Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-14 / 103. szám

1988. április 14., csütörtök Dunántúli napló 5 Pártertekezlet előtt hitet adó vitaanyag Tavaly bevált, most folytatják II. Jeles-napok A Balázs Béla filmstúdió filmjeit vetítik Estébe nyúlóan, több, mint háromórás vitában tárgyalta kedden az országos pártérte­kezlet állásfoglalás-tervezetét a pécsi Szigeti III. lakóterületi pártalapszervezet a Tüzér ut­cai mozgalmi házban. A közel százfős, nyugdíjasokból álló olapszervezet taggyűlésén részt vett Szentirányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottsá­gának első titkára is. A vitában felmerült kérdések megközelítését erősen megha­tározta az alapszervezet tag­ságának életkora, nyugdíjas volta, az átlagosnál jóval hosz- szabb mozgalmi munkásságuk tapasztalata, beidegződései. Ebből az alapállásból a fel­szólalók zöme hangot adott szocialista vívmányaink megőr­zése iránt érzett aggodalmá­nak. Ugyanakkor alátámasz­tották azt a véleményt is, amit a vita elején az olapszervezet vezetősége nevében Hári József titkár hangsúlyozott: az állás­foglalás-tervezetben azokat a témákat, kérdéseket látják vi­szont, amelyek a tagkönyvcse- rét előkészítő elbeszélgetése­ken és a korábbi taggyűlése­ken az az alapszervezet tag­ságában megfogalmazódtak. Ezt is, és az állásfoglalás-ter­vezet kritikus és önkritikus helyzetelemző részét is min­denki igen pozitív vonásnak értékelte. Több felszólaló is iftalt arra, hogy az állásfoglalás-tervezet Rendkívül- izgalmas és tartal­mas alapszervezeti párttaggyű­lést tartottok tegnap a Dél­dunántúli Tervező Vállalatnál. Bár a vitákkal tarkított tanács­kozás közel négy és fél órán át folyt, a mondanivaló ennek aligha látta kárát. A résztve­vők ugyanis alaposan felké­szültek, nemcsak az MSZMP májusi országos értekezletének állásfoglalás tervezetét látták el széljegyzetekkel, de egy-egy témában mindenki többször is véleményt mondott. Az alapszervezet tagjai időn­ként a tervezet megállapítá­saival és egymással is vitába szálltak. Végül úgy jutottak közös álláspontra, hogy sza­vaztak az eltérő vélemények­ről. Ennek megfelelően azt kül­dik tovább a felsőbb pártszer­veknek, amelyre legtöbben voksoltak. A taggyűlésen részt vett és felszólalt dr. Ceisz Mihály, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titká­ra is. Az érdemi vitában szinte mindenki szóvá tette: az ál­lásfoglalás tervezet bevezető- talán szükségképpen — túl­ságosan is tömören fogalmaz, s ezért egyes tételek különféle értelmezési lehetőségeket rej­tenek magukban: részletesebb és konkrétabb kifejtésük in­dokolt. Volt olyan hozzászóló, aki a pártértekezlet legfőbb feladatának azt jelölte meg, hogy a jelenlegi viszonyokra és lehetőségekre tekintettel távlatokban is adjon képet a szocializmusról: a mostani pontról hogyan és hova ju­tunk el. Néhányon elégedetten szóltak arról, hogy a tervezet szövege a politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztéséről, s nem változtatásáról, módosítá­sáról beszél, s ugyancsak egyetértésüket hangsúlyozták azzal kapcsolatban, hogy a párt szervei, a néphatalom in­tézményei és a társadalmi szervezetek testületéi nyíltan, érvelve határolják el magukat mindattól, ami nem egyeztet­hető össze szocialista elveink­kel. Volt, aki kifogásolta, hogy túl sok szó esik az értelmiség szerepéről, ugyanakkor az ál­lásfoglalás tervezete nem tar­talmazza azt, hogy a párt a munkásosztály élcsapata. Töb­ben említették kívánalomként, hogy nyerjen markánsabb megfogalmazást a választott testületek szerepének kiemel­kedő jelentősége, és politikai és erkölcsi felelősség érvénye­sítése minden szintű tisztségre vonatkozóan. része túl általános, kevés konkrétumot tartalmaz. Rapí János szerint például a- doku­mentumnak jobban ki kellene térnie a felelősség kérdésére, pontosabban kellene tükröz­nie a társadalmi, gazdasági változásokkal összefüggő új jelenségeket és azok magyará­zatát. Dr. Pap József elmondta, hogy a változások megvalósí­tásában továbbra is elsősor­ban a cselekvő embernek van szerepe, ingert Miklós hang­súlyozta: Gyorsítani kell a gaz­dasági reformot. A gazdaság- irányításban egyértelmű, átte­kinthető megoldásokra és gya­korlatra van szükség. A gaz­daságirányítás tegye lehetővé, hogy a gazdaság szereplői magas szintű jogszabályokban rögzített és hosszabb távra érvényes feltételrendszer kö­zött dolgozhassanak. A társadalmi, gazdasági cé­lok, elképzelések megvalósítá­sához számos változásra van szükség. Anka Attila arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a szellemi tevékenység megbe­csülésével, értékelésével kap­Szentirányi József a vitában felmerült kérdésekre reagálva többek között azt hangsúlyoz­ta, hogy társadalmunk az össz­népi társadalom felé halad, ezért a pártnak nemcsak a munkásosztály, hanem az egész társadalom élcsapatának kell lennie. Ezért van szükség a párt vezető szerepe, s e szerep érvényesítése módszerei­nek újrafogalmazására, a po­litikai intézményrendszer to vábbfejlesztésével összhang­ban. Ez munkastílusbeli és módszerbeli változásokkal kell hogy járjon. „Eddig közlő párt voltunk. Közzétettük a határo­zatokat, de hogy mit miért tettünk, arról kevés szó esett. A stílus változása" azt jelenti, hogy meg kell győznünk a párttagokat a politika helyes­ségéről nap mint nap. A párt­nak kell gondoskodnia arról, hogy a párttag a párt vezető szerepe érvényesítéséből reá háruló feladatok követelmé­nyének meg tudjon felelni. Az országos pártértekezlet állás­foglalás-tervezete mint vita­anyag egyaránt ösztönző és hitet adó: a párt szembe mer nézni önmagával és érez any- nyi erőt a párt tagságában, hogy meg tud újulni az új fel­adatokhoz" — mondotta a Pécs Városi Pártbizottság első titkára. D. I. csolatos elveink gyakran nem egyeznek a mindennapi gya­korlattal. Ehhez kapcsolódva Kprupics Mihály elmondta, hogy az oktatás, a képzés pénzügyi fedezetét, elsősorban a jövő generációk érdekében kell biztosítani. Vissza kell