Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)
1988-04-06 / 95. szám
1988. április 6., szerda Dunántúli napló 3 Részmunkaidő a kismamáknak? A megyei pedagógus ifjúsági parlament javaslataiból 10 százalék könyvvásárlási kedvezmény szeptembertől Támogassák a másoddiplomaszerzést ? Plusz egymillió jutalmazásra Több mint száz figyelemre méltó javaslat hangzott el a közelmúltban megrendezett megyei pedagógus ifjúsági parlamenten. Az ötletek zömére azonban sajnos nemmel kellett válaszolnia Fischer Jánosnak, a megyei tanács művelődési osztályvezetőjének. Nemcsak azért, mert esetleg jó néhánnyal nem értett volna ö is egyet, inkább, mert vagy helyi, adott iskolai szinten is megoldható ügyet vetettek fel a küldöttek vagy, mert az ötlet meghaladja a megyei tanács hatáskörét. Az országos pedagógus ifjúsági parlament júniusban lesz. Ebben az írásban a konkrét felvetésekből emelünk ki néhányat. „Csak pszichikai tényezőkre apellálni nem ésszerű dolog." - Mondta az egyik küldött, utalva arra, hogy sokan hajlamosak állandóan a pedagógus hivatástudatára, gyereksze- retetére, ügybuzgalmára hivatkozni, közben pedig az óvónők, tanítók és tanárok bére igen alacsony. Ehhez a problémakörhöz kötődően elhangzott javaslatok közül kiemelhető a kedvezményes üdülési lehetőségek számának növelése, a más, hasonló alkalmazásban állóknál létező 13. havi fizetés, az, hogy a vasúti kedvezmény ne kötődjön egyéves munkaviszonyhoz, a túlóradíj emelése, az éves jutalomalap növelése, a teljesítményhez és nem a szolgálati időhöz köthető bérrendszer kialakítása, kedvezményes könyvvásárlási lehetőség. Ezek közül többet az országos tanácskozáson is tolmácsol majd a megválasztott kilenc baranyai küldött, ám csakúgy, mint más esetben, ott sem biztos, hogy igen lesz a válasz. Mindenesetre három válaszról beszámolhatunk. Idézem a megyei tanács beszámolóját: Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 13/1987-es sz. rendelkezése alapján a pedagógusoknak 1988. szeptember 1-jétől mindenütt el kell érniük a bérkategóriájuknak megfelelő alsó bérhatárt, amely a pályakezdők esetében 5200 forintra emelkedett. Fischer János szóbeli kiegészítésében és válaszaiban megerősítette, hogy 1988-ban a megyei tanács plusz egymillió forintot oszt szét Baranya iskoláinak a tantestületekben kiemelkedőt nyújtók számára. A kapott összegek béresíthetők. A kedvezményes könyvárusításra vonatkozóan elmondhatjuk, hogy amikor e sorok írója jelen volt a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat sajtó- tájékoztatóján, megtudhatta, hogy ők terveznek a pedagógusok számára tízszázalékos árengedményt. A szeptembertől érvényes kedvezményhez a jelenlegi tervek szerint úgy lehet majd hozzájutni, hogy egy- egy iskola ugyanahhoz o bolthoz tartozzon lehetőleg. A bolt megőrzi a blokkot és év végén visszatéríti az összvá- sárlás tíz százalékát. A pedagóguspólya elnőiesedésével összefüggésben többen megerősítettek egy igen fontos felvetést, amelyet szintén továbbítanak az országos parlamentre. A javaslat lényege: a gyedről vagy gyesről visszatérő kismamák választhassanak, hogy részmunkaidőben vagy teljes munkaidőben szeretének-e dolgozni, gyerekük 8 éves koráig. A pénzkérdésen kívül, sajnos, a legnépszerűbb téma a pedagógusok továbbtanulása, tővábbképzése, másoddiploma hogy a másoddiploma megszerzésének támogatására legfeljebb akkor nyílik lehetőség, ha erre külön központi támogatást kapnak. Felvetette annak lehetőségét, hogy a Megyei Pedagógiai Intézettel közösen átdolgozzák a továbbképzés támogatási rendszerét. Jó néhány ifjúsági parlamenten részt vettem a közelmúltban, valamennyi helyen felvetődött, hogy nincsenek meg a jogi garanciák arra, hogy az ifjúsági parlamenteken ígérteket betartják az illetékesek, nem lehet senkit felelősségre vonni az elmaradt tettekért és dicsérni, ha minMesét hallgatnak a gyerekek dóban szerzése volt. A pillanatnyi helyzet szerint, ha egy főiskolát végzett pedagógus tovább akar tanulni, egyrészt munkahelyi vezetője nem tapsol örömében, mert helyettesíteni kell, mert esetleg fél, hogy az egyetem elvégzése után elmegy a tanóra, tanítója, óvónője. Másrészt teljes egészében maga fedezi költségeit. Ez, ha más városban tanul, óvatos becslések szerint is negyvenezer forint. Többen javasolták, hogy a tanács ne csak az intenzív továbbképzést támogassa, hanem éppen az erre szánt pénzből adjon a másoddiplomát szerzőknek is. Válaszában Fischer János kiemelte, hogy az óvónők, tanítók és tanárok alapképzésének megszerzésére ad a tanács támogatást az intézményeknek. A felvetésekkel egyetértve ugyanakkor hozzátette, a pécsi Testvérvárosok téri óvo- Fotó: Proksza László dent megtett. így többen megkérdőjelezték a parlamentek létjogosultságát is. Én azon az állásponton vagyok — és ebben erősített meg a baranyai pedagógusok rendkívül tartalmas tanácskozása is —, hogy az ifjúsági parlament találkozási lehetőség, vitafórum, főnök és beosztott eszmecseréje. Oly keveset beszélgetünk egymással, és ha komolyan vesszük az ifjúsági parlamenteket, akkor hét és fél órás tanácskozásra is sor kerülhet, mint például a megyei pedagógus parlamenten. Néhányat emeltem ki abból a 33 javaslatból, amelyeket a baranyai küldöttek az országos parlamenten elmondanak. Bízom benne, hogy nemcsak az én figyelmem irányul ezekre a fontos felvetésekre. Bozsik László Fordítás, hirdetés, árubemutató Szolgáltatóház a kultúrházban Szolgáltatásaikat kínálják a művelődési házak különböző formátumú és tartalmú műsorfüzeteikben. Komló Város Művelődési Központja például tíz nyelvből ajánl hiteles fordítást a fél kérésének megfelelő időtartam alatt, vállalatok, lakosság, üzemek részére. A világnyelvek mellett valamennyi szomszédos nép nyelvéből, továbbá lengyelből és eszperantóból is. Új szolgáltatásuk például, hogy hirdetést, reklámot tesznek közzé Komlói Műsor című füzetükben, amit eddig jóformán kulturális programjai miatt kellett, hogy fellapozzunk. Ám valódi reklámmal találkozhatunk a régió egy Liszt-díj Lovas Pál Egyelőre néhány szót tudunk váltani az ajtóban. Benn, a tükörfalú balett-teremben Sztravinszkij-zene szól. Egy karcsú, fiatal lány 2-3 forgást követő ugrással átlósan, a terem végébe ért, s visszakanyarodva kinyújtott karral, spiccel pár lépést, azután már neki, Lovas Pálnak is indulnia kell. Néhány másodperc, egykét szó csupán, amíg ott állt előttem. Trikója csatakos a verejtéktől, hajáról, homlokáról is izzadsággyöngyök peregnek alá, kapkodva szedi a levegői: ilyennek láttam abban a pillanatban. S ahogy továbblibben, bekapcsolódva a próba menetébe, az jut eszembe, vajon menynyivel mutatna kevesebbet a mérleg, ha próbák után ráállna a balettművész? S vajon mennyi lehet az, ami nem mérhető kilóra? A szellemi súlyveszteség, a nem fizikai kimerültség. Amíg egy főszerep színpadra érik itt a teremben, és sminkkel, kosztümben a közönség elé juthat. . . Megszokják? Regenerálódnak? Bizonyára mindkettő igaz, s ebben, úgy tűnik - bármennyire paradoxon hangzik is -, a minél több szereplés, föllépés, vendégjáték jótékony hatású. Lovas Pál magántáncos efe- lől aligha panaszkodhat mostanában. Hét elején érkezett vissza Újvidékről, a Szegedi Balettel, s ottjártamkor délután indult az eszéki operához, ahol az Aida győzelmi jelenetében szerepel négy pécsi kollégájával együtt. Végiggondolva eddigi útját, számomra úgy tűnik, Lovas Pál nem tartozik a lassan, a hosszú időszakokban „beérő" táncművészek közé. 1971- ben végzett az Állami Balett- intézetben, s ide szerződve, a ‘hetvenes évek elején frissülő Pécsi Balett második generációjának tagjai között indult a pályán. Azok közt, akik ma az együttes vezető táncosai. Megszámlálhatatlanul sok szép szerepemlék áll e 17 évad mögött. Hiszen pályakezdése, 1971. óta ott láthatLovas Pál és Zarnóczai Gizella Schönberg: Megdicsöült éj c. zeneművére készült balettben tűk szinte valamennyi produkcióban. Eleinte kartáncosként, majd egyre több lírai kettősben vonta magára a figyelmet. Tóth Sándor balettigazgatótól tudom, hogy Lovas Pált kezdettől ideális táncosalkatú művésznek tekintik, aki remek fölépítésű, izomzatú testi adottságokkal rendelkezik, s aki tánctudásával és példás szorgalmával; elhivatottságával és művészi felelősségével méltán vívta ki a közönség szeretetét és a szakemberek elismerését. Sok szép teljesítménye közül aligha tudnék bármit is kiemelni e helyütt. Inkább jelenlegi munkájáról néhány szót. Pécsi szereplései, próbái mellett állandó vendégművészként több főszerepben lép színpadra az új Szegedi Balett műsorában. Köztük a Sztravinszkij-zenére készült tánckettősben, a Tűzmadár- ban is, amelyet - érdekes párhuzama a művészéletnek —: egy másik koreográfiában a Pécsi Balett készülő új estjére most próbálnak a tükörfalú pécsi balett-teremben. W. E. Kéfiern^ lief m Hülye, dilis, gyagyás, idióta, háborodott, féleszű, ostoba ... — és lehetne folytatni a tévéjegyzet teljes terjedelmében. A magyar szókincs felettébb gazdag, ha az értelmi fogyatékosság kifejezéséről van szó. Ezek a szavak különösen alkalmasak orra, hogy velük csúfolni és megbélyegezni lehessen mentálisan sé- sült embereket. Nem olyanokat, akik maguk választják egy közösségben a bolond szerepét, s akiket a csoport, a falu stb. magához tartozónak tekint és ezért minden külső atrocitástól megvéd. Nem ezekről a szeretett bolondokról van szó, hanem azokról, akiket a közösség és a társadalom kirekeszt magából. Ennek a kirekesztésnek a mértéke, persze, nagyon eltérő lehet. Reménytelenül? Szinte naponta találkozom - nevezzük így: — Sándor- kával, aki maholnap harmincéves, a Pajtás újság a kedvence, nagy sziákat köszön és majdnem mindig énekel. Ö képes ellátni magát, és családja körében él. A másik véglet: egy távoli rokon, aki gyerekkorától elmegyógyintézetben élt, rácsok .mögött, magatehetet- lenül. De mi van azokkal, akik e két véglet közötti esetek, akik nem igényelnek állandó (orvosi) felügyeletet, óm az önálló életvezetésre sem képesek? Magyarországon három- százezer értelmi fogyatékost tartanak nyilván, akiknek jelentős része ebbe a köztes esetbe tartozik. Az ő sorsukba, helyzetükbe pillanthattunk be a Reménytelenül? című dokumentumfilmben. (Szerkesztő-riporter: Tárnái Katalin, rendező: Repay Nándor.) A film egy olyan napközi otthont mutatott be, mely értelmi fogyatékos emberek számára jött létre. Amellett, hogy láthattuk a napközi tagjait, sőt, a riporternő némelyikükkel el is beszélgetett, a filmben a szülők is megszólaltak. Megtudtuk, hogy amíg nem jött létre ez a napközi, addig a munkába, iskolába járó család kénytelen volt a bezárt lakásban hagyni beteg gyerekét. Évek hosszú sorát élték le Így ezek a gyerekeknek nevezett és tekintett, bár biológiai koruk szerint felnőtt emberek. A teljes bezártság, a teljes magány és izoláció közegében. A beszélgetésekből az is kiderült, hogy mindegyik szülő attól fél, mi lesz majd a gyerekével, ha ő meghal. Ugyanis minden rájuk, szülőkre hárul, mert nincsenek olyan szociális intézmények és szolgáltatások, amelyek az értelmi fogyatékosoknak ezzel a széles csoportjával foglalkoznának. S ezért a szülő halála — kimondatlanul, de egyértelműen — a gyerek halálát is jelenti. Ez a film még világosabban érzékeltette azt, amit már régóta tudunk, hogy mi lesz azokkal az EMBEREKKEL, akik olyan betegségben szenvednek, ami kiszolgáltatottá és önállótlanná teszi őket? S akiknek betegsége ráadásul olyan, ami ebben a kulturális tradícióban nem a segítőkészséget és a gyógyító szándékot, hanem a kirekesztést és az elutasítást mozgósítja? Nem ez-e az általános reagálás nálunk minden lelki- és elmebetegségre? Lehet, hogy e lelki szegények reménysége már csak a film és a tévéjegyzet — József Attila versére utaló — címének kérdőjele marad? M. P. másik városkájának műsorában, a Dunaföldvári Füzetben: itt szolgáltatását hirdeti egy darus, ajánlkozik egy szerelőszövetkezet, áruikat kínálják az üzletek — ott a földvári vármúzeum, a művelődési ház, a mozi műsora — de ott az orvosi, a gyógyszertári, sőt az állatorvosi ügyelet is. Vers és tárca is található a tenyérnyi füzetkében, amit szinte már csak a formája különböztet meg egy helyi újságtól. Tudjuk, ez utóbbiak is születnek egyre-másra. Valószínű, hogy a nagyközségekben, kisvárosokban megszülető műsorfüzetek, amelyek a művelődési házakban, népművelők keze alatt születtek, közös tapasztalatcserék során formálódtak, a helyi sajtó kezdeményei, ha valamennyiből nem is lesz újság. A Siklós című kiadványt sem hagyhatjuk említetlenül, a városi művelődési központ kulturális tájékoztatóját, műsorfüzetét, amelyben a kulturális ajánlón túl nőnapi köszöntő, közéleti eseménynaptár, hírcsokor, tanácsi beszámoló, adóügyi tájékoztató, a rendőr- kapitánnyal a közrendről készített interjú, könyvajánló is szerepel. Helytörténeti anyagok, anyakönyvi hírek, sporthírek, és sok-sok reklám szerepel a füzetben — ami ugyancsak szinte újság. Aki nem az akadályokat, hanem a cselekvés lehetőségeit keresi, aki inkább cselekvő ember, mint hivatalnok, az örömmel üdvözli ezeket a kezdeményeket. Nem rémül meg, ha az irodalmi est délutánján például használtruha- (Tamásiban) vagy uram bocsá’ zsibvásár (Komló) volt a kultúra templomában. Hogy a hongversenyműsor mellett ott hirdeti magát a takarékszövetkezet, hogy a kultúrház 9 személyes mikrobuszát bérbe adják, hogy boyszolgálatot ajánlanak, videófelvételt a családi ünnepekről (Komló), hogy színházjáró buszt szerveznek és árubemutatót a nagyteremben. G. O. Fiatal pedagógusokat tüntettek ki Fiatal pedagógusokat részesített kitüntetésben a művelődési miniszter. Balogh Józsefnél a Köztársaság téri iskola tanítóját, Kissné, Földe- si Lívia általános iskolai diákotthoni tanárt, Kónyáné Hantos Cecília szederkényi 'tanítót, Nagyváradi Zsuzsannát, az ANK 2. sz. iskolájának tanítóját, Dárdai Györgyit, a Türr utcai óvoda helyettes vezetőjét, Burger Istvánnét, az ANK 3. sz. óvodájának tanítóját, Stricz Arankát, a Sza- lay utcai óvoda óvónőjét, Szö- kőcs Ágnest, mohácsi tanítónőt. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Hetényi Adámné, du- naszekcsői tanár, Miniszteri Dicséret kitüntetést vett át Győré Mária vásárosdombói GAMESZ-vezető, Piegl Klára olaszi -tanítónő. A kitüntetéseket április 4. alkalmából Fischer János, Baranya Megye Tanácsa művelődési osztályvezetője nyújtotta át.