Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-11 / 100. szám

1988. április 11., hétfő Dunántúli napló Hajdani friss pörköltkávé-illatok... Mindennapi koffeinünk Hetente 35-40 vagon kávé indul úfjára a COMPACK-fóI Gyerekkori nosztalgiákat éb­reszt bennem a pörkölödő ká­vé illata. Ám évtizedek óta nem lehet részem benne; Ma­gyarországon nyers, vagyis „zöld kávé" nincs forgalom­ban. A szemes kávét modern üzemekben pörkölik ma már. Nem tagadom, ez a régóta hiányzó illat és a kávépörkölés mai mikéntje csábított ki Rá­kospalota legszélére, a COM- PACK Vállalat hatalmas, mo­dern gyártelepére. Dr. Kovács Beáta gyárigaz­gató röviden elmondta a leg­fontosabbakat: a COMPÁCK három gyártelepe közül ez a legújabb és a legnagyobb (a negyedik Záhonyban épül). Itt, Rákospalotón a kávé mellett teákat és különböző fűszerfélé­ket állítanak , elő, csomagol­nak és forgalmaznak. Kávét Magyarországon egyéb­ként mindössze két vállalat „állít elő”; a behozott (éven: te mintegy 33—35 000 tonna) nyers kávé 60 százalékát a COMPACK, 40 százalékát a Magyar Édesipar hozza forga­lomba. A COMPACK-nál ez évente mintegy 13 és fél ezer tonna (Omnia, Rio, Karaván) szemes kávét; 8 és fél ezer tonna kávékeveréket és 600 fonónál is több valódi instant, azaz porított kávé forgalmazá­sát jelenti. Tavaly üzembe helyeztek itt egy vámáruraktárt, így teljesen bezárul a kör. Vagyis: elindul a nyers kávé a tengeren túl­ról. Kamionokba rakják Ham­burgban, s itt, a telepen már a nyersáruraktárba kerül be. Ahonnan elkezdődik az útja — hozzánk, a fogyasztókhoz. A külső raktárból a tisztitó előterében áll feltornyozva trópusi anyagokból szellősre szőtt zsákokban a nyers kávé. Transzmisszión feljut a zsák o tisztítógépbe, onnan a nyers- kóvétároló silórendszerbe. In­nen már a kávé valamennyi technológiai folyamata (keve­rés, adagolás, pörkölés, hűtés, szállítás) egy külön teremben, a hatalmas, hosszú, számító- gépes vezérlőasztalon beprog­ramozott rendszer részeként, emberi kéz érintése nélkül jut el a csomagológépekhez. Még­pedig : Vegyük a szemes kávé fo­lyamatát. A laboratóriumban 2—3 hónapra előre (várható szükségletek szerint) elkészítik a pörkölendő kávéfélék recep- túrájót. Az Omniát az ,,ara­bica" típusú kávéfélék közül, 4—5-f éléből keverik. Ezek együtt adják meg a legked­veltebb és legjobb hazai mi­nőségű Omnia-kávé finomabb ízhatását és aromáját. A Ka­raván és a Sió nyersebb, mar­kánsabb ízeket tartalmazó nyerskávéanyogát az ún. „ro- buszta" típusú kávékból (1-3- féléből) keverik. A kevetékreceptúrát beprog­ramozzák a pörkölőgépekbe. Vagyis a silókból — automata mérlegeken át — összeáll és bekerül egy-egy pörkölési cdag (280 kg) a 10 hatalmas gép valamelyikébe. Egy ciklus­ban kb. 12 percig pörkölődik a keverék, majd a henger ala­kú pörkölőbői lecsorog a hűtő­dobba. Ez is teljesen zárt. Egyetlen szem kávét se lát­ni ... A friss kávé a pörkölő zárt rendszeréből vákuumos szállí­tással jut el egy újabb sitó- rendszerbe. Itt tárolják, amíg a programozás szerint el nem indul a csomagolóba, ahol automata gépek fejezik be a teljes folyamatot. Vagyis a he­tente 20-30 vagon szemes ká­vé és a mintegy 15—20 vagon ismert kávékeverék-félék 49% valódi és 51% pótkávé) „ki­szerelését”. Egyébként a kávé illatát el­vezetik hatalmas kéményeken ál a légtérbe . . . (Ilyen meny- nyiségben, a töménysége miatt nem is lehetne kibírni.) Hu olyan o széljárás, a jó újpes­tiek nagyokat szippanthatnak „potyán" a COMPACK pörkö- lőjéből - kilométerekkel odébb .. . Friss pörköltkávéillatot így kis hazánkban ma már csak itt lehet beszippantani, oly­kor .. . Nagyszüleink pörkölője muzeális tárgy lett. W. E. Budapesten egy de múlua hat helyett hét „Gyarapodó telefonszámok" ÁfálliTják a telefonközpontokat Pécsett 1995 körül várható a hatjegyű telefonszám Budapesten emberemléke­zet óta hatjegyűek a telefon- számok, s vidéken is egyre in­kább az ötjegyűek az uralko­dók. Néhány kisebb települé­sen ugyan az egy számjegy is elegendő, a kettő vagy a három pedig már „rangot” jelenthet a telefonozásban. Most egy csendes forrada­lom készül szakítani a hagyo­mánnyal: a fővárosban meg­kezdték az átállást a hét számjegyre, s a jövő év má­sodik negyedétől kezdve egy- gyel - szó szerint eggyel, hi­szen a jelenlegi budapesti te- lefonszámok elé egy egyes kerül -, tehát eggyel hosz- szabbak lesznek a fővárosi te­lefonszámok. Hogyan hat ez a vidék tele­fonozására? Kérdésünkre a Pécsi Postaigazgatóságon Rei­ner Ágoston távközlési osz­tályvezetőtől és Brix Károly fő­központi ügyintézőtől kaptunk választ. A leglényegesebb informá­ció: a budapesti számjegynö­vekedés nem jelent egyúttal állomásszám-bővülést, csupán egy későbbi fejlesztés lehető­ségét teremtik meg. A fővá­rosban ugyanis már most erő­sen korlátozott a távbeszélő­hálózat számmezeje, ami a laikus hiedelemmel ellentétben nem jelent egyértelműen egy­millió állomást. Ugyanígy több vidéki telefonközpont területén is érlelődik a hat számjegyre áttérésnek a szükségessége. Miskolc már el is jutott ide, az áttérést egyelőre a tele­fonközpont bővítési lehetőségé­nek pillanatnyi hiánya akadó, lyozza. De mint megtudtuk, terv szerint a 90-es években megkezdődik az átállás vidé­ken is, ami Pécsett 1995 körül várható. De ez még odébb van, egyelőre a budapesti hat számjegy az érdekes. És en­nek kapcsán természetesen a távhívás. Nos, ebben gya­korlatilag semmi sem változik azon kívül, hogy aki budapesti számot kíván majd hívni, an­nak eggyel többet kell tár­csáznia, a városok között min­den marad változatlanul — egyelőre. Az átállásra különben már folynak az előkészületek vi­déken is. A Pécsi Postaigaz­gatóság területén eddig a za­laegerszegi és a nagykanizsai telefonközpont szükséges át­állítása történt meg, s folya­matosan megy a többinek az átállítása is. Ez — a tervek sze­rint - az év harmadik ne­gyedéig befejeződik, hogy utána elegendő idő maradjon az egész rendszer szükséges ellenőrzésére — a budapesti átállásnak nemcsak a főváros­ban, hanem az egész ország­ban zökkenőmentesnek kell lennie. Érdekelt az is, Hogy most a fővárosi hét számjegy, majd utána a vidéki hat meddig tudja kiszolgálni az országot, vagyis mikor kell esetleg to­vábblépni a nyolc, illetve a hét számjegy felé. Nos, erre — a mai ismeretek szerint — soha nem lesz szükség. A kü­szöbönálló változás időtlen időkig kiszolgálja az orszá­got. H. I. Nagyszabású rendezés várható a 48-as tér környékén Megépül Pécs harmadik felüljárója Tehermentesítik a 6-os utat Autóbusz-decentrum a Balokánynál Pécs általános rendezési ter­vével összhangban nagyszabá­sú változások várhatók az el­következendő években a Ba- lokóny nyugati részén és a kisóllomás környékén. A terü­let átépítésének tanulmányter­vét az UVATERV bevonásával a Dél-dunántúli Tervező Válla­lat az év végéig készíti el. Ez tartalmazza a város harmadik felüljárójának, a balokányi au- tóbusz-decentrumnak a létre­hozását, az úgynevezet Keleti érintő útnak a területre való csatlakozását, “illetve a 6-os számú főközlekedési útvonal kisegítő nyomvonalának a megépítését. A legsürgetőbb feladat a 6-os út, 48-as tér, Rózsa Fe­renc út-Szalai András út kö­zötti szakaszának tehermente­sítése. Közismert, hogy ennek az útszakasznak a forgalma olyan nagy, hogy csúcsidőben szinte megbénul a közúti köz­lekedés. Ezért a tervek szerint a programba a kisegítő út a 6-os úttól délre a már meg­levő Somogyi Béla, Bacsó Bé­la utcák nyomvonalán - ter­mészetesen némi korrekcióval- halad, s a 48-as tér környé­kén csatlakozik a Zsolnay Vil­mos úthoz. Az építés költsége­it a Közlekedési Minisztérium fedezi, a városi tartócs a te­rület előkészítését vállalta: hét lakást bontanak el. Az elkép­zelések szerint az út építése jövőre kezdődik. A Keleti érintő út nyomvo­nala az Irányi Dániel téren már kezd kibontakozni, ám ennek az útnak az építése — erre minden bizonnyal csak a kilencvenes években kerül sor- déli irányba folytatódik. Az út az Ágoston tértől kiin­dulva, átszeli az Ady Endre utcát, a Kossuth Lajos utcát, a Zsolnay Vilmos utat, az Uni­versitas utcát, a Sport utcát- itt épül majd a harmadik felüljáró —, a Déli ipari utat, a Kanizsai Dorottya utcát Lvov-Kertvárosnál a Sarohin tábornok úthoz csatlakozik. Akadtak, akik korábban úgy vélték, hogy Pécs északi és déli részét összekötő két felül­járó — a Tüzér, utcai és Bol­gár Néphadsereg úti — hosz- szú távon biztosítja a város­részek közötti zavartalan köz­úti forgalmat. Az élet túlha­ladta ezt a véleményt. A jár­műforgalom dinamikus növe­kedése, a déli városrész ter­jeszkedése már most szüksé­gessé tenne egy harmadik fe­lüljárót. így manapság már nem kérdés, hogy kell-e vagy sem. A város anyagi helyzete nem teszi lehetővé a gyors megvalósítást, de az elképze­lések szerint a kivitelezés el­kezdődik a Vili. ötéves terv­ciklusban. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez a beruhá­zás kapcsolódik a környék ál­talános rendezéséhez, tehát nem csupán arról van szó, hogy felüljárót kell építeni. Ugyanis a városnak ezen a ré­szén egy olyan közlekedési csomópont létesül, mely már a kétezres évek elvárásainak is meg kell hogy feleljen. így például ebbe a csomópontba csatlakozik majd a 6-os út te­hermentesítő szakasza, ezen halad keresztül a Keleti érin­tő út, ennek közelében léte­sül a Pannon Volán helyi au­tóbuszállomása. S nem csu­pán a járműforgalomra kell gondolni, hanem a biztonsá­gos gyalogos közlekedésre is: ennek érdekében a Zsolnay Vilmos út alatt gyalogos aluljáró létesítésével számol­nak a tervezők. Ennek a „tervcsomagnak" a része a jelenlegi 6-os út további te­hermentesítése. A szakembe­rék által az elkerülő szakasz második ütemének nevezett programban megvalósuló út ettől a leendő csomóponttól folytatódik, s ugyancsak a 6- os úttól délre húzódik majd, s Gyárvórosnál kapcsolódik a Fürst Sándor utcához. E nagy beruházások lehe­tővé teszik, hogy a következő évszázad forgalmi igényeinek megfeleljen a város eme ré­sze. A megvalósításra szükség von! Roszprim Nándor Gábriel a Mecseken Az autós hegyiverseny rajthelye szinte tálcán kínálja a lehetőséget a reklámfeliratok elhelyezéséhez Autóversenyt vásárolt az Állami Biztosító Egyre gyakrabban találko­zunk a támogatók, sponzorok szerepével a különböző rendez­vények megtervezésénél. Hazai viszonylatban mégis újdonság­nak számít egy-egy esemény „megvétele”, mint amiként az Állami Biztosító tette a Pé­csett megtartandó április 30-i 26. Mecsek-Pannon autós he­gyiverseny esetében. Az autó­verseny így az idén először Állami Biztositó Kupa néven szerepel, a versenykiírás füze­tének borítóján az ÁB emblé­mája és új színei, a barna, a sárga, a piros is jelzik, hogy. a biztosító a verseny fő „tulaj­donosa". Jó reklámra mindig szükség van, főleg amikor konkurens cégekkel is fel kell venni a ver­senyt. Katona Győr Zoltán az Állami Biztosító Baranya Me­gyei Igazgatóságának üzleti osztályvezetője sorolja, hol mindenütt szerepel majd az Ál­lami Biztosító felirat a hegyi­verseny napján. A rajtnál és a célnál ÁB transzparensek függ­nek, a verseny útvonalánál annyi táblát helyezhetnek el, amennyit csak jónak tartanak. Közölnek reklámot a műsorfü­zetben, ÁB matrica díszeleg az autókon, a gépátvételnél és 'a díjkiosztásnál ÁB-sapkókat és ruhára kitűzhető AB-emblémá- kat viselnek a versenyzők, és a győzteseknek ÁB Kupát nyúj­tanak áj. Egyszóval ÁB és Gáb­riel minden mennyiségben. A reklámoktól természetesen azt várja az Állami Biztosító, hogy még több ügyfele lesz a jövő­ben, mint jelenleg. A reklámot csak hosszútávra érdemes tervezni és nem vár­ható az azonnali hatás. Akár tíz év is lehet a „megtérülési idő". Sokak számára talán ke­vésbé kézzel fogható a reklám üzleti haszonnal kecsegtető ha­tása, mérése, de mint külföldi példák és a reklámpszichológia kutatásai is igazolják, a rek­lámra való befektetés előbb- utóbb megtérül. Nem szabad sajnálni — az ésszerűség ha­tárán belül — a reklámra for­dított összeget, nem szabad, mondjuk bérre kiadni ma; mert aki ma megeszi a holnapot, mire számíthat a későbbiek­ben? A sponzorság pedig a hasz­nos reklám formája és jól jár a támogatott esemény is, hi­szen megrendezéséhez biztosí­tott az anyagi háttér. Az Álla­mi Biztosítónak megtetszett az új lehetőség és a júniusi MAGÉV—MECSEK Kupa kerék­páros verseny egyik támogató­jaként is szerepel majd. — A támogatásra fordított összegek nemcsak a megyei igazgatóság pénzeiből, hanem a központ tartalékaiból szár­maznak, de a megyei igazga­tóságok tehetnek javaslatokat, szerintük mire érdemes költe­kezni — mondja Katona Győr Zoltán, és hozzáteszi: termé­szetesen kötelessége a válla­latnak, hogy nyújtani is tudja mindazt, amit reklámoz. A tö­kéletes kiszolgálásra, a minő­ségi biztosításra törekednek. Új biztosítási módozatokon gondolkodnak, hogy megfelel­jenek oz elvárásoknak és a maguk elé tűzött céloknak. B. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom