Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-06 / 95. szám

1988. április 6., szerda Dunántúli napló 3 Részmunkaidő a kismamáknak? A megyei pedagógus ifjúsági parlament javaslataiból 10 százalék könyvvásárlási kedvezmény szeptembertől Támogassák a másoddiploma­szerzést ? Plusz egymillió jutalmazásra Több mint száz figyelemre méltó javaslat hangzott el a közelmúltban megrendezett megyei pedagógus ifjúsági parlamenten. Az ötletek zö­mére azonban sajnos nemmel kellett válaszolnia Fischer Já­nosnak, a megyei tanács mű­velődési osztályvezetőjének. Nemcsak azért, mert esetleg jó néhánnyal nem értett volna ö is egyet, inkább, mert vagy helyi, adott iskolai szinten is megoldható ügyet vetettek fel a küldöttek vagy, mert az öt­let meghaladja a megyei ta­nács hatáskörét. Az országos pedagógus ifjúsági parlament júniusban lesz. Ebben az írás­ban a konkrét felvetésekből emelünk ki néhányat. „Csak pszichikai tényezőkre apellálni nem ésszerű dolog." - Mondta az egyik küldött, utalva arra, hogy sokan haj­lamosak állandóan a pedagó­gus hivatástudatára, gyereksze- retetére, ügybuzgalmára hivat­kozni, közben pedig az óvó­nők, tanítók és tanárok bére igen alacsony. Ehhez a prob­lémakörhöz kötődően elhang­zott javaslatok közül kiemel­hető a kedvezményes üdülési lehetőségek számának növelé­se, a más, hasonló alkalma­zásban állóknál létező 13. havi fizetés, az, hogy a vasúti kedvezmény ne kötődjön egy­éves munkaviszonyhoz, a túl­óradíj emelése, az éves ju­talomalap növelése, a telje­sítményhez és nem a szolgá­lati időhöz köthető bérrend­szer kialakítása, kedvezményes könyvvásárlási lehetőség. Ezek közül többet az or­szágos tanácskozáson is tol­mácsol majd a megválasztott kilenc baranyai küldött, ám csakúgy, mint más esetben, ott sem biztos, hogy igen lesz a válasz. Mindenesetre három válaszról beszámolhatunk. Idé­zem a megyei tanács beszá­molóját: Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 13/1987-es sz. rendelkezése alapján a pedagógusoknak 1988. szeptember 1-jétől min­denütt el kell érniük a bérka­tegóriájuknak megfelelő alsó bérhatárt, amely a pályakez­dők esetében 5200 forintra emelkedett. Fischer János szó­beli kiegészítésében és vála­szaiban megerősítette, hogy 1988-ban a megyei tanács plusz egymillió forintot oszt szét Baranya iskoláinak a tantestületekben kiemelkedőt nyújtók számára. A kapott összegek béresíthetők. A kedvezményes könyváru­sításra vonatkozóan elmond­hatjuk, hogy amikor e sorok írója jelen volt a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat sajtó- tájékoztatóján, megtudhatta, hogy ők terveznek a pedagó­gusok számára tízszázalékos árengedményt. A szeptember­től érvényes kedvezményhez a jelenlegi tervek szerint úgy le­het majd hozzájutni, hogy egy- egy iskola ugyanahhoz o bolt­hoz tartozzon lehetőleg. A bolt megőrzi a blokkot és év végén visszatéríti az összvá- sárlás tíz százalékát. A pedagóguspólya elnőiese­désével összefüggésben töb­ben megerősítettek egy igen fontos felvetést, amelyet szin­tén továbbítanak az országos parlamentre. A javaslat lénye­ge: a gyedről vagy gyesről visszatérő kismamák választ­hassanak, hogy részmunkaidő­ben vagy teljes munkaidőben szeretének-e dolgozni, gyere­kük 8 éves koráig. A pénzkérdésen kívül, saj­nos, a legnépszerűbb téma a pedagógusok továbbtanulása, tővábbképzése, másoddiploma hogy a másoddiploma meg­szerzésének támogatására leg­feljebb akkor nyílik lehetőség, ha erre külön központi támo­gatást kapnak. Felvetette an­nak lehetőségét, hogy a Me­gyei Pedagógiai Intézettel kö­zösen átdolgozzák a tovább­képzés támogatási rendszerét. Jó néhány ifjúsági parla­menten részt vettem a közel­múltban, valamennyi helyen felvetődött, hogy nincsenek meg a jogi garanciák arra, hogy az ifjúsági parlamente­ken ígérteket betartják az il­letékesek, nem lehet senkit fe­lelősségre vonni az elmaradt tettekért és dicsérni, ha min­Mesét hallgatnak a gyerekek dóban szerzése volt. A pillanatnyi helyzet szerint, ha egy főisko­lát végzett pedagógus tovább akar tanulni, egyrészt munka­helyi vezetője nem tapsol örö­mében, mert helyettesíteni kell, mert esetleg fél, hogy az egye­tem elvégzése után elmegy a tanóra, tanítója, óvónője. Más­részt teljes egészében maga fedezi költségeit. Ez, ha más városban tanul, óvatos becs­lések szerint is negyvenezer forint. Többen javasolták, hogy a tanács ne csak az intenzív továbbképzést támogassa, ha­nem éppen az erre szánt pénzből adjon a másoddiplo­mát szerzőknek is. Válaszában Fischer János kiemelte, hogy az óvónők, ta­nítók és tanárok alapképzé­sének megszerzésére ad a ta­nács támogatást az intézmé­nyeknek. A felvetésekkel egyet­értve ugyanakkor hozzátette, a pécsi Testvérvárosok téri óvo- Fotó: Proksza László dent megtett. így többen meg­kérdőjelezték a parlamentek létjogosultságát is. Én azon az állásponton va­gyok — és ebben erősített meg a baranyai pedagógusok rend­kívül tartalmas tanácskozása is —, hogy az ifjúsági parla­ment találkozási lehetőség, vi­tafórum, főnök és beosztott eszmecseréje. Oly keveset be­szélgetünk egymással, és ha komolyan vesszük az ifjúsági parlamenteket, akkor hét és fél órás tanácskozásra is sor kerülhet, mint például a me­gyei pedagógus parlamenten. Néhányat emeltem ki abból a 33 javaslatból, amelyeket a baranyai küldöttek az orszá­gos parlamenten elmondanak. Bízom benne, hogy nemcsak az én figyelmem irányul ezek­re a fontos felvetésekre. Bozsik László Fordítás, hirdetés, árubemutató Szolgáltatóház a kultúrházban Szolgáltatásaikat kínálják a művelődési házak különböző formátumú és tartalmú műsor­füzeteikben. Komló Város Mű­velődési Központja például tíz nyelvből ajánl hiteles fordítást a fél kérésének megfelelő idő­tartam alatt, vállalatok, lakos­ság, üzemek részére. A világ­nyelvek mellett valamennyi szomszédos nép nyelvéből, to­vábbá lengyelből és eszperan­tóból is. Új szolgáltatásuk pél­dául, hogy hirdetést, reklámot tesznek közzé Komlói Műsor című füzetükben, amit eddig jóformán kulturális program­jai miatt kellett, hogy fella­pozzunk. Ám valódi reklámmal találkozhatunk a régió egy Liszt-díj Lovas Pál Egyelőre néhány szót tu­dunk váltani az ajtóban. Benn, a tükörfalú balett-te­remben Sztravinszkij-zene szól. Egy karcsú, fiatal lány 2-3 forgást követő ugrással átló­san, a terem végébe ért, s visszakanyarodva kinyújtott karral, spiccel pár lépést, az­után már neki, Lovas Pálnak is indulnia kell. Néhány másodperc, egy­két szó csupán, amíg ott állt előttem. Trikója csatakos a verejtéktől, hajáról, homloká­ról is izzadsággyöngyök pe­regnek alá, kapkodva szedi a levegői: ilyennek láttam abban a pillanatban. S ahogy továbblibben, bekap­csolódva a próba menetébe, az jut eszembe, vajon meny­nyivel mutatna kevesebbet a mérleg, ha próbák után rá­állna a balettművész? S va­jon mennyi lehet az, ami nem mérhető kilóra? A szellemi súlyveszteség, a nem fizikai kimerültség. Amíg egy fősze­rep színpadra érik itt a terem­ben, és sminkkel, kosztümben a közönség elé juthat. . . Megszokják? Regenerálód­nak? Bizonyára mindkettő igaz, s ebben, úgy tűnik - bár­mennyire paradoxon hangzik is -, a minél több szereplés, föllépés, vendégjáték jóté­kony hatású. Lovas Pál magántáncos efe- lől aligha panaszkodhat mos­tanában. Hét elején érkezett vissza Újvidékről, a Szegedi Balettel, s ottjártamkor dél­után indult az eszéki operá­hoz, ahol az Aida győzelmi jelenetében szerepel négy pécsi kollégájával együtt. Végiggondolva eddigi út­ját, számomra úgy tűnik, Lo­vas Pál nem tartozik a lassan, a hosszú időszakokban „be­érő" táncművészek közé. 1971- ben végzett az Állami Balett- intézetben, s ide szerződve, a ‘hetvenes évek elején frissülő Pécsi Balett második generá­ciójának tagjai között indult a pályán. Azok közt, akik ma az együttes vezető táncosai. Megszámlálhatatlanul sok szép szerepemlék áll e 17 évad mögött. Hiszen pálya­kezdése, 1971. óta ott láthat­Lovas Pál és Zarnóczai Gizella Schönberg: Megdicsöült éj c. zeneművére készült balettben tűk szinte valamennyi produk­cióban. Eleinte kartáncosként, majd egyre több lírai kettős­ben vonta magára a figyel­met. Tóth Sándor balettigaz­gatótól tudom, hogy Lovas Pált kezdettől ideális táncos­alkatú művésznek tekintik, aki remek fölépítésű, izomzatú testi adottságokkal rendelke­zik, s aki tánctudásával és példás szorgalmával; elhiva­tottságával és művészi fele­lősségével méltán vívta ki a közönség szeretetét és a szakemberek elismerését. Sok szép teljesítménye közül aligha tudnék bármit is ki­emelni e helyütt. Inkább je­lenlegi munkájáról néhány szót. Pécsi szereplései, próbái mellett állandó vendégmű­vészként több főszerepben lép színpadra az új Szegedi Ba­lett műsorában. Köztük a Sztravinszkij-zenére készült tánckettősben, a Tűzmadár- ban is, amelyet - érdekes párhuzama a művészéletnek —: egy másik koreográfiában a Pécsi Balett készülő új est­jére most próbálnak a tükör­falú pécsi balett-teremben. W. E. Kéfiern^ lief m Hülye, dilis, gyagyás, idióta, háborodott, féleszű, ostoba ... — és lehetne folytatni a tévéjegyzet tel­jes terjedelmében. A ma­gyar szókincs felettébb gaz­dag, ha az értelmi fogyaté­kosság kifejezéséről van szó. Ezek a szavak különösen alkalmasak orra, hogy ve­lük csúfolni és megbélyegez­ni lehessen mentálisan sé- sült embereket. Nem olya­nokat, akik maguk választ­ják egy közösségben a bo­lond szerepét, s akiket a csoport, a falu stb. magához tartozónak tekint és ezért minden külső atrocitástól megvéd. Nem ezekről a sze­retett bolondokról van szó, hanem azokról, akiket a közösség és a társadalom kirekeszt magából. Ennek a kirekesztésnek a mértéke, persze, nagyon eltérő lehet. Reménytelenül? Szinte naponta találkozom - nevezzük így: — Sándor- kával, aki maholnap har­mincéves, a Pajtás újság a kedvence, nagy sziákat kö­szön és majdnem mindig énekel. Ö képes ellátni ma­gát, és családja körében él. A másik véglet: egy távoli rokon, aki gyerekkorától el­megyógyintézetben élt, rá­csok .mögött, magatehetet- lenül. De mi van azokkal, akik e két véglet közötti ese­tek, akik nem igényelnek állandó (orvosi) felügyeletet, óm az önálló életvezetésre sem képesek? Magyarországon három- százezer értelmi fogyatékost tartanak nyilván, akiknek je­lentős része ebbe a köztes esetbe tartozik. Az ő sor­sukba, helyzetükbe pillant­hattunk be a Reménytele­nül? című dokumentumfilm­ben. (Szerkesztő-riporter: Tárnái Katalin, rendező: Re­pay Nándor.) A film egy olyan napközi otthont muta­tott be, mely értelmi fogya­tékos emberek számára jött létre. Amellett, hogy láthat­tuk a napközi tagjait, sőt, a riporternő némelyikükkel el is beszélgetett, a filmben a szülők is megszólaltak. Megtudtuk, hogy amíg nem jött létre ez a napközi, ad­dig a munkába, iskolába járó család kénytelen volt a bezárt lakásban hagyni beteg gyerekét. Évek hosszú sorát élték le Így ezek a gyerekeknek nevezett és te­kintett, bár biológiai koruk szerint felnőtt emberek. A teljes bezártság, a teljes magány és izoláció