Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)
1988-04-09 / 98. szám
1986. április 9., szombat Dunántúli napló 3 a on POLITIKAI FÓRUMA A képen balról jobbra Hegedűs László, Dunai Imre, Palaczki János és Éva László A párt vezető szerepének érvényesítéséről Kolhozkongresszus magyar szemmel Új gondolkodásmód A pórt vezető szerepének érvényesítése más-más szinten más-más feladatokkal jár, a politikai eszközök is különbözőek lehetnek. Erről folytattunk kerekasztal-beszélgetést három eltérő területen, s némiképpen más szinten dolgozó párttisztségviselővel: Palaczki Jánossal, a Zsolnay Porcelángyár pártbizottságának titkárával, Éva Lászlóval, az MSZMP Újpetre Községi Bizottságának titkárával és Hegedűs Lászlóval, a Pannon Volán áruforgalmi üzemigazgatósága lakosságszolgáltatási üzemének alapszervezeti párt- titká rával. — Hogyan látják a párt vezető szerepének érvényesülését a saját munkaterületükön? Milyen sajátosságok jellemzik pártszervezetük ennek érdekében lolytatott politikai munkáját? Palaczki János: — Pártbizottságunkhoz öt alapszervezet tartozik. Vállalatunknál a párt szervezeti felépítése követi a gazdaság struktúráját: öt gyáregység, öt alapszervezet. A pórt vezető szerepének érvényesülése tehát szervezeti oldalról feltétlenül biztosított. Az a véleményem, hogy a párt vezető szerepének érvényesítése ma sokkal fontosabb kérdés, mint évtizedek óta bármikor. Ma másképpen kell pórtmun- kát végezni, mint korábban. A vezető szerep érvényesítéséhez akár egy üzemen belül alapszervezeti szinten is két fontos kritériumnak kell megfelelnie a pártmunkának. Az első mindenképpen az, hogy a párt, az olapszervezet belső életében rend és fegyelem legyen. A második követelmény ettől elválaszthatatlan: a párttag találja meg a közösség munkájában egyéni törekvései kibontakoztatásának terét, azt, hogy személyesen részt vehet a helybeli politika alakításában. Másképp nehezen várható el tőle, hogy a cselekvésben, a végrehajtásban aktív legyen. Meggyőződésem, hoav a párt vezető szerepét erősíteni kell. De ezzel kapcsolatban minden pártszervnek szembe kell néznie azzal a kérdéssel: milyen módszerekkel működik a politikái i rá - nvítósa alá tartozó területen? Miiven témákban lehet az irányítás elvi, s milyenekben és mjlyen mélységben operatív az irányítás? Szerintem ezt nem lehet általános érvénnyel szabályozni. Azzal a törekvéssel egyetértve, hogy f okozód ion a pórtalapszervezetek .önállósága és felelőssége, én azt mondom: a vezető szerep érvényesítése módszereinek megválasztásában is érvényesüljön az önállóság. Hegedűs László: — Az elmúlt évben üzem- igazaotósági átszervezéssel jött létre az üzemünk, amelyhez a teherszállításokból a lakossági szogáltatási rész és a szállítmónvozós tartozik. Ebben a felállásban alaoszer- vezetünk is úinak mondható s összetétele tükrözi az üzem doloozói kollektíváiénak összetételét. A lakossági szolgáltatások teliesítésére nem kapunk preferenciát, azok az üzem számára kisebb-naqyobb mértékben veszteségesek, tehát a különbséaet valahol ki kell gazdálkodni. Emiatt az üzemen belüli eqves területek között jelentős érdekkülönbségek mutatkoznak, s az alao- szervezetünk politikai tevékenységének eayik leglényegesebb eleme, hogy a maga eszközeivel seqítse a gazdasági érdekkülönbséaek feloldását. A párt vezető szerepe érvényesítésénél nagyon fontos feladatnak tartom, hogy az alapszervezetünk töltse be az érdekek egyeztetése fórumának szerepkörét, s a legkisebb érdekveszteségekkel tudjunk dűlőre jutni az üzem dolgaiban. Kétségkívül nem könnyű most pártmunkát ^végezni, a párt vezető szerepét érvényesíteni. Amikor futott a szekér, akkor könnyebb volt. Most, amikor kátyúba került gazdaságunk szekere, s ezért a párt is magára vállalta a felelősséget, akkor ez a kérdés sokakban úgy vetődik fel, hogy a vezető szerepet a szekér kihúzásában is magára kell vállalnia a pártnak. Az elmúlt években rengetege* foglalkoztunk a gazdasággal, s ettől messze elmaradt az ideológiai munka. Egy-egy termelői alapszervezet tevékenységének mércéje az volt, hogy az adott területen milyen gazdasági eredményeket produkáltak. Ha ez az eredmény jó volt, akkor az alapszervezet tevékenysége is alapvetően jónak minősült, ha nem, akkor más feladatok sikeres teljesítése ezt nem ellensúlyozhatta. Ilyenek miatt most elég nagy az elbizonytalanodás a tagság körében. Az eszmei-politikai egységben kell rendet teremteni, hogy világos, határozott vonal mellé sorakozhasson fel cselekvési egységben a párttagság. Éva László: — Az újpetrei községi párt- bizottsághoz területi elv alapján különböző jellegű alapszervezetek tartoznak: községiek, áfész, termelőszövetkezeti és takarékszövetkezeti. Sokakkal együtt vallom, nemcsak országos politika, de megyei, városi, községi politika is kell hogy legyen, s annak alakításában vezető szerepet töltsön be a párt. Én egyetértek a vezető szerep érvényesítéséről ez idáig elmondottakkal, azzal is, hogy az irányítás elvi, eszmei legyen, de amikor erről beszélünk, nem lehet megfeledkezni arról, hogy a vezető szerep érvényesítésének eszköz- rendszere szükségképpen más a Központi Bizottság szintién, s más egy üzemi, vagy községi pártbizottság, s még inkább eqy alapszervezet esetében. Erre nincs recept, legfeljebb az, hogy minden párttestület a saját profiljának megfelelő eszközrendszert alakítson ki. Minél közelebb kerülünk a szervezet alapsejtjéhez, annál inkább elveszti jelentőségét az elvi és az operatív irányítás megkülönböztetése. Az a véleményem, hogy jóval nagyobb hiba, ha valamilyen szerv nem tölti be a hatáskörét, mint az, ha esetenként szükségképpen túllépi azt. — Az eszmei, a politikai irányitás eszközeivel betöltött vezető szerep valóban köny- nyebben, legalábbis tisztábban megvalósítható a magasabb szintű párttestületek munkájában, mint az üzemi, községi pártbizottságok, vagy éppenséggel az alapszervezetek tevékenységében. De a mástól át nem vállalt leiadatkörök és saját feladatok között az alsóbb pártszervezetek szintjén is kell, hogy legyenek határvonalak. Vagy csak a témák, teendők megközelítése más, s ezzel fennmaradhat egyféle párhuzamosság az állami, gazdasági szervek és a pártszervek munkájában? Palaczki János: — Én nem tartom rossz gyakorlatnak, ha az üzemi területen működő pártszervek önállóan, kezdeményezően foglalkoznak konkrét gazdasági kérdésekkel. Például nálunk is a korábbi években ilyen általános megfogalmazások szerepeltek a munkatervekben, hogy az alapszervezet, a párt- bizottság segíti a gazdálkodást. Ebben az általánosságban ennek megvalósulását nem lehet igazán lemérni. Azt igen, hogy 1983—84—85-ben magas volt a selejtszint. A minőség javítására, a selejtek számának csökkentésére dolgoztunk ki külön programot, konkrét intézkedési tervet, tanulmány is készült a témáról. Minden párttagnak egyben szakmai feladata is volt a program teljesítése, amely egy év után majdnem 10 millió forint nyereséget hozott. A párttagok, de a párton kívüliek is közvetlen hasznát látták a program teljesítésének. A siker növelte a pártszervezet tekintélyét, ami a vezető szerep érvényesítésének fontos feltétele. Hegedűs László^: — Alapszervezeti szinten mi mindenekelőtt arra törekszünk, hogy az üzem munkájához a konszolidált, nyugodt munkahelyet biztosítsuk. S ezt nemcsak a politikai hangulat alakítására, a különböző egységek dolgozói közötti emberi kapcsolatokra értem, de a munka személyi, eszköz- és szervezeti feltételeire is. Ez persze a gazdasági vezetés feladata elsősorban, de ha a párt a maga politikai eszközeivel mozgósít, érvel, agitál a gazdasági feladatok teljesítése érdekében, akkor ennek feltételeit is segítenie kell megteremtenie, hasonlóképpen politikai eszközökkel, s legfőképpen a párttagok példamutatásával.' Legfőképpen ezzel érvényesülhet a párt vezető szerepe. S minél kisebb közösségről van szó, annál inkább "fontos a példamutatás. Éva László: — A politikai intézményrendszer reformjának eddigi vitáiban számomra leginkább az tűnt ki, hogy túl sokat foglalkozunk azzal, ki kit irányít, vogy nem irányít, ahhoz képest, hogy az irányítás milyen legyen. Fontosnak tartom az irányításnak az információtartalmát, hiszen akit irányítanak — akár eszmeileg, akár operatívan — annak rendelkeznie kell a feladat teljesíté- hez szükséges alapvető ismeretekkel. Az információknak gyorsaknak és hiteleseknek kell lenniük. Ilyen információkra van szüksége a községi pártbizottságoknak is, hogy partnerségben a tanácsi, illetve a gazdálkodó szervekkel, a párt vezető szerepét megvalósítva igazi gazdái legyenek a helyi politika alakításának. — Beszélgetésünk során különböző megközelítésekben többször szó esett már vezető szerep érvényesítésének feltételeiről. Milyen feltételeket látnak még ezzel kapcsolatosan fontosnak? Palaczki János: — Időszerű lenne újragondolni, s ennek eredményét a szervezeti szabályzatban leszögezni, hogy mi is várható el a mai helyzetben a párt tagjaitól, akiknek személyesen is érvényesíteniük kell a párt vezető, szerepét. Akik megújították a tagságukat, azok hitet tettek a párt politikája mellett, dé többségük azzal az igénnyel, hogy a fontosabb döntések előkészítésének részesei akarnak lenni, s nemcsak végrehajtói a felsőbb határozatoknak. A vezető szerep érvényesítéséhez politikai kultúránk színvonalának emelése is szükséges. Akkor várható el az alapszervezetektől, hogy igazi politizáló közösségek legyenek, ha munkájukat nem béklyózzák meg adminisztratív kötöttségek, ha több idő jut az érdemi részre. Meg kell szűnnie annak a furcsa szerepcserének, hogy központilag írják , elő mivel és hogyan foglalkozzon az alapszervezet, ugyanakkor az alsóbb szinten pedig a Központi Bizottság teendőit próbálják megfogalmazni. Hegedűs László: — A demokratizmus szélesítését tűztük a zászlónkra a politikai intézményrendszer reformjával. Ebben a folyamatban a párt vezető szerepének érvényesítéséhez elengedhetetlen a párttagok aktív közéleti tevékenysége. Ez mostanában elégqé visszaesett. Újbóli fellendítéséhez meg kell találnunk az egyéni anyagi érdek és a pártmunka követelményének összhangját, egészséges, célszerű kompromisszumát. Nagy reményem: a párttagság minőségében jelentős javulást hoz, hogy már a gyakorlatban is szakítunk a tagfelvételnél érvényesített statisztikai szempontokkal. S végezetül a saját alapszervezetünk tevékenységénék pozitív tapasztalatából mondom: a párt vezető szerepének érvényesítéséhez az alapszervezeteknek egyfajta demokratikus fórumoknak kell lenniük. Éva László: — Lényegi kérdés: a párt- szervezetek, párttestületek ne ragadjanak le a helyzetelemzésnél, politikai döntésük valóban határozott legyen és. érdemi, s ha kell, merjenek nemet is mondani. A párt tekintélyét, s ezzel a vezető szerepét erősíti, ha a párttagoktól egyéni képességüknek megfelelő tevékenységet várunk, de a maguk munkájában a legjobb színvonalat. Ha a párt vezető szerepe érvényesítéséért a pártmunkát erősíteni kell valahol, akkor az alapszervezetekben. Ehhez nyitottaknak kell lenniük, menteseknek a bürokratizmustól és ugyanakkor jól informáitnak. S még egy fontos dolog: a pórtmunkót nem szabad taggyűlésre leszűkíteni. Március 23-25. között tartották meg Moszkvában a IV. kolhozkongresszust. A hatezer főt befogadó kongresszusi palotában a 12,5 millió kolhoztagot tömörítő 26 600 kaihoz küldöttei és 23 külföldi delegáció tagjai voltak jelen. A négytagú magyar küldöttséget Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke, nádudvori tsz-elnök vezette. Az európai szocialista országok delegátusai közül egyedül Szabó Istvánt kérték fel hozzászólásra. Gorbacsov, aki a nyolcvanas évek elején még mezőgazdasági titkár korában járt Nádudvaron, most ott a kongresszuson elismeréssel nyugtázta a magyar termelőszövetkezetek eredményeiről és törekvéseiről elhangzottakat. Papp Zoltánt, a rózsafai Egyetértés Tsz elnökét, aki a magyar küldöttség tagjaként vett részt a kolhozkongresz- szuson, arról kérdezem, mi ragadta meg őt leginkább?- A szókimondás és az őszinteség, a kritikai hang és az egész kongresszust átható vitaszellem. Ezt a légkört kétségtelenül Mihail Gorbacsov főtitkár nyitónapi beszéde teremtette meg, aki kijelentette; nincs idő kölcsönös ünneplésre ez munkakongresz- szus. És valóban az volt.- Mint arról a lapokból is értesülhettünk, legutóbb 19 éve tartottak országás kolhozkongresszust. Nyilván sok probléma felgyülemlett.- A legtöbben a kolhozok anyag- és eszközellátottságát tették szóvá, a technikai megújhodást sürgették. Nagyon élesen került felszínre a hiánygazdálkodás egész kérdésköre, amely nemcsak a kolhozokat sújtja. Egyébként 100 millió ember él falun, de az elmaradott szociális és életkörülmények miatt nagy a szakemberhiány. A fogyasztási szövetekezetek kivonultak a falvakból s ez is gyengítette a vidék népesség megtartó erejét. E téren radikális változást sürgettek. A mezőgazdaságban is uralkodó bürokrácia kapta a legélesebb kritikát. A meghirdetett önállóság ellenére a kolhozokat legalább két tucat szervezet irányítja, ellenőrzi. A létszámot legalább 40 százalékkal akarják most csökkenteni. A küldöttek erősen bírálták a járások szerepét és beleszólását a gazdálkodósba. Vitatták a felülről megszabott tervek létjogosultságát. Egy grúz kolhozelnök például megkérdezte, ha ők gyapotot, teát, zöldséget és gyümölcsöt termelnek, mert ilyenek az adottságaik, akkor miért vetnek ki rájuk húsbeadási tervet? Bírálták az elosztási rendszert. Miért ne vehetnének a piacon gépet a jobb anyagi helyzetben lévő kolhozok? S miért ne alakíthatnának ki saját gépjavító bázisokat? Ezen a tavaszon ismét motorod sárkányrepülőgép segíti a szokásos határszemléket Békés megye mezőgazdasági üzemei, ben. A sárkányrepülős határszemlékhez — igen olcsó szolgáltatás keretében - az MHSZ Békés Megyei Repülő- és Ejtőernyős Klubja' adja a kétszemélyes gépet és a pilótát. Egy-egy felszállás alkalmával a gazdaságok szakemberei akár 20—25 méteres magasságból is megszemlélhetik a lasztják. Az új kolhoztörvény ezen változtat, ezentúl 4 évenként a tagság választja meg a kolhozok vezetőit.- A kolhozkongresszus egyik kiemelt napirendje volt az új szövetkezeti törvénytervezet vitája. Mi a véleménye az új törvényről? — Nagyon korszerűnek tartom, sőt egyes rendelkezései túlmutatnak a magyar szövetkezeti jogi szabályozáson. Új benne, hogy a kolhoz bármilyen törvényben nem tiltott gazdasági tevékenységet folytathat: gépet, termelőeszközöket adhat bérbe magán- személyeknek, alapításhoz nem kell külön engedély és már három fő is létrehozhat szövetkezetét, szövetkezeti munkaviszony más állás mellett is létesíthető, és a kolhoz megfelelő engedéllyel külgazdasági tevékenységet is folytathat. Ezentúl részjegyet, vagyonjegyet bocsáthatnak ki a kolhozok, amit a tagok, alkalmazottak, de más gazdálkodó szervezetek is megvásárolhatnak. A gazdaságtalan vállalatok szövetkezetté alakulhatnak át a maradék vagyon hasznosítására.- Mi a háztáji gazdaságok szerepe a kolhozokban? — A kolhozok földet, gépet, állatot adnak bérbe tagjaiknak. A háztáji földön - s ez nálunk nincs - a kol- hoztaq építhet házat, istállót, különféle gazdasági épületeket. A gépet, eszközt, jószágot a tag meg is vásárolhatja. Megengedik a családi vállalkozást, amire eddig csak kísérletek voltak. Egy fejőnő felszólalt és elmondta, hogy 84 tehenet tart a több generációs családja, s a tejtermelést rövid idő alatt megduplázták. — Milyen betekintést nyert egyhetes kinntartózkodása során a kolhozok életébe? Hogy élnek a kolhoztagok, mennyi például a jövedelmük más társadalmi rétegekhez képest?- Ellátogattunk egy 8000 hektáros észtországi kolhozba T a 111 n n tói 100 kilométerre. Ez elég északon, van, ahol főként burgonyát, tejet termelnek, van egy nagy pisztrángtelepük. Kiegészítő ipari tevékenységet is folytatnak kis bútorgyárukban, ahol sok élőmunkát igénylő egyedi bútorokat készítenek és értékes antik bútorokat újítanak fel. Náluk az átlagkereset havi 320 rubel, ez duplája az országos kolhoz átlagnak. A kolhozok nyereségérdekeitek, az önelszámolás és az új ösztönzők a tagi jövedelem növelését is szolgálják. Jártunk egy Tallinn környéki szovhozban, ahol hektáronként 33 mázsa gabonát termelnek, szemben a 22 mázsás országos átlaggal. Ebből is látható, hogy a technikai megújulás, ami a kongresszuson fontos , igényként, sőt célként fogalmazódott meg, milyen nagy lehetőséget tár* hat fel a szovjet mezőgazdaság fejlődése előtt. vetéseik, a talaj, a vízügyi létesítmények állapotát. A fel- és leszálláshoz elegendő egy futballpálya nagyságú, megfelelően »sima terület; a sárkányrepülő egy-egy felszállás alkalmával 40-60 kilométeres utat is megtehet. A gép a szakemberek véleménye szerint jó szolgálatot tehet a meliorációs és növényvédelmi munkák, a betakarítás, a talajelőkészítés idején isr Kifogásolták, hogy az elnökök 60 százalékát úgy viszik oda, nem helyből vá— Rné Határszemle sárkányrepülőről
