Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-27 / 116. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 1t6. szám 1988. április 27., szerda Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A területi bizottságok tevékenységéről fl Magyar Tudományos Akadémia elnökségi ülése Pécsett Berend T. Iván köszönti az ülés résztvevőit Régiónként szervezik 18 megye tudományos életét 57 szakbizottság, 313 munkabizottság, több mint 7000 szakember Az Akadémia területi bi­zottságai (Pécs, Debrecen, Szeged, Veszprém, Miskolc) fontos missziót töltenek be a tudomány szervezésében, a regionális kutatómunka koor­dinálásában, fiatal és kezdő szakemberek tudományos te­vékenységbe való bevonásá­vá1, az országos kutatói há­lózatba történő bekapcsoló­dással — szögezte le Berend T. Iván, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke teg­nap a Pécsi Akadémiai Bi­zottság székházában megtar­tott akadémiai elnökségi ülé­sen. Az ülés első napirendi pontjaként szerepelt a terü­leti bizottságok tevékenységé­nek áttekintése. Az Akadémiai elnökségének a területi bi­zottsági munka összefogásá­val, irányításával megbízott tagja, Polinszky Károly készí­ttette el a területi bizottsá­gokról szóló írásos összefog­lalót és fűzött szóbeli kiegé­szítést a határozati javasla­tokhoz. A területi bizottságok ré­giónként szervezik és fogják ót tizennyolc megye tudomá­nyos életét. Tavaiy októberéig a területi bizottságok köré­ben ötvenhét szakbizottság és hóromszáztizenhárom mun­kabizottság szerveződött, amelyek munkájában hét­ezernél több szakember vesz részt. A területi bizottságok belefogtak a pályázati rend­szer kiépítésébe, melynek egyik fő célkitűzése, hogy a tudományos kutatómunkába minél több fiatal kapcsolód­jon be. A meghirdetett té­mák általában a régiókat érintő gondok megoldásának tudományos segítését szol­gálják, de szabadon válasz­tott témákkal is lehet pályáz­ni. A Szegedi Akadémiai Bi­zottság középiskolásoknak is hirdet pályázatot. Igen fon­tosnak értékelték a felsőok­tatási intézményekkel és más kutatóhelyekkel való együtt­működést,. és a jövőben még inkább szeretnék erősíteni. Kapcsolatot tartanak — vál­tozó eredményességgel — az MTESZ és a TIT szervezetei­vel. Az MTA és a KISZ KB 1986-ban kötött együttműkö­dési megállapodást. Válla­latokkal, termelő szervekkel leginkább a szakbizottságok keretein belül kooperálnak, és már több eredményes együttműködés született a kö­zös munkából. Nemzetközi rendezvényeket fogadnak, közreműködnek a szervezé­sükben. A területi bizottságokról szóló összefoglaló nagy ér­deklődést keltett az elnökség tagjai között. Tizenegyen szóltak hozzá a különböző pontokhoz és javaslótokhoz. Beck Mihály akadémikus a területi bizottságok kiadvá­nyainak színvonalát nem ta­lálta minden esetben kielégí­tőnek. Pataki Ferenc akadé­mikus ahhoz a felvetéshez fű­zött néhány gondolatot, amely a területi bizottságok és az MTA osztályainak kapcsolatá­Fotó: Läufer László val foglalkozott. Kiemelte en­nek szükségességét, de óva in­tett ennek a kontaktusnak a túlintézménvesített, merev elő­írásokkal szabályozott formái­tól. Tigyi József akadémikus a fiatal kutatók támogatásának fontosságáról szólt. Polinszky Károly válaszait követően Berend T. Iván ösz- szegezte a véleményeket. Né­hány határozati javaslatot ki­egészítettek és elfogadták az elnök által elővezetett új ja­vaslatot, miszerint a területi bizottságok erősítsék tovább regionális szerepüket. A kiegé­szítések után az elnökség tag­jai elfogadták a területi bi­zottságok munkáját taglaló összefoglalót. Ezután vitatták meg a tudományos kapacitás regionális megoldásának elem­zésével, valamint az MTA 19Ö8- as közgyűlésének keretterveze­tével foglalkozó előterjesztése­ket. Új nyugatnémet hadügyminiszter A július elsejével a NATO főtitkárának teen­dőit átvevő Manfred Wor­rier nyugatnémet- hadügy­miniszter megüresedő bon­ni helyére a szintén ke­reszténydemokrata (CDU) dr. Rupert Scholz -profesz- szort, Nyugat-Berlin igaz­ságügyi és szövetségi kér­désekkel foglalkozó szená­torát nevezik ki. Ezt ked­den sajtóértekezleten je­lentette be Helmut Kohl, az NSZK kancellárja, be­mutatva egyben a társasá­gában megjelent hadügy­miniszter-jelöltet. Csehszlovákia Utazási könnyítések Mór januártól kedvezőb­bé tették a tranzitforgal­mat Csehszlovákiában, és az idén, illetve jövőre in­tézkedéseket tesznek a nyugati utazások, valamint a családegyesítés meg­könnyítésére, egyszerűsítik az egyéb humanitárius ügyek kezelését és a vám- gyakorlatot - közölték kedden Prágában a cseh­szlovák kormány szóvivőjé­nek sajtóértekezletén. A tartalomból: Opera - kényszer- helyzetben * (3. oldal) Háztáji (6. oldal) Hegymászók a pécsi JPTE-n (8. oldal) Házigazdák a pécsi közgazdászok •I“ amerikai külügyi tanácskozás A szovjet nagykövetsé­gen tartott közös ebéddel véget értek Párizsban Igor Rogacsov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes és Gaston Sigur amerikai külügyi államtitkár kétna­pos tanácskozásai. A meg­beszélések a regionális vál­sággócokra összpontosul­tak, különös tekintettel a kambodzsai rendezésre. A megnyitó előadást dr. Garamvölgyi Károly tartotta Középpontban a vállalkozás Élénk eszmecsere a magyar és szovjet fiatal közgazdászok I. találkozóján Első ízben rendeznek talál­kozót fiatal szovjet és magyar közgazdászok. A tanácskozás­nak a Magyar Közgazdasági /Társaság Baranya Megyei Szervezete a házigazdája. Hogy ez a találkozó mekkora jelentőségű, mekkora érdeklő­dés kíséri, azt jól jellemzi, bogy a keddi programokat a 15 fős szovjet küldöttség kéré. sére a tervezett tíz óra he­lyett már kilenc órakor elkezd­ték Pécsett, az MSZMP Me­gyei Oktatási Igazgatóságán. A imintegy 40 résztvevőt Geisz Mihály, az MSZMP Ba­Kiváló Vállalat címmel tüntették ki a Szentlőrinci Költségvetési Üzemet. Képünkön Jantner Antal (balról) adja át az elismerő oklevelet Szirtes Antalnak. (Tudósításunk az 5. olda­lon). ranya Megyei Bizottságának titkára köszöntötte, majd Ga­ramvölgyi Károly, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnö- ke mondott megnyitó beszé­det. Elmondta, hogy a talál­kozó aktualitását leginkább a világgazdaság jelenlegi kihí­vása adja meg, amelyre a szocialista országok megfelelő válaszadását az ilyen jellegű szakmai tapasztalatcserék is nagymértékben elősegíthetik. A csaknem egyhetes tanácsko­zás témája: a vállalati-szerve, zeti formák, vállalkozások a magyar és a szovjet gazdaság­ban. Ennek kapcsán az alel- nök elmondta, hogy a szoci­alista társadalom alapján ál­ló vállalkozások kibontako­zásának szervezeti és intéz­ményi feltételeit egészen a ter­melők, a gazdálkodók szintjé­ig meg kell teremteni. Ehhez többek között szükséges az ér­dekeltség kiépítése, az érték­rendek korszerűbb felfogása. Szovjet részről igen rangos küldöttség fejtette ki nézeteit a kibontakozó eszmecserén. D. Sz. Markov, a Szovjet Tu­dományos Akadémia Szocialis­ta Világrendszer Gazdasági Intézetének főmunkatársa a peresztrojka eredményeiről és a továbblépést gátló ténye­zőkről beszélt. Elmondta, hogy mély minőségi változások kö­vetkeztek be az elmúlt három évben a szovjet társadalom és gazdaság valamennyi szférá­jában. Említette a tőkés or­szágokkal történt vegyes vál­lalat-alapításokat, a politikai rendszerben a nem formális egyesületek létrejöttét, a kul­turális életben és a tömegtá- jékozatásban jelentkező pozi­tív változásokat. Utalt rá, hogy néhány évvel ezelőtt még el­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom