Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-03 / 93. szám

Kézilabda l\IB I. B férfiak

Három csapat Dél-Dunántúlon

LELÁTÓ

A kézilabda Nemzeti Bajnokság l/B. csoportjának történetében még soha nem fordult elő, hogy egyazon versenyévben egyszerre három dél-dunántúli megye férficsapata képviseltesse magát az NB I. második vonalában. A kézilabdasoprt népsze- rüsödését jelzi, hogy olyan megye is feliratkozott a versenyfutók közé, mint Tolna, ahol NB II - néI magasabbra még soha nem jutott férficsopat. Most Dunaföldvár révén immár Tolna

A komlói pelikán

is képviselteti magát az osztályt már megjárt zalai Nagykanizsával, valamint az immár bajnoki cimröl is többször álmodó baranyai Komlói Bányász társaságában. Három csapat Dél- Dunántúlról — más körülményekkel, más célokkal —, de valamennyien egyazon osztályban. Őket kívánjuk most bemutatni közvetlenül a bajnoki rajtot követően.

Keszthelyi (szemben) sötét mezben, kezében labdával — az egyik legna gyobb ígéret Komlón. Tőle (is) várják a csapat följebb lépését.

Dunaföldvár az első tolnai csapat

Ha egy hirtelen ötlettel a Komlói Bányász kézilabdázói sportkörük jelvényét megtartva, önálló jeggyel kívánnák megkülönböztetni magukat a többi szakosztálytól, akkor a legstílusosabban egy pelikánt rajzoltatnának a kék-fehér pajzsba. Igen, egy pelikánt, amelyik a monda szerint, saját vérével táplálta kicsinyeit és tartotta életben felerősödéséig. Ugyanis a ’sok hányattatáson átment szakosztály túlélve saját le- gyengülését, külső segítséggel átmentett életkedvét, a nagy „vérveszteségek" után kívánja megtartani nehezen kivívott pozícióját.

Az NB l-ért való versenyfutásban tavaly csak a véghajrában lemaradt társulatot az utóbbi időben immár megszámlálhatatlan alkalommal — újabb, érzékeny veszteségek érték. A komlói bányászok kiheverve az egy évvel ezelőtti komoly veszteségeket jelentő öntisztogatóst, immár elbúcsúztak a külső segítségként érkezett támogatóktól is. Az elmúlt évben elbúcsúztatták az NB I- es PMSC-től érkezett Hunyadit, Dóczit és Takácsot, mint ahogy kénytelenek voltak lemondani a katonának bevonult átlövő Némethröl, a hosszú ideig sérüléssel bajlódott Kulcsár kapusról, S mindezek ellenére képesek voltak versenyben maradni a bajnokságban, a leqiobb nyolcig kapaszkodni az MNK-ban.

Az úi év újabb megpróbáltatásokkal köszöntött rájuk. A csapat körül kialakult tisztázatlan helyzetből adódóan érzékeny veszteségek érték az együttest. Wágenbach Dunaújvárosnak történt elkótyavetyélése, a pécsi „különítmény”Nagy meglepetést okozott Zalában az elmúlt év novemberében, hogy az NB ll-ben ezüstérmet nyert csapatát megszüntette a Nagykanizsai Olajbányász. Az olajosok megmentésére indított akció végül is eredménnyel járt. A helyi Tungsram SK vette át az elárvult csapatot és biztosították ezzel az 1973-tól folyamatos minőségi férfi kézilabdázást a városbon. Az új egyesületnél — ahol a nők újoncként rajtolnak az NB ll- ben - új szakosztályvezetés látott az új feladatok megoldásához. Ugyanis időközben a Magyar Kézilabda Szövetség az NB I. B-ben megüresedett helyre a kanizsai csapatot sorolta be, így új minőségi csapattal gazdagodott a gyáróriás sportegyesülete.

— Érthető, hogy nagy boldogsággal logadtuk a kettős „ajándékot", hiszen a volt olajosok NB ll-esként érkeztek, s mire felocsúdtunk, már az NB I. B-s feladatok elölt álltunk. Nagy lendülettel kezdtünk a munkához. Sikeresnek tartjuk, hogy a Tapolcán bizonyított Deregi László edzőt - aki NB l-be vitte a Tapolcai Bauxitbányászt, de azok nem éltek a lehetőséggel - sikerült szerződtetni. Megegyezésre jutottunk az Olajbányász vezetőivel is, így továbbra is a tiúk otthona maradt az olajos munkacsarnok — szólt a kezdetről Pintér István szakágvezető.

Az izzósok közben jelentős erőfeszítéseket tettek a zilált sorok rendezésére. Visszatért ez időközben focihoz átpártolt ótlpvő Rodek, de döntő volt az is, hogy a rutinos Dávid is

bői hírmondónak maradt Papp L bevonultatáso, Schmidt kapus visszavonulása ismét torpedót jelentett Komlón. Jóllehet a csapat több évtizedes fennállása alatt most érkezett el legnagyobb sikeréhez — az MNK-ban az ország legjobb négy csapata közén Rába ETO, VAÉV-Bramac, Debreceni Dózsa és a Komlói Bányász verekedtek magukat —, most mégis kételyek ébredtek a csapatvezetésben . . .

Az előkészületi tornákon ugyan még biztatóan szerepelt a csapat, ám a bajnoki nyitányon a két tapasztalt szélső hiányát már vereség jelezte Csepelen. Márpedig ennek a két pontnak az elvesztése töbet jelenthet, mint az egy mérkőzésen való elbukás. Többet jelenthet, mert a komlói kék-fehérek talán soha nem vehették fel nagyobb eséllyel a versenyt a társakkal a felsőbb osztályba kerülésért, mint éppen ebben a bajnokságban. Való igaz, nagy veszteségek érték őket az elmúlt hónapokban, ám ismerve a csapat utánpótlásbázisát: beszámítva a másfél éves bajnoki időszakot, képesek volnának átmenteni a feljutás lehetőségét a jövő tavaszi végső hajrára. Czimmer Tamás edző „új hullámot” jelentő — valaha úttö- rőolimpión ezüstérmet nyert, immár felnövő garnitúrájával, no és a tapasztalt idősek rutinjával - gárdájával, szinkronben a kézilabda fejlődésével, új stílust teremtett Komlón. Talán mór nemcsak májusban - ekkor lesznek az MNK-elődöntők - hanem a bainoksáq véqén is a legjobbak között végez a Komlói Bányász. K. L.

csatasorba állt. A megmaradt tapolcai játékosok közül Hohl és Tóth L. került a dél-zalai városba.- Tulajdonképpen lebruár elejétől állt össze a társaság, de a liúk nagy lemaradásban voltak. Fokozatosan álltak be a rendes kerékvágásba. Jóllehet a lejekben is sikerült ,,rendet rakni", taktikailag és technikailag még jócskán van tennivaló - mondta az izzósok mestere.

Az új gazda kiemelten foglalkozik a csapattal, az egész szakosztállyal. Mivel a sportkörnek még nem volt NB I. B-s csapata, most élni akar a lehetőséggel.- Ügy Ítélem meg, hogy jól választottam, amikor igent mondtam. Jó kezekbe került Kanizsán o sportág, itt igazi bázis alakulhat ki. Természetesen a Hóknak erre az osztályra lel kell nőni, de ha úgy loly- tatják a munkát, mint eddig, akkor még sok örömre számíthatnak a szurkolók. Egyelőre szerények terveink, a bentma- radásért harcolunk. Ígérhetem, hogy a Hókkal együtt mindent elkövetünk, hogy megfeleljünk ez elvárásnak — mondta Deregi László.

A Tungsram nagyszerű játékkal kezdte a 'háromidényes bajnokságot. Hazai környezetben, remek mérkőzésen 24-20- os győzelemmel mutatkozott be a TFSE ellenében. A látványos és eredményes játékért méltán volt hálás a közönség, omelyik soraiban a bózisválla- lat igazgatójával, hosszan tartó vastapssal köszönte meg a fiúk nagyszerű teljesítményét.

Balogh Antal

Ha egyszer valaki arra vállalkozik majd, hogy feldolgozza a Dunaföldvári Spartacus SE krónikáját, az minden bizony- nyál pirosbetűs dátumként örökíti meg a kézilabdások 1987. évét. Mert hogy a Duna-parti legénység az NB I B kiharcolásával nemcsak a klub, hanem e népszerű sportág Tolna megyei történetében új fejezetet ír. Korábban ugyanis egyetlen más tolnai férficsapatnak sem adatott meg ebben az osztályban való szereplés lehetősége.

A dunaföldvári szakosztály sikeréhez vezető út történéseit megörökítő filmkockákat kétéves időszakra kell visszapergetnünk. Kolics János Dunaújvárosból jött, látott és az akkori megyebajnokságban hullámzóan szereplő Spartacus csapatából bajnokot „faragott". Kitűnő szakmai érzékkel építette be a tehetséges fiatalokat, akik ütőképes együttest alkotva megnyerték a megyebajnokságot, majd sikerrel vették az NB 11-es osztályozó akadályait is. Eközben a nagyközség sportszeretői körében egyre népszerűbbé vált a kézilabdázás. Aztán, mert az NB II. magasabb követelményeket támasztott, hát „beszálltak" a társadalmi munkába is, a bitumenes pálya építésekor.

Eddig minden olyan szép, akár egy mesében. A folytatás filmkockáit viszont már egyre több sötét tónus tarkítja. Miután az 1986-os esztendőt Dunaföldváron szinte végig kísérték a sport anyagi gondjai, az őszi idényzárót követően fölöttébb összekuszá- lódtak a szálak. Korics edző lemondott, 14 játékosa pedig azzal adta le szerelését, hogy nem kíván tovább a Spartacus színeiben sportolni. Szerencsére akadtak olyan gazdasági vezetők, akik a nagyközség érdekeit tekintve támogatásukkal a csapat mellé álltak.

Tavaly, miközben az NB ll- ben aranyérmes lett a Korics legénység, ismét tornyosultak a viharfelhők a szakosztály egén. Az újabb siker újabb pénzügyi gondokkal járt. önmagát ismételte a múlt: megkérdőjeleződött a csapat sorsa. Olyannyira, kardélen táncoltak, hogy az egyesület vezetése már-már áldását adta arra, hogy elengedik a teljes gárdát, a megyén kívüli „vevők" egyikéhez. Ha heves viták árán is, de végül elültek a viharok, megszületett a döntés: az NB I B-hez szükséges feltételeket előteremtik, és Dunaföldvár színeiben indulhatnak a fiúk.

A kedvező „végszóra" azonnal megkezdte felkészülését a Spartacus együttese. Az év végi ünnepeket leszámítva végigdolgozták a telet, szorgalmas, lelkiismeretes edzésmunkával igyekeztek megalapozni a magasabb osztályú sikereiket. Három játékossal erősítettek is: Dunaújvárosból Ká- csór László kapus, Százhalombattáról Németh Ferenc átlövő, a MAFC-ból pedig Herczeg Józsel kapus került hozzájuk. Az együttes gerincét azonban továbbra is a saját nevelésű, tehetséges földvári játékosok alkotják.

A tavaszi idénynyitón, bár négy gólos vereséggel rajtolt Nyíregyházán a Spartacus, nem szorult a zöldfülű újoncok alárendelt szerepére. A húsvét szombatjára eső hazai NB I B-s debütálásukon - több mint félezres szurkoló táboruk lelkes biztatása közepette - pedig arról is meggyőzték a kérkedőket, hogy nagy hibát követ el az az ellenfél, amelyik nagy meltény- nyel érkezik Dunaföldvárra.

Fekete László

Tungsramként világít az Olajbányász .

Még szokatlan az őszinteség

Nagy vitát váltott ki a héten az MLSZ elnökének televíziós nyilatkozata, ahol nyjltan elmondta, miért kellett egy nappal később utaznia Belgiumba három válogatott játékosnak: Fitosnak, Sassnak és Kovács Kálmánnak. Vannak, akik úgy foglalnak állást, hogy felesleges a tényeket nyilvánosságra hozni, de vannak, akik örömmel fogadják az őszinteséget. Magam is az utóbbiak táborába tartozom, nem tudom miért kellene különböző dajkameséket kitalálni azért, hogy mentsük a válogatott labdarúgót.

A szurkoló szerintem elvárhatja, hogy kellően informálják. A vál jgatottakkal kapcsolatos tájékoztatást természetesnek, és nem a szeny- nyes kiteregetésének tartom. A tettéért mindenkinek felelnie kell, és azokra, akik nap mint nap reflektorfényben vannak, jobban figyel a közvélemény. Ezért szükséges a velük történtek őszinte feltárása. Ügy vélem, csakis ez lehet a követendő út. Az is elképzelhető, ha az eddig eltitkolt ügyekhez hasonlókat a jövőben nyilvánosság elé viszik, akkor talán visszafogó ereje is lesz és csökkentheti a kellemetlen esetek számát. *

Sokan vitatkoznak azon is, miért szerepelhet a válogatottban olyan játékos, aki ellen szabálysértési eljárás folyik, mert a megengedettnél több valutát akart külföldre vinni. Valóban, a válogatottság egyrészt megtiszteltetés, de ma már a versenysport fogalma nem azonos például a 10 évvel ezelőttivel. A csúcson lévők közül csaknem valamennyien a sportból élnek, ez.a foglalkozásuk. A labdarúgó válogatott is költségvetéssel dolgozik, a mérkőzésekből pénzhez jut a szövetség, abból fedezi a sportággal kapcsolatos költségeket. Egyszóval a futball ilyen magas szinten már inkább szórakoztató iparág, mintsem öntevékeny testedzés.

A legjobb teljesítmény a legjobb labdarúgóktól várható el. Ezért nehéz dönteni abban a válogatott összeállításánál, hogy maradjon-e ki olyan labdarúgó, aki klubcsapatának külföldi útja alkalmával követte el a szabálysértést. Bármennyire furcsán hangzik, de ha a hivatásos labdorúgó külföldre megy mérkőzést játszani, akkor ott a munkáját végzi, azt kapta feladatul. Az ilyen utat nem lehet azonosítani a tu- ristaúttal. Félreértés ne essék, nem védem a szabály- sértést elkövetőt, igenis büntessék meg, de azon vitatkozom, hogy ezért eltilthatják-e a munkájától.

*

Egy ideje elpártolt a szerencse a PMSC volt labdarúgója, Mészáros Ferenc mellől. Még az elmúlt év végén meghúzódott a lába, hosszú heteket kellett kihagynia, majd amikor újból elkezdte az edzéseket, kiújult régi sérülése. Csapatának, a Loke- rennek nem megy valami fényesen, edzőcsere is volt, és már szinte biztosra vehető, hogy nem tudja kiharcolni a klub az UEFA Kupában való indulás jogát. Mészáros ott volt a belga—magyar mérkőzésen, örömmel vette, hogy Bálint László technikai igazgató a későbbiekben számit majd játékára Azt viszont ő újságolta örömmel, hogy gyarapodott családjának létszáma, kislányuk született és a Kitti nevet viseli.

Az utóbbi iaőben nagy a csend Verebes József körül. Igaz, erről a mester is tehet, mert csak nagy ritkán lehet nyilatkozatra rábírni az MTK-VM edzőjét. A napokban mégis kiszivórqott vele kapcsolatban egy hír, miszerint a nyáron lejáró szerződését nem hosszabbítja meg a kék-fehéreknél. Legszívesebben külföldre menne, de állítólag érdeklődik utána korábbi egyesülete, a Rába ETO is.

í tótippjeit Erdélyi György gépw kocsi vezető, pé%esi lakos, a me- szesi totózó

W törxstagja állitóttá össze.

1. Siófok—Bp. Honvéd. Tipp: 2,1.

2. Videoton—Vasas. Tipp: 1.

3. FTC—Haladás. Tipp: 1, s.

4. Mannheim—Bremen. Tipp: 2, i.

6. Freiburg—Wattenscheid. Tipp- 2. 1.

7. Meppen—Stuttgarter Kickers.

Tipp: 2, i.

JB. Biefeld—Darmstadt. Tipp: 2.

9. Remscheid—St. Pauli. Tipp: 2,*.

10. Ascoli—Juventus. Tipp: *.

11. Como— Avellino. Tipp: 1.

12. Napoli—Internationale. Tipp: 1.

13. Arezzo—Sambenedettese. Tipp: «.

Tatabánya—Rába ETO. Tipp: 1.