közegé­ben. A beszélgetésekből az is kiderült, hogy mindegyik szülő attól fél, mi lesz majd a gyerekével, ha ő meghal. Ugyanis minden rájuk, szü­lőkre hárul, mert nincsenek olyan szociális intézmények és szolgáltatások, amelyek az értelmi fogyatékosoknak ezzel a széles csoportjával foglalkoznának. S ezért a szülő halála — kimondat­lanul, de egyértelműen — a gyerek halálát is jelenti. Ez a film még világosab­ban érzékeltette azt, amit már régóta tudunk, hogy mi lesz azokkal az EMBEREK­KEL, akik olyan betegségben szenvednek, ami kiszolgálta­tottá és önállótlanná teszi őket? S akiknek betegsége ráadásul olyan, ami ebben a kulturális tradícióban nem a segítőkészséget és a gyó­gyító szándékot, hanem a kirekesztést és az elutasítást mozgósítja? Nem ez-e az általános reagálás nálunk minden lelki- és elmebeteg­ségre? Lehet, hogy e lelki szegények reménysége már csak a film és a tévéjegy­zet — József Attila versére utaló — címének kérdőjele marad? M. P. másik városkájának műsorá­ban, a Dunaföldvári Füzetben: itt szolgáltatását hirdeti egy darus, ajánlkozik egy szerelő­szövetkezet, áruikat kínálják az üzletek — ott a földvári vármúzeum, a művelődési ház, a mozi műsora — de ott az orvosi, a gyógyszertári, sőt az állatorvosi ügyelet is. Vers és tárca is található a tenyérnyi füzetkében, amit szinte már csak a formája különböztet meg egy helyi újságtól. Tud­juk, ez utóbbiak is születnek egyre-másra. Valószínű, hogy a nagyközségekben, kisváro­sokban megszülető műsorfüze­tek, amelyek a művelődési há­zakban, népművelők keze alatt születtek, közös tapasztalatcse­rék során formálódtak, a he­lyi sajtó kezdeményei, ha va­lamennyiből nem is lesz új­ság. A Siklós című kiadványt sem hagyhatjuk említetlenül, a vá­rosi művelődési központ kultu­rális tájékoztatóját, műsorfü­zetét, amelyben a kulturális ajánlón túl nőnapi köszöntő, közéleti eseménynaptár, hír­csokor, tanácsi beszámoló, adóügyi tájékoztató, a rendőr- kapitánnyal a közrendről ké­szített interjú, könyvajánló is szerepel. Helytörténeti anya­gok, anyakönyvi hírek, sport­hírek, és sok-sok reklám sze­repel a füzetben — ami ugyan­csak szinte újság. Aki nem az akadályokat, hanem a cselekvés lehetősé­geit keresi, aki inkább cselek­vő ember, mint hivatalnok, az örömmel üdvözli ezeket a kezdeményeket. Nem rémül meg, ha az irodalmi est dél­utánján például használtruha- (Tamásiban) vagy uram bocsá’ zsibvásár (Komló) volt a kul­túra templomában. Hogy a hongversenyműsor mellett ott hirdeti magát a takarékszövet­kezet, hogy a kultúrház 9 sze­mélyes mikrobuszát bérbe ad­ják, hogy boyszolgálatot aján­lanak, videófelvételt a családi ünnepekről (Komló), hogy szín­házjáró buszt szerveznek és árubemutatót a nagyteremben. G. O. Fiatal pedagógusokat tüntettek ki Fiatal pedagógusokat ré­szesített kitüntetésben a mű­velődési miniszter. Balogh Jó­zsefnél a Köztársaság téri is­kola tanítóját, Kissné, Földe- si Lívia általános iskolai di­ákotthoni tanárt, Kónyáné Hantos Cecília szederkényi 'tanítót, Nagyváradi Zsuzsan­nát, az ANK 2. sz. iskolájának tanítóját, Dárdai Györgyit, a Türr utcai óvoda helyettes ve­zetőjét, Burger Istvánnét, az ANK 3. sz. óvodájának taní­tóját, Stricz Arankát, a Sza- lay utcai óvoda óvónőjét, Szö- kőcs Ágnest, mohácsi tanító­nőt. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Hetényi Adámné, du- naszekcsői tanár, Miniszteri Dicséret kitüntetést vett át Győré Mária vásárosdombói GAMESZ-vezető, Piegl Klára olaszi -tanítónő. A kitüntetéseket április 4. alkalmából Fischer János, Ba­ranya Megye Tanácsa műve­lődési osztályvezetője nyújtot­ta át.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom