Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-17 / 106. szám

Egyrészes, kétrészes, topless Képeink a pécsi Tünde Divatházban készültek Proksza László felvételei A „vonulót"' fürdőruha a divat Medikusnapok Pécsett Hipnózis és diákrektor Vasárnapi szakácstanács... _______________________________________________________ „ Iparosok kedvence” a város legfiatalabb kis­vendéglőjében Az idei fürdőruhadivat lé­nyege, hogy — már amennyi­ben e műfajban ez lehetséges — valami változatosságot hoz­zon. S nem könnyű feladat ki­találni e szűk körön belül, hogy mit. Mert ugye a topless továbbra is divat, sőt most már nem is divatnak, hanem praktikus, egészséges, kényel­mes viseletnek számit. Igen ám, de mi legyen az egyrészes és kétrészes strand­öltözékekkel? Nagy fantázia kellett ahhoz, hogy ismét vala­mi újdonságot kitaláljanak — de sikerült. Ami általánosság­ban minden fürdőruhára érvé­nyes: anyaguk ruganyos, fé­nyes, gyakorta lurexszerű. Van köztük mintás, egyszínű, a két­részeseknél pedig gyakori a felemás, tükörkép színkombiná­ció. A színek ugyanazok a di­vatszínek, amelyek az utcai öl­tözékeket is jellemzik ebben az évben: kék, zöld, fekete. A fürdőruháknál már nem jellem­ző a fekete-fehér színpárosítás. Az egyrészes fürdőruhák szinte kivétel nélkül hátul igen mélyen kivágottak, vállpántjuk vékony. A kétrészesek között továbbra is dívik az úgyneve­zet tangafazon — azaz az al­sórész oldalán a vékony kis pánt, a felsőrészen is a vé­kony pánt, sőt olyan változa­tok is vannak, bár ez sem új­donság, hogy a felsőrész váll­pánt nélküli. Ez különösen elő­nyös a napozás szempontjából, hiszen a pánt helyé nem hagy nyomot a vállon. Nem úgy, mint a legújabb kreáció, amit ebben az évben a legnagyobb divatnak tarta­nak a kétrészesek között, de még igazán nem mérhető fel, hogy nálunk ennek mekkora si­kere lesz. Ennek ugyanis meg­lehetősen nagy nyomot hogy a vállpántja. Ugyanis a felsőrész hosszú, kifejezetten trikószerű, sőt még a színéhez illő gom­bok is megjelentek rajta, per­sze csak díszként. A vállpánt, akár egy ujjatlan trikóé, meg­lehetősen széles, sőt a nadrág­rész is hosszított — fölfelé — egy kissé, s felül középen ösz- szehúzott övrésszel is ellátták. Általában az alsórész egyszí­nű, s ez a bő, húzott övszerű­ség a mintás, vagy fémszálak­kal átszőtt, mindenesetre vala­milyen dekoratív módon díszí­tett. A színkombináció itt érvé­nyesül igazán: amilyen az öv­rész, gyakorta olyan a felső­rész egyik fele, de szinte soha nem mind a kettő. Az idei fürdőruhadivatot a legkevésbé sem a gyakorlatias­ság szempontjából tervezték meg, hanem a látványosságé­ból, ahogy a szakemberek ne­vezték, ezek az úgynevezett „vonulás” fürdőruhák, amik legfeljebb arra alkalmasak, hogy egy nő elegánsan végig­vonuljon a strandon — de na­pozni e széles vállpántúak nemigen megfelelőek. Persze, ha valaki ezt toples­sé alakítja, mindjárt más a helyzet, így már lehet napozni is, dg ha valaki nemcsak azért megy a víz mellé, hogy ott „végigvonuljon", hanem ne­tán úszni is szeretne, akkor hordja az e célra való, számá­ra legkellemesebb fürdőruhát vagy úszódresszt. S még egy, nem kevésbé lé­nyegtelen szempont, az ár: idén a fürdőruhák ára elég széles skálán mozog, a tól-ig határ: 500—2000 forint. Dücső Csilla Gondoltam, hogy nagy si­kere lesz a pécsi orvosegye­temisták által szervezett me­dikusnapoknak. Arra viszont nem számítottam, hogy va­lamennyi rendezvényen telt ház lesz az aulában és a kollégium falai majd kire­pednek a tömegtől. Persze jó volt a program és jó a szervezés is, a hangulat pe­dig tegnap este hághatott a tetőfokára, miután a megvá­lasztott diákrektor jelképesen visszaadta szimbolikus hatal­mát az egyetem nagyjainak. Utóbbi a medikusbálon tör­tént, Pécs talán mindig is legrongyrázósabbnak tartott buliján, amelyre a napokban nyolc-tízszeres áron ment a belépőjegy a feketepiacon. No és, tíz év után végre újra volt diákrektor válasz­tás. A finisben két jelölt maradt, Mosó (Mosonyi Ta­más ötödéves) és Bölény (Bőle Pál másodéves). Mosó újságot is megjelentetett, melyben többek közt ígére­tet tett arra, hogy munka­társaival „kimossa az egye­tem szennyesét". Mégsem ő nyert, Bölény minimális szavazataránnyal megelőzte. Bár az előadó hivatásos hipnozitőr és rendkívül szug- gesztív volt péntek délben, mégsem került hipnotikus ál­lapotba senki az aulában. Dr. Bányai Éva, az ELTE kí­sérleti-pszichológiai tanszé­kének tudományos munka­társa videófelvételekkel is bi­zonyította képességeit. Lát­hattuk és hallhattuk a vi­deón, ahogy a hipnotikus ál­lapotba került egyetemista fokozatosan, libegve felemeli kezét, mert hipnotizőre el­mondta neki, hogy képzelje • el, egy könnyű gázzal teli nagy léggömböt kötöttek a csuklójára. Láthattuk és hall­hattuk, ahogy egy kondibi­ciklin hipnotikus állapotba kerülő hölgy egy bizonyos hipnotikus fokozat után há­romszor olyan gyorsan hajt­ja a pedált, és nem reagál arra a pici áramütésre, ami­re normális állapotában azonnal felkapta a kezét. Utóbbi „biciklis” vizsgálattal dr. Bányai Éva saját, nem­zetközileg elismert koncep­cióját kívánta bizonyítani. Azt, hogy a hipnotikus álla­pot nem feltétlen függ össze az „alvással”, létezik aktív éber hipnózis is. A legnagyobb megdöbbe­nést talán áz előadó azon mondatai váltották ki, ame­lyek a hipnotizőr és pácien­se viszonyáról szóltak. Két példát említett: egy vastag­bélgyulladással küzdő pá­ciense megkérte, hozza hip­notikus állapotba, hátha lel­ki okokra vezethető vissza betegsége, és így valame­lyest gyógyítható. Sikerült is a kísérlet, a hipnózis egy bizonyos fokán, amikor a be­teg arckifejezése egy felidé­zett élmény hatására meg­változott, a hipnotizőr, a pszichológus érzett szúró fájdalmat azon a helyen, ahol a vastagbélgyulladás fájni szokott... Elmondta, hogy a korábban már emlí­tett „biciklis hipnózis” után a páciens soha, a hipnotizőr viszont néha érzett már izom­lázat. Hát, nem tudom ... Dr. Bányai Éva jót nevet­ne kérdésemre elmondta, hogy nem tud olyan állapot­ba hozni, hogy totómat vagy lottómat az eddigieknél na- nvobb eséllyel töltsem ki. A hipnózis ősi gyógymód, a mágiához semmi köze. Bozsik L. Egyre több látogató keresi fel Pécs „legfiatalabb" ven­déglátóhelyét — az éppen egy hónapja megnyílott Iparos kis­vendéglőt, a Zsolnay-szobornál lévő szép iparosházban. A Rá­kóczi út felől érkezők a kapun áthaladva átsétálnak a gondo­san megtervezett csendes ud­varon, de van bejárat a Sza­badság útról is, akik pedig gépkocsival érkeznek, a József Attila útról is letérhetnek a házak közötti parkolóig. Vala­mikor itt volt a híres pécsi Isz- lai-féle vendéglő is, amely jó­val később Tavasz névre ke­resztelve, tágas és árnyas kert­helyiségével vonzotta az embe­reket. A kerthelyiség — más alakzatban -, most készül és Fischer János üzletvezető sze­rint — rövidesen betelepítik a már megrendelt -, barokk stí­lusra emlékeztető fehér kerti­bútorokkal. — Három helyiségünk van, a külső az étlap szerinti étkezők számára, a következőben — a déli órákban —, a „ház” dol­gozóinak előfizetéses ebédet szolgálnak fel, míg a belső szo­bát szeretnénk fenntartani a különböző szakmát gyakorló kisiparosok összejöveteleire. A kisvendéglő nyilvános, de bizo­nyára családias otthonná válik majd a kisiparosoknak — mondja az üzletvezető. A II. osztályú árakat rögzítő étlap (és itallap), választéka meglepően gazdag, de azért a 23 forintos, kiadós hortobágyi palacsinta, a 17 forintos túrós­csusza, vagy az 52 forintos marhapörkölt jelzi, hogy — a mai árakhoz mérten — olcsón is lehet étkezni. Az üzlet ve­zetése — nagyon helyesen —, alkalmazkodik ama rendelethez, amely szerint a vendéglátó- ipari étlapokon néhány ol­csóbb ételt is fel kell tüntetni. A konyhafőnök, Nándii Gyu­la elmondja, hogy — rövid ta­pasztalata szerint —, a már közkedvelt ételek: a gombás­készítmények, vagy a milánói ser­tésborda, vagy az úgynevezett „Iparosok kedvence”, amely­nek receptjét most ajánlja is a háziasszonyoknak, öt sze­mélyre számítva kell hozzá 70 deka bélszín, (elkészíthető hát­színből, vagy sertéscombból is), 20 deka kenyérszalonna, 15 deka füstölt tarja, 15 deka sa­vanyú csemegeuborka, 20 deka vöröshagyma, 3 gerezd fok­hagyma, 2 kanál tejföl, só, őrölt bors, majoránna, piros- paprika. A húst két nappal el­készítése előtt be kell pácolni: mustárral bekenjük, borsozzuk és megszórhatjuk kevés sze­recsendióval. Ezután annyi olajat öntünk rá, hogy ellepje. Hűtőben tartjuk. Elkészítése: a füstölt tarját forralásig főzzük, vizét leöntjük, majd ismét hi­deg vízben tesszük fel főni. Amikor félig megpuhult, le­csurgatjuk, és keskeny csíkok­ra vágjuk. A füstölt szalon­nát is csíkokra vágjuk, majd ki­olvasztjuk. Hozzáadjuk az apró kockára vágott hagymát, üve­gesre hevítjük, majd hozzáad­juk a csíkokra vágott, pácolt bélszínt. Közben megszórjuk pi­rospaprikával, majd hozzáad­juk a füstölt tarját is. Annyi vizet adunk hozzá, hogy éppen ellepje és puhára pároljuk. Ez­után belekeverjük a csíkokra vágott savanyúuborkát, borsoz­zuk, megszórjuk kevés majo­ránnával és amikor az egészet zsírjára sütjük, rászórjuk a nagyon apróra vágott fokhagy­mát. Tálalás előtt két evőka­nálnyi tejföllel a tetejét meg­hintjük. Jó hozzá köretnek akár a rizs, vagy főtt burgonya, vagy hasábburgonya. Díszítés­ként használhatunk egy-egy pa­radicsom- vagy paprikakari­kát, néhány salátalevelet. R. F. Bőle Pál — Bölény, a diákrektor-választás győztese köszönetét mond híveinek. Keresztes Zoltán felvétele Családi tragédiák Ital, parázs vita, egy felindult pillanat, ökölcsapások zuhan­nak, tőr és konyhakések villannak. Szerencsésebb eset, ha a gyors orvosi beavatkozás életet ment. De gyakran előfor­dul, hogy a helyszínre érkező orvos már a halál beálltát ál­lapíthatja meg. Visszavonhatatlanul. villannak 1988. március 17. J. Jójsef, 43 éves, bakonyai lakost, csa­ládi veszekedés során a fe­lesége egy késsel hasba, majd mellbe szúrta. A férfi négy nap' múlva belehalt sérülései­be. Feltehetően mindketten ital hatása alatt álltak. 1988. március 18. Pécsett, a Kállai Éva tér közelében, a hajnali órákban N. Kálmánné tőrkéssel hasba szúrta ittas ál­lapotban lévő férjét. Az asz- szony ellen életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísér­lete miatt folyik az eljárás. 1988. március 25., Ipacsfa. M. János és felesége alkalmi munkát végeztek egy falubeli lakosnál. Mindketten ittas ál-/ lapotban voltak, szó szót kö­vetett, majd az ■ asszony egy konyhakéssel mindkét vállán megszúrta a férjét. Ezután a férfi tovább ivott, majd az éjszaka folyamán alkoholmér­gezésben meghalt. 1988. március 29. K. Márton pécsi lakos szóváltásba keve­redett ittas állapotban levő, 27 éves fiával. A veszekedés során egy nagyméretű kony­hakéssel szíven szúrta a fiát, akinek életét csak a gyors or­vosi beavatkozás mentette meg. Kések Ez az eset szintén március­ban történt Pécsett. Egy ököl­csapás, két fejber'úgás, s a 35 éves férfi a helyszínen meghalt. A halál oka; vérbe- lehelés miatti fulladás. A tör­ténet a következő; A ’ férj ittas állapotban fel­kereste a lakásán volt felesé­gét, akitől már egy éve törvé­nyesen elvált. Az ajtót az új élettárs nyitotta ki, majd ki­jött a volt feleség is. A kapu­ban szóváltásra került sor. Az ittas állapotban lévő férj szidalmazni kezdte az asszonyt, majd ököllel megütötte az élettársát. Ezután hajánál fogva elkapta feleségét, s a földre rántotta. Gyorsan pe­regtek az események. Az élet­társ ököllel arcon ütötte a férfit, majd amikor az a föld­re esett, kétszer fejberúgta. Ezt követően a földön heverő férfit néhány méterrel odébb­vitték a kaputól, és felültetve, a falhoz támasztották, majd értesítették a mentőket. A helyszínre érkező orvos már csak a hqjál beálltát állapít­hatta meg. Szinte hihetetlen, hogy né­hány hete ebben a házban, s ennél a családnál történt a tragédia. Gyönyörűen beren­dezett lakás, csend, nyugalom. A kisszobából két széparcú gyerek lép ki. Tudják, hogy meghalt az édesapjuk, de azt, hogy mi történt akkor este a házuk előtt, arról nem. A kellemes megjelenésű, fiatal nő nyugalma felszínes. Néhány perc után remegni kezd a szája, s tördeli vé­kony ujjait. Tizennégy év. Eny- nyi ideig éltek házasságban férjével. Az ismerősök felhőt­len, boldog házasságnak vél­ték. A férj maszek kőműves, jó anyagi körülmények, külföl­di utak. A kék foltokról és a zúzódásokról az asszony tes­tén — nem tudtak. S amit láthattak volna, azt festékkel, napszemüveggel takarta el. Az orvosnak azt mondta, hogy ki­esett a fürdőkádból, másoknak pedig, hogy íróasztalnak, szék­nek esett. — Tudja, hogy mit jelent félni? — kérdi tőlem. — Én több mint tíz évig rettegtem. Ő pedig — a .volt férj — ivott és ütött. S egy napon úgy éreztem, nincs tovább, s beadtam a válópert. Hogy miért kereste fel őket azon az estén a volt férj? — senki sem tudja. Csak arra emlékeznek, hogy szitkozódott, s ütött. — És arra, mondja az asz- szony, hogy amikor a földre kerültem, egy iszonyú szorí­tást éreztem a nyakamon. Amikor az élettársam felsegí­tett, csak annyit láttam, hogy vérzik a volt férjem orra. Az orvosszakértői vélemény: az elhunyt a közepes és sú­lyos fokú részegség állapotá­ban volt. A sérülés elszenve­dése és a halál bekövetkezés közötti időpontban eszmélet­len volt. Kedvezőtlen volt, hogy felültették az eszméletlen em­bert, mert így nagyobb volt a lehetőség arra, hogy a lefelé csörgő vér a légutakba ke­rüljön és a tüdőhólyagocskák jelentős részét kitöltse. A két ember csendesen ül a szobában. Szinte hihetetlen­nek tűnik, utólag. Tíz perc alatt történt. Félve tekintenek rám; Az emberek nem köszönnek nekik az utcában. M. Gy. vasárnapi a mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom