Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-08 / 127. szám

Belépés csak különleges engedéllyel Nem lesz naturista kemping Balatánberény — nyitás előtt A tavalyi nyár egyik nagy szenzációja volt a Balatonbe- rényben megnyílott naturista strand. A Balaton első ilyen in­tézményét bárki felkereshette, nem kellett a Naturista Szövet­ség tagjainak sorába belépni előtte. Az üzemeltető, Balaton- szentgyörgy Községi Közös Ta­nácsa Végrehajtó Bizottságá­nak Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolqáltató Szervezete is megtalálta számításait: mint Horváth László vezető elmond­ta, 24 000 vendéget fogadtak az első évadban. Ez 845 000 forintnyi, bevételt hozott, amely­ből mintegy félmillió forint ma­radt meg haszonként, (össze­hasonlításul: a község másik, hagyományos — textiles - strandján 80 000 vendég 435 ezer forint bevételt jelentett). A strand területén lényeqes változás nem történt az előző évhez képest: a parton egy új zuhanyozóépület fogja majd a vendégek kényelmét szolgálni s felszerelnek egy hangosítóbe- rendezést. Továbbra is működik majd a strandi étterem, a köl­csönző és a bisztró, s az üze­meltetők ígérik, hogy a tiszta­ság és a rend a tavalyi szinten marad. Május 15-én nyitja meg ka­puit első ízben a herényi strand, ettől kezdv'e szeptem­ber jl5-ig mindennap 9 órától este 7-ig várja a látogatókat változatlan belépőjegy-tarifák­kal. Egy időben 2000 naturista élvezheti a vizet és a napsütést a két és fél hektáros területen. A selymes pázsit, a gyönyörű környezet nemcsak a hazai lá­togatók ezreit csábítja majd vissza, de a külföldi naturistá­kat is, akik a legnagyobb meg­elégedéssel nyilatkoztak oz itt tapasztaltakról. Tavaly még bíztak abban, hogy a szállás- ■helyproblémák a következő sze­zonra megoldódnak, a strand mellett megnyílik az elenged­hetetlenül szükséges kemping, létesítését a Siotour vállalta, kivitelező is akadt volna rá — mégsem lett belőle semmi. Mi­ért?- A balatonberényi elöljáró­ság úgy döntött, hogy ne le­gyen kemping - mondja Hor­váth László. — Indoklásként azt hozták fel, hogy ha a kempirfg megnyílik, csökken a fizetőven­dég-szolgálati férőhelyek iránti kereslet. Verebics János Ezek az akár még gyere­keknek is nevezhető fiúk—Iá - nyok -, a növendékek - olyan természetességgel ülnek a gépekbe, mintha egy jóizű fagylaltért .kellene mindössze 100 méteres sétát csinálniuk . . . Megértem persze magabiztos­ságukat. És azt a nyugalmat Is, ami - egy kivételével - ugyancsak fiatalembernek mondható oktatóikból árad. Ök ezzel a magyarázattal va­lószínűleg nem értenének egyet: fenntről, 1000-1500 méteres magasságból szemlél­ve a világot, az emelkedés során gyorsan törpülő tárgya­it, a „semmi", a levegő meg- lovcgolása nyújtotta küzdelmes élményt, biztos, hogy az em­ber gondolkodását, életszem­léletét a gyakori repülés szül­te „felsőbblátás" befolyásolja. Csodaszép délelőtt volt teg­nap — persze a vitorlózórepü- lők szemével nézve. Az ég sű­rűn telerakva puha, felfelé áramló levegőmozgást előidé­ző kumuluszfelhőkkel, közöttük vidámkék 'foltok, a csörlő a Góbékat 70-80 kilométeres Csak azért nem írtam fel jegyzeteim közé a kölcsönök felvételének pontos dátumát és az összegeket, mert irgalmat­lanul hosszú és hihetetlen len­ne a lista. Persze a végösszeg sem akármi: közel két és fél millió forint. Ennyivel tartozni — mégpedig úgy, hogy a köl­csönt adóknak halvány remé­nye se igen lehet, hogy vala­ha is újból látják a pénzüket — még a vállalkozói dzsungel párás ködeiben ügyeskedők esetében is ritkaságszámba megy... Tóth Gábor kőműves kisipa­ros működési engedélye 1982. augusztusától 1985. februárjá­ig, illetve 1987. április 1.—de­cember 17. között volt beje­gyezve a pécsi tanácson^'A 38 éves férfi valamiféle „pénz­ügyi reform”-ban bízott — vagyis azt hitte, hogy az álta­la bevezetett üzletvitel hosszú távon ad lébecolási lehetősé­get —, pedig az már régen be- bizonyosult, hogy az adóssá­gok lyukába tömött újabb köl­csönpénz - eltűnik a lyuk­ban ... T. G. 1983. februárjában szerződést kötött a‘ Pécsi In­gatlankezelő Vállalattal: kívül­ről tatarozza az uránvárosi hét­emeletes épületek egyikét. A költségvetés szerint ez 1 mil­lió 111 000 forintos munka. Tóthnak azonban se tőkéje A levegőben Több Lada­sebességgel röppentette 350- 400 méteres magasságba, hogy onnan termiket kutatva- találva, akár 1400—1500 mé­terre is felemelkedjenek. Mint mi a nagyszerű sport­repülővel, Nagy Sándorral. Közel 1700 felszállás van mö­götte, s 600 órányi idő a le­vegőben. Most Balogh Árpád repülésvezető int az MHSZ Ba­ranya Megyei Repülő és Ejtő­ernyős Klubjának pogányi re­pülőterén: mehetünk. Kifeszül a kötél, rövid s mind sebe­sebb gurulós után hihetetle­nül meredeken emelkedünk. Érzem - de szól is Sanyi —, amikor leoldunk — kezdődik a küzdelem a levegővel. A küzdelem nem túlzó ki­fejezés. Már a többiektől is hallottam, még a földön, hogy amikor mondjuk egy távrepü­lés után, már közel a repülő­térhez hirtelen megváltozik az időjárás, ha elfogy az emelő levegőáramlás, a termik, ak­kor bizony csorog az izzadt­ság a pilótán, hogy kihasznál­va gépe minden jó tulajdon­ságát, saját ügyességét, kel­lő magasságban tartsa a re­pülőt.- Szerencsénk van! — szól előre a hátsó ülésről Sanyi. — Figyeld a variométert. . . Mintha bizony tudnám, me­lyik az a négy-öt műszer közül . . . Rövidesen megtalá­lom, másodpercenként több méteres emelkedést mutat. Szinte szív maga alá bennün­ket egy jókora felhő. A föl­dön már fekete ponttá zsugo­rodott a repülőtér starthelyénél álló rádióskocsi, fehéren vilá­gítanak a gyepen álló gépek, nevetségesen közel kerültek egymáshoz a falvak, s a Po- gányi-tó csak akkora, mint egy két oldalánál behorpasztott lavór. 1400 méteren vagyunk, közvetlenül a felhő alatt. Itt már hűvös van - Sanyi rövid idő múlva ki is megy a nap­sütésbe, csak egy vékony tri­kó van rajta -, körben a horizont szürkés párákat hor­doz, úgy érzem magam, mint­ha egy hatalmas tölcsérben lennénk, amelynek széleit csak elmosódottan látni, s ahogy közeledik a tekintet a kör középpontja felé, úgy lesznek mind élénkebbek a színek. Sanyi csinál egy-két figurát - szelídeket persze -, az 5529- es Góbé szinte örül a játék­nak: túldöntés, liftezés, egy kis súlytalanság, elsuhan alat­tunk néhány tíz méterrel egy másik gép. Már a leszállás­hoz süllyedünk, megfelelő irányból közelítve a starthe­lyei, amikor a repülőtér szé­lén legelésző juhnyáj felett megyünk, 60 méteres a ma­gasságunk. A fehér állatok fel sem emelik a fejüket.- Meg lehet logalmazni a repülés örömét egy mondat­ban? — Egy mondatban nem. Csak egy szóban: csodálatos! Mészáros A. Fotó: Szundi György Több Lada- alkatrész Több Lada-alkatrész ér­kezik az idén a Szovjet­unióból hazánkba, mint a múlt esztendőben — egye­bek között ez hangzott el az első magyarországi La­da-alkatrész tanácskozá­son, amelyet szerdától szombatig tartottak Deb­recenben. Az Autótechnika Kereskedelmi Vállalat ál­tal rendezett négynapos konferencián 300 személy­gépkocsi-gyártással, -for­galmazással, -javítással és alkatrészgyártással foglal­kozó magyar és szovjet szakember vett részt. A tanácskozáson elmon­dották, hogy a magyaror­szági gépkocsipark nagy része Lada; a közkedvelt autókból mintegy 500 ezer fut útjainkon. Nem meg­oldott azonban a személy­gépkocsik alkatrészellátá­sa: ezen a területen a gyors intézkedéseket az el­öregedett géppark külö­nösképpen indokolja. A debreceni alkatrész-tanács­kozás konkrét eredménye, hogy a szovjet partnerek erre az évre további 2,3 millió rubel értékben ko­rábbi Lada-tipusok alkat­részeinek és 1,6 millió ru­bel értékben Lada Sama­ra alkatrészek szállítására j vállaltak kötelezettséget. ! Ezzel az idén összesen ! 33,5 miliő rubel értékű ] Lada-alkatnész érkezik az j országba a Szovjetunióból. Pénz a lyukba nem volt az induláshoz, se szükséges felszerelése az épü­let állványozásához. Kölcsön­kért egy pécsi lakostól — ne­vezzük most Antalnak -, mert az állványanyagokért Budapes­ten félmilliót kellett fizetnie. Ez volt a jel egy hosszú me­neteléshez: innen kezdve — 1982. júliusától a következő év júniusáig — Antaltól 900 000 forint kölcsönt kért és ka­pott. Csakhogy Tóth a hét- emelesnél elszámolta magát, óriási munkabéreket kellett al­kalmazottainak kifizetnie, nem tudta a munkát határidőre be­fejezni — mert közben két társasház tatarozását is elvál­lalta. A lakóközösség tagjai által e célra fizetett összegek elmentek munkabérre, anyag­vásárlásra, magyarul mór úgy nézett ki, hogy Tóth Gábor e vállalkozása is „taccsra megy" — de megint segített Antal. 1983. augusztusában már több mint 1 millió forint­tal tartozott neki a kisiparos. Mentőövnek kínálkozott An­tal balatoni nyaralója: Tóth felvállalta, hogy befejezi az épületet, persze pénze e mun­kához sem volt. Kölcsönt vett fel — most is a megrendelő­től. így 1984. májusában már 1 millió 400 000 forinttal tar­tozott Antalnak. A nyaraló el­készült, Tóth úgy vélte: ha az épületet kibérli és egy presz- szót nyit benne, a várhatóan jól jövedelmező üzlet hasznából ki tudja fizetni adósságait. Mindenesetre a szezonra havi 20 000, a szezonon kívüli hó­napokra 10 000 forint bérleti díjat kötöttek ki a nyaraló használatáért. Átalakítani azon­ban egy ilyen épületet presz- szónak — pénz és idő. Késett is a létesítmény, végül is 1984. októberében nyílt meg, egy hónapig volt nyitva, majd a következő év nyarán ismét fo­gadta a vendéqeket - de azok nem jöttek. Tóth belebukott az üzletbe. Mi következett? Újabb köl­csönök Antaltól. 1 millió 775 000-nél tartunk. Ez már szorító gond, Tóth úgy dön­tött, eladja pécsi házát, a Somogytúrra költözik. Itt épít­kezni kezdett — ez pénz és idő, máshol nem tudott dol­gozni. Közben már szorongat­ta az adóhivatal és a társa­dalombiztosítási intézet hátra­lékai miatt, egyre követelőzőb­bek lettek a hitelezők — nemcsak Antal volt, hanem például egy pécsi asszony is, aki 300 000-et adott, vagy az az autófényező kisiparos, aki 180 000-et adott Tóthnak, hogy építse meg a műhelyét, de se a műhely nem készült el, se a 180 000-et nem kapta vissza -, s alkalmazottai is mind hevesebben kérték bér­hátralékukat. Ennyit a nagyjaról, a kicsi­nek tűnő 10-20 000 forintos té­teleket nem soroljuk, csak méq egyszer megismételjük a végösszeget: Tóth tartozása közel 2,5 millió forint. Most csalás alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásban van a Baranya Megyei Rendőr-fő­kapitányságon, ahol ügyében folytatják a vizsgálatot. A tanulság? Régi: meg kell nézni, kinek adunk kölcsönt. ‘A másik: a kölcsönadók ritkán haboznak kihasználni a kérők szorultságát. Mert az Antalok sem mindig szentek . . . M. A. Vasárnapi szakácstanács... 24féle hamburger A pécsi Mézes Mackóban, részben „Hf-koir receptekkel... A „Mézes Mackó” nevű gyorsbüfé, jó egy hónapja nyílt meg Pécsett, a Kossuth utca 45. alatt. A név egy kis­sé megtévesztő, mert mézes­készítményekről nincs szó, csu­pán a bolt korábbi elnevezé­séhez ragaszkodott a bérbe­adó Élelmiszerkereskedelmi Vállalat. A bisztróban persze kapható üdítőital, házikenyér, kávé, házi péksütemény, vagy például kuglóf is, de a fő profil a helyben elfogyasztható ham­burger, sok-sok ízesítéssel, mint­egy 24-féle változatban. És még valami: 10-féle amerikoi palacsinta, vagyis a különbö­ző ízű pudinggal-krémmel töl­tött ostya. Az üzlet vezetője egyébként ismert sportoló, Tihanyvári László, aki a PVSK egyik lab­darúgója. Felesége, Ildikó asz- szony, „amatőr tervei" alapján rendezték be a bisztrót, a leg­korszerűbb sütőkkel, hűtőkkel, a bútorok, falak burkolata pe­dig piros és fehér, és e két szín megkapó derűt áraszt. — Elég bátor vállalkozásnak vélhetjük e bolt nyitását itt a város közepén . . . — Ilyen jellegű üzlet nincs a környéken. Gyorsan és ol­csón étkezhetnek a vendégek; néhány perc alatt történik a kiszolgálás, miután előttük ké­szítjük el a hamburgeres szendvicseket, mindig, minden esetben frissen. — Kik látogatják a büfét? — Napközben a környék ke­reskedelmi dolgozói, főként délben, aztán rövid időre sze­lídül a forgalom, majd dél­utántól este, a nyolc órai zá­rásig zömében fiatalok, diá­kok tisztelik meg a boltunkat. A legolcsóbb szendvicsünk hu­szonhárom forint körül van, a legdrágább az „óriás", ez nem egészen hatvanöt forint, de az „óriás" tulajdonképpen dupla méretű zsemlyében van dupla hús, és hozzávaló. A zsemlye speciális készítmény, külön a mi számunkra süttet- jük egy pékkel. A recept — amelyet Tihany­vári László ajánl a hóziasz- szonyoknak — változó, csupán a hamburger és a zsemlye azo­nos. Természetesen a hambur­gert grillsütőben sütik meg, a zsemlyét pedig átmelegítik. A bemetszett zsemlyébe kerül be — az étlapról kiválasztott -, mondjuk úgy, hogy „töltelék". Az alap mindig salátalevé!, nyersuborka, hagyma, retek, ketchup és mustár. Az össze­tételt lehet változtatni: például a kagyló salátával. Ehhez az ismert albán kagyló szüksé­ges (kapható több élelmiszer- boltban), amelyet megkeverünk — nerr. zúzzuk! — ketchuppal, kevés sóval, őrölt borssal, re­szelt salátával és ezt helyez­zük a hamburgerre, majd ráfor­dítjuk a zsemlye felső felét. A „vegetáriánus" hamburgerbe kerül saláta, nyersuborka, hagy­ma, gomba, mustár és ketchup. A többihez hasonlóan rendkí­vül ízletes a „mexikói hambur­ger", amely szintén elkészíthe­tő otthon is: a húspogácsa, mint „alapkellék", aztán jön hozzá főtt kukorica, kockára vágott cukkini, zöldbab, meté- Ichagyma. A cukkini - amely efféle keresztezett uborka-tök -, már meghonosodott hazai kertjeinkben is, az utóbbi évek­ben: nyári uborkaszezonban o piacon, zöldségboltokban kap­ható, szeletelve, rántva is fa­gyasztható, éppen úqy, mint salátának elkészítve. Nem so­roltuk fel mind a huszonnégy- féle hamburgert, már csak azért sem, mert többnek a re- cep*ie a Mézes Mackó „tit­ka”. Meg kell ízlelni. A meg­lepetés kellemes. R. F. V vasárnapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom