Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-12 / 131. szám
1988. május 12., csütörtök Dunántúli napló 3 Hamarosan küldik a módosított szerződéseket Vita a mohácsi-szigeti bértelkekről A nyár fástól a jogorvoslati lehetőségig A zöldárra! szinte egyidöben egy vita is hullámokat vert a Mohácsi-szigeten. A nézetkülönbséget az a szerződés okozta, amelyet a Mohács Vá- ■osi Tanács műszaki osztálya a közelmúltban küldött. A 200 érintett többsége a szerződés két pontja ellen tiltakozott. Az egyikben azt fogalmazta meg a műszaki osztály, hogy a bérleti díjat évenként állapítják meg, a másik szerződéspont pedig így szól: a bérlő kijelenti, hogy a szerződés megszűnése esetén az épületet és építményt - kártalanítási igény benyújtása nélkül — 30 napon belül eltávolítja. Ez esetben az általa ültetett növényzetért kártalanítási igényt nem terjeszt elő. Továbbá kijelenti, hogy a szerződés megszűnése esetén államigazgatási és más szervhez beadvánnyal, illetve bírósághoz keresettel nem lordul, sem a szerződés visszaállítására, sem kártalanítás érvényesítése ügyében. A szerződésnek vannak előzményei. A legutóbbi és a legközvetlenebb, amely végképp orra ösztönözte a műszaki osztályt, hogy új szerződéssel rendezni kell a bérelt területek helyzetét, az a tavalyi nyárfakivágási ügy. A tanács levélben tájékoztatta a bérlőket, hogy kezdeményezésükre a megnőtt és a balesetveszélyes fákat kivágatja. Az intézkedésről megoszlottak a vélemények. Elkezdődött a munka, amit aztán a felerősödő tiltakozás hatására abbahagytak. A tanács jelenlegi álláspontja az, hogy mindenki azt csinál a bérelt területén lévő fákkal, amit akar. Ezek az említett nyárfák fácskák voltak akkor, amikor ezen a szigeti részen elkezdődött a területek bérbeadása. Sokan jártak ide horgászni, k rándulni, és egyre többen él deklődtek a tanácson, nem lehetne-e kisebb területhez jutni, hétvégi tanyát verni. Mivel ez a rész árterület, s a tanácsnak nem volt különösebb szándéka vele, így méltányolta az igényeket. Kétszáz négyzet- méteres területeket jelöltek ki, és 1974-től elkezdődött a bér beadás. Akkor 200 forintban állapították meg az éves bérleti díjat, 1985-ig nem változ tatták, utána 500 forintra emelték. Az első szerződésekben is szerepelnek fontos kikötések, amelyekkel a bérbe vevőknek számolniuk kellett. Igaz, na gyón felemás módon, mert például amíg egy 1985-ös új bérlő írásos tájékoztatásában sze repel, hogy az építendő hor gásztanyát — amely alapterülete a 20 négyzetmétert nem haladhatja meg — meg kell tervezni és a tervet a megyei tanács építési és vízügyi osztálya mellett működő MSZM-mel véleményeztetni, utána pedig a mohácsi tanács műszaki ősz tályával engedélyeztetni, addig egy 1986-os tájékoztatón ez a kikötés mór nem olvas ható. Az viszont igen, hoqy a bérlőnek két éven belül az engedélyezett és már 30 négy zetméterre módosított területű házikót fel kell építenie. Több pontban nyomon követhető, miként változtak a feltételek, de az alapvetők azért maradtak: terepszinttől 1,60 méter magasan, azaz oszlopokra és csak fából szabad építkezni. Változatlan az is, hogy a tanács közművek építését nem vállalja. És bár valamennyi szerződésben szerepelt, hogy a tanács engedélye nélkül a területet senkinek sem lehet átadni, ezt sokan figyelmen kívül hagyták. Tízezreket kerestek a területek továbbadásával, a rajtuk lévő házikó eladásával. Aztán pedig megindult a nyomás a tanácsra, a bérleti jog folytatásának utólagos elismertetéséért. Ilyen és ehhez hasonló okok, illetve a saját következetlensége és engedékenysége miatt döntött a műszaki osztály arról, hogy új szerződést készít, és ahhoz szigorúan ragaszkodik. A legújabb tervezet azonban — elsősorban az említett két pont miatt — rosszul sikerült. A tanács műszaki osztálya ezt belátva, módosította: a bérleti díjat nem évente állapítja meg a tanács, hanem ötévenként felülvizsgálja. Teljesen törölte a másik pont azon részét, amely az esetleges sérelmek felülvizsgálati, jogorvoslati lehetőségét tiltotta. A módosított szerződést hamarosan elküldik a bérlőknek. Bár a most vitatott kérdések úgy tűnik, hogy rendeződnek, nincs garancia arra, hogy a jövőben nem adódik olyasmi, amellyel kapcsolatosan más állásponton fesz a tanács, mint a bérlők. Épp ezért megfontolásra érdemes, hogy a bérlők maguk közül bízzanak meg néhány társukat, akik folyamatoson tartják a kapcsolatot a műszaki osztállyal, és akik képviselik az érdekeiket. T. É. Horpadt a boltozat, repedezettek a falak 30 tuziuízftüroxő, 3500 tűzcsap Pécsett BKz és tűz A vízágyút nagyobb tüzeknél vetik be oltáshoz tel). tűzoltók. (Archív felvé- Fotó: Proksza László A tűzoltás legfontosabb anyaga még mindig a víz A korábbi képlet - vödrökkel, kezdetleges fecskendőkkel és legtöbb esetben kevésnek bizonyuló vízzel „felszerelkezve" dúló csata az életeket, értékeket veszélyeztető tűzzel - ma már azért sem igaz, mert a tűzoltás nem egyedül a vízre támaszkodik: halonnal, porral és habbal is felveszik a harcot a lángokkal. Ezzel együtt a legfontosabb anyag még mindig a víz.- Ha a költségeket nézzük, akkor is a víz van az első helyen, ez a legolcsóbb - mondja Bebesi Jenő tűzoltó őrnagy, a pécsi Városi Tűzoltóság parancsnoka. Bár azt is hozzá kell tenni: minden kímélet és szakszerűség mellett is a vízzel való oltás okozza a legtöbb másodlagos kárt. Van azonban olyan tűz, amelynél a víz használata semmit sem ér: a tűzveszélyes folyadékot például habbal, a nagy értékű berendezéseket — számítógépek — halonnal, a feszültség alatt lévő elektromos berendezéseket, vagy a személygépkocsikat pedig porral igyekszünk oltani. Ma már magától értetődő, hogy amikor egy város vízellátását tervezik, e munka során figyelemmel kell lenni a tűzoltás szempontjaira is. Előírások szabályozzák, hogy például milyen messze kell lenniük egymástól a tűzcsapoknak. Ezek az ivóvízrendszer gerincvezetékére ráépített olyan csatlakozók, amelyekről csak a tűzoltóság rendelkezésére álló speciális felszereléssel lehet a vizet levenni. Van a tűzcsaphálózaton kívül más forrás is: a tartalék tűzivízkészletek a város különböző részein és természetesen az üzemekben, gyárakban. — Azt mondhatom — mondja Bebesi Jenő —, hogy ilyen szempontból nincsen fehér folt Pécs térképén. De az is megnyugtató, hogy gépjárműfecskendőinkben is van víz, 2000— 6000 liter, ami az elsődleges beavatkozáshoz mindig elég. A víz nem kerül pénzébe a tűzoltóságnak. (Volt, aki megkérdezte: fizetnek-e vízdíjat. . .) Ebben az évben a tűzoltóság kiemelt feladatai között szerepel Pécs úgynevezett tűzivíz- rendszerének felmérése. A hálózatot a Vízmű üzemelteti — gondoktól nem mentesen. Nem csak az fordul elő, hogy parkoló gépkocsik zárják el — amíg el nem vontatják ezeket — a tűzoltóságot a víznyerés lehetőségétől, hanem az is, hogy aszfaltozás során félig- meddig letakarják ezeket, vagy éppen - a rendszeresnek mondott ellenőrzés ellenére — működésképtelenek a tűzcsapok. Hallottunk olyan adatot is, hogy 25—30 százalékban hibásak. — Az tény, hogy a fehér folt hiánya ellenére korszerűsíteni kell a városban a tűzcsap-hálózatot. A meglévő föld alattiakat föld feletti rendszerré kell változtatni. Az okát az előbb már mondtam, s nemcsak Pécsett szükséges ez, hanem országos programról van szó. Például az új kertvárosi részeken már föld feletti vízcsapok vannak: ezeket nem lehet eltakarni, arrébb tolni, s gyorsan lehet rájuk a tömlőkkel csatlakozni. Ügy vélem, hogy ezek a tűzcsapok éppen olyan tartozékai a városnak, mint mondjuk a kandeláberek, bár a készítésüket előíró szabványok nem figyelnek városesztétikai szempontokra . . .- Mi van, ha Pécsett éppen akkor van egy komolyabb tűz, amikor vízhiány van? — A tartalék tűzivíz-tározók akkor is tele vannak. A PIK kezelésében egyébként 36 ilyen tározó van, a tűzcsapok számát is itt mondom: 3500. Nagyon pontos térképünk van: a vízkataszter, amely mutatja, a város melyik utcájában melyik ház előtt van a tűzcsap, s ennek milyen a teljesítménye, így mi tűz esetén nem félünk semmilyen körülmények között sem a hidegzuhanytól .. . M. A. KI fizeti a felújítást? A fodrászat nyitni, a lakók biztonságban élni szeretnének Egy éve áll üresen a pécsi belvárosban a Jókai utca 1. sz. alatti helyiség: a Baranya Megyei Fodrász Szövetkezet férfi fodrászata üzemelt itt hosszú éveken át, mígnem úgy határoztak, hogy felújítják a meglehetősen leromlott állagú boltot. A szövetkezet a Baranya Megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatra bízta a kivitelezést, amit az 1 530 000 forintért el is vállalt. A munkálatok február közepére 80 százalékban elkészültek, 1 300 000 forintot már fölhasználtak, amikor kiderült, hogy a munkát abba kell hagyni. Kővágó László, a kivitelező vállalat műszaki osztályvezetője: — A helyiség álmennyezete alatt lévő boltozatot eredetileg fekete színűre festették, így nem láthattuk, hogy mi van alatta. Amikor a festékréteget eltávolítottuk, kiderült, hogy a boltozat megsüllyedt, berepedezett. Azonnal értesítettem a megrendelőt, hogy vizsgáltassa meg, mert életveszélyes is lehet, és így semmiképp sem lehet folytatni a tatarozást. Részlet a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁ.- Tl) által készített statikai szak- véleményből: „A téglaboltozatnak a fényképészet felé eső része össze van repedezve és behorpadva mindkét irányban. A szerkezet állapota Így életveszélyes, jelenlegi formájában nem tartható meg." Egy lakó: — Pontosan a fodrászüzlet fölött két család lakik. Mi úgy tudjuk, hogy azért nem fejezik be a munkát, mert nincs rá pénzük. Pedig nézze csak — mutatja sétabotjával a falon húzódó mély repedéseket -, ezek akkor keletkeztek, amikor az üzlet bővítésekor lebontották a közfalat. Azóta repedezik a ház.- Az épület vegyes tulajdonú - mondja dr. Dunai Mária, a Baranya Megyei Fodrász Szövetkezet elnöke. - A lakások személyi tulajdonban vannak, az üzlet tulajdonosa az állam, kezelője a PIK és a szövetkezet a bérlője. A helyiség rend- behozatala csak milliós nagyságrendben mérhető, hiszen csak a felújítási tervek 60 000 forintba kerülnek! Ki fogja ezt az összeget kifizetni? A legközelebbi lépés az lesz, hogy egy egyeztető tárgyalást hívunk össze, amelyen minden érdekelt fél elmondhatja a véleményét a továbbiakról. Részt vesznek a VÁTI képviselői, akik a felújítási terveket készítették, a PIK, amely csupán résztulajdonos, a Pécsi Városi Tanács V. B. Hivatala műszaki osztályának szakemberei, akik felmérték az épület állapotát és szakvéleményt készítenek róla, a kivitelezők, akik arra várnak, hogy folytathassák a munkát, a lakástulajdonosok, akik szeretnének végre biztonságos lakásokban élni, valamint a Baranya Megyei Fodrász Szövetkezet, mint bérlő és beruházó, amely pedig arra számított, hogy márciusban megnyithatják üzletüket . . . Óvári Zsuzsanna Uj ue zeto a pécsi Shell elen Az Interag cég három Shell üzemanyagtöltő állomást és egy autószervizt üzemeltet Pécsett. A közelmúltban pályázatot hirdettek a megüresedett egységvezetői állásra, amit 17 pályázó közül Gelencsér Ferenc nyert meg. — Szerettem volna a személygépkocsikhoz közelebb kerülni — mondja a 37 éves Gelencsér Ferenc. — Bár eddig is gépjárművekkel foglalkoztam, ez a feladat új kihívást jelent számomra. Az Interag BMW-gépkocsik értékesítésével és javításával is foglalkozik, s úgy gondoltam, ha elfogadják a pályázatomat, alkalmam lesz mélyebben foglalkozni ezzel a típussal. Gelencsér Ferenc Marcaliból került Pécsre, a Ziper- novszky Károly Gépipari Technikumban 1969-ben szerzett technikusi oklevelet. Utána rögtön folytatta tanulmányait a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán, ahol 1972-ben végzett a gépjármű villamos üzemmérnök Gelencsér Ferenc i szakon. Friss diplomájával a Mecseki Ércbányászati Vá1- lalat szolgáltató üzeménél helyezkedett el mint autószerelő. Az évek múlásával mind feljebb lépett — közben 'elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem gépész- mérnöki karát — és a gépkocsi-szolgáltató üzemegység vezetője lett. Ebből a beosztásából került át áthelyezéssel az Interaghoz.- Fontos feladatként fogalmazódott meg a kinevezésemkor, hogy a szerviz tevékenységét gazdaságosabbá kell tennünk: bővíteni szeretném szolgáltatási körünket, például tervezem, hogy bevezetjük a zárt technológiás személygépkocsivizsgáztatást. Ehhez viszont új műszerekre, berendezésekre lesz szükség! A pécs- váradi úti műhelyünk kihasználtsága nem megfelelő, ezért szükséges változtatnunk. A Hungária Biztosítóval megállapodást kötöttünk, hogy a szélvédőcserét helyben elintézzük, az ügyfeleknek nem kell sehová menni, mi minden papírmunkát is elvégzünk. Alapvető célunk, hogy emeljük szolgáltatásaink színvonalát, vonzóvá tegyük szervizünket. Árbevételük nagyobb hányada a kereskedelmi tevékenységből származik, elsősorban az olajszármazékok, a különféle autóápolási, felszerelési cikkek árusításából. Éppen ezért tervezik, hogy az eddiginél rendszeresebben részt vesznek o pécsi autóvásórokon, ahol az általuk forgalmazott termékekkel megismertetik az érdeklődőket, s ott helyben előrendelést is felvesznek. A Bolgár Néphadsereg úti töltőállomásnál lévő boltjukban a jégkrémektől a faszénig sok mindent kínálnak, s ismét árulnak szeszes italokat, palackozott borokat, pezsgőket. Ez a shop ugyan éjjel zárva tart, de bizonyos készlettel a vásárlók rendelkezésére állnak. — A benzinkutak kezelőinek munkáját az udvariasság jellemzi, de a kútoszlopok egy része nem felel meg a követelményeknek. Várható-e a cseréjük? — A kutasoknak közvetlen anyagi érdekük, hogy tisztességesen és kulturáltan kiszolgáljanak. Ez azonban részünkről is alapkövetelmény. Néhány oszlop cseréje valóban indokolt — s ez tényleg összefügg a minőségi kiszolgálással —, de erre az idén nem lesz anyagi lehetőségünk. Folyamatos karbantartással azonban igyekszünk ezeket az oszlopokat üzemben tartani. Roszprim Nándor