Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-07 / 126. szám

1988. május 7., szombat Dunántúli napló 3 Évek óta foglalkoztatja a párttagokat és a pártalap- szervezeteket, hogy mi legyen a sorsa a nyugdíjba kerülő párttagoknak? Vannak, akik azt szeretnék, hogy továbbra is munkahelyeik pártszer­vezetének tagjai maradjanak, mások a lakóterületi párt­munkát választják, sokan azon­ban nem tudnak dönteni. Kü­lönösen az elmúlt hónapok­ban lehetett ezzel a gonddal szembesülni, amikor a tag- könyvcsere előkészületei során elbeszélgettek a párttagokkal, köztük a nyugdíjasokkal is. Kiderült, hogy sokan közülük nem találják helyüket a párt­ban, kilépési szándékukat kö­zölték, illetve - elmaradva a pártélettől, a pártszervezettől, kimaradtak, törölték őket a tagok sorából. Ugyanakkor vannak jó példák is. A nyugdíjba került párttagok helyzetével'foglalkozó határo­zatokról, a lehetőségekről, a gyakorlati tapasztalatokról kér­tünk választ a helyzetet jól is­merő pártmunkásoktól. — Milyen érvényes párthatá­rozat jelöli meg a nyugdíjba került párttagokkal való fog­lalkozás feladatait, és ez mit jelent a gyakorlat számára? — kérdeztük dr. Jerszi Istvánt, a Megyei Pártbizottság titkárát:- A párt központi irányító szerveinek egy korábbi állás- foglalása alapján, o nyugdíjba került párttagoknak harminc napon belül át kellett jelent­kezniük a lakóterületi párt- alapszervezetbe. Kivételt képez­hetett, ha ezeket a párttagokat munkahelyük alapszervezetei­hez valami konkrétan kötötte, vagy pártmegbízatást teljesítet­tek. Tapasztalataink szerint ezt az állásfoglalást az érintett párttagok túlnyomó többsége megértette, elfogadta. De so­kan ragaszkodtak munkahelyi pártalapszervezeteikhez, csak lassan, hosszú meggyőzés után vállalkoztak az átjelentkezésre, de voltak olyanok is, akik in­kább kiléptek vagy kimarad­tak a pártból. A gondokat a pártalapszervezetek jelezték a felsőbb vezetés felé, ennek fi­gyelembevételével hozott a Politikai Bizottság 1986 júli­usában egy új határozatot, melynek értelmében rugalma­sabban lehetett elbírálni a nyugdíjba került párttagok helyzetét. Ennek alapján egy évig volt lehetőségük munka­helyi alapszervezeteik tagjának maradni, indokolt esetben to­vább is. 1987 decemberében, egy újabb Politikai Bizottsági határozat lehetővé tette, hogy az alapszervezet taggyűlése dönthesse el a párttag kéré­sét, annak indokoltságát figye. lembe véve, hogy mennyi ide­ig maradhatnak pártalapszer- vezetük tagjai. így most a nyugdíjba került párttagoknak van választási lehetőségük. Szólni kell arról, hogy már •korábban is voltak olyan ak­tívan dolgozó párttagok, akik területi alapszervezetekben vé­geztek pártmunkát, általában a vezetőségek tagjaiként, és nyilvánvaló, hogy ők nyugdíjba kerülésük után, ezeket az alapszervezeteket választották. Megyei pártbizottságunk nagy figyelemmel kíséri a nyugdíjas párttagok sorsát. Mi úgy vél­jük, hogy mindenkinek tudato­san készülnie kell arra, hogy nyugdíjba kerül. Ez egyaránt változást jelent az egyéni élet­módban, a munkahelyhez való viszonyban, de a pártéletben is. Ehhez a pártalapszerveze- teknek is segítséget kell szá­mukra biztosítani: előzetesen tájékoztatni a lehetőségekről, hogy az új körülményeket meg­ismerjék, könnyebb legyen szá­mukra a lakóterületi pórtélét­Párttagok - nyugdíjban Beszélgetés egy határozatról és a végrehajtás gyakorlatáról be való bekapcsolódás. Véle­ményünk szerint az utóbbi években jelentősen megnöve­kedett a lakóterületi pártalap­szervezetek tevékenységi köre, politikai tekintélye, és ez szükségessé teszi, hogy ta­pasztalt, aktív párttagokkal erősödjenek. A tagkönyvcseré előkészületei során, eddigi is­mereteink szerint, a megyé- > került párttagjaink, mint azok, akik Pécs vagy Komló új vá­rosnegyedeiben élnek. Mi min­den évben áttekintjük, hogy olapszervezeteinkben kik kerül­nek majd nyugdíjba, erről a pécsi és komlói pártszerveket tájékoztatjuk. Párttitkáraink, vezetőségi tagjaink felkeresik a területi alapszervezetek ve­zetőit, és információkat adnak nyék, a településfejlesztés, az emberekkel való törődés terén. Ezeknek a párttagoknak a lakóterületi pártmunkába tör. ténő bevonását könnyítené, ha az átjelentkezések mechaniz­musát fejlesztenék, a párt­tagok és az alapszervezetek tájékoztatását erről szélesíte­nék. Nyilvánvaló, hogy az át­jelentkezés minden párttag egyéni kötelessége, mégsem szabad őket ebben az időszak, ban magukra hagyni. Mi el­értük, hogy több nagyüzem­mel jó kapcsolatot teremtet­A fórum résztvevői (balról jobbra): Mitzki Ervin, dr. Jerszi István, dr. Gábor János, Pótlók Dezső. ben 159 párttag az átjelentke­zés elmulasztása következtében maradt ki a pártból. De ez nemcsak "adminisztratív problé­ma, mert az egyedi esetek vizsgálata azt bizonyította, hogy e mögött politikai és mozgalmi okok is megtalál­hatók. A nyugdíjas pártta­gokkal tehát törődnünk kell, annál inkább is, mert a me­gye párttagságának mintegy húsz százalékát ők teszik ki.- Közismert, hogy a Mecse­ki Szénbányák pártalapszer- vezeteiben elég nagy a nyug­díjba kerülő párttagok száma, illetve .sokan vannak, akik már régóta lakóterületi párt­munkát végeznek. Sok tapasz­talatot szereztek a velük való törődés terén is. Mit lehet és mit kell tenni ilyen körülmé­nyek között? A kérdésre a választ Gábor Jánostól, a Mecseki Szénbá­nyák Pártbizottsága titkárától kaptuk: — A nyugdíjba kerülő párt­tagokkal való törődést mi fon­tos. feladatunknak tekintjük. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy ez a korosztály egy tisz­tes életutat tudhat maga mö­gött, ezért megbecsülés illeti őket. Megértjük, hogy többsége ragaszkodik korábbi munka­helyéhez, ottani elvbarátaihoz, megszokott pártalapszeryezeté- hez. Minden törődés ellenére tudomásul kell vennünk, hogy az egyének életében a válto­zások nem könnyűek, így az idős párttagoknál sem. Érzékel­hető tartózkodásuk egy új kollektívába való beilleszkedés, tői, bármennyire is a segítsé­gükre vagyunk, e gondok meg­maradnak. Ugyanakkor azt ta­pasztaljuk, hogy a bányász- lakta lakóterületi alapszerveze­tek munkájába könnyebben kapcsolódnak be a nyugdíjba az esetleg hozzájuk kerülő párttagokról. Nem ritkaság, hogy alkalmanként az átjelent­kezéskor „elkísérik" ezeket a párttagokat. Mindezek csök­kenthetik a nehézségeket, de teljesen nem szüntetik meg. 1987-ben 165 párttag került alapszervezeteinkben 'nyugdíj­ba, ekéből tíz kilépett, harmin­cat töröltek. A Politikai Bizott­ság határozata lehetőséget ad az idős párttagoknak, hogy válasszanak: hol kívánnak párt­munkát végezni. Akik munka­helyi alapszervezeteiket vá­lasszák, azok közül sokan van­nak betegek, fáradtak, aktív tevékenységre képtelenek. Je­lenleg nem rendezett a párt­munka végzése alóli, felmentés lehetősége sem. Nem könnyű a munkahelyi alapszervezetek­ben, számukra a pártmunká­ban való folyamatos részvételt biztosítani. Nagy figyelmet igé­nyel, hogy a Szervezeti Sza­bályzatban előírt -kötelezettsé­geiknek valóban eleget te­gyenek. Van olyan tapasztala­tunk is, hogy szóban vállalják az átjelentkezést a lakóterületi alapszervezetbe, de néhányon ezt nem teszik meg, s ha nem figyelünk oda, „eltűnnek” a párt soraiból. Ez igen sajnála­tos körülmény, amibe nem szabad beletörődni. Pollák Dezső, Pécs 3. szá­mú lakóterületi pártvezetőség titkára. — Évek óta követésre méltó tapasztalatokat gyűjtöt­tek össze a nyugdíjas párt­tagok körében végzett munká­ban.- Hogyan biztosítják az alapszervezetben a nyugdíjba került párttagok bevonását a pártéletbe? Milyen nehézsé­gekkel kell megküzdeniük? — Nekünk elsősorban az a tapasztalatunk, hogy a nyug­díjba került párttagokat meg keli győzni a lakóterületi párt­munka fontosságáról, mind jobban növekvő politikai Je­lentőségéről. Erre számtalan példa van, akár a rendezvé­tünk, akikkel közösen, figye­lemmel kísérjük az átjelentke­zéseket. Sajnos a kisebb üze­meknél ezt már nem sikerült biztosítani. Foglalkoztat ben­nünket a pártból való kikerü­lés. Ügy érezzük, hogy azok a nyugdíjba került párttagok maradtak ki a pártból, akik ezért maguk is hibásak. So­kan nem akarnak már ele­get tenni a tagsággal együtt­járó követelményeknek. Néha azt gondoljuk, hogy ezek ko­rábbi kötődése a párthoz for­mális volt. Nagy figyelmet for­dítunk a hozzánk átigazolt párttagok fogadására. Bemu­tatjuk őket alapszervezetünk régi tagjainak, elbeszélgetünk velük arról, hogyan kapcsolód­hatnának be aktívan a párt­életbe. Megértetjük velük, hogy pártmunkát mindenhol lehet végezni, ez csupán a párttag becsületes magatartásán mú­lik. A pórt politikája melletti elkötelezettség a lakóterületi pártmunka mozgató ereje, s mi azt tapasztaljuk, hogy ezt sok nyugdíjas párttag vállalja. Vezetőségünk igyekszik törőd­ni egyéni gondjaik megoldása segítésével, életkörülményeik­nél, sőt még a tagdíj össze­gének megállapításánál is. Igényeljük, hogy az irányító pártszervek törődjenek még többet a lakóterületi pártszer­vezetekkel, segítve működésük, tevékenységük személyi és anyagi feltételeinek javítását, örülünk, amikor azt tapasztal­juk, hogy a nagyüzemek nem feledkeznek meg nyugdíjba ke­rült, egykori párttagjaikról, még akkor sem, ha már a mi alapszervezetünkben tevékeny­kednek, Példamutató e tekin­tetben a Mecseki Ércbányásza­ti Vállalat, ők rendszeresen lehetőséget találnak nyugdíjas párttagjaik anyagi és erkölcsi elismerésére. Mitzki Ervin II KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti 1988. I. negyedév (az előző év azonos időszakának %-ában) SZOCIALISTA IPAR A termelés Ezen belül: bányászat gépipar építöanyagipar könnyűipar élelmiszeripar A foglalkoztatottak száma Az egy foglalkoztatottra jutó termelés KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR A saját építési-szerelési tevékenység értéke A foglalkoztatottak száma Az egy építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaira jutó saját építési-szerelési munka értéke MEZÖGAZDASAG A szarvasmarha A sertés A vágómarha A vágósertés A baromfi A tehéntej állomány (az időszak végén) értékesítés KERESKEDELEM A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) Ezen belül: bolti élelmiszerek, élvezeti cikkek vendéglátás ruházati cikkek vegyes iparcikkek 94,5 87.3 96.0 122,6 89.8 97.8 96.4 98.0 113,5 97,1 114,5 94,4 97.1 96,3 80.2 116,3 102,5 95,4 92.6 76,9 90.6 101,6 A termelőágak tevékenysé­gét és a lakosság életkö- rülméneyit fő vonásaiban az alábbiak jellemezték a me­gyében : Az ipar termelése az egy évvel korábbi jelentős — 10%-ot meghaladó — növe­kedés után, összességében 3,5%-kal csökkent, bányászát nélkül számítva, az előző évi szinten maradt. A főbb ága­zatok közül ez év első ne­gyedévében csupán a villa­mosenergiaiparban és az épí­tőanyagiparban nőtt, a bá­nyászatban és a könnyűipar­ban számottevően, a gép­iparban és az élelmiszeripar­ban mérsékelten csökkent a termelés. A fontosabb termé­keket számba véve cement­től, téglából, háztartási és díszműporcelánból, konzerv­félékből, sörből, vágott ba­romfiból többet termeitek a megyében az egy évvel ko­rábbinál. Ugyanakkor szén­ből, közúti gépjármű-alkat­részből, bőrből, bőrkesztyűből, csontos nyershúsból, tejből és borból jelentősen csökkent a termelés. Az ipari vállalatok és szö­vetkezetek értékesítési árbe­vétele — összehasonlítható áron számítva — 3%-kal ke­vesebb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül a bel­földi értékesítés egy, a kül­kereskedelmi célú pedig 15%- kal csökkent. A megyei székhelyű kivite­lező építőipar építési-szere­lési munkáinak volumene — az átlagosnál sokkal eny­hébb tél közepette — közel 14%-kal nőtt, termelékenysé­ge mintegy 15°/o-kal javult a szokatlanul hideg téllel járó előző esztendő azonos idő­szakához képest. összesen 800 lakás kivitelezési munká­in dolgoztak, csaknem ugyanannyian, mint egy év­vel korábban. A mezőgazdaságban az el­múlt tél nem okozott gondo­kat. Az őszi vetések szépen megerősödtek. A késői tava- szodás után, ha valamelyest lassúbb tempóban is, de megindultak a. vetési és egyéb munkálatok. Különösen a fe­hérjenövények vetésterülete növekszik. Az április végi hó és fagy elsősorban az ültet­vényekben tett kárt. Március végén az állatál­lomány valamennyi fontosabb fajból kisebb volt az egy évvel korábbinál. Legnagyobb mértékben (az országosan ta­pasztalt csökkenést is megha­ladóan, közel 6%-kal) a szarvasmarha-állomány fogyott. Az anyagi ágakban az el­ső három hónapban mintegy 128 000 főt foglalkoztattak, számuk 3,5%-kal csökkent 1987. I. negyedévéhez képest. Ezen belül a fizikai foglal­kozásúak száma 101 500 fő volt, 4%-kal kevesebb, mint. egy évvel korábban. A fog­lalkoztatottak átlagos havi bruttó bére 7131 Ft, nettó bé­re 5661 Ft volt. Ez utóbbi 5,5%-kal emelkedett a tavaly január—márciusi nettó bérek­hez viszonyítva. A lakosság takarékbetét­állománya az első negyedév scrán mintegy 37 millió Ft-tal csőként, március végén kb. 10,1 milliárd Ft volt. A hitel- állomány ugyanakkor (195 millió Ft-tal) 11 milliárd Ft-ra emelkedett. A kiskereskedelem január- márciusi forgalma összehason­lítható árakon számítva ösz- szességében közel 5%-kal mérséklődött. Ezen belül leg­inkább (a jelentős áremelke­dések következtében, 23%- kal) a vendéglátás forgalma csökkent. A vegyes iparcikkek Iforgalma — összefüggésben az elmúlt évi elővásárlások­kal, valamint az év eleji áru­hiánnyal - csak mérsékelten, nem egészen 2%-kal emelke­dett. A kiskereskedelmi árak a megyében átlagson 18,3%-kal nőttek. A bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 18,6, a ruhá­zati termékek 16,2, a vegyes iparcikkek 16,8%-kal kerültek többe, mint egy évvel koráb­ban. A vendéglátás árai ugyanakkor — főként az alap­anyag- és energiaárak növe­kedése, továbbá az előfize­téses étkezés támogatásának megszüntetése következtében — átlagosan 30,4%-kal emel­kedtek. A lakosság élelmiszerellátá­sa - néhány cikk kivételével — kiegyensúlyozott volt a ne­gyedév során. Az olcsóbb hús­féleségekből, belsőségekből, étkezési szalonnából nem volt folyamatos a boltok kínálata. Továbbra is hiányos volt a diabetikus termékek és a bé­biételek választéka. A ruhá­zati cikkek kereslete — főként az év első két hónapjában — mérsékelt volt. Különösen a csecsemő- és gyermekruházati termékek iránti igény csök­kent. A vegyes iparcikkek kö­zül az igényeket továbbra sem tudták kielégíteni automata mosógépekből, hűtő- és mély­hűtőszekrényekből, Fiesta gáz- kályhákból, magasabb műsza­ki színvonalú lemezjátszókból és magnetofonokból. Nem .volt megfelelő az acélcső és -idom, a zár, a lakat, a szeg- és csavaráruk kinálata sem. Az építőanyagok többségénél a keresletnek továbbra |s csak töredékét tudták kielégíteni a tüzép-telepek. Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom