Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-19 / 108. szám

1988. április 19., kedd Dunántúlt napló 5 Felvonulás május l-jén Pécsett A műemlékvédelem napján Új idegenforgalmi létesítmények Baranyában Megnyílt a Mecsek-Toarist pécsi löirodája Új főirodát nyitott tegnap a Mecsek-Tourist Pécsett. A Széchenyi tér 9. szám alatt kialakított létesítmény az eredetileg takarékpénztár céljaira készült épülettömb­ben, más különféle intézmé­nyek társaságában kapott helyet. Az új főiroda mind­azokat a szolgáltatásokat el­végzi, amelyek egy hasonló intézménytől elvárhatók. Te­hát kül- és belföldi utak szervezésével, valamint valu­tapénztárral is a turisták rendelkezésére állnak. A hétfői megnyitón dr. Bognár Zoltán, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyet­tese mondott avatóbeszédet. Mint emlékeztetett rá a mű­emlékvédelem és az idegen, forgalom a fejlesztések olyan súlyponti kérdéseit jelentik, melyek ielentőséqe a mai gazdasági helyzetben egyál. talán nem hagyhatók figyel­men kívül. A tanácsok uavan önálló- cn döntenek arról, hogy mi­re fordítják forintjaikat, de ebben jelentősen közrejátszik az is, hogy milyen állapot­ban vannak a régi épületek. Az új tanácsi szabályozó­rendszer első két évének ta­pasztalatai mindenesetre azt mutatják, nem lett igazuk azoknak, akik a helyi taná­csok önállóságától féltették a műemlékek, a régi épüle­tek sorsát. Baranya idegenforgalma sokat fejlődött az elmúlt 10- 15 évben. Ám, mint dr. Bog­nár Zoltán kihangsúlyozta, további gyorsításra van szükség, elsősorban a minő­ségi turizmust kell fejleszte­ni. Erre vonatkozóan konkrét elképzelések is születtek, az MTA Regionális Kutatások Központja részletes tervet készít. Az elképzelések között ki­emelten szerepel a gyógy- és a konferenciaturizmus, és az ehhez szükséges fogadá­si feltételek fejlesztése. Har­kányban egy 500 férőhelyes gyógyszálló, Himesházón a termálvízre alapozva egy üdülőterület kialakítása, Pé- j esett pedig a konferenciák rendezéséhez szükséges fel- | tételek biztosítósa a céj. A műemlékvédelem napján rendezett megnyitó az avató­beszéd után Pécsváradon folytatódott, ahol a meghí- ; vott vendégeknek bemutatták a várban kialakított István király Szállót és éttermet. A több évszázad során kiala­kult épületegyüttest először 1957 és 1960 között renovál­ta az Országos Műemléki Felügyelőség. Az újabb fel­újítás kezdete 1975 volt, a szálloda építését tíz évvel később kezdték. A várral egybe épült új vendéglátóegység április el­sejétől fogadja vendégeit. Az építők a keleti szárnyon huszonnégy szobát és négy lakosztályt alakítottak ki és itt kapott helyet a szálló ét­terme is. A szépen, ízlése­sen berendezett szobák, a műemléki környezet feltehe­tően sok turistát vonz. An­nál is inkább így lehet, hi­szen a műemléki épület- együttesben konferenciater­meket, tanácskozások tartá­sára alkalmas helyiségeket is kialakítanak. A történelmi nevezetessé­gű nagyközség turistacentru­mában a régmúlt emlékei­nek ápolása mellett a közeli múlt értékei is helyet kap­nak majd. Az egykori ko­vácsműhelyben rendezik be a közelmúltban elhunyt szob­rászművész, Kígyós Sándor kiállítását. Az országalapító nagy királyunk, I. István ha­lálának 950 éves évforduló­ján a pécsváradi vár nagy része helyreállítva és turista­központtá alakítva várja lá­togatóit. Ferenci Demeter Diákok a műemlékekért A bányászbérek haladják meg a többi iparág átlagát A bányász­szakszervezet központi vezetőségének ülése A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi ve­zetősége hétfői ülésén a szén­bányászat jövőjéről, a terme­lési szerkezet korszerűsítésének helyzetéről és a további fel­adatokról tárgyalt. Czipper Gyula ipari minisz­terhelyettes és Schalkhammer Antal, a szakszervezet titkára tájékoztatta a testületet arról, hogy előterjesztés készült — központi döntésre — a szénbá­nyászat fejlesztésének háromfé­le alternatívájáról. A minisz­térium és a szakszervezet az- zcl a változattal ért egyet, amely a szükséges feltételek alapján lehetővé teszi, hogy a termelés a jelenlegi évi 22 millióról 25 millió tonnára nö­vekedjen a következő tervidő­szakban, pontosabban az első 1000 megawattos atomerőművi blokk üzembe helyezéséig. Ész­szerű követelménynek tartják, hogy az energetikai szén ter­melése teljes mértékben a fo­gyasztókhoz igazodjon, s a la­kosság ellátására pedig évi 5 millió tonna jó minőségű ha­zai szén szállítását biztosítsa az iparág. A központi vezetőségi ülé­sen többen is hangoztattál«, hogy a szénbányászat szerke­zetátalakítási programjában megjelölt aknák gyorsított le­művelésével és bezárásával egyidejűleg halaszthatatlan fel­adat a kieső termelés pótlásá­ra tervezett új bányák — Du- bicsány, Ajka II.. — - megnyitá­sa. Megállapította a testület azt is, hogy a korábbi központi döntések ellenére nem javult a szénbányászat munkaerő­megtartó képessége. A megfe­lelő változás elérése szüksé­gessé teszi, hogy az eddiginél kedvezőbb pénzügyi feltételek alapján folytatódjon a bá- nyászlakás-építési akció. Indo­kolt, hogy a bányákban vég­zett nehéz munka bérezése új­ra kiemelten haladja meg a többi iparág átlagát. Ugyan­akkor azt is sürgeti a testület, hogy a helyi érdekeltségi rend­szerük korszerűsítésével a bá­nyák az eddiginél nagyobb anyagi juttatással ismerjék el a főmunkaidőben végzett mun­kát, ezzel is segítsék a szom­bat-vasárnapi pótműszakok arányának csökkentését. Új otthon takarékbetét az OTP-nél Az Országos Takarékpénztár április 18-ától, hétfőtől Új otthon elnevezéssel új betét­formát vezetett be a lakáscélú megtakarítások elhelyezésére. Ilyen betétet nyithat a 14. élet­év betöltése után bárki saját magának, vagy bármilyen ko­rú kedvezményezettnek, illetve a munkáltató a dolgozója ré­szére. Ha a befizetett összeget la­kásépítésre vagy -vásárlásra használják fel, az első öt év­ben évi 6,25l_ százalékos ka­matot fizet az OTP, a hatodik évtől pedig — visszamenőleg is - évi 12 százalék kamat jár. Ha a betétes nem lakás cél­jára használja fel az összeget, -akkor a kamat öt éven belül évi 5 százalék, öt év után pe­dig - ugyancsak visszamenőleg az első évtől — évi 9,6 száza­lék. A betét kamata adómentes, ha a megtakarítást lakás cél­jára használják fel. Kilencvenkilencedik éve nem­zetközi munkásünnep május 1- seje. Pécsett és Baranyában is régi hagyományokat őriz ez a nap, munkahelyi és családi ün­neppé vált. Az elmúlt, évben negyvenöt-ötvenezer ember vett részt a hagyományos pécsi fel­vonuláson — s ez már válasz arra a kérdésre is, érdemes-e az ünnepi menetet megszervez­ni. Február óta háromszázan dolgoznak azon, hogy az. idei felvonulás is szép és zökkenő- mentes legyen. Az SZMT székházában teg­nap számoltak be a sajtó kép­viselőinek a program szerve­zői az ünnepi eseményekről. A felvonulás ez alkalommal is a régi rendet követi: 8 óra 30 perckor kezdődik, a meg­szokott helyen, a Szalay And­rás úton. Ami új, hogy a fel­vonulást a néptáncegyüttesek záróképe fejezi be: a Mecsek Táncegyüttes mellett pécsi ál­talános és középiskolák, vala­mint a Szentlőrinci Mezőgazda. Valószínűleg nem számítot­tak arra a Szigetvári Állami Gazdaságban, hogy az 1100 hektáros cukorrépaterületükön a vetést csak április 15-én kezdhetik meg. A múlt hét péntekén még csak 15 hektá­ron kerülhetett földbe az apró mag, ezért a hét végén is tel­jes erőbedobással dolgoztak. Végre az időjárás is pártfogá­sába vette a határban dolgo­zókat, így a hosszú heteken keresztül sáros földjeik szik­kadni kezdtek. Optimális eset­ben március utolsó napjaiban már végezni kellett volna a ré­pával, ehelyett most még egész héten kitart a vetése. Mohács térségében, ahol a megyei 8500 hektáros cukor­répaterület zöme található, el­érkeztek a befejezéshez, sőt néhány gazdaságban a kuko­rica vetése is megindult. Igaz, az optimális időpontnál ez is egy héttel később, de ez az elmaradás még bőven behoz­ható. A 12,5 Celsius fokos, ideálisnak mondható talajhő­mérsékletet így sem tudták megvárni azok a nagyüzemek, ahol több ezer hektáron vet­nek kukoricát. Május első nap­jaira megyei szinten 85 000 hektárral kell végezni, ebből eddig mintegy 2—3000 hektár van készen. A nagyobb sűrű­séggel vethető silókukoricánál már előrehaladottabb állapot­ban vannak. A 11 500 hektár­nak 20 százalékát járták be eddig a vetőgépek. A napraforgó ötödé került a földbe hétfőig (11 800 hektár a tervezett terület) és felénél tart a burgonya ültetése. A gabona gyomirtásának 60 szá­zalékán vannak túl, s a min­den eddiginél szebb képet mutató ősziek második fejtrá- gyázósa is javában folyik. A növényvédősök táblánként fi­gyelik a kalászosokat, mert az enyhe tél következtében a liszt- harmatfertőzés a szokottnál korábban jelentkezik. Ahol sági Szakközépiskola együtte­se, összesen kilenc csoport, kétszázötven táncosa zárja a menetet. Régi kérés teljesül az­zal, hogy a pedagógusok a diákok csoportjaival vonulnak fel. Az egyetemek és főiskolák hallgatói ez évben sem kíván­nak részt venni a május 1-sejei felvonuláson. Reggel 8 órától este 10-ig egész napos programot kínál a pécsi majális. Bővül a hagyo­mányos helyszínek sora, a Melinda utcai szabadidőpark, a Tettye, a Mecseki Kultúr- park, a Sétatér, . öszögpuszta mellett újdonság az érdekes vígasságot ígérő középkori vá­sár a Jókai téren, az egyetemi­főiskolai majális a Balokányli- getben, valamint a Várostörté­neti és Munkásmozgalmi Mú­zeum rendezvényei. Az Ifjúsági Ház pedig este 6-tól 22 óráig a Sétatéren utcabállal zárja a majálist. A szakszervezeti rendezvé­nyek sora kezdődik május 1-se­kell, a védekezést a gyomir­tással együtt végzik. De nemcsak a répával van­nak késésben Szigetvár környé­kén. Aggodalomra ad okot, hogy a konzervgyári feldolgo­zásra szánt borsó vetését sem tudták időben elkezdeni. Félő, hogy hiába vetik szakaszosan, a korán érkező meleg egyidő- ben érleli be a különböző idő­ben vetett borsóterületeket. Görcsönytől Öcsárd felé kö­zeledve valóban megbizonyo­sodhattunk arról, hogy most van a tavaszi munkák dandár­ja. Néhány kilométeres szaka­szon talajelőkészítést végző Rábákkal, folyékony műtrágyát permetező IFÁ-kkal is találkoz­hattunk. Két-három kilométer­re tőlünk mezőgazdasági repü­lőgép rajzolt köröket a búza­tábla felett.- Felsőoktatási intézmény ma már nem létezhet megala­pozott számítástechnikai is­meretek nélkül. Szakoktól függ ugyan az ismeretek mélységé­nek szükségessége, de nem vitatható, hogy a számítás- technika alkalmazása a tudo­mányos kutatások, a vállalati munkafolyamatok fontos té­nyezője és mindemellett az ál­talános kultúra része. A Janus Pannonius Tudományegyete1 men, elsősorban a közgazda­ságtudományi karon nem ál­lunk rosszul a •szómítástechni-' ka, az informatika oktatását, alkalmazását tekintve, de min­den segítség, együttműködési lehetőség fontos hallgatóink, oktatóink számára, annál is inkább, mert szeretnénk elér­ni, hogy az egyetem minden hallgatója, kapjon legalább alapfokú ismeretet erről a területről -, összegezte véle­jével, mert az SZMT idén elő­ször szakszervezeti művészeti napok egész hónapos rendez­vénysorozatát szervezi május­ban. A pécsi művészeti együt­tesek, amatőr csoportok, szak­körök tevékenységét igyekeznek bemutatni Baranyában. Tíz te­lepülésen láthatók majd a kiál­lítások és a különböző progra­mok. Megismerhetjük a MÉV Ságvári Művelődési Háza, az MSZB József Attila Művelődési Központja, a Vasutas Művelő­dési Ház, a pedagógusok szak- szervezetének Nevelők Háza, a Pannon Volán Művelődési Há­za, valamint az SZMT könyvtár- hálózatának képviseletében a központi könyvtár munkájával. A sorozatot május 2-án a Pan­non Volán Művelődési Házá­ban nyitják meg az ötéves dí­szítőművész szakkörének mun­káival, amelyekkel több nem­zetközi bemutatón vettek részt sikerrel. Szava határában két John Deere napraforgót vetett. Jó­formán váltásra érkeztünk, hi­szen keddtől már a szalántai Hunyadi Termelőszövetkezet kukoricáját vetik ugyanezek a gépek. Kovács Károly traktoros méltán lehet büszke traktorá­ra. Ősz óta dolgoznak vele, de még nem történt meghibá­sodás. Mint elmondta, elége­dett a talajjal is. Rögöket alig látni rajta. — ötszáznyolcvan hektáron fejeztük be a mai nappal a napraforgót — tájékoztat Ta­más Lajos kerületvezető. __ Most egy kicsit lassan h aladunk, mert a NÖMI meg­bízásából fajtakísérletet ve­tünk. A kukoricából 2300 hek­tár van előttünk, holnap Szil­váson és a garéi út mellett kezdünk. Balog N. ményét dr. Ormos Mária, a JPTE rektora, tegnap a KSH Számítástechnikai és ügyvitel- szervező Vállalat Pécsi Számí­tóközpontjában, abból az al­kalomból, hogy az egyetem, és a SZÜV együttműködési meg­állapodást írt alá. A vállalat vezérigazgatója, dr. Kondricz József elmondta, hogy Buda­pesten már sikeres kapcsolatot létesítettek a Műszaki Egye­temmel, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem­mel, a Pénzügyi és Számítás­technikai Főiskolával. A mos­tani megállapodás értelmében segítik a hallgatók számítás- technikai képzését, az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazását, részt vesznek közös munkákban, tudományos kutatásokban. Gyakorló „teret" biztosítanak a közgazdaság- tudományi kar informatika szakos hallgatóinak, nemcsak A hosszúhetényi iskolában tegnap egy szakközepes diák, Lotz Réka mutatta be társai­nak a baranyai műemlékeket — a múzeumtól kapott diaso­ron. Tudniillik, az iskolák is megemlékeztek a műemlékvé­delmi világnapról, sőt sokuk diákjai beneveztek hónapok­kal korábban az „örökségünk Pécsett, hanem a régióban is. A SZüV-nek ugyanis, Veszp­rém kivételével minden megyé­ben van számítóközpontja. Szeretnék, ha az egyetem is részt vállalna a SZÜV dolgo­zóinak szakmai képzésében és továbbképzésében. Az elkép­zeléseik szerint a SZÜV az ar­ra érdemes kutatásokat támo­gatja majd. — Céljaink közé tartozik az is, hogy közösen tudjunk a pi­acra termelni, profi számítás­technikai rendszereket fejlesz­teni. De gondolva az utánpót­lás „nevelésre", a mi érdekünk is, hogy például az informati­kaszakos hallgatóknak a vál­lalatoknál ne kelljen újra kez­deniük számítástechnikai tanul­mányaikat, hanem rögtön be­kapcsolódhassanak a munká­ba — tette hozzá az elhang­zottakhoz dr. Gyöngyösi Lász­ló, a SZÜV Pécsi Számítóköz­pontjának igazgatója. őrei" című vetélkedőbe, amit az Országos Műemlékfelügye­lőség szervezett: 614 középis­kolás csapat nevezett országo­son a versenybe, 5—5 fővel, olyan pécsi iskolák is, mint többek között a Leőwey Klára Gimnázium, a Nagy Lajos Gim­názium, a Pollack Mihály Épí­tőipari Szakközépiskola vagy a Vegyipari és Vegyigépészeti Szakközépiskola diákjai. Bara­nya nevezetességei között kel­lett kalauzolniuk a képzelt vendégeket, kiválasztani, illetve javasolni adott településen a műemlék, műemlékjellegű vagy város- és faluképi jelentőségű épületeket. Több százan fordul­tak lakóhelyük értékei felé a hazai középiskolások között, akik közül bizonyosan nem egy válik majd az örökségünk va­lódi őrévé felnőtt állampolgár­ként is. * A pécsi Polláck Mihály Épí­tőipari Szakközépiskola „örök­ségünk őrei" vetélkedőn részt vevő csapatának tagjai és az iskola tanulói tegnap délután a városházán emlékeztek meg a műemlékek nemzetközi nap­járól. Gömöry János városi fő­építész beszélt nekik a műem­lékvédelem jelentőségéről, majd Bachmann Zoltán Ybl- díjas építész vetítettképes elő­adást tartott az olasz, az NSZK-beli és természetesen a pécsi műemlékvédelem irány­zatairól. G. M. Jó időben, jó talajon vetették tegnap a napraforgót Szava határában Fotó: Szundi György Vetik a kukoricát Baranyában Együttműködési megállapodás a JPTE és a SZÜV között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom