Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-25 / 144. szám
Vilég proletárjai, egyesüljetek! 144. szám £.1988.^0)«* /25., szerda 4‘Jira: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból Közös érettségi- felvéheli írásbeli vizsgák (5. oldal) Házfáj (6. oldal) Kétszázezer virág Pécsnek (5. oldal) Hazánkba érkezik a thaiföldi miniszterelnök Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének meghívására május 25-én, szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Prem Tinszulanonda, a Thaiföldi Királyság miniszterelnöke. Miniszteri szemle A bos-nagymarosi vízlépcsőrendszer építkezéseinél Megerősítik Esztergom árvízvédelmi műveit Szükséges egy igazi húzó ágazat Automata fröccsöntő gépek a Ganz vajszlói gyárában Fotó: Proksza László Fejlesztő útkeresések a baranyai iparban Ritka földfémek előállítására összpontosít a MÉV Három napig tartó miniszteri szemle kezdődött kedden Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter vezetésével a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer Komárom és Pest megyei építkezéseinél. A szemle megkezdése előtt a miniszter megnyitotta az esztergomi Magyar Vízügyi Múzeumban Múlt és jövő a Dunakanyarban címmel rendezett kiállítást. A tárlat a dunai vízierőmű tervezését megelőző időszakban, azaz csaknem három évtizede megkezdődött ásatások, régészeti feltárások eddigi eredményeit tárja az érdeklődők elé. A miniszter ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a vízlépcső- rendszer építése során, az eddigiekhez hasonlóan, a jövőben is kiemelt figyelmet szentelnek a történelmi emlékek felkutatásának, s alapkövetelmény a térség természeti, környezeti értékeinek a megóvása. A miniszter és a kíséretében levő szakemberek ezt követően a Visegrád és a Pilismarót térségében folyamatban levő munkálatokat tekintették meg. A kivitelezés irányítóinak tájékoztatása szerint jó ütemben halad a leendő duzzasztó kialakítása, az automatikus vízállapot-megfigyelő rendszer kiépítése már befejezés előtt áll. Számítógéppel irányított berendezései már az építkezés ideje alatt is és azt követően is fontos információkkal látják el a szakembereket. A környék három kőbányája — a szobi, a dunabogdányi és a váci - teljes kapacitással termel, hogy elegendő kővel lássa el az építkezéseket. A 11-es út Nagymaros térségében tervezett átépítésére a közeljövőben versenytárgyalást írnak ki. Ipolydamásd, Ipolytölgyes és Letkés határában árvízvédelmi töltés építése van folyamatban. A vidék több községében víz- műépítő-társulást szerveznek a vezetékes vízellátás megoldására. Esztergomban, mint az ottani munkálatok vezetői a minisztert tájékoztatták, többek között kiegészítik, megerősítik az ősi város árvízvédelmi műveit. Elkészültük után többé nem kerülnek víz alá a Prímássziget épületei, sportpályái, s alkalom nyílik az üdülési lehetőségek jobb kiaknázására. A város közelében, azon a helyen, ahonnan a töltéshez szükséges földet kitermelik, egy, a nemzetközi előírásoknak megfelelő méretű evezőspálya kialakítására lesz lehetőség. A Körtvélyes-sziget környékére vonatkozó terveket az utóbbi időben úgy módosították, hogy ez is védelmet kap az árvízi elöntések ellen, s ezzel megszűnik az ottani földek művelésének eddigi bizonytalansága. A Komárom és Almásfüzitő közötti Duna-szakaszon új ár- vízvédelmi töltést emelnek. Maróthy László kérdéseire a szakemberek egyebek között elmondták, hogy a Duna vízszintjének emelése kedvezően hat a part menti kutakra: a jelenleginél lényegesen tisztább lesz a vizük. A víz minőségének védelme érdekében új szennyvíztisztító épül Komáromban és Esztergomban, az oroszlányit és a tatabányait pedig bővítik. A miniszter tájékozódott és meggyőződött arról, hogy az érintett települések lakóit időben és érdemben tájékoztatják a munkálatokról, s azok hatásairól. A miniszteri szemle szerdán Győr-Sopron megyében folytatódik, csütörtökön pedig a csehszlovákiai munkálatok megtekintésével zárul. Magyarspanyol ipari tárgyalások Kedden elutazott hazánkból Luis Carlos Crois- sier spanyol ipari és energiaügyi miniszter, aki Be- recz Frigyes ipari miniszter vendégeként tárgyalt a két ország közötti ipari kapcsolatok fejlesztéséről, a kiegyensúlyozott kétoldalú kereskedelmi forgalom növeléséről, a gazdasági együttműködés további lehetőségeiről. Luis Carlos Croissiert fogadta Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke, Marjai József, miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. A spanyol ipari mi- I niszter magyar partnere társaságában látogatást ‘ tett a Videotonban, a Székesfehérvári Könnyűfém- I műben, majd megtekintette a Budapesti Nemzetközi Vásárt. MSZMP-SPD megbeszélések Budapesten Nyers Rezsőnek, a Poli- ‘ ti kai Bizottság tagjának és Wolfgang Rothnak, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) pártvezetősége tagjának, a párt parlamenti frakciója elnökhelyettesének vezetésével május 24-től 26-ig Budapesten tanácskozik az MSZMP és az SPD parlamenti munkabizottsága. A munka- csoport a gazdasági együttműködésnek kelet- nyugati kapcsolatokra gyakorolt hatását vizsgálja. A mostani, sorrendben ötödik ülés résztvevői világ- gazdasági kérdéseket, köztük a nemzetközi adósság- válság megoldásának lehetőségeit tanulmányoz- ■ zák. Az ipar fontos szerepet tölt be Baranya gazdaságában, az utóbbi két évtized alatt a legnagyobb ágazattá fejlődött, hiszen a dolgozók 43 százalékát foglalkoztatja, a bruttó állóeszköz-állomány 45 százalékát működteti és a nettó termelési érték 40 százalékát állítja elő. A külgazdasági kapcsolatokban is meghatározó az ipar részvétele. Megyénk az iparosodott megyék közé tartozik és számos mutatóban az élmezőnyben, a középmezőny eleje táján a helye. Ugyanakkor teljesítményei, versenyképessége, exportja és jövedelmezősége összességében alacsonyabb az országos átlagnál. A Baranya Megyei Tanács 1988 júniusi ülésén szerepel a Baranya megye iparfejlesztési feladatai 1988-1990-ben című anyag, amelyet a korábbi egyeztetések után tegnap délutáni ülésén vitatott meg a megyei tanács termelési-anyagi és ellátási bizottsága dr. Tóth Sándor megyei tanácselnök-helyettes elnökletével. Markos György ipari osztályvezető szóbeli kiegészítésében elmondotta, hogy már tavaly ősszel megkezdték a megye iparának elemző felmérését. Ez évtől viszont gyökeresen megváltoztak a feltételek és a körülmények, lényegesen módosult az ipar mozgástere. Baranyában évtizedeken át meghatározó, sőt húzó ágazat volt a nehézipar, azaz a bányászat, s azóta az ismert körülmények miatt nagyot változott a helyzet. Most olyan új húzó ágazatot kellene találni vagy telepíteni a megyébe, mely képes lenne egymaga is kedvezőbb irányba billenteni a képzeletbeli mérleg nyelvét. Más iparágak (energetika, feldolgozó-, gép-, könnyű- és vegyipar stb.) műszaki színvonala rendkívül egyenlőtlen, mert a korszerű eljárások, termékek mellett jelentős az elavult technológiák, termékek aránya is, a növekvő kül- és belpiaci követelmények kielégítése mellett napi gonddá vált mára az egyes alapanyagok minősége, magas ára, korszerűsége és importfüggősége. A visszahúzó jelenségek mellett nem hagyhatók figyelmen kívül az erőfeszítések sem a szerkezetváltás, a megerősödés érdekében. Ebben remélhetően az országos és a megyei érdekek is mielőbb közös nevezőre kerülnek (lásd bányászat). Szükséges olyan környezetet teremteni, amely vonzóvá teszi az iparnak a fejlesztést, s ez a bűvös szó az infrastruktúra, melyhez nem elégségesek önmagukban a megyei ‘pénzeszközök. Remélhetően ismét előtérbe kerül a kölcsönös előnyöket ígérő ösz- szefogás a baranyai iparvállalatok között. Valami már megindult ... Igaz, csak szerény befektetéssel, de említésre méltó technikai, technológiai és gyártmányfejlesztésre képes a Sopiana, a Mezőgép, a Mechlabor, a MOM komlói gyára, ígéretes a Somapak, a Gcnz Műszer Művek vajszlói gyárának, a HTG mohácsi és pécsi gyáregységeinek, aztán a sellyei Agrokémia, a Plastex és sok más cég fejlesztő útkeresése. Figyelemre méltó a MÉV elektronikai és mechatrotechni- kai műszergyártásának fejlesztése és az a törekvése, mely a ritka földfémek helyi előállítására összpontosít. A MÉV kísérleti próbagyártással 1989- ben már szkandiumot állít elő, melynek kilója jelenleg 15—16 ezer dollár. A körülmények arra késztetik megyénk iparát, hogy a legkisebb lehetőséget is megragadja az előbbreju- táshoz. M. L. Ebben a hónapban 29-30 000 tonna szén kitermelését tervezték a pécsbányai külfejtési üzemben. A zöme, csaknem 25 000 tonna energetikai szén, ami a Pécsi Hőerőműbe kerül. A kollektíva várhatóan teljesíti májusi tervét. (Fotó: Kóródi Gábor)
