Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-11 / 100. szám

1968. április 11., Hétfő Dunántúlt napló 7 Újpesti Dózsa- PMSC 1-0 (0-0) Megyeri út, 5000 néző. V.: Huták. Újpest: Gróf - Szél- pál, Varga, Kovács - Koz­ma, Herédi, Steidl (Szabó, a 80. percben), Kecskés — Schróth (Eszenyi, a szünet­ben), Rostás, Katona. Edző: Göröcs János. PMSC: Bod­nár — Kónya, Torna, Hámori, Brezniczky dr. — Megyeri, Tú­ri (Márton, a 76. percben), Bérczy, Czérna (Lutz, a' szü­netben) — Nagy, Lovász. Ed­ző: Garami József. A 79. percben bal oldali szögletnél későn érkezett a védők gyűrűjében Bodnár és az előtte felbukkanó Rostás labdája Katona fejéről került az üresen maradt kapuba. (1-0). Egész héten o Dózsa elleni bekkelésre készült a PMSC, ami 80 percen át sikerrel is járt. Többsoros vonalú, szer­vezett védekezésükkel hosszú időn át sikerült távol tartani a hazai támadókat — Bodnár kapujától. Amikor már-már ki­lyukadt a vendégek védősán­ca, akkor Bodnár próbálta igazolni, hogy kár volt an­nak idején lemondani róla Újpesten. A legjobb csapat­résznek — a vereség ellené­re is a szilárd hátvédsor bizonyult. Ezt a sort erősítet­ték a középpályások is, és ezek után bizony alig-alig ma­radt erejük és lehetőségük ar­ra, hogy a túlerővel birkózó támadókat segítsék. Bodnár volt a csapat leg­jobbja, védett szinte minden védhetőt, és gólt is csak a mór „megszokott" újpesti fe­jesakció után kapott. A hát­védsorban Torna és Hámori egymást múlták felül, Kónya és Brezniczky váltakozó ered­ményű küzdelmet folytatott a hazai támadókkal. A középpá­lyás sorban Megyeri és Bérczy védőmunkája érdemel emlí­tést, míg a többiek mélyen képességeik alatt játszottak. A Nemcsak a feje(se)kben van a hiba! A budapesti Megyeri úti stadionban Schróth és Czérna harcol a labdáért, április 9-én. MTI-fotó: Németh Ferenc teket képmagnón rögzítő ope­ratőr a hazafelé tartó buszon, a végeredményt ezzel nem tud­ták megsemmisíteni. Annál in­kább nem, mert az már való­ban csak a végeredmény volt. A hozzá vezető okok élőbbről datálódnak. Például onnan, hogy az első negyvenöt perc­ben a pécsiek beletörődtek ab­ba, hogy a lilák tizenhatosá­nak megközelítését - a világ legdemokratikusabb eszközé­vel: játékkal - nem kényszeri- tették ki a belügyiektől... S hogy mennyire indokolat­lan volt a pécsiek kishitűsége? Éppen ők adtak rá csattanós választ, amikor a szünet után két perc alatt is kétszer sakk­matt helyzetet teremtettek Gróf kapuja előtt. Csakhogy hiány­zott belőlük az összpontosítás és a helyzetfelismerés éppúgy, mint a találkozó nagyobb ré­szében. így aztán szinte tör­vényszerű volt, . hogy a hátsó falra nehezedő egyoldalú nyo­mást követően előbb-utóbb hi­bára kényszerítik a védőket a mind nagyobb erővel rohamo­zó hazaiak. Az már a sors iró­niája, hogy az elmúlt években fétissé vált újpesti fejest ezút­tal éppen egy olyan játékos szolgáltatta, akitől azt a leg­kevésbé várták. Sajnálatos, hogy a két és fél évtizedes „hagyomány” - utoljára 1963- ban nyert a Pécs Újpesten — egy be(nem)tervezett fejessel folytatódott, és ez a PMSC vesztét okozta. Csakhogy ezen a találkozón nemcsak a köz­reműködött feje(se)kben volt a hiba, de a szívekben és a lá­bakban is . . . Kapu László hazaiaknál Varga, Kozma, Ros­tás és Katona volt a legjobb. Göröcs János: — A mér­kőzés folyamán 70 percig mi támadtunk, jobban is játszot­tunk, véleményem szerint meg­érdemelten nyertünk.' Garami József: — Az Új­pest a „hagyományos" fejes­góllal megérdemelten nyert. További szombati eredmények Siófoki Bányász—Bp. Hon­véd 0-0. Siófok, 6000 néző. V.: Hartmann. Ferencváros—Haladás 1-0 (1-0). üllői út, 18 ezer néző. V.: Makó. G.: Dukon. Videoton—Vasas 0-0. Szé­kesfehérvár, 8000 néző. V.: Nagy L. Zalaegerszegi TE—Békéscsa­ba 0-0. Zalaegerszeg, 3800 néző. V.: Fekete. így láttam! Az Újpesti Dózsa-PMSC mérkőzésen a pécsi játékosok teljesítményét Zsiday István, a Népsport tudósítója értékelte: Bocfnár 5 - Kónya 5, Torna 6, Hámori 6, Brezniczky 5 - Me­gyeri 5, Túri 5, Bérczy 5, Czér­na 4 — Nagy 4, Lovász 4, és a csereként beállt Lutz 5. Vasárnap játszották Tatabánya—Rába ETO 3-1 0-1). Tatabánya, 10 000 néző. V.: Kovács I. L. Gólszerzők: Kiprich (20. p., 11-esből), Zircher (50. p.), Plotár (78. p.), illetve Rubold (19. p.). Hatvan percig ■ nagyszerű, élvezetes és küzdelmes, jó játékot láthatott a szépszámú közönség. Különösen az első félidőben mindkét csapat for­más támadásokat vezetett, Csapó kényszerű kiválása azonban visszavetette a hazai­ak csapatjátékát. Lényegesen több gólhelyzetet teremtve a hazai együttes, akár nagyobb különbségű győzelmet is elér­hetett volna. Vác—Kaposvár 2-1 (0-0). Vác, 7000 néző. V.: Varga S. Gólszerzők: Mózner (82. p.), Balog (87. p.), illetve Riczu (79. p.) MTK VM—Debrecen (0-0). 1-0 Hungária krt., 4000 néző. V.: Roxin. Gólszerző: Talapa (90. p). Csere: Pölöskei helett Ara­tó, kékesi helyett Talapa (mindkettő 64. p.), illetve Ba­logh helyett Duró (46. p.), Vancsa helyett Steigerwald (70. p.) Sárga lap: Szűcs (41. p.). A vasárnap lejátsiott három mér- közes sokat alakított a labdarúgó NB I. tabelláján: a Rábát verő Ta­tabánya feljött a 3. helyre, s javí­tott helyzetén a másik két győztes, az MTK-VM és a Vác is. AZ NB 1. ALLASA 1. Bp. Honvéd 21 11 6 4 29-16 28 2. Ü. Dózsa 21 10 7 4 37-21 27 3. Tatabánya 21 9 8 4 46-25 26 4. Rába ETO 21 11 4 6 32-27 26 5. Haladás 21 8 9 4 29-21 25 6. MTK-VM 21 11 3 7 39-35 25 7. PMSC 21 9 6 6 24-19 24 8. Vasas 21 6 9 6 24-25 21 9. Ferencváros 21 6 8 7 29-27 20 10. Váci Izzó 21 6 7 6 23-23 19 11. Zalaegerszeg 21 6 7 8 21-24 19 12. Siófok 21 7 5 9 27-32 19 13. Békéscsaba 21 4 10 7 18-32 18 14. Videoton 21 3 10 8 19-24 16 15. Debrecen 21 4 6 11 22-37 14 16. Rákóczi FC 21 2 5 14 17-48 9 Számítógéppel a milliókért Totókönyvet ír egy pécsi szak­középiskolás Olcsóbb az eddigi totókulcsoknál Úgy három hete jelent meg lapunkban az a hirdetés, mely valószínűleg nem csak a szen­vedélyes totózók figyelmét kel­tette fel, hanem azokét is, akik csak felületesen futották ót a néhány sort. Egy pécsi hölgy ajánlott meglepően ol­csó és viszonylag nagy nyeré­si lehetőséget biztosító totó­kulcsokat. — Valójában Gábor fiam az ötlet gazdája — mondja Fehér Altiláné. - Én csak azért ad­tom a nevemet a dologhoz, mért az apja eleinte nem akarta megengedni, hogy köz­zétegye a variációkat. Gon­doltuk, ha én is „beszállok” a dologba, kevésbé lesz mérges. — Tényleg elleneztem, főleg mert nem láttam biztosítottnak a befektetett pénz megtérülé­sét — veszi ót a szót a 17 éves fiú édesapja. — Most vi­szont kezdem belátni, hogy nem volt igazam. A srác, aki az egészet ki­találta, harmadikos szakközép- iskolás, a Pollack tanulója. Mint mondja, három éve kez­dett el számítógéppel foglal­kozni, s azóta szerkeszt totó­kulcsokat is. — Mielőtt megkaptam a Commodore-t, már olvasgat­tam a totósok „bibliáit” — kapcsolódik be a beszélgetés­be Fehér Gábor. — Elkezd­tem törni a fejem, s rájöttem, hogy a már meglévő kul­csok árainál olcsóbban is ki lehet hozni egy-egy variációt. Szerkesztettem néhány progra­mot, ami azt bizonyította, he­lyesen gondolkozom. Mára több tízezer kulcsom van, s többségük 10—30 százalékkal olcsóbb (s emellett hasonló feltételeket biztosít) mint a közkézen forgó totós könyvek variációi. Persze Gábor eleinte játék- programokat szerkesztett. s csak ezután kezdett el a lab­darúgással is foglalkozni. Ál­lítása szerint előbb elkészítet­te azt a programot, amit az MLSZ használ, mint azt a szö­vetség alkalmazni kezdte. Ha előbb gondol az értékesítésre, talán ma nem a valutáért vá­sárolt programot használják a Népköztársaság . úton, hanem az övét. Gábor eddig 12 találatig jutott, pechjére azon a héten elég keveset fizetett a totó. A kulcsait használóknak bizo­nyára több szerencséjük lesz, hiszen akik eddig látták a va­riációkat, mind elcsodálkoz­tak, mondván, így tényleg könnyű nyerni. Iqaz, közülük még senki nem jelentkezett te­litalálat hírével . . . Pedig ab­ból még Gábornak is haszna lenne, hisz’ egyik kuncsaftja azzal búcsúzott tőle: „Ha nye­rek, a pénz tíz százalékát megkapják tőlem." Fehér Gábor egyébként ajánlatot kapott a Médiától is. Az egyezség szerint nem­sokára könyv alakjában is megjelennek a „milliókat biz­tosító” variációk. Pauska Zsolt A GÓLLOVÖUSTA ÉLCSOPORTJA 13 gólos: Melis (DMVSC). 13 gólos: Szeiberl (MTK-VM), Plo­tár (Tatabánya). 10 gólos: Kovács K. (Bp. Honvéd), Rostás (Ú. Dózsa). Jóllehet nehezen elképzelhe­tő a hasonlítás, mégis meg­kockáztatom: a labdarúgó NB I. szombati fordulójában leját­szott találkozókon honi labda- kergetőinek sikerült alul­múlni önmagukat. Azt az alig meghatározható szintet, amely vonalának meghúzását többen több helyen vitatták, vitatják. Alapos kutatómunkát igényel­ne — ha egyáltalán megéri, vagy bármi haszon származik belőle —, hogy megtudjuk: mi­kor fordult elő labdarúgásunk élvonalában az a lehetetlen eset, amikor tíz együttes mind­össze két gólra volt képes. És milyen két gólra? Bátran állí­tom: azok jártak rosszabbul, akik mindkettőt látták. Az új­pestit, és a televízió „jóvoltá­ból” a ferencvárosit is. Kérem - már megbocsássanak az ille­tékesek - ez csőd! Az újpesti találkozón kívül lejátszott másik négy mérkőzés értékelése szerencsére mások gondja-baja, ám a Dózsa- PMSC összecsapás mérlegelése a mi tortúránk. Amit a hazai élvonalhoz tartozó — legalább­is a tabella alapján - két gárda labdarúgás ürügyén az újpesti stadionban szombaton fél öt és fél hat között elköve­tett, azt mindennek lehet ne­vezni, csak annak nem, amiért ötezer ember oda kiutazott, pénzt adott és próbára tette érrendszerfalának teherbíró képességét. Kérdés: mint vala­mi országos járvány, egyszerre érte utol a baj mind a tíz csa­patunkat, vagy csak véletlen, hogy a betegség tünetei — amelyek az utóbbi hetekben egyre többször, egyre több he­lyen jelentkeztek — most vélet­lenül azonos időben találko­zott? Az újpesti mérkőzés szüneté­ben hangzott el a lelátón: „Fo­cinkat nem egy báró, nem. két király, de három herceg és négy császár sem tudná föl­támasztani!" Ezek után nerá volt meglepő, amikor a közön­ség nagyobb része a mérkőzést megelőző gyermekfoci fősze­replőit követelte vissza a gyep­re. A stadionban ugyanis a „rangadót" megelőzően ren­dezték meg a Belügyminiszté­rium védnökségében lebonyo­lított Kölyökfoci '88 gyermek­tornát, amelyben négy állami nevelőotthon, valamint a Bel­ügyminisztérium két szabad­idős táborának hat-tíz éves srácaiból összeállított csapotok tornájának döntőjét játszották nagy közönségsiker közepette. Nem volt indokolatlan a mérkőzést követően a pécsi csapat vezetőedzőjének, Gara­mi Józsefnek az elkeseredése. Nem lehetett véletlen, annál inkább nem, mert a fiúk egy héten át készültek annak ki­védésére, ami az előző évek­ben megtörtént, s ami hiába­valóvá téve minden erőfeszí-' tést, .ismét bekövetkezett, és is­mét a piros-feketék vesztét okozta. Hiába pörgette vissza a mérkőzés inkriminált pillana­tait vagy félszázszor a történ­Ofabb magyar női ivílggba|nokok A bdapesti 6. Taekwan-do Mónika 12 induló közül, négy világbajnokság záró, vasárna- deszkát törve világbajnoki ci- pi versenynapján a törés női met szerzett, ugyanígy arany­oldalsó rúgással végrehajtott érmes lett a női csapat erő- kategóriájában Papirovnyik törésben. Kézilabda (Munkatársunk teletonjelentés'e) NB I. férfimérkőzés, Buda­pest, 300 néző. V.: Dzsippof, Kiss. PMSC: Tóth - Kovács I. (1), Horváth, Kakas (4), Hang (1), Füzesi (6), Kunos (3). Cse­le: Gerdesics (kapus), Kovács J. (6), Gelb, Vörös (1). Edző: Koleszór György, Harmat Ta­más. Feltűnően idegesen készü­lődtek a piros-feketék az egy­kori sokszoros magyar bajnok ellen. Koleszór György edző ezt mondta, csak akkor van esélyük a Honvéd otthonában is sikerre, ha nem olyan felfo­gásban játszanak, mint a PMSC-labdarúgók szombaton az Ú. Dózsa ellen. Ök ugyan­is úgy léptek pályára, hogy eleve feladták a győzelem re­ményét. Nos, á kézilabdázók másként kezdtek, mór a 3. perc­ben 2-0-ra vezettek. Mezőny­ben ügyesen adogattak, kór, hogy a befejezéseket néha el­Pécsi bravúr a fővárosban Pécsi MSC—Honvéd 22-21 (11-9) rontották, de a Honvéd erejé­ből így is csak az egyenlítésök­re tellett. A 15. percben 5-5 volt az állás, majd a 18. perc­ben egy látványos Füzesi-gól­lal 7-6-ra vezettek a vendégek. A 20. percben újabb Honvéd egyenlítés következett, majd a játékvezetők 2 percre kiállí­tották Hangot. A piros-feke­téknek sikerült gól nélkül meg­úszni ezt az időszakot, majd Hang visszaállása után veze­tést szereztek. Ezután Kovács J. remek gólja következett, és így a' 28. percben 3 góllal ve­zetett a Pécs (11-8). A hajrá­ban Kunos jutott a kiállítás sorsára, és a Honvédnak si­került szépítenie. A második játékrész Hon­véd-góllal indult, de az ellen- támadásnál Füzesi olyan erő­vel lőtt hnnv n Inhdn n kn­pust is bevitte a hálóba. Ezt követően Kakas nagy szólója után ért el újabb találatot a piros-fekete gárda, és ismét 3 gól volt az előnyük (13-10). Ebben az időszakban úgy tűnt, nem lehet különösebb baj, a PMSC biztosan nyeri a talál­kozót, Ám nagyot fordult a kocka! A pécsiek elfáradtak, a cserejátékosok sem tudtak új színt vinni, a játékba, fel­tűnően sok volt a pontatlan­ság, s ezt a Honvéd ki is használta. A 44. percben elő­ször vezettek a házigazdák, majd néhány perccel később már 4 gól volt az előnyük (15-19). A nézőtéren ülők kö­zül senki sem fogadott volna a Pécs győzelmére, de szeren­csére a pályán lévő játékosok nem így gondolkodtak. A pi­ros-feketék rendezték soraikat, és átvészelve a holtpontot, is­mét játékba lendültek, mi több, ledolgozták 4 gólos hát­rányukat. Másfél perccel a befejezés előtt, 21-21-es állás­nál, büntetőhöz jutott a Hon­véd, Kovács L. 7 méteresét azonban Tóth hárította. Az el­lentámadás végén Kakas ta­lált a házigazdák kapujába, és ez a gól egyben a győ­zelmet is jelentette. A találkozó jelentős részé­ben jobban játszott a PMSC, végül is megérdemelten győ­zött. Külön dicséret érdemli azért is a piros-feketéket, mert a kritikus pillanatokban nem vesztették el a fejüket és ké­pesek voltak kedvezőtlen ál­lásból fordítani. A PMSC leg­jobbjai Tóth, Füzesi és Kovács J. voltak. A Honvéd legered­ményesebb játékosai: Rudolf (4), Szabó I. (3), Lehel (3). L. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom