekben erről a vízről ír. Kutatja a pécsi Irgal- masrendi Kórház és gyógyszertár részletes történetét. — Hogyan kezdődött a szenvedély? — erről faggattam Lárencz Lászlót, aki olyan családban nőtt fel, ahol a dédnagyapa, a nagyapa és az édesapa is gyógyszerész volt. — Természetesen a családom története foglalkoztatott legelőször. Azonban a rendszerető, kutató munkához az első lökést az adta, amikor még egyetemista voltam, a 60-as évek elején, a Magyar Gyógyszerész Egyesület könyvtárát selejtezték. Egyik tanárom, dr. Halmai János professzor nem engedte kidobni, odahozatta az egyetemre a hihetetlen mennyiségű könyvet, iratot és mi, egyetemisták páran, segítettünk olvasni, rendszerezni. Én nagyon érdekesnek tartottam ezt a munkát. A folytatás az volt, hogy elmeséltem a profesz- szornak, hogy a falumban, Bácsbokodon, él egy asz- szony, aki azt meséli, hogy sógornője volt Kazay Endrének, a nagy magyar gyógyszerésznek és sok érdekes történetet tud róla. A professzor leutazott a faluba, beszélt ezzel az asszonnyal, majd azt mondta: - Fiam, ezeket a dolgokat gyújtsd össze és írd le. — Ekkor kezdtem először módszeresen kutatni Kazay munkásságával kapcsolatos írásos dokumentumok után. Kazay a hazai gyógyszerészeiben a műszeres analitika úttörője volt, a tudományos felfedezései, megállapításai ma is helytállóak. Ő írta az első magyar gyógyszerészeti lexikont 1901-ben. Az ő munkásságáról írtam több tanulmányt, ebből írtam a doktori disszertációmat is.- A közelmúltban nyílt Pécsváradon a kolostorban egy szálloda. Ezzel kapcsolatban volt önnek egy elképzelése.- Levéltári búvárkodásaim során a kezembe került egy írástöredék a pécsvóradi bencés kolostorban folyt gyógyításokról. Ehhez kezdtem kutatni a Pécsvóraddal foglalkozó összes írásos dokumentumot, ami csak létezik Magyarországon. Ez azért is volt érdekes számomra, mert a magyar középkorból igen kevés gyógyításra vonatkozó emlék maradt fenn. A Kárpát-medencében az első írásos adat Pécsváradhoz fűződik. Az első István király által 1015-ben alapított Bencés apátságban működött — az eddigi adatok szerint — hazánk első közkórháza és gyógyszertára. Az „ispotályos kolostor” elnevezés ugyanis kórházat jelentett, és az „ispotályos fráterek” (frates hos- pitalarii), akik mint betegápolók tevékenykedtek. Az írásos dokumentum szerint négy ápoló és hat fürdőszolga segítette az egyetlen paporvos munkáját.- A kolostor gyógyszertárát is a szerzet orvosa vezette, a szükséges gyógyszerekéi az ő felügyelete alatt fráterek és szolgák készítették, ők szedték, aprították, szárították a gyógynövényeket, gyökereket, virágokat. Az írások pontosan rögzítették, hogy itt, a kolostor kertjében termesztették ezeket a gyógynövényeket. Az egyik ötletem az, hogy a szálló megnyitásával az idevonatkozó dokumentumokból lehetne például állandó kiállítást nyitni. A másik: az önök újságjában olvastam arról, hogy a szálló építése kapcsán az újságíró feltette a kérdést — mi lesz a romkerttel? Nos, mivel itt működött az első gyógyszer- tár, amelynek részére itt helyben termesztették a gyógynövényeket, a romkert egy részét gyógynövény mintakertté lehetne kialakítani, és csak olyan növények kerülnének ide, amelyek az akkori leírásokban szerepelnek. S. Zs.
