Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-09 / 98. szám

Of Hazak kerülnek a mohácsi Dana-partra Bérlakások sorházakban Mohácson 1988-ban várha­tóan mindenkit első lakáshoz tudnak juttatni, aki 1987. ok­tóber 31-ig beadta a lakás­igénylési kérelmét és lega­lább egy gyerméke van. Je­lenleg 347 igénylőt tartanak nyilván, közülük csaknem hat­vannak nincs még lakása. A VII. ötéves tervben terve­zett hatvan tanácsi bérlakás­ból harminc épül meg. Tizen­kilencet már átadtak, és a tervek szerint ez év novembe­rében elkészül a többi tizen­egy is a város déli részén, a Káposztáskert utcában. Az egyszintes sorházjellegű szo­ciális bérlakások egy és több szobásak, egyedi fűtésesek. Évente átlagosan ötven bér­lakást adnak vissza a tanács­nak a bérlők. 1988. január elsejétől a lakáshasználatbo- vételi díjat a hatszorosára emelték fel a város egész te­rületén. A visszaadott lakások bérlői vásárolnak, vagy épí­tenek házat, lakást. Akad évente néhány idősebb em­ber is, aki kisebbre szeretné elcserélni régi lakását. Eb­ben az esetben is kifizeti a tanács a két használatbavé­teli díj közötti különbözetet, de ilyenkor csak a díj kétsze­resét. 1988-ban 113 OTP-s lakás épül fel. Ebből huszonhármat a belvárosban, a Korona szállodával szemben lévő te­rületen adnak át várhatóan az év első felében. A több­szintes épületben a lakások nagysága változó az egyszo­bástól a kétszintes tetőtérbe- építéses 3 és fél szobásig. A Felszabadulás lakótelepen kilencven lakás készül el az év második felében, ezek leg­nagyobb része két és fél szo­bás lesz. Az OTP által épí­tett lakások mind összkomfor­tosak. A város déli részén családi ház építésére alkalmas köz­művesített telkeket alakítot­tak ki. Elkészült az ivóvízhá­lózat, a villanyvezeték, az út és a járda. A hetvenhat telken tetőtér-beépítéses csa^. Iád i házak építhetők. Har­mincegyet közülük már ér­tékesített a tanács. A terü­letek általában 700 négyzet- méteresek. Gondot jelent az egyedül­állók lakáshoz juttatása. Eb­ben az ötéves tervben OTP-s garzonlakások nem épülnek. Csak a már meglévő és visz- szaadott lakásokat tudják is­mét kiutalni részükre. A gar­zonházból azonban évente négyen-öten költöznek ki. Az idősebb egyedülállók meg szívesebben választják az egy vagy másfél szobás laká­sokat. A fiatal házasok, a gyer­meküket egyedül nevelők, va­lamint a többgyermekes csa­ládok első lakáshoz jutását a tanács visszatérítendő kamat­mentes hitellel és vissza nem térítendő kölcsönnel támogat­ja. Mind a két formában igényelhető kölcsön összege 40—120 000 forintig terjed­het. Indokolt esetben mind a két hitelfajtát igénybe vehetik az otthonteremtők. A következő években is folytatódik Mohácson a Du- na-parton a családi házas rész szanálása. Erre a terü­letre az OTP többszintes há­zakat épít. A negyven lakást várhatóan az 1990-es évek elején adják át. Sz. K. Lakóhazak Lakóépületek vályogból... A baranyai tudományos hetek alkalmából a mohácsi MTESZ-klubban erről tartott diavetitéses előadást Jankovics Tibor (Keszthely, Forma Kisszövetkezet), majd a résztvevők között szabadon folyt az ötletbörze, az elképzelések megvitatása, s a már eddig megvalósult dolgok tapasztalatainak kicserélése. Az előadó és az e témában már valamit is felmutató építészek valamennyien fiatalok - és lelkesek. Jankovics Tibor öt éve fog­lalkozik egyre mélyrehatóbban e témával. Hogyan kezdte? Egy jóbarátja kért tőle segít­séget: egy éven belül állnia kell az új házának, de na­gyon kevés a pénze.- A legfontosabb volt el- - dönteni, hogy milyen anyag­ból építsük fel, hisz az építő­anyag-árak egyre nőttek. Rá­beszéltem, próbáljuk meg földből, hisz ez mindenütt megtalálható, és ha az meg­felel e célra, akkor kijön a pénzéből. Beleegyezett. Sze­rencsére találtunk egy vályog- építésben járatos öreget és si­került megfelelő technológiát is kialakítanunk. Áll a ház 2a- laszentgróton, jól néz ki, és ami a fő, olcsó és nagyon jól érzik benne magukat — össze­gez. Büszke az első házára. Felfedezte azt a vályogot, amit már majd elfelejtettünk. A döngölt falú ház után már épül a következő vályogtéglá­val, és már két újabbat is ter­vez. Szabó István, a rákóczifalvi Rákóczi Tsz-től bemutatta „sa­ját" vályogtégláját. Emelget­tük, méricskéltük az általa gyártott 25X14XJ2-es vályog­téglát és a beszerzési áráról érdeklődve megtudhattuk, hogy tavaly elvitték volna 3,50 fo­rintért is darabját. A kiskőrösi Ma/or József által tervezett if­júsági lakóegyüttes folyamato­san épül, és a 27 kétszintes lakásból 14 készült vályogból. Már mindegyikben laknak és elégedettek — mondja. Hol vannak már a hajdani vályogvetők? Az országban mind többen foglalkoznak a föld- és vá­lyogépítéssel. A szakirodalmat bújva, a még élő hajdani „vólyogosok" tapasztalatait kifagaatva igyekeznek kiala­kítani a vályogos-technológiát. A pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán a. „szakmai­lag beoltott” hallgatók tudo­mányos diákköri dolgozatokat készítenek a (öld-, vályog­építés témában. „Milyen kár, hogy a konkrét támogatás és megrendelő hiányában fel­hagytak az e témájú kutatá­sokkal. Megállt a tudomány, hisz nincs rá pénz" —jegyez­te meg az egyik résztvevő. Az utóbbi öt évben szerte a világban mind több tekinté­lyes szakember hallatja sza­vát szakcikkben vagy szak­könyvben a vályogról. (Csak németül több mint 250, bio­építészettel foglalkozó könyv jelent meg.) Újként fedezzük fel a régit? Vagy a régi, jól beváltat újít­juk meg? A Bólyi Költségvetési üzem­nél Huba Gyula igazgatót már négy éve foglalkoztatja a vályog, téglaként, illetve dön­gölt falként. — Akkor piacképes a vályog a térségben, ha' van biztos szakmai - építészeti, gyártói és kivitelezői — háttér mögötte. A PMMF kezdett ezzel a té­mával intenzíven foglalkozni, és mi is léptünk . . . Keresik a lehetőségét, ho­gyan tudnák segíteni új, ol­csó anyagokkal az építkező­ket. A gyöngybetonos építke­zést is ők honosították meg Baranyában. A vályogban fan­táziát látva először NSZK partnerrel vették fel a kapcso­latot komplex földépítési rend­szer átvételére, de megakad­tak. Egy francia földtégla- gyártó gép beszerzése ügyé­ben is tárgyaltak, de az szá­mukra megfizethetetlen. Ez év január közepén elkezdték ké­szíteni a saját, automata vá­lyogtégla-készítő berendezésü­ket. — Miért vágtak bele? — Meri még drágább lett az égetett tégla. A piackuta­tás elején tartunk, így több­nyire csak érezzük, mintsem, ■hogy bizonyítani is tudnánk: lesz kereslete a vályogtéglá­nak. Még kialakulatlan, bi­zonytalan minden. Meg kell birkóznunk egy csomó előíté­lettel, az ügy mellé kell állí­tanunk a szakembereket és az építkezőket. . . A költségvetési üzem duna- szekcsői betonáruüzemének ve­zetője, Hergenrőder János bi­zakodik, hogy a jelenlegi, si­keresnek mondható 37 termé­kük mellett a vályogtéglájuk is keresett lesz. A berende­zést Malagurszki János gép­lakatos és Pálfi ■ Lajos műsze­rész - zömmel a saját elkép­zelései alapján — készíti. Hogy az jó lesz, bizonyosra vehető, hisz ők ketten készí­tették a gyöngybetongyártó gépsort, és sok más, nélkülöz­hetetlen gépet, berendezést is. (A gyöngybetöngyártás jelen­leg szünetel, mer, nem tud­nak' beszerezni polisztirol gra­nulátumot.) — Mennyibe fog kerülni a vályogtégla? — Lényegesen olcsóbb lesz az égetett téglánál. Azzal fa­lazni is egyszerűbb, hisz tég­láink sárral és habarccsal is egymáshoz tapaszthatok. Nyá­ron megkezdhetjük a terme­lést ... - mondja az üzem­vezető. Murányi László Kiútkeresés a készletezésből Ötletbörze Mohácson Készül a vályogtéglagyártó gép a dunaszekcsöi betonóruüzem- ben Szűkülőben a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátása - A tőke minden forintjával szemben azonos nyereségkövetelményt állítottak fel A Pécsi Agroker telephelye A múlt év végi felvásárlási láz utóhatásaként és más okok­ból is, januárban és február­ban 100 millió forint nagyság­rendben csökkent a Pécsi Ag­roker Vállalat forgalma a ta­valyi év hasonló időszakához képest. A gazdaságok például 26 millió forint értékű gép át­vételétől álltak el, s a jövő trrtég borúsabb, az idei évre előirányzott 300 milliós gép­forgalomból mindössze 25—30 millió az az igény, amit a ve­vők tényleges rendeléssel is alátámasztottak. Az Agroker- nél is beütött a hitelszűkítés, jóval kevesebb pénz áll ren­delkezésre készletek beszerzé­sére és tartására, emellett ne­ki is tartoznak a fizetésképte­len vevők. Mi várható ezek- utón a baranyai mezőgazda­ság anyagi-műszaki ellátásá­ban? * Dr. Kelemen László igazgató ragaszkodik az előzmények fel­villantásához, hiszen csak így érthető jelenlegi helyzetük, ter­vezett lépéseik. Vállalatuk az utóbbi ■ hét-nyolc évben nem tudott nyereségből forgóalapot bővíteni, miután az állam a nyereség 90—95 százalékát el­vonta. Hogy az egyre színvo­nalasabb ellátást biztosíthas­sák, s lépést tartsanak a be­szerzendő anyagok és gépek évi átlagban 5-6 százalékos ár­emelkedésével, utóbb a kész­leteknek már 50 százalékát bankhitelből pénzelték. A bank azonban lejárta előtt felmond­ta a hitelszerződést... Mi lesz hát ezután? — Miután a hitel elszűkítés visszavonhatatlan, csak némileg odázhatjuk el hatásait, újra­gondoljuk készletezési politi­kánkat. Le kell mondanunk - mert rákényszerülünk - az áru­ellátás biztonságának elsőbb­ségéről, a készletekben olyan egyensúlyt kell fenntartanunk, hogy biztosítani tudjuk nyeresé­günket. Ennek érdekében moz­gósítottuk saját pénzeszköze­inket, részvényeket, kötvénye­ket eladva, másrészt készletein­ket év végéig 100 millió forint­tal kívánjuk csökkenteni, első­sorban a KGST országaiból származó, rendkívüli nagy koc­kázattal járó termelőeszközök beszerzését szűkítve. A kocká­zat alatt azt értem - magya­rázza az igazgató —, hogy pél­dául az NDK-nak már ez év februárjában le kellett adnunk az 1989-re szóló gépmegren­deléseinket, holott nem tudjuk, milyen mezőgazdasági év lesz az idei, mennyit vásárolnak majd a gazdaságok. Mindent egybevetve, év végén a készle­teknek már csak a 30 száza­lékát pénzeljük bankhitelből, aminek a kamata amúgy is magas, 16 százalékos, miköz­ben mi 6—10 százalékos árrés­sel forgalmazunk. — A váltóval való fizetésnek úttörői voltak a megyében, ho­gyan működik most ez a pénz­kímélő módszer?- Sajnos sehogy, legjelen­tősebb szállítóink nem fogad­ják el, miután a váltó leszá­mítolása a banknál akadályba ütközik. Ugyancsak megcsap­pant az érdeklődés a gépbér­letek iránt, ami valószínűleg a magas liringdíjakkal függ össze. A külső körülmények romlása az Agrokert egyszersmind rend­kívül kemény ‘költséggazdálko­dásra szorítja minden vonalon. A szerződéses fegyelmet szigo­rúan megkövetelik vevőiktől és szállítóiktól egyaránt, a szállí­tókkal keményebb áralkut foly­tatnak. Sokat várnak belső ér- dekeltséai rendszerük átformá­lásától. Ennek alapeleme, hogv tőkéjük minden forintjával szemben azonos nyereségköve­telményt állítottak fel, jöve­delemérdekeltségben dolgozik a vállalat összes áruforgalmi üzletága. Az érdekeltség erő­sítésére szükség van azért is, mert beléptek a bérklubbo. s az igen szigorú feltételek telje­sítése esetén mentesülnek a központi bérfejlesztési kötele­zettségek alól. A bért ugyan­olyan költségként kezelhetik, mint a többit, a íétszámmeg- takarításból eredő bértömeget teljes egészében felhasználhat-, ják. * Milyen anyagi-műszaki ellá­tást ígér ezek után az Agro­ker? A készletek erőteljes szű­kítésé a forgalom nagyságának szűkítését is jelenti, a tavalyi 2,5 milliárddal szemben az idén 2 milliárd forintnyi forga­lomra számítanak. A keretek szűkössége miatt az idén Is gond lesz a tőkés kisgép-ellá­tással, főként a fűrészgépek és a különböző permetezőkészü­lékek hiányoznak. Nem tudják kielégíteni a keresletet a cseh­szlovák gyártmányú TZ-4KB kistraktorból sem, továbbá gu­miköpenyekből. Sajnos, remé­nyeinkkel ellentétben, a ma­gyar—jugoszláv határ menti árucseréből nem sikerült kis gépekhez jutniuk. A növényvédőszerek behoza­talára két-három év óta szű­kültek a lehetőségek, a keres­kedelmi készletek az indokolt­nál kisebbek. Az import az idén is korlátozott, a behozatali en. gedélyt késve adják ki, így a hazai gyártóknál — ahol for­mázzák és csomagolják a nö­vényvédőszereket — torlódások keletkeznek, a mezőgazdaság késve jut hozzá, szükségleté­nek csak háromnegyedét tud­ják kielégíteni. Főként a gyom­irtó és a gombaölő szereknél jelentkeznek a hiányok. Nem gondtalan a műtrágya-ellátás sem, baj van a hazai gyártók szállítókészségével, a jó minő­ségű műtrágyát külföldön érté­kesítik. Dr. Kelemen László sze­rint azonban összességében nem várhatók olyan hiányok, mint a tavalyi esztendőben. A múlt év nyarán megnyílott Agroker áruházat a nagyközön­ség gyorsan megismerte és megszerette; o tervezettnél jó­val többet, csaknem 120 millió forintot forgalmazott. A válla­lat a kereslet függvényébe'n kész az árukészlet további nö­velésére, a választék szélesíté­sére, főiként a szabadidős cik­kekben, a kempingfelszerelés­ben, a kert- és terasz-kultúra kellékeiben. Újabban a Buda- Flax napernyőivel, árnyékolói­val is szolgálnak, felszerelésü­ket is vállalva. Új kezdeményezésként a ba­jai Blévisz skandináv típusú bútorainak minta utáni érté­kesítésére vállalkoznak Dél-Du- nántúlon. Ezekre a bútorokra ideiglenesen az Agroker köz­pontjában levő Gazdaboltban vesznek fel rendelést, májusban viszont megnyitják mintatermü­ket Pécs belvárosában, a Szá­lai András utcában. Ez is bi­zonyítéka az újabb és újabb lehetőségek keresésének - a Pécsi Agroker meg akar élni. Miklósvári Zoltán Erőgépek a géptelepen------------y----------------------------------------—r—------------——----------------------------------" '■ ------------------------------------—”—' A hiielszűkífés, a keresletcsökkenés után a Pécsi Agrokernél vályogból Újraéled egy elfelejtett építészeti eljárás 1988. április 9., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom