Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-14 / 133. szám

Vilég proletárjai, egyesülfetek! flz országos pártértekezletre készülve Automata telefon- hálózat Szigetváron Elkészültek a végközpontok Fontos állomásához érkezett a Szigetvár térségi automata telefonhálózat kialakítása. El­készültek a végközpontok és felállították a szigetvári posta épületén azt a mikrohullámú antennatornyot, amely segítsé­gével a város és környéke a jövő év végétől bekapcsolód­hat az országos és a nemzet­közi távhívó hálózatba. Baranyában ebben a terv­időszakban a szigetvári góc­központ kialakítása a Pécsi Postaigazgatóság legjelentő­sebb beruházása. A több mint 200 millió forintos munka 1986- ban, a fejlesztési program ki­dolgozásával kezdődött, 1987- ben pedig a végközpontok építésével folytatódott — hal­lottuk Sziráki Pétertől, az igaz­gatóság beruházási és építési osztályának vezetőjétől. A nyolc végközpont — Kétúj- folu, Drávafok, Királyegyháza, Nemeske, Mozsgó, Nagypeterd, Szentlászló és Somogyapáti - mindegyike 3-5-8 kisebb tele­pülés előfizetőit fogja össze. A többségben meglévő postahi­vatalok épületeihez csatlakozó végközpontok építése befeje­ződött, műszaki átadás előtt állnak, és május végén meg­kezdődik a szerelés. Ezekből továbbítják majd a hívásokat a szigetvári gócközpontba, amelynek szerelése viszont már január óta tart. Ezzel párhuza­mosan folyik a város új tele­fonhálózatának kialakítása, il­letve az elmúlt napokban a posta épületén feállították a mikrohullámú antennatornyot, amely a nyáron egy három méter átmérőjű parabolaanten­nával egészül ki. Ez a torony biztosítja majd az összekötte­tést Szigetvár és Pécs között a Tenkes hegyi átjátszóállomás segítségével, vagyis így tud bekapcsolódni az országos és a nemzetközi távhívó hálózat­ba Szigetvár és térsége. A rendszer központjait a BHG Híradástechnikai Vállalattól vásárolta a Pécsi Postaigazga­tóság, és a BHG szakemberei is szerelik. A jövő év végére elkészülő rendszerrel minden kézi kap­csolás megszűnik a környéken, azzal az áldatlan állapottal együtt, amely ma jellemző: há­rom-négy órát is várni kell, amíg egy-egy közelben lévő meghívott településsel beszélni tudnak a telefonálók. A beruházás befejezése egy­ben azt jelenti, hogy a jelen­legi 44-ről 92-re emelkedik Baranyában a távhívó hálózat­ba bekapcsolt települések szá­ma. T. É. Az MSZMP PB tagja, a KISZ KB első titkára Baranya és Pécs politikai, állami vezetőivel, fiatalokkal és az országos pártértekezlet küldötteivel találkozott Proksza László felvétele gazdasági életének mostani legjelentősebb eseményeiről számolt be: Baranya gazda­sága 1987-ben jó esztendőt zárt, a politikai intézmény- rendszer reformjával kapcso­latban megemlítette, hogy Ba­ranya igyekszik előreszaladni: például gyakorta rendeznek olyan végrehajtó bizottsági üléseket, amelyekre nem ké­szül írásos előterjesztés, éppen a legidőszerűbb kérdéseket vitatják meg, ezek a nyíltság, a nyilvánosság jegyében zaj­lanak. Az első titkár sok más mellett kiemelte, hogy a me­gyében 460 olyan szakember dolgozik, akik országos testü­letek tagjai, Baranya érdeke, hogy életéről maximálisan in­formáltak legyenek, ugyanak­kor a megyei érdekeket, a me­gyei politikát ezekben a tes­tületekben maximálisan kép­viseljék. A KISZ helyzetéről, törek­véseiről dr. Fodor László adott számot. Beszámolójából né­hány dolgot kiemelve: Bara­nyában a „Jövőnk a tét", a „Milyen szocializmust épít­sünk?”, az „Osztályharc”-akció a fiatalok tömegét mozgósítot­ta, a szerződéses közösségi munkavállalás keretében 7 millió forint értékű munkát vé­geztek, Baranyában az egye­temeken és főiskolákon jóval magasabb ma is a KISZ-ta- gok aránya, mint az országos átlag: 30-50 százalék között van. (Folytatás a 2. oldalon) Pécsi tájak: Uszögpuszta látképe Joachim Knappe, az Erfurti Orvosi Akadémia rektora értékelte a két egyetem kapcsolatait Ünnepi a POTE-n Negyedszázados együttműködés az Erfurti Orvosi Akadémia és a Pécsi Orvostudományi Egyetem között Huszonöt évvel ezelőtt vette föl a kapcsolatot a Pécsi Or­vostudományi Egyetem az Er­furti Orvosi Akadémiával. A barátsági szerződés értelmé­ben folytatnak közös kutatáso­kat, cserélnek kiadványokat, kölcsönösen meghívják egy­mást a konferenciákra, ren­dezvényekre. Évenként szép számmal utazhatnak hallgatók, oktatók, kutatók Erfurtba, il­letve Pécsre és folytatnak hasznos munkát. A két felső­(Folytatás a 2. oldalon) A fiatalság szakítópróbájá­nak is beillett az a program, amelyet Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkárá­nak baranyai látogatása során összeállítottak. Tegnap reggel­től késő estig követték egy­mást a megbeszélések, ame­lyek során a glasztnyoszty szel­lemében, főként a fiatalok, is­mét és ismét próbára tették a párt által meghirdetett prog­ramot: a demokratizálódás ki­szélesítéséről, a nyíltságról, a nyilvánosságról. Különös je­lentőséget kap ez most, ami­kor az országos pártértekezlet előkészületei az utolsó szaka­szához érkeztek. Délelőtt a megyei . pártbi­zottságon dr. Dányi Pál első titkár, a pártbizottság titkárai, Horváth Lajos, a megyei ta­nács elnöke, Szentirányi Jó­zsef, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titkára, Piti Zoltán, Pécs Város Tanácsának elnöke, Neubauer József, a Szakszervezetek Megyei Taná­csának vezető titkára, Krasznai Antal, a HNF titkára, dr. Fo­dor László, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első tit­kára, a megyei és városi KISZ- bizottságok titkárai vettek részt. A hosszú felsorolás azért helyénvaló ezúttal, mert Há­mori Csaba, mint a Politikai Bizottság tagja számos kér­désre keresett választ, amelyre egy-egy terület „gazdája" ren­delkezésre állt. Elsőként dr. Dányi Pál a megye politikai és XLV. évfolyam, 133. szám 1988. május 14., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Mikrohullámú antennatorony a posta épületén A tartalomból: Merre tart a szociálpolitika? (3. oldal) Az év lakóháza, 1987 (6. oldal) Megtöbbszöröződött a kisszövetkezetek száma (7. oldal) Hámori Csaba (jobbról az első) a tanácskozás szünetében Hámori Csaba látogatása Pécsett VSZ-külügyminiszterek találkozója Berlinben A Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszterei pén­teken Berlinben találkozót tar­tottak, amelyen Eduard Se- vardnadze, a Szovjetunió kül­ügyminisztere tájékoztatást adott George Shultz amerikai külügyminiszterrel a moszkvai csúcstalálkozó előkészítéséről Genfben folytatott megbeszé­léseiről. A külügyminiszterek teljes támogatásukról biztosították a Szovjetuniónak az Egyesült Ál­lamokkal folytatott tárgyaláso­kon képviselt álláspontját. Re­ményüket fejezték ki, hogy Mi­hail Gorbacsov és Ronald Reagan megbeszélésein lénye­ges megállapodások születnek (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom