Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-01 / 91. szám

1988. április 1., péntek Dunántúli napló Elfogadták a belváros közlekedési koncepcióját Pécsi zagyelhelyezés 1992-ig Terjedelmes napirend meg­tárgyalását javasolta a végre­hajtó bizottság Pécs Megyei Város Tanácsának a tegnapi ülésére. Miután megemléke­zett q tanács a közelmúltban elhunyt Jánosi Józsefről, a vá­ros 1965-ben megválasztott díszpolgáráról, dr. Path Ká­roly személyében új megyei tanácstagot választott a nem­rég elhunyt dr. Varga Klára helyére. Piti Zoltán tanácsel­nök bejelentette, hogy a BÁZIS Építőipari Vállalat for­ráshiányra hivatkozva visszalé­pett a nagyárpádi városrész­ben korábbon vállalt vállalko­zói lakásépítéstől, így a város­nak' újabb lehetőségeket kell keresnie a lakásépítés folyta­tására. Arról is tájékoztatta a tanácsot, hogy az általános forgalmi adó a költségvetésen és az ezután induló programok várható hatása nélkül 85 mil­lió forinttal terheli a város gaz­dálkodását. A tanács ezen az ülésén rendeletet alkotott a hirdi, va­sast és somogyi elöljáróságok létesítéséről, s a május 7-i idő­közi választások napjára tűzte ki az elöljárósági tanácsadók helyi szavazással történő meg­választásának az időpontját. Megállapította a tanács Pécs üdülőhelyi területének a kiter­jedését és rendeletileg szabá­lyozta az üdülőhelyi díj mér­tékét. Módosította a tanács az 1983. évi 3. sz. rendeletét, amely az állami tulajdonú in­gatlanok elidegenítéséről szól. Ezt központi jogszabály módo­sítása tette szükségessé, célja pedig egyszerűsíteni a lakások eladásának a lehetőségeit és elősegíteni az ingatlanforga­lom növekedését, ezzel szem­ben az elmaradó lakbérbevé­tel miatt csökken a lakásfenn­tartás pénzügyi forrása és — az állami lakásépítés egyidejű állandó csökkenése mellett — szűkül a lakásgazdálkodás mozgástere. Beszámoló hang­zott el az építési és közleke­dési osztály munkájáról (külö­nös tekintettel a történelmi belváros rehabilitációjára), ér­tékelte a tanács az elmúlt évi városfejlesztő társadalmi mun­kát és jóváhagyta az idei mun­kaprogramot. A tonócsülés vezető napi­rendi pontja volt a belváros közlekedési koncepciója és for­galmi rendje c. előterjesztés, amiről korábban, a különböző fórumokon volt viták alapján többször is írtunk. Most dr. Somlai Csaba építési és köz­lekedési osztályvezető terjesz­tette a tanács elé a javasla­tot, amelynek célja megóvni a belváros területét a közleke­dés káros hatásaitól, keresve az egyéni és a közérdek közti legjobb összhangot. Minden­nek alapfeltétele a belváros körüli útgyűrű kiépülése, a bel­városi átmenő forgalom visz- szaszorítása, A napirendi pont vitájában számos felszólalás hangzott el. Dr. Path Károly (79. vk.) ha­tározottságot kért a koncepció érvényesítésében, utalva a Sal- lai és a Kossuth Lajos utcák­ra, ahol teljes a közlekedési bizonytalanság. Javasolta, hogy készüljön a feladatok lo­gikus sorrendjét felvázoló in­tézkedési terv, nehogy a min­denkori pénzügyi lehetőségek határozzák meg a teendőket. Reisz János (53. vk.) azt tette szóvá, hogy a Kossuth tér le­vegőszennyezettsége mit sem csökkent a buszok „elköltözé­sével”, hiszen a helyüket a tö­méntelen személygépkocsi fog­lalta el, s nem fog javulni ak­kor sem, ha a kocsik a föld alá kerülnek. Kistelegdi István, Ybl-díjas építész a belváros részletes rendezési tervére hi­vatkozva mondta, hogy a par­kolási lehetőségek maximális feltárása is csak 50 száza­lékos megoldást hozhat, tehát mindenképpen a belváros pe­remén, főleg a Rákóczi úttól délre és az Irányi Dániel tér térségében kell ehhez helyet találni. Az átmenő forgalmat illetően arra figyelmeztetett, hogy Pécs 92 hektáros területi belvárosánál nem lehet ugyan­azokat az elveket érvényesíte­ni, mint egy néhány hektáros, egyutcós történelmi városköz­pontban. Fűzi Árpád, a Pan­non Volán igazgatója olyan döntést kért a tanácstól, ami keménysége ellenére sem • hat kedvezőtlenül az emberek élet­viszonyaira. Ezért is hangsú­lyozta: a koncepció végrehaj­tását nem volna helyes a tö­megközlekedés kitiltásával kez­deni, annál is inkább sem, mert az autóbuszok — minden látszat ellenére — csekély tö­redékét produkálják a belvá­rost érő levegőszennyezéscek. Felvetette a Rákóczi út-—Bem utca—Zsolnay-szobor közti szakaszának a szűk kereszt- metszetét, s ismételten meg- vizsgálandónak ajánlotta az 50. sz. ház („villanyrendőr") lebontását. Wilhelm Ferenc megyei közlekedési osztályve­zető is e ház megtartása el­len szólt, s kifogásolta, hogy a Kossuth Lajos utca túl hosz^ szán egyirányú kifelé, minden mellékutca róhordja a forgal­mat, ézért gondoskodni kel­lene az elvezetésről is. Vitatta a tömegközlekedés teljes ki­tiltásának a létjogosultságát: túl nagy a belváros területe, az autóbuszok hosszas rógya- loglá.ssal érhetők el. Nemes­kéri Sándor (89. vk.) arról be­szélt, hogy ha van jogos igény arra, hogy a nap minden sza­kában legyen friss áru a bel­városi üzletekben, akkor azt is biztosítani kell, hogy az áru eljusson oda. Dr. Petrovics Etelka (51. vk.) is elképzelhe­tetlennek tartotta a belváros észak—déli tengelyének a mentesítését a tömegközleke­déstől: túl sok olyan intéz­mény van itt, pl. a rendelőin­tézet, ahová távolabbról kell idejutni. „Nem lehet célunk, hogy legyen egy szép belváro­sunk — mondta — és benőn­ket szidó emberek ezrei." Dr. Molnár Zoltán, a tanács általános elnökhelyettese kon­cepcionális feladatként jelölte meg az átmenő forgalom teljes kitiltását, a peremeken nagy- kapacitású parkolók létesítését, a belvároson áthaladó tömeg- közlekedés mérséklését és kor­szerű járművekkel való lebo­nyolítását. Piti Zoltán tanácselnök kije­lentette: 1988—90. között a Bem, a Saliai, a Kossuth Lajos utcákban és a Széchenyi téren korlátozni kell a forgalmat, 1990-től csökkentendő a belvá­rosi átmenő forgalom, ugyan­akkor időben és súlyban sza­bályozandó a célforgalom — ehhez eddig „rákészülési" időt kap a kereskedelem. A tanács egy tartózkodás mellett elfogadta a koncepciót; az ebből eredő forgalmi válto­zásokról időben tájékoztatják a lakosságot. * A Pécsi Hőerőmű ezen a ta­nácsülésen számolt be környe­zetvédelmi tevékenységéről, kü­lönös figyelemmel a zagyelhe­lyezésre. Legutóbb 1986-ban kemény vitában ütköztek meg a tanácstagok a hőerőművel, s elvetették azt az igényt, hogy hosszú távon Pécs térségében oldják meg az erőművi pernye elhelyezését. Most Somos* László vezérigazgató adott tá­jékoztatót az újabb fejlemé­nyekről. Lépések történtek a pernye több célú hasznosításá­ra, pl. üzem létesítését készítik elő pernyebeton útépítés cél­jára történő gyártására, őzt ózonban tudni kell, hogy a zagy teljes hasznosítására nincs valós lehetőség. A pé­csi — várhatóan 1992-ig tartó - zagyelhelyezés még hátra­lévő idejében áttérnek az ún. sűrűzagykezelésre, -a jelenlegi vízigényt kb. az egynyolcadára mérséklik, s csökken a talajba szivárgás mértéke is. Közölte, hogy a korábban tervezett sze­mélyi zogyelhelyezés meghiú­sult, a hőerőmű a megyei ta­nács segítségével Nagykozór térségében jutott új területhez. H. I. Ifjúsági előadás előtt fél órával összeomlott a bólyi mozi — Egymás kezét fogva a szemközti falhoz szorultunk a félelemtől — .mesélte az eset után két órával Lukács József- né, a Bólyi. Áfész cukrászüze­mének dolgozója. — Ha nem összeomlik, mint egy kártya­vár, hanem kifelé dől a fal, nem tudom elképzelni, mi lett volna. Az előadás előtt fél órával tegnap délután fél négykor összeomlott a bólyi Vörös Csil­lag filmszínház. Csak a gép­termi és jegykiadó rész, va­lamint a vetítővászon és szín­pad feletti tér maradt úgy- ahogy épen. A széksorok 'majdnem fele omladék alatt, a többi ülőhely felett az álmeny- nyezet tartja kis bunkert ké­pezve a kivénült tetőszerkeze­tet. / Asterix tizenkét próbatételén mosolyoghatott volna mintegy 80—100 gyermek. Harmincötén mär a jegyet is megváltották. Csak a véletlenen és a jegy­kezelő, Faragó Lászlóné lélek­jelenlétén múlott, hogy a mozi összeomlása nem járt együtt tömeges tragédiával. — Az omlás előtt 10 perccel benéztem a még üres nézőtér­re — meséli az őt körülállók- nak. — Feltűnt, hpgy- nagyobb mennyiségű mennyezeti vako­lat hullott a földre. Felsöpör­tem és eladtam még néhány jegyet. Amikor azonban pár perc múlva újra benéztem és ismét omladék hullott a föld­re, mór láttam, hogy ennek fele sem tréfa. Azonnal kiküld- tem az előtérből minden gyer­meket. Kilépve aztán láthat­tam, hogyan gyúródnék, ros- kodnak össze a falak. Nagy morajlás, porfelhő... A töb- mit már látják. Huszonöt éves a Komarov Huszonötödik évfordulójót ünnepli ebben az évben a pécsi Komarov Gimnázium és Szakközépiskola. Ar erre az alkalomra szervezett Koma- rov-napok sokszínű főesemé­nyére tegnap került sor a Pécsi Orvostudományi Egye­tem aulájában. A díszünnepséget megelő­zően tegnap délelőtt a pécsi Mozgalmi Házban „Húsz­éves a középfokú földmérő- képzés" címmel tanácskozást tartottak. Ugyanitt „Számító sí segédeszközök a geodé­ziában", valamint „Térképek régen és ma" címmel kiállí­tás is nyílt. A díszünnepségen dr. Tóth Sándor, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettese, az iskola volt diákja mondta az ünnepi beszédet, majd az intézet művészeti csoportjai és egyéni előadói adtok mű­sort. Az iskola fennállásának 25. évfordulója alkalmából év­könyvet is megjelentettek. Tudásunkkal Baranyáért Baranya társadalmi-gazdasá­gi fejlődését célzó pályázati felhívás elfogadásával tegnap délután véget ért a Tudásunk­kal Baranyáért! elnevezésű rendezvénysorozat. A záró fó­rumon, melyen dr. Dányi Pál, az MTESZ társelnöke vezette a vitát, a tizenkét szekció té­mafelelőse foglalta össze a rendezvénysorozat tapasztala­tait, ismertette a szekciók ajánlásait. Ezek elkerülnek a politikai, állami testületek elé is. A tudományos hetek záróese­ményének állásfoglalásaira la­punkban visszatérünk, s közöl­jük a felhívás teljes szövegét Gasztronómiai bemutató Pécsett Sóos Vilmos mesterszakács az általa készített hidegtál remekével Fotó: Kóródi Gábor IS konyhamílvi Nem várt siker kísérte a Mecseki Gasztronómiai Tár­saság által szervezett tegnapi hidegkonyhai és cukrászter­mék-bemutatót. A pécsi Ele­fánt étteremben megrendezett kiállításon, a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat a Nádor Szálló, a KISOSZ, a Konzum Rt, a Mecsekvidéki Vendéglá­tó Vállalat és az Utasellátó Vállalat szakemberei mutatták be készítményeiket. Jelen volt új termékeivel a Baromfifel­dolgozó. a Tejipar, a Sörgyár, a Borgazdasági Kombinát és a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat is. Több mint félszáz készítmény között jó néhány újdonság is szerepelt. A bemutatott fán­kok, linzerek, torták és dí­szes hidegtálak mindegyikét emekei nehéz lenne felsorolni. Min­denesetre tény, hogy a bara­nyai szakácsok, cukrászok nagy szakmai ambícióval és lelke­sedéssel vállalkoztak a bemu­tatkozásra. A nagyközönség értékítéletét a fogyó ételek jelezték. Szak­mai véleményt Unger Károly, a Magyar Szakácsok és Cukrá­szok Szövetségének elnöke mondott. „Ez a rendezvény jó alkalom volt arra, hogy a szakembereknek ötleteket ad­jon, a háziasszonyokban pedig felkeltse az érdeklődést. Bizo­nyította, hogy nemcsak rántott- hús van a világon, a különféle nyersanyagokat sokféleképpen fel lehet dolgozni a háztartá­sokban megszokottakon kívül.” F. D. A HNF megyei elnökségének ülése állásfoglalás az atomtemetőről Dr. Adóm Antal elnökleté­vel csütörtökön ülést tartott a Hazafias Népfront megyei el­nöksége. Dr. Fekete Bálint vá­rosi' alelnök előterjesztésében jelentést hallgatott meg a köz­jogi . bizottság munkájáról. Az elnökség Benkö László alelnök előterjesztése alapján elfogadta a májusi békehónap rendezvénytervét, majd Sza- lontai Jánosné főelőadó elő­terjesztésében a népfrontnak a nemzetiségi kongresszusok előkészítésére vonatkozó fel­adattervét. Steinholler Károly beszámolt a közelmúltban lezajlott falu­gyűlésekről, különös tekintettel azokra, amelyeken a lakosság az Ófalu térségében tervezett hulladéktemetővel kapcsolat­ban fejezte ki aggodalmát. Az előterjesztés alapján az elnök­ség a következő állásfoglalást hagyta jóvá: „A Hazafias Népfront Bara­nya Megyei Elnöksége márci­us 31-i ülésén tájékoztatót hallgatott meg az Ófalu-Fe- ked térségben tervezett atom- erőművi radioaktív hulladékok elhelyezésével összefüggő la­kossági fórumok tapasztalatai­ról. A Hazafias Népfront Bara­nya Megyei Elnöksége a közelmúltban tartott falugyűlé­sek, lakossági tájékoztatók ta­pasztalatai, az állampolgárok jelzései alánján megérti az állampolgárok nyugtalanságát, bizonytalanságát és bizalmat­lanságát. Támogatta és támogatja a március 7-i ófalui falugyűlé­sen megválasztott társadalmi bizottság működését, a felkért, független szakértői bizottság munkáját. Továbbra is kérjük, hogy a lakossági fórumokon tett ígé­reteknek megfelelően a füg­getlen szakértői bizottság kapjon lehetőséget oz eddigi vizsgálatok áttekintésére, sa­ját álláspontjának megalkotá­sára. Javasoljuk, hogy április 15. után, vagyis a társadalmi bi­zottság által felkért szakér­tők állásfoglalásának figye­lembe vételével a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházában — a Környezetvé­delmi Bizottság szervezésében - társadalmi-szakmai vitára kerüljön sor. Álláspontunk: a létesítésre vonatkozó döntést csak a Ha­zafias Népfront .székházában tartott társadalmi vita után .szabad meghozni. Javaslatunk összhangban van az Orszá­gos Atomenergia Bizottság március 30-i ülésének határo­zatával". H. J. — Én éppen az összeomlás | után érkeztem a helyszínre — így a mozigépész. Most már ő is megkönnyebbültnek Ját­szik. Felesége' és kisgyermeke is ott ült volna a sorok kö­zött ... — Már egy éve felfigyéltem rá, hogy egyre rosszabb a 120 éves vályog épület állapota. Mindezt jelentettem a Bara­nya Megyei Mgziüzemi Válla­latnál a feletteseimnek — mondja Brutyó István, a bólyi moziüzem vezetője. — Vállala­tunk a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola szakértőgárdáját kérte fel az épület vizsgálatá­ra. A bizottság következteté­se: az épület felújításra szorul, de nem életveszélyes. A mun­kákat már megrendeltük a Bólyi Költségvetési özemtől. Balog Nándor A nézőtér és az épület külső képe az omlás után Läufer László felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom