Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-25 / 114. szám

1988. április 25., hétfő Dunántúli napló 3 A megyei pártbizottság ülése fUläsfoglafläs ÓRA A NAGYVILÁGBAN A megyei pártbizottság az MSZMP országos értekezlete állásfoglalásának tervezetével kapcsolatban állásfoglalást fo­gadott el, melyet kivonatosan közlünk az alábbiakban. Megfogalmazták, az orszá­gos pártértekezlettől első­sorban azt várják, hogy tisztázza, illetve pontosítso a párt feladatait, munkastílusát és munkamódszerét, működési mechanizmusát, továbbá a politikai intézményrendszer munkamegosztásában betöltött szerepét; tisztázza a XIII. kong­resszus határozatához való vi­szonyunkat, alakítson ki konk­rét programot a XIV. kong­resszusig terjedő időre, bizto­sítsa a határozata végrehajtá­sának személyi feltételeit. Az állásfoglalás szerint a megyei pártbizottság szükségesnek tartja, hogy a pártértekezleten a szóbeli kiegészítés részlete­sen elemezze az elmúlt idő­szakot, a kialakult helyzet oka. it és tanulságait. Indokoltnak tartják, hogy jobban fejeződ­jön ki a fordulat szükségessé­ge, legyen határozottabb a végrehajtás biztosítósa. Hasz­nosítsák a tagkönyvcserét meg­előző beszélgetések, a párt ve­zető szerepe, a politikai intéz­ményrendszer fejlesztése, illet­ve az ideológiai tézisek vitái­nak tapasztalatait. Véleményük szerint a tervezet a viták ta­pasztalatainak figyelembevéte­lével, a javaslatok felhasználó­sával átdolgozásra szorul. A pártértekezlet állásfoglalása a jelenlegi helyzet fő jellemzői­nek vázlatos bemutatása mel­lett döntően a tennivalókkal, ezek feltételeinek kialakításá­val foglalkozzon. Egyetértőén hangsúlyozzák, hogy a felgyülemlett nehézsé­gek leküzdésében, a kibonta­kozási programban megfogal­mazott célok elérésében meg­határozó szerepe van annak, hogy az MSZMP mennyire ké­pes saját tevékenysége meg­újítására, vezető szerepe érvé­nyesítésére, a pártegység erő­sítésére. Helyeslik, hogy a párt a politikai rendszer reformja szerves részének tekinti saját tevékenységének reformját is. Fontosnak tartják, a ma még meg nem valósított, vagy el nem ért célok ne úgy kerülje­nek deklarálásra, mint valós tények. Szükségesnek tartják, hogy a párt ne vállalja át az állami, társadalmi szervek fel­adatait. Helyeslik a demokra­tizmus centralizmusnak, mint a párt működési alapelvének megerősítését. Indokoltnak tart­ják a Központi Bizottság szere­pének növelését, a Politikai Bizottság és a munkabizottsá­gók szerepének mérséklését, il­letve a KEB feladatkörének újragondolását. Egyetértenek a párton belüli választási rend­szer tervezett korszerűsítésével, a statisztikai szemlélet minden területen való megszűntetésé­vel. Szükségesnek tartják a területi és munkahelyi pártszer­vek részvételének biztosítását a politika alakításában, önállósá­guk, felelősségük növelését. Helyeslik, hogy a párt fóruma­in a kisebbség véleményét is ismertetni kell, hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a párt tagja köteles a párt ál­láspontját képviselni. Elfogad­hatatlannak tartják az olyan kommunista vezetők magatar­tását, akik nem vállalják a nyílt politizálást és magatartá­suk sérti a párt normáit. Figyelembe véve a társadal. mi struktúrában bekövetkezett változásokat, számolva az ér­dekviszonyok markánsabb meg­jelenítésével, támogatják a szövetségi politika következetes folytatását és megújítását. Ke­rüljön megerősítésre a lenini nemzetiségi politika melletti elkötelezettség is. Az állásfoglalás szerint az ideológiai munka megújítása, fejlesztése nélkül gondjaink megoldása, további fejlődé­sünk elképzelhetetlen. A terve­zet ezen részét azonban ke­vésbé kimunkálnak minősítik, mely nem járul hozzá a párt­tagság körében meglévő esz­mei bizonytalanság csökkenté­séhez, ami erősen rontja a politika melletti kiállás feltéte­leit is. Nem foglalja magában az ideológiai tézisek új eleme­it, nem tükrözi kellően a való­ságos ideológiai kérdéseket, a szocializmus-felfogás változá­sait. Szükségesnek tartják, hogy a párttagság sokkal több, pontosabb tény- és érv­anyagot kapjon elveink, politikánk terjesztéséhez, védel­méhez. A szélesen demokrati­zált társadalom működésének fontos feltétele a politikai kul­túra, a politikai magatartás színvonalának emelése, ehhez szükséges a kellő politikai is­meretek biztosítása, a meg­felelő képességek kialakítása és fejlesztése. Javasolják, hogy a pártkonferencia állás- foglalása tartalmazza a távla­tok felvázolásához a klasszikus örökségnek, a szocializmus vi­lágtörténeti útjának, a törté­nelmi-társadalmi fejlődés fá­ziskésésbeli konzekvenciáinak, a közelmúltnak a valós értékelé­sét. Az ideológiának a XIV. kongresszusig ki kell dolgoznia a válaszait többek között a kö­vetkező kérdésekre. Hol tar­tunk a szocialista társadalom építésében? Melyek a szoci­alizmus tartós értékei? A ha­talom jellege mi módon értel­mezhető? A magántulajdon milyen szerepet tölt be társa­dalmunkban? Ajánlják, hogy az elméleti alkotóműhelyek és tudományos kutatók által ed­dig végzett elemzések közül széles körben és közérthetően kerüljenek közreadásra azok, amelyek megalapozottan, a marxizmus elveire és módszerei­re támaszkodva mai valósá­gunkat tükrözik és jól szolgál­ják az eszmei-ideológiai za­var oldását, tisztázását. A politikai intézményrendszer átfogó reformjával kapcsolatos elképzelések fő irányait he­lyesnek és indokoltnak tartják, de több területen túl általá­nosak és hiányosak. Helytele­nítik, hogy — a hagyományos munkastílus érvényesüléseként - operatív tennivalókat jelöl­nek meg más szerveknek. Az állami szervek pártirányítása, az irányítás eszközrendszere és módszerei jórészt kidolgozatla­nok. Az államszervezet éssze­rűsítése keretében is politikai feladatként kell kezelni az ad­minisztrációs terhek csökkenté­sét, a bürokrácia visszaszorítá­sát. Egyetértenek azzal, hogy a társadalom működésében meghatározó szerepe van a társadalmi szerveknek, mozgal­maknak, de tevékenységük megítélését - az állásfoglalás­tervezetben - nem látják kel­lően összhangban lévőnek a bekövetkezett társadalmi, poli. tikai, változásokkal. Teljesen egyetértenek a nyilvánosság fejlesztésével, szükségesnek tartják maradék­talan érvényesítése feltételei­nek biztosítását. Fontosnak íté­lik meg a pártmunka nagyobb nyíltságát, nyitottságát, amelyet a pártdemokrácia fejlesztése fontos részének tartanak, a tömegkapcsolatok javítása, a tömegek bizalmának megnye­rése nélkülözhetetlen feltétele­ként értékelnek. Szükségesnek tartják a párt gazdaságban betöltött helyé­nek és feladatainak tisztázá­sát, pontosítását. Támogatják a gazdasági reform folytatá­sát, igényelik tartalmának pontosabb meghatározását. Ja­vasolják, hogy a hangsúlyt a tervezésnél a korszerűsítésre, a vállalkozásnál a fogalmi értel­mezésre, a bérreformnál a bér közgazdasági tartalmának tisz­tázására és a teljesítményhez való viszonyára helyezzék. Cél. szerűnek tartják kiemelni a gazdaság- és életszínvonalpo­litika azon területeit, ahol po­litikailag kezelendő feszültsé­gek fokozódása várható (pl. a munkanélküliség, lakáspoliti­ka, népesedéspolitika). Nem fogadják el a lakáshelyzet fő­városi javításának kiemelését, ez is felerősítette a főváros és vidék, illetve a városok és fal­vak közötti különbségek miatt amúgy is éles feszültséget. Megítélésük szerint a tudás növelése az előrehaladás nél­külözhetetlen feltétele. A terve­zet megállapításai ugyanakkor a tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művészeti élet kérdéseiről többségében a kí­vánalmak szintjén marad. A fejlesztésről szóló kinyilatkoz­tatások és a valóság között éles ellentmondást látnak. Az oktatás körülményeinek és színvonalának javítását kiemelt fontosságúnak tartják. Megíté­lésük szerint is indokolt a kö­zép- és felső szintű oktatásban résztvevők számának növelése, de ehhez alapvető szemlélet- változásra és növekvő anyagi forrásokra van szükség. * A megyei pártbizottság a küldöttek megválasztása utón elfogadta a végrehajtó bizott­ság beszámolóját az előző pártbizottsági ülés óta végzett munkáról, majd állásfoglalást fogadott el a KISZ IX. kong­resszus óta végzett munkájá­ról, annak politikai jellege erősítéséről. Ezt követően személyi kér­désben döntött a megyei párt­testület. A betöltetlen ideoló­giai titkári tisztségre a jelölő bizottság dr. Antal Gyulát és dr. Szirtes Gábort, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazgatóját, illetve tanszékve­zető igazgatóhelyettesét java­solta. Az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottsága titkos szava­zással, a szavazatok 28-27 aránvú megoszlásával dr. Szir­tes Gábort megválasztotta a megyei pártbizottság tagjának, megyei, ideológiai titkárnak, a megyei párt-véqrehajtóbizott- sóg tagjának, s a megyei párt- bizottság mellett működő agi- tációs és propaganda munka­bizottság elnökének. A 29 baranyai küldött A megyei pártbizottság küldöttnek választotta meg dr. Dányi Pált, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titká­rát, Bauholler lózselet, a mohácsi Park Utcai Álta­lános Iskola igazgatóját, Bencsik Lászlót, a Mecha­nikai Laboratórium Pécsi Gyáregységének osztály­vezetőjét, dr. lerszi Ist­vánt, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának tit­kárát, Horváth Lajost, a Baranya Megyei Tanács elnökét, dr. Fodor Lászlót, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titká­rát, Boda Miklóst, a MÁV Pécsi Igazgatósága moz­donyvezetőjét, Durucz Ist­vánt, a Középfokú Oktatá­si Intézmények Pártbizott­ságának titkárát, Hódosi Mátyásnét, a Hunor Kesz­tyű és Bőrruházati Válla­lat Pártbizottságának tit­kárát, Gellert Józsefet, a Baranya Megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat csoportvezetőjét, Kiss Jó­zsef nyugdíjas vájárt, Mischt Roberte t, a Bázis Dél-dunóntúli Építőipari Vállalat vezérigazgatóját, dr. Ormos Máriát, a Ja­nus Pannonius Tudomány- egyetem rektorát, Pallós Péternél, a Zsolnay Por­celángyár porcelánfestőjét, Piti Zoltánt, Pécs Megyei Város Tanácsának elnö­két, Sárdi Jenönét, a Ba­ranya Megyei Zöldért Vál­lalat osztályvezetőjét, Szentirányi Józselef, az MSZMP Pécs Városi Bi­zottságának első titkárát, dr. Fényi Jenőt, a Pécsi Orvostudományi Egyetem intézményvezető egyetemi tanárát, Iván Lászlót, a komlói 501. Szakmunkás- képző Intézet igazgatóját, Vojnics Jánost, a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat robbantómesterét, dr. Vass Jánosi, az egyházas- kozári mezőgazdasági termelőszövetkezet elnö­két, Ősi Jánost, a Szök­és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyárának igaz­gatóját, Grál Józsefet, az MSZMP Szigetvár Városi Bizottságának első titká­rát, Szabó Imrét, a mozs- gói mezőgazdasági terme­lőszövetkezet elnökét, Császár Istvánt, a siklósi Tenkes Bútorgyár igazga­tóját, Cziqler Jánost, a villányi „Új Alkotmány" Mgtsz. pártvezetőségének titkárát, Bischof Antalt, a Mecseki Szénbányák Kom­lói Bányaüzeme csapat- vezető vájárát, Tarrósi ló­zselet, a Mecseki Szén­bányák Vasas Bányaüze­me brigádvezető vájárát, Kablár Jánost, a MÉV Pártbizottságának politikai munkatársát. A pártértekezlet bara­nyai küldötteinek munká­jába bekapcsolódik és azt segíti Aczél György, az MSZMF Politikai Bizott­ságának tagja, Lukács János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titká­ra, Deák László, Méhes Lajos és Tétényi Pál, a Központi Bizottság tagjai. Tudósítottak: Dunai Imre, Miklósvári Zoltán, Mitzki Ervin Fotó: Läufer László KABUL: Az Afganisztáni Köz­társaságban az áprilisi forra­dalom 10. évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepsé­gekre Mórocz Lajosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága tag­jának, honvédelmi miniszté­riumi államtitkárnak vezetésé­vel vasárnap küldöttséq uta­zott Kabulba. A küldöttség tagja dr. Varga György, ha­zánk kabuli nagykövete. PÁRIZS: Francois Mitter­rand elnök és Jacques Chirac kormányfő jutott tovább a francia elnökválasztás máso-. dik fordulójába. A vasárnap megtartott első fordulóban egyik jelölt sem kapta meg oz abszolút többséget. NYUGAT-BERLIN: A kelet- és nyugat-európai országok részvételével megrendezendő „európai kulturális csúcsérte­kezlet" összehívását javasolta Melina Mercouri, a kulturális és tudományos ügyek görög minisztere, világhírű színmű­vésznő. ARAFAT DAMASZKUSZBAN. A palesztin vezető öt éve nem járhatott Szíriába, mivel a li­banoni háború után, amikor új szövetségesek után nézett az arab világban, s újfajta együttműködést próbált kiala­kítani Husszein jordániai ki­rállyal, Háfez Asszad elnök nemkívánatos személynek minő­sítette őt. Algéria és Líbia köz­vetítő tevékenysége nyomán most érkezett el az ideje an­nak, hogy Arafatot ismét ven­dégül lássák Damaszkuszban WASHINGTON: Igen hasz­nosnak és célravezetőnek ítél­ték meg szovjet és amerikai részről azt a kétnapos találko­zót, amelyet a két ország saj­tójának, állami tájékoztató szerveinek, könyvkiadásának és filmiparának vezető személyisé­gei folytattak Washingtonban. A tanácskozás célja az volt, hogy feltárják, milyen új lehe­tőségek vannak az informáci­ók cseréjére, az egymásról szó­ló szélesebb körű és objektí­vabb táiékoztatásra, a kulturá­lis cserére. WASHINGTON: A Pentagon által tervezett űrvédelmi rend­szer minden valószínűség sze­rint csődöt mondana egy nuk­leáris rakétatámadás esetén. Ezt az amerikai kongresszus szakértői bizottsága állapította meg, kétéves munkával elké­szített jelentésében. LJUBLJANABAN pénteken és szombaton megtartották a Szlovén Kommunisták Szövet­sége köztársasági értekezletét, amely értékelte a társadalmi- lag-gazdaságilaq legfejlettebb jugoszláv tagköztársaság el­múlt kétéves szociaista építő- munkájának eredményeit, ele­mezte a hibák és gondok okait, s egyhangúlag elfoga­dott, tömör határozatban rög­zítette, a soron levő legfonto­sabb teendőket. CSERNOBIL: A két éve tör­tént baleset után elkezdett helyreállítási munkák meneté­vel foglalkozik a Pravdában vasárnap megjelent terjedel­mes riport. Leírták, hogy az erőmű második és harmadik blokkja már üzemel. Az első blokkón jelenleg nagytataro­zást végeznek, s valószínűleg a jövő hónapban állítják üzembe. A Pravda tudósítása szerint a pártbizottsáa egyik leautóbbi ülésén súlyosan el­marasztalták az erőmű helyre­állításában részt vevő Kombi­nat nevű ipari egyesülést, amelynek vezérigazgatója, J. Ignatyenko baráti-rokoni ala­pon választja ki ez egyesülés felelős posztokon dolgozó ve­zetőit. MOSZKVA: Befejezte vosár- nap Tbilisziben tett látogatá­sát Georae Shultz amerikai külügyminiszter és elutazott a Szovjetunióból. Shultz—az el­múlt héten kétnapos hivatalos látogatást tett Moszkvában, ahol a szovjet vezetéssel egyeztette a május végén kezdődő szovjet—amerikai csúcstalálkozó programját és tárgyalásokat folytatott a két országot érintő leszerelési és egyéb kérdésekről. MENDOZA: ötösikreknek adott életet szombaton egy 25 éves fiatalasszony az argentí­nai Mendozában. A kicsinye­ket — egy kisfiút és négy kis­lányt — császármetszéssel se­gítették világra a terhesség nyolcadik hónapjában. Súlyuk meglepően nagy: 1030 és 1280 gramm között van, mindany- nyian egészségesek, de egyelő­re inkubátorban tartják őket. LIBANON: Tovább emelke­dett a szombati tripoli pokol­gépes merénylet halálos áldo­zatainak száma, miután a kórházba szállított sebesültek közül vasárnap többen bele­haltak sérüléseikbe. A francia AFP hírügynökséq 66 halott­ról ad hirt. Dr. Szirtes Gábor Született: 1946. március 7-én, Somogy. A szegedi JATE Bölcsésztudományi Kar magyar—orosz szakán, az ELTE tudományos szo­cializmus szakán szerzett diplomát. Elvégezte az SZKP Társadalomtudományi Aka­démiáját. Egyetemi doktor, a politikatudományok kandi­dátusa. 1970 óta párttag. 1970-1975. között a KISZ Baranya Megyei Bizottsá­gának politikai munkatársa, 1975—1980. között a Pollack Mihály Műszaki Főiskola ta­nára, 1983-1985. között az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottsága politikai munka­társa, 1985-től az MSZMP Baranya Megyei Oktatási Igazgatóság tanszékvezető tanára, 1987-től igazgató- helyettes. Nős, két gyerme­ke van. Forgalmirend-változás Pécsett, a Széchenyi téren Hétfőtől forgalmirend változás Pécsett. A Pécsi Közúti Építő Vállalat tegnap befejezte a Széchenyi tér keleti oldalán az útburkolat helyreállítását. Éppen ezért hétfőtől a járműforga­lom a Hunyadi út felé ismét a Nádor előtti keleti útszakaszon haladhat- Lefelé, az állomás irányába a hegyi járatok továbbra is a terelő úton közlekednek, mert hétfőtől a Széchenyi tér nyu­gati oldalán dolgoznak. Az Elefántos tömb előtti építkezést má­jus 2-án kezdik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom