Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-24 / 113. szám

Panoráma A levágott és ellopott kézfej hosszú vandorútja A Szent Jobb legendája Szerelem és tánc bronzban •Szerelem és tánc bronz­ban címmel Méta Mettig kiállítássorozatát rendezik meg Európa-szerte. Töb­bek között Nizsinszkijt, Pavlovát és Njurejevet táncolás közben ábrázoló szobrocskát mutatják be. Még mindig Clapton Ki a legjobb gitáros? — erről szavaztak Nyugat- Berlinben a rockzenei kri­tikusok. Az első helyre ke­rült az egykori Cream ze­nekar múlt héten 43 éves volt gitárosa, Eric Clapton. sabb" szenvedélye, az ereklye­gyűjtés kerítette hatalmába. A Szent Jobb valószínűleg oly módon maradhatott fenn, hogy I. István 1038-ban szarkofág­ban elhelyezett és mumifikáló- dott tetemét a halálát követő országos zűrzavarok valamelyi­ke során kiemelték és a bazi­lika padozata alá, a földbe rejtették el. Az ekkor levágott és ellopott kéz jutott Mercuri- us birtokába, s ezáltal mene- kedett meg a talajvíz rombo­lásától. A Szent Jobbot az 1560-as évekig a Berettyó melletti, ró­la elnevezett monostorban őriz­ték. A török uralom idején a monostor magánkézre került és az ereklye eltűnt. Két év­századig semmit sem tudtak hollétéről Magyarországon. Ké­sőbb derült ki, hogy az erek­lye ismeretlen úton Boszniába került. Keresztény kereskedők váltották magukhoz és a ragu- zai domonkos kolostorba vit­ték megőrzésre, vagyis a mai Dubrovnikba. Az akkor még ö-álló városállom 1771-ben diplomáciai segítség fejében felajánlotta az ereklyét Mária Terézia magyar királynőnek. Mária Terézia előbb Bécsbe, majd 1771. június 21-én ün­nepélyesen Budára vitette a Szent Jobbot, s ott az udvari plébános, illetve az angolkis­asszonyok szervezetének őrize­tére bízta, s elrendelte Szent István napjának, augusztus 20- nak megünneplését. D. I. Hogyan maradhatott mumifikálódva, de épen? A Szent Jobb államalapító első királyunk, István halálá­nak 950. évfordulójára való megemlékezés jegyében idén többször is elhagyja állandó kiállításának és őrzésének szín­helyét, a budapesti Szent Ist­ván Bazilikát. Az év során az ország valamennyi püspöki székhelyén megtekinthető lesz. Bemutatására Pécsett várható­an október végén kerül sor. A mindig is megkülönbözte­tett tisztelettel övezett ereklyé­nek több mint 900 éves törté­nete során nem mostani az első ,,vándorútja": időben is, térben is többször is hosszú útra kényszerült már, s bi­zony nemcsak ünnepélyes kö­rülmények között. István kirá­lyunkat övező hagyományban Szent Jobb külön történetet, külön legendát képvisel. A közel egykorú források szerint, amikor 1083. augusztus 20-án reggel a fehérvári temp­lomban felbontották a sirt, azt tapasztalták, hogy a szent ki­rály földi maradványai bal­zsam illatú vízben úsztak. A magas talajvíz a kőlapokból álló koporsót félig elborította, hiába merték, mindig újra megtelt. István nevezetes gyű­rűjét, amely koronázási jel­vény volt, s amelyet vele elte­mettek, hiába keresték a csontok között. Csak három évvel később derült ki, hogy a gyűrű a Szent Jobbal már régebb ide­je a korábbi kincstartó kleri­kus, Mercurius birtokába került, aki azt családi birtokán rej­tegette. Mercurius I. László ki­rálynak azzal mentette tettét, hogy a Szent Jobbot a gyűrű­vel neki egy angyal adta át. A szent király köré fonódó le­gendát jól táplálta ez a ma­gyarázat, kortársak tehát nem hitetlenkedtek. László király a Szent Jobb állítólagos feltalá­lása helyén kolostort alapitott az ereklye őrzésére, s annak apátjává Mercuriust tette meg. A kortársak, s a következő nemzedékek sem kerülhették meg azt a kérdést, miként volt lehetséges: bár a szent király egész teste elporladt, csak a csontok maradtak meg belőle, jobb kézfeje épen megmaradt. A vallásos válasz a csodára alapozta a magyarázatot: azért nem enyészett el a kéz, mert a király életében soha nem volt üres, amikor a szükségben lé­vőket kellett gyámolitani. A természettudományosabb ma­gyarázatot a több krónikában is megörökített momentum is alátámasztja: Mercurius kincs­tartót I. László király eltávolí­totta a sír felbontásától. Tehát valami okból már gyanakodott rá, hogy a kor „legdivato­Sass-siker A londoni Gramophone zenei szaklap kritikusa ír­ja: ,,A Hungaroton Medea lemezén Sass Sylvia olyan alakítást nyújt, amely a legjobb emlékeket jelen­ti majd róla a jövőben. Kiváló ez a lemez!" (Ké­pünkön: Sass Syilvia) Afrikai dac Az európai díjak, sőt, az olimpiai játékok is a füg­getlen afrikai kultúra el­len hatnak! - írja egy ta­nulmányában Chinweizu nigériai kritikus. Ezért ki­fogásolja, hogy a hires af­rikai író, Soyinka elfogad­ta a Nobel-díjat. ß Radio mellett... Összes — nem éppen sok —, iskolai éveim alatt egé­szében sem számoltam any- nyit, mint manapság. Ami érthető is, hiszen derék né­pem szerte az országban számol, főként a felbruttósí­tott keresetét. Aztán ami marod belőle, aztán amit csekkekre rávezetve visszafi­zet. Számol, amikor vásá­rol, amikor házat épít, ami­kor gyűjtöget, amikor gyors­hajtásért és tiltott építkezé­sért büntetést fizet. . . Szóval van gond elég. Ezért nem is nagy kedv­vel bonyolódom pénzügyi dolgokba, bár néha elkerül­hetetlen, éppen a körülmé­nyek miatt. Most például hal­lom a rádióban, hogy für­dőügyekben fölöttébb jártas, pesti szakember nyilatkozata szerint, felemelik a napi be­lépőjegy órát a Gellért für­dőben. Igaz, a „Gellért” so­ha sem volt afféle klottga- tyás strand, másrészt pedig hogyha valaminek változik az ára, hát az legkevésbé meglepő jelenség napjaink­ban. A továbbiakban ezt is elmondotta, hogy „sajnos” az eddigi 50 százalékos ked­vezmény helyett, már csak 25 százalékost kaphatnak a diákok. A riporternő meg­jegyezte: „Tehát ne járjon, a diák a Gellértbe ..." A válaszadó elnézően mosoly­gott: „Túl élesen tetszett fogalmazni. Arról van szó, hogy a belépődíj elsősorban a külföldiek zsebéhez lett igazítva.” Értjük. És most nézzük mennyi is a felemelt ár. Száznegyven forint. Hát ennyi pénzért bizony csak a külföldiek egyike-másika strandolhat, a „bennszülött” aligha. „Bennszülött?” Elég­gé ismerős fogalom. Alkal­mazni nem is illő, csak vélet­lenül jutott eszembe. Vehet­jük szabadárasnak a vizel és a napfényt? Vagy csak én is „élesen” tetszettem fogalmazni? Lehet. Már úgy értve, hogy szabad. Azok az országgyűlési kép­viselők is élesen fogalmaz­tak, akik egy szakbizottság­ban üléseztek a hét elején. A lakás- és házépítésről volt szó, illetve az e célból fel­vett és felvehető kölcsönök- ről. Az ülésen elhangzottak­ról egy nyilatkozatból érte­sülhettünk a Déli Krónikában. A már felvett kölcsönök ka­matát öt évre visszamenőleg fel lehetne emelni. „Ezt a jo­gászok lehetségesnek vé­lik...” — mondotta a nyilat­kozó. A riporter, aki részt­vett az ülésen, megjegyez­te, hogy a képviselők eme ötlet bejelentése során, azon­nal felemelték szavukat. A nyilatkozó mindjárt sietett kijelenteni, hogy ez nem a szakbizottság döntése, csu­pán felmerült, mint ötlet, tehát lehet vitatkozni fölötte. Amennyiben ez vitát ér­demelne. Nem tudom, meny­nyire korrekt dolog egy fel­vett és már felhasznált köl­csön kamatát utólagosan megemelni. Amikor a kölcsön is egyfajta szerződés révén pör, létre. És éppen a jo­gásziak) javasolják a szerző­dés módosítását az egyik Pénzügyek fél rovására? „Ilyen még a világon nem volt" — hangzott el az ülésen. No, de vigasz­talódjunk: ez csak egy ötlet volt. Feltehetően az is ma­rad. Egy élelmiszerkereskedő, aki hatvan évet (!) töltött a szakmában, mesélt a mun­kájáról a riporternőnek most, miután végleg nyugdíjba me­gyen .. . Ha valaki, ő aztán tényleg szépeket mondott a szakma szeretetéről, a vá­sárlók megbecsüléséről, a kereskedelem tisztességéről. Hatvanéves szakmai gyakor­lata alatt, egyetlen egyszer volt beteg, pontosan nyolc napig. Ez is oly régen volt, hogy már nem is emlékszik az időpontra, talán éppen inas korában. Volt-e gondja, búbánata? Volt az is. Egy­szer — ez mellesleg mint­egy öt esztendeje történt —, az adóellenőrök megállapí­tották nála 160 000 forint (!) adóhátralékot, Aztán... két évbe került, mig kide­rült, hogy rosszul számoltak. Nem tartozik semmivel. Azért jól megvan. I Magyar-osztrák vegyesYállalat Pegazusék lovat is visznek \lem a program vonzó, hanem az olcsó árak Csökken a Nyugatról érkező turisták száma, s ezzel csök­ken a valutabevételünk! - ez a hir járja mostanában. S hogy igaz-e, arról dr. Öllé Csillával, a Pegazustours ide­genforgalmi főosztályának ve­zetőjével beszéltünk Budapes­ten. Ez az utazási iroda ugyan­is ebben a pillanatban a leg­életképesebbnek látszik a ma­gyar idegenforgalmi cégek kö­zül. Például 5 százalékos tő­kés és 95 százalékos saját, Pegazustours részesedéssel ve­gyesvállalatot alapítottak a bécsi Corvinus Reisen Gmbh- val. A Corvinus olasz, ameri­kai, NSZK-beli és más nyuga­ti csoportokat hoz a Pegazus- toursnak Magyarországra. Na­gyon rugalmasak, s egy pél­da erre: most húsvétkor egy magyar szállodában — éppen a megnőtt árak miatt - nyu­gati turistacsoportok lemond­ták a lefoglalt helyeket, de csak három nappal az ünnep előtt! A Pegazustours kitele­fonált Bécsbe és a Corvinus körtelefon segítségével a fenn­maradó három nap alatt meg­töltötte az üresen maradt szállót, s ezzel 250 000 forint­nyi tőkés valutát szerzett Ma­gyarországnak. Ráadásul a Corvinus igen olcsó uta­kat szervez a Pegazustours Ausztriába utazó csoportjai­nak. így ennek a magyar cég­nek az eredménye: 1987-ben 160 millió forintnyi tőkés va­lutát szereztek Nyugatról be­utaztatással, az összesen évi 260 millió forinton belül, s ez igen jó arány. zósi irodák az árrés terhére kénytelenek ezt „lenyelni”. Ha tehát egy iroda tavaly 15 szá­zalékot keresett, akkor most ráfizetéssel szervezi ugyanazt a programot, vagy pedig nem foglalkozik tovább vele. Mert a nemzetközi piacon képtelen­ség a júniusi árajánlatot ja­nuárban növelni. Most min­denkinek az a célja, hogy leg? alább ne fizessen rá, tehát az új programokat megpróbálja magasabb áron eladni. A szál­lodák is megpróbálják. Némi szerencsére a Magyar Uta­zási Irodák Szövetsége és a Szállodaszövetség megegye­zett: a 15 százaléknak közel felét a szállodák átvállalják az irodáktól. De ezt valaho­gyan nekik is be kell hozni, tehát ők is árat emelnek, s ez is a turizmus ellen hat. i- A nyugati turisták tehát Magyarország helyett inkább a Kanári-szigetekre mennek? — Valóban várható a tőkés pénzzel fizető turisták számá­nak jelentős csökkenése?- Nem! A gazdagok többsé­ge eddig is odament. Hoz­zánk a középréteg jár, a szegényebbek pedig Nyuga­ton is otthon maradnak. De a középréteg elsősorban nem a programjainkért, hanem az ala­csony árakért jött ide, s ők már 2 százalékos árnövelés miatt is más országokba indul­nak inkább, például a kicsit messzebb fekvő, de szebb és olcsó Görögországba.- Mondana néhány mot?!- Sajnos, igen! Ennek leg­főbb oka az általános forgal­mi adónak a beutaztató idegen forgalomra történt kivetése. Valamennyi utazási irodában úgy érzik: ez kicsit megfonto­lás nélkül történt. Nagyon ké­sőn tudtuk meg, hogy ez az adó a teljes beutazó forgal­mat terheli 15 százalékkal. Ez növelte az árakat és az uta­— Tavaly szeptemberben a foglalások alapián a magyar szállodák idei áprilisi telített­sége 90-100 százalék közötti mértékűnek ígérkezett. A va­lóság? Valahol 45—50 százalék között lesz. Éppen a nyugati középréteg jelentős része mondta le a helyet, az a né­hány gazdag, aki eddig is el­jött, az most is jön. Földessy Dénes Férfidivat, ’88 Szerdán rendezték meg a Petőfi-csarnokban az első ma­gyar férfidivat-bemutatót. A Magyar Divat Intézet több mint húsz hazai gyártó céggel közösen 200 modellt vonulta­tott föl a show-jellegű rendez­vényen. Megtudtuk, hogyan le­het változatosan öltözni, hány­féleképpen lehet egy hagyo­mányos öltönyt fölvenni, az ízlésnek és a kornak megfele­lően. Tapasztalhattuk, milyen nagy szerepe van a színeknek az öltözködésben, és apró ki­egészítőkkel és jól megválasz­tott kellékekkel hogyan tehe­tő különböző alkalomhoz és hangulathoz illővé a férfiru­házat. A mai divatban a vise­lés módja meghatározza a megjelenést és a divatossógot is. A férfidivat elegánsan spor­tos és könnyed. Vannak hagyo­mányos elemei, amelyek a mai igényeknek megfelelően alkal­mazkodnak az életvitelhez és a modern férfikomfort igényé­hez. Ennek megfelelően az öl­tönyök puha kidolgozásúak, kényelmesek, különböző alkal­makra sokféleképpen viselhe­tők. • A fiatalok divatja merészebb és játékosabb. Hat a divatban a Beatles-ek öltözéke, sőt az 50-es évek túlzása is. A nyári szabadidő-ruházatot befolyá­solja az olimpia közeledése. Az öltözködésben sok játék, sok bohókás ötlet megenge­dett. Ne vegyük túl komolyan az öltözködési konvenciókat, csak ott, ahol annak helye és szerepe van. A magyar gyártó cégek kol­lekciói közül a FÉR Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat üzle­teiben és a Kispesti Áruházban megvásárolhatók a bemutatott termékek. Sámi Jolán 4 vasárnapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom