Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)
1988-04-26 / 115. szám
1988. április 26., kedd Dunántúli napló 5 Mi lett az üveggyűjtő konténerekkel? Pécsről eltűntek az üveggyűjtő konténerek, összesen öt darab állt a Konzum, a Szliven, a lila és a 14-es számú ABC előtt, valamint a Budai vámnál. A konténereket a pécsi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat helyezte ki, majd úgy döntöttek: nem éri meg. Komáromi Károly kereskedelmi igazgatóhelyettestől érdeklődtünk. Sajnos, országos gond az, hogy az üveggyűjtóket kukásedénynek használják: gyakran az üveg az, ami a legkevesebb bennük. Arra is csak kevesen figyelnek, hogy a „fehér" feliratú fémládába csakis fehér színű üveget illő dobni. Így aztán a fehér, a zöld, barna törmelék ösz- szekeveredik. Magyarországon négy üveggyár — a sajószentpéteri, orosházi, salgótarjáni és miskolci — foglalkozik az üveghulladék átvételével, de a barna színűt nem vásárolják meg, mert a gyártási technológiájukban nem tudják hasznosítani. A törmelék ára minimális, szétválogatni lehetetlen — a MÉH-nek így aztán semmi haszna sincs belőle. A megoldáson mindenesetre gondolkoznak: pedig milyen egyszerű lenne mindent oda dobni, ahová való! Ó. Zs. II Magyar Hitel Bank Rt. Komlón nyitott kirendeltséget A komlói Béke szálló földszintjén nyitott tegnap új ki- rendeltséget a Magyar Hitel Bank Rt. Az új egység elsősorban a kisvállalkozások gazdasági tevékenységével foglalkozik és a nem jogi személyek gazdasági finanszírozását kezdi meg. A Magyar Hitel Bank Rt. ez év elejétől fordít nagyobb figyelmet a jogi személy titulussal nem rendelkező gazdasági egységek támogatására. Az intézmény központjában arra a célra alakult meg a közelmúltban a Széchenyi István Társaság, hogy országoson koordinálja ezt a tevékenységet. A Magyar Hitel Bank Rt. Pécsi Igazgatósága fogékonyan reagált az új kezdeményezésre. Tegnap Komlón nyitott új fiókot, de körzete a közeljövőben újabb __ péc si, szigetvári és szekszárdi — kirendeltségekkel gyarapszik. Az új kirendeltségek megnyitását komoly előkészületi munkák előzték, illetve előzik meg. A banki szakemberek már korábban felvették a kapcsolatot a KIOSZ, KISOSZ és a VOSZ illetékeseivel, de levélben megkeresték az érintett területek gazdálkodóit is. A kirendeltségek megnyitását tehát pontos felmérések előzik meg. Az új kirendeltségek a bankszámlavezetésen és a pénztárszolgálaton túl a készpénzforgalommal kapcsolatos megbízások teljesítését ajánlja fel ügyfeleinek, továbbá al- számlák nyitására, készpénzkímélő fizetési módokra ad lehetőséget. Valamennyi- fiók bankári, befektetési és adóügyi tanácsadással is szolgál az igénylőknek. Azon ügyfelek, akiknek fizetési forgalma kiegyensúlyozottnak mutatkozik, a későbbiek során egyéb szolgáltatásért is fordulhatnak a kirendeltségekhez. Ezek között szerepel a rövid és középlejáratú hitelezés, a követelések megvásárlása, adóelőleg meghitelezése és befizetése, hitelfedezeti biztosítások kötése, a partnerek minősítése, vagy akár az e.gymás közötti lízing lehetőségének megteremtése. K. E. Egyhetes rendezvénysorozat Fiatal szovjet közgazdászok Pécsett Vállalati-szervezeti formák, vállalkozások a magyar és a szovjet gazdaságban. Ez a témája a magyar és szovjet fiatal közgazdászok I. találkozójának, melynek házigazdája, rendezője a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete. A* vendégek — többségükben 35 éven aluli szovjet közgazdászok — hétfőn délután érkeztek meg o pécsi vasúti pályaudvarra, ahonnan egyenesen a tanácskozásnak otthont adó intézménybe, az MSZMP Megyei Oktatási Igazgatóságára indultak. Már az első napon — melynek megnyitóját' Csikós-Nag y Béla akadémikus és dr. Dá- nyi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első tit. kára tartják — a vállalkozás kérdéseit vitatják meg, melyeket a két ország gazdaságának különböző szektoraiban vizsgálnak. Az Oktatási Igazgatóságon ma délelőtt 10 órakor kezdődő rendezvényre minden érdeklődőt szívesen látnak o rendezők. Kilencvenhét százalékos a szervezettség a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatnál, ahol az év elején - az új tagdijbefi- zetési rendszer bevezetésekor - négyen kiléptek a szakszervezetből, ugyanakkor, érdekes módon tizennégyen viszont beléptek. Hogy a belépők száma több, mint a kilépőké, jelzi, hogy mostanában valóban egyre komolyabb és fontosabb szerepet kell betöltenie a szakszervezetnek. Kiss Tóth László, a parképítő művezetője 1985 óta szb- titkár; elődje nyugdíjba vonulásakor választották meg, s mint mondja, szerencséje volt, mert olyan tisztségviselőket „örökölt”, akik nem rutinból, hanem elhivatottságból végzik a dolgukat. S ez nem kis szó, hiszen ahogy mindenütt tapasztalni, napjainkban egyre kevesebb ember vállal társadalmi funkciót. — Fölgyülemlett az emberekben a feszültség, s mi azon igyekszünk, hogy lehetőségeink szerint a szakszervezet ugyanolyan szinten tudjon segíteni, mint az előző évben - ha már jobban nem tudunk, mi is a szintentartásra törekszünk. Az elmúlt két évben a szakszervezeti bizottság a legnagyobb hangsúlyt a rétegpolitikára helyezte, s ez nem véletlen: hatszázötven dolgozónkból kétszázötven harminc éven aluli. Tudomásom szerint a városban nálunk alakult meg elsőként a szakszervezeti ifjúsági tagozat, de ezt sikerült úgy létrehoznunk, hogy a KISZ-szel semmi érdekellentét nem alakult ki, közösen képviselik a fiatalok érdekeit. — Munkaerőgondjaik menynyire komolyak? — Jelenlegi létszámunkhoz viszonyítva másfél százalékos a munkaerő-felvevő képességünk, csakhát, sajnos, szakemberek nemigen jelentkeznek, így többnyire belső átcsoportosításokkal oldjuk meg a gondokat, amennyire lehet. — Lakáskérdésben és segélyezésben mit tudnak nyújtani az önökhöz fordulóknak? — A vállalat az első lakáshoz jutást támogatja, kölcsön, illetve időnként szolgálati lakás formájában. Évente három—öt fő fordul hozzánk lakáskéréssel. Segélyezésre 1986- ban ,120 ezer forintot fordított a szakszervezeti bizottság, ezt az összeget tavaly 25 százalékkal megemeltük, s ebben az évben is ezt az emelt összeget biztosítjuk. Ez a pénz 120—160 dolgozó között oszlik meg. Van egy igen jól működő segélyezési bizottságunk, s több esetben ők kezdeményezik a segélyezést, mert sokan úgy vannak, hogy szégyellik kérni. Megpróbáljuk ezt a dolgot úgy irányítani, hogy minél jobban érvényesüljön a rászorultság elve. Azért azt meg kell mondanom, hogy a munkát, mármint a tömegszervezeti munkát eléggé megnehezíti, hogy szétszórtan, a város minden pontján dolgozunk. Hogy mit tartok most a legfontosabbnak a szakszervezeti munkában? Az egyre fokozottabb érdekképviseletet és érdekvédelmet — s itt most nem csupán anyagi szempontokra gondolok -, s azt, hogy feladataink meghatározásakor az előkészítésbe be kell vonni a dolgozókat, s ha a döntésben nekik is részük volt, akkor valóban mindent hajlandók megtenni a közös cél érdekében. És semmiképpen nem szabad elsikla- nunk a látszólag apróbb problémák mellett, mert ami egy szakszervezeti bizottság szemében aprónak tűnhet, az az érintett embernek lehet, hogy éppen a legnagyobb gondja. Ezt mindig szem előtt kell tartani, talán ez az egyik legfontosabb dolog. D. Cs. Kiváló vállalat a pécsi Hunor Az Ipari Minisztérium az ágazati szakszervezetek egyetértésével, a legutóbbi három év gazdálkodásának eredményességét elismerve pályázat alapján odaítélte a Kiváló Vállalat Címet. Kiváló Vállalat és a Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vállalata címben részesült: az Autóvillamossági Felszerelések Gyára, a Csepel Művek Szerszámgép- gyára, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a Székesfehérvári Könnyűfémmű, a Tiszai Vegyi Kombinát, az UNICON Ruházati Vállalat és a Videoton Elektronikai Vállalat. A Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vállalata címet megkapta a Paksi Atomerőmű Vállalat is. Kiváló Vállalatok: Balaton Bútorgyár, Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat, Gardénia Csipkefüggönygyár, Glo- vita Győri Kötöttkesztyűgyár, Hajdú-Bihar Megyei Textilfeldolgozó Vállalat, Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat, Hűtőgépgyár, Pátria Nyomda, Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat, Tolna Megyei Textiltisztító és Ruházati Vállalat, valamint a Veszprémi Szénbányák. Befejeződött a nyomozás Szabadíts Antal éstársai ügyében Hivatali vesztegetés és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt a Belügyminisztérium vizsgálati osztálya 1987. december 1-jétől előzetes letartóztatás mellett nyomozást folytatott Szabadits Antal, az V. kerületi tanács volt elnök- helyettese, Ács István, az V. kerületi IKV volt igazgatója és szabadlábon lévő társaik bűnügyében. A nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján megállapítható, hogy Szabadits Antal és Acs István a Budapest V. kerület. Nyári Pál utca 12. szám alatti építési terület rendelkezésre bocsátásáért a Napsugár üdülőépítő és -fenntartó Szövetkezettől előnyként 100— 100 ezer forintot, majd ezt megváltoztatva 5—5 ezer dollárt kért; továbbá beosztásukat felhasználva társaikkal együtt több rendbeli hivatali vesztegetés, hűtlen kezelés és csempészet bűncselekményét követték el. Az ügyben a nyomozást befejezték, az V. kerület volt tanácselnök-helyettesét és az IKV-igazgatót, valamint három társukat vádemelési javaslattal átadták az illetékes ügyészségnek. Djakovóban, az ősi püspöki székhely múzeumában láthattam először sok-sok teremben a szlavóniai aranyhímzések lélegzetelállító pompáját. Djakovó és Vin- kóc (Dakovo és Vinkovci) népének ünnepi viseletét díszítették így ezen a többi horvát tájegységnél tehetősebb vidéken. Ebből a különleges népművészetből rendezett kiállítást Pécsett az eszéki Szlavónia Múzeum. A Baranya megyei múzeumok korábban a Zsolnay-kerámiákból, vala. mint a mohácsi' busómaszkokból rendeztek kiállítást Eszéken. A Rákóczi út 15. szám alatti Guzsalyas teremben most e kapcsolat révén, a korábbi kiállítások viszonzásaképp láthatóak a szlavóniai aranyhímzések. Maga a kiállításmegnyitó is hű képet adott a Pécs— Eszék kapcsolatokról: Vizin Antus zenekarának átütő haEszéki kiállítás a néprajzi múzeumban Jft ■ y ___ r ■ papucsot is. Idővel a férfi M \ UP 1^ %# I mM ak ruhadarabjain is megjeI rtliy IMIM JLC3CVV lentek a fémszálas kivarrá Szlavóniából tású muzsikája után két nyelven köszöntötték a vendégeket és nyitották meg a kiállítást a pécsiek: Begovácz Rózsa, a néprajzi osztályvezetője, valamint dr. Barics Ernő, a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara tanszékvezető tanára, aki előbb magyar, utána pedig horvát nyelven értékelte az ilyenfajta kulturális kapcsolatok, a kölcsönösség fontosságát. Majd lefordították az eszéki kolléga, Lazo Stojnovic előadását, akitől megtudtuk az aranyhímzések történetét: Aranyszínű fémszállal készültek a kivarrások az ünnepi öltözékekre Kelet-Szlavóniában, elsősorban Djakovó és Vinkóc területén. A déli szlávok körében régóta ismeretes ez a technika, a nép körében azonban későn, csak a múlt század közepén terjedt el. Az ünnepi öltözék minden darabját hímezték, így a nőknél a főkötőt, a fejkendőt, ingvállat, kendőt, ingruhát, pendelyt, sőt a Különleges, pompás hatást keltenek az ily módon díszített teljes visgletek, melyeknek darabjait hozták el az eszéki múzeológusok - teljes öltözéket mutató fotót sajnos nem mutattak be. Számomra legszebbek a fehér textilre varrott díszítések, de hímeztek sötét selymekre is. Különböző stilizált virág motívumokat alkalmaztak a hímzőnők, ki-ki a maga kombinációját alkotta meg. Ahogy az a népművészetben általános, ugyanaz a minta, ugyanaz a technika egyazon faluban is változatok gazdagságát hozta létre. G. O.
