Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-12 / 131. szám

1988. május 12., csütörtök Dunántúli napló 3 Hamarosan küldik a módosított szerződéseket Vita a mohácsi-szigeti bértelkekről A nyár fástól a jogorvoslati lehetőségig A zöldárra! szinte egyidöben egy vita is hullámokat vert a Mohácsi-szigeten. A nézetkü­lönbséget az a szerződés okozta, amelyet a Mohács Vá- ■osi Tanács műszaki osztálya a közelmúltban küldött. A 200 érintett többsége a szerződés két pontja ellen tiltakozott. Az egyikben azt fogalmazta meg a műszaki osztály, hogy a bér­leti díjat évenként állapítják meg, a másik szerződéspont pedig így szól: a bérlő kije­lenti, hogy a szerződés meg­szűnése esetén az épületet és építményt - kártalanítási igény benyújtása nélkül — 30 napon belül eltávolítja. Ez esetben az általa ültetett növényzetért kártalanítási igényt nem ter­jeszt elő. Továbbá kijelenti, hogy a szerződés megszűnése esetén államigazgatási és más szervhez beadvánnyal, il­letve bírósághoz keresettel nem lordul, sem a szerződés vissza­állítására, sem kártalanítás ér­vényesítése ügyében. A szerződésnek vannak előz­ményei. A legutóbbi és a leg­közvetlenebb, amely végképp orra ösztönözte a műszaki osz­tályt, hogy új szerződéssel ren­dezni kell a bérelt területek helyzetét, az a tavalyi nyárfa­kivágási ügy. A tanács levél­ben tájékoztatta a bérlőket, hogy kezdeményezésükre a megnőtt és a balesetveszélyes fákat kivágatja. Az intézkedés­ről megoszlottak a vélemé­nyek. Elkezdődött a munka, amit aztán a felerősödő tilta­kozás hatására abbahagytak. A tanács jelenlegi álláspontja az, hogy mindenki azt csinál a bérelt területén lévő fákkal, amit akar. Ezek az említett nyárfák fácskák voltak akkor, amikor ezen a szigeti részen elkezdő­dött a területek bérbeadása. Sokan jártak ide horgászni, k rándulni, és egyre többen él deklődtek a tanácson, nem le­hetne-e kisebb területhez jut­ni, hétvégi tanyát verni. Mivel ez a rész árterület, s a ta­nácsnak nem volt különösebb szándéka vele, így méltányolta az igényeket. Kétszáz négyzet- méteres területeket jelöltek ki, és 1974-től elkezdődött a bér beadás. Akkor 200 forintban állapították meg az éves bér­leti díjat, 1985-ig nem változ tatták, utána 500 forintra emelték. Az első szerződésekben is szerepelnek fontos kikötések, amelyekkel a bérbe vevőknek számolniuk kellett. Igaz, na gyón felemás módon, mert pél­dául amíg egy 1985-ös új bér­lő írásos tájékoztatásában sze repel, hogy az építendő hor gásztanyát — amely alapterü­lete a 20 négyzetmétert nem haladhatja meg — meg kell tervezni és a tervet a megyei tanács építési és vízügyi osztá­lya mellett működő MSZM-mel véleményeztetni, utána pedig a mohácsi tanács műszaki ősz tályával engedélyeztetni, ad­dig egy 1986-os tájékoztatón ez a kikötés mór nem olvas ható. Az viszont igen, hoqy a bérlőnek két éven belül az engedélyezett és már 30 négy zetméterre módosított területű házikót fel kell építenie. Több pontban nyomon kö­vethető, miként változtak a feltételek, de az alapvetők azért maradtak: terepszinttől 1,60 méter magasan, azaz osz­lopokra és csak fából szabad építkezni. Változatlan az is, hogy a tanács közművek építé­sét nem vállalja. És bár vala­mennyi szerződésben szerepelt, hogy a tanács engedélye nél­kül a területet senkinek sem lehet átadni, ezt sokan figyel­men kívül hagyták. Tízezreket kerestek a területek tovább­adásával, a rajtuk lévő házikó eladásával. Aztán pedig meg­indult a nyomás a tanácsra, a bérleti jog folytatásának utólagos elismertetéséért. Ilyen és ehhez hasonló okok, illetve a saját következetlensége és engedékenysége miatt döntött a műszaki osztály arról, hogy új szerződést készít, és ahhoz szigorúan ragaszkodik. A leg­újabb tervezet azonban — el­sősorban az említett két pont miatt — rosszul sikerült. A ta­nács műszaki osztálya ezt be­látva, módosította: a bérleti díjat nem évente állapítja meg a tanács, hanem ötévenként felülvizsgálja. Teljesen törölte a másik pont azon részét, amely az esetleges sérelmek felülvizsgálati, jogorvoslati le­hetőségét tiltotta. A módosított szerződést ha­marosan elküldik a bérlőknek. Bár a most vitatott kérdések úgy tűnik, hogy rendeződnek, nincs garancia arra, hogy a jövőben nem adódik olyasmi, amellyel kapcsolatosan más állásponton fesz a tanács, mint a bérlők. Épp ezért megfonto­lásra érdemes, hogy a bérlők maguk közül bízzanak meg né­hány társukat, akik folyamato­son tartják a kapcsolatot a műszaki osztállyal, és akik képviselik az érdekeiket. T. É. Horpadt a boltozat, repedezettek a falak 30 tuziuízftüroxő, 3500 tűzcsap Pécsett BKz és tűz A vízágyút nagyobb tüzeknél vetik be oltáshoz tel). tűzoltók. (Archív felvé- Fotó: Proksza László A tűzoltás legfontosabb anyaga még mindig a víz A korábbi képlet - vödrök­kel, kezdetleges fecskendőkkel és legtöbb esetben kevésnek bizonyuló vízzel „felszerelkez­ve" dúló csata az életeket, ér­tékeket veszélyeztető tűzzel - ma már azért sem igaz, mert a tűzoltás nem egyedül a vízre támaszkodik: halonnal, porral és habbal is felveszik a harcot a lángokkal. Ezzel együtt a leg­fontosabb anyag még mindig a víz.- Ha a költségeket nézzük, akkor is a víz van az első he­lyen, ez a legolcsóbb - mond­ja Bebesi Jenő tűzoltó őrnagy, a pécsi Városi Tűzoltóság pa­rancsnoka. Bár azt is hozzá kell tenni: minden kímélet és szakszerűség mellett is a vízzel való oltás okozza a legtöbb másodlagos kárt. Van azonban olyan tűz, amelynél a víz hasz­nálata semmit sem ér: a tűz­veszélyes folyadékot például habbal, a nagy értékű beren­dezéseket — számítógépek — halonnal, a feszültség alatt lé­vő elektromos berendezéseket, vagy a személygépkocsikat pe­dig porral igyekszünk oltani. Ma már magától értetődő, hogy amikor egy város vízellá­tását tervezik, e munka során figyelemmel kell lenni a tűzoltás szempontjaira is. Előírások sza­bályozzák, hogy például mi­lyen messze kell lenniük egy­mástól a tűzcsapoknak. Ezek az ivóvízrendszer gerincvezeté­kére ráépített olyan csatlako­zók, amelyekről csak a tűzoltó­ság rendelkezésére álló spe­ciális felszereléssel lehet a vi­zet levenni. Van a tűzcsaphá­lózaton kívül más forrás is: a tartalék tűzivízkészletek a vá­ros különböző részein és ter­mészetesen az üzemekben, gyá­rakban. — Azt mondhatom — mondja Bebesi Jenő —, hogy ilyen szempontból nincsen fehér folt Pécs térképén. De az is meg­nyugtató, hogy gépjárműfecs­kendőinkben is van víz, 2000— 6000 liter, ami az elsődleges beavatkozáshoz mindig elég. A víz nem kerül pénzébe a tűzoltóságnak. (Volt, aki meg­kérdezte: fizetnek-e vízdíjat. . .) Ebben az évben a tűzoltóság kiemelt feladatai között szere­pel Pécs úgynevezett tűzivíz- rendszerének felmérése. A há­lózatot a Vízmű üzemelteti — gondoktól nem mentesen. Nem csak az fordul elő, hogy par­koló gépkocsik zárják el — amíg el nem vontatják ezeket — a tűzoltóságot a víznyerés lehetőségétől, hanem az is, hogy aszfaltozás során félig- meddig letakarják ezeket, vagy éppen - a rendszeresnek mon­dott ellenőrzés ellenére — mű­ködésképtelenek a tűzcsapok. Hallottunk olyan adatot is, hogy 25—30 százalékban hibá­sak. — Az tény, hogy a fehér folt hiánya ellenére korszerűsíteni kell a városban a tűzcsap-há­lózatot. A meglévő föld alattia­kat föld feletti rendszerré kell változtatni. Az okát az előbb már mondtam, s nemcsak Pé­csett szükséges ez, hanem or­szágos programról van szó. Például az új kertvárosi része­ken már föld feletti vízcsapok vannak: ezeket nem lehet el­takarni, arrébb tolni, s gyor­san lehet rájuk a tömlőkkel csatlakozni. Ügy vélem, hogy ezek a tűzcsapok éppen olyan tartozékai a városnak, mint mondjuk a kandeláberek, bár a készítésüket előíró szabvá­nyok nem figyelnek városeszté­tikai szempontokra . . .- Mi van, ha Pécsett éppen akkor van egy komolyabb tűz, amikor vízhiány van? — A tartalék tűzivíz-tározók akkor is tele vannak. A PIK ke­zelésében egyébként 36 ilyen tározó van, a tűzcsapok szá­mát is itt mondom: 3500. Na­gyon pontos térképünk van: a vízkataszter, amely mutatja, a város melyik utcájában me­lyik ház előtt van a tűzcsap, s ennek milyen a teljesítménye, így mi tűz esetén nem fé­lünk semmilyen körülmények között sem a hidegzuhany­tól .. . M. A. KI fizeti a felújítást? A fodrászat nyitni, a lakók biztonságban élni szeretnének Egy éve áll üresen a pécsi belvárosban a Jókai utca 1. sz. alatti helyiség: a Baranya Megyei Fodrász Szövetkezet férfi fodrászata üzemelt itt hosszú éveken át, mígnem úgy határoztak, hogy felújítják a meglehetősen leromlott állagú boltot. A szövetkezet a Baranya Megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatra bízta a ki­vitelezést, amit az 1 530 000 fo­rintért el is vállalt. A munkála­tok február közepére 80 száza­lékban elkészültek, 1 300 000 forintot már fölhasználtak, ami­kor kiderült, hogy a munkát abba kell hagyni. Kővágó László, a kivitelező vállalat műszaki osztályvezető­je: — A helyiség álmennyezete alatt lévő boltozatot eredetileg fekete színűre festették, így nem láthattuk, hogy mi van alatta. Amikor a festékréteget eltávolítottuk, kiderült, hogy a boltozat megsüllyedt, berepe­dezett. Azonnal értesítettem a megrendelőt, hogy vizsgáltassa meg, mert életveszélyes is le­het, és így semmiképp sem le­het folytatni a tatarozást. Részlet a Városépítési Tudo­mányos és Tervező Intézet (VÁ.- Tl) által készített statikai szak- véleményből: „A téglaboltozat­nak a fényképészet felé eső része össze van repedezve és behorpadva mindkét irányban. A szerkezet állapota Így életve­szélyes, jelenlegi formájában nem tartható meg." Egy lakó: — Pontosan a fodrászüzlet fölött két család lakik. Mi úgy tudjuk, hogy azért nem fejezik be a munkát, mert nincs rá pénzük. Pedig nézze csak — mutatja sétabotjával a falon húzódó mély repedéseket -, ezek akkor keletkeztek, amikor az üzlet bővítésekor lebontot­ták a közfalat. Azóta repede­zik a ház.- Az épület vegyes tulajdo­nú - mondja dr. Dunai Mária, a Baranya Megyei Fodrász Szö­vetkezet elnöke. - A lakások személyi tulajdonban vannak, az üzlet tulajdonosa az állam, kezelője a PIK és a szövetke­zet a bérlője. A helyiség rend- behozatala csak milliós nagy­ságrendben mérhető, hiszen csak a felújítási tervek 60 000 forintba kerülnek! Ki fogja ezt az összeget kifizetni? A legkö­zelebbi lépés az lesz, hogy egy egyeztető tárgyalást hívunk össze, amelyen minden érde­kelt fél elmondhatja a vélemé­nyét a továbbiakról. Részt vesz­nek a VÁTI képviselői, akik a felújítási terveket készítették, a PIK, amely csupán résztulajdo­nos, a Pécsi Városi Tanács V. B. Hivatala műszaki osztá­lyának szakemberei, akik fel­mérték az épület állapotát és szakvéleményt készítenek róla, a kivitelezők, akik arra várnak, hogy folytathassák a munkát, a lakástulajdonosok, akik sze­retnének végre biztonságos la­kásokban élni, valamint a Ba­ranya Megyei Fodrász Szövet­kezet, mint bérlő és beruházó, amely pedig arra számított, hogy márciusban megnyithat­ják üzletüket . . . Óvári Zsuzsanna Uj ue zeto a pécsi Shell elen Az Interag cég három Shell üzemanyagtöltő állo­mást és egy autószervizt üze­meltet Pécsett. A közelmúlt­ban pályázatot hirdettek a megüresedett egységvezetői állásra, amit 17 pályázó kö­zül Gelencsér Ferenc nyert meg. — Szerettem volna a sze­mélygépkocsikhoz közelebb kerülni — mondja a 37 éves Gelencsér Ferenc. — Bár ed­dig is gépjárművekkel fog­lalkoztam, ez a feladat új kihívást jelent számomra. Az Interag BMW-gépkocsik értékesítésével és javításával is foglalkozik, s úgy gon­doltam, ha elfogadják a pá­lyázatomat, alkalmam lesz mélyebben foglalkozni ezzel a típussal. Gelencsér Ferenc Marcali­ból került Pécsre, a Ziper- novszky Károly Gépipari Technikumban 1969-ben szerzett technikusi oklevelet. Utána rögtön folytatta ta­nulmányait a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán, ahol 1972-ben végzett a gépjár­mű villamos üzemmérnök Gelencsér Ferenc i szakon. Friss diplomájával a Mecseki Ércbányászati Vá1- lalat szolgáltató üzeménél helyezkedett el mint autó­szerelő. Az évek múlásával mind feljebb lépett — köz­ben 'elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem gépész- mérnöki karát — és a gépko­csi-szolgáltató üzemegység vezetője lett. Ebből a beosz­tásából került át áthelyezés­sel az Interaghoz.- Fontos feladatként fo­galmazódott meg a kineve­zésemkor, hogy a szerviz te­vékenységét gazdaságosab­bá kell tennünk: bővíteni szeretném szolgáltatási kö­rünket, például tervezem, hogy bevezetjük a zárt tech­nológiás személygépkocsi­vizsgáztatást. Ehhez viszont új műszerekre, berendezé­sekre lesz szükség! A pécs- váradi úti műhelyünk ki­használtsága nem megfelelő, ezért szükséges változtat­nunk. A Hungária Biztosító­val megállapodást kötöttünk, hogy a szélvédőcserét hely­ben elintézzük, az ügyfelek­nek nem kell sehová menni, mi minden papírmunkát is elvégzünk. Alapvető célunk, hogy emeljük szolgáltatá­saink színvonalát, vonzóvá tegyük szervizünket. Árbevételük nagyobb há­nyada a kereskedelmi te­vékenységből származik, el­sősorban az olajszármazé­kok, a különféle autóápolási, felszerelési cikkek árusításá­ból. Éppen ezért tervezik, hogy az eddiginél rendsze­resebben részt vesznek o pécsi autóvásórokon, ahol az általuk forgalmazott termé­kekkel megismertetik az ér­deklődőket, s ott helyben előrendelést is felvesznek. A Bolgár Néphadsereg úti töl­tőállomásnál lévő boltjukban a jégkrémektől a faszénig sok mindent kínálnak, s is­mét árulnak szeszes italokat, palackozott borokat, pezsgő­ket. Ez a shop ugyan éjjel zárva tart, de bizonyos kész­lettel a vásárlók rendelkezé­sére állnak. — A benzinkutak kezelői­nek munkáját az udvarias­ság jellemzi, de a kútoszlo­pok egy része nem felel meg a követelményeknek. Várha­tó-e a cseréjük? — A kutasoknak közvetlen anyagi érdekük, hogy tisz­tességesen és kulturáltan ki­szolgáljanak. Ez azonban ré­szünkről is alapkövetelmény. Néhány oszlop cseréje va­lóban indokolt — s ez tény­leg összefügg a minőségi ki­szolgálással —, de erre az idén nem lesz anyagi lehe­tőségünk. Folyamatos kar­bantartással azonban igyek­szünk ezeket az oszlopokat üzemben tartani. Roszprim Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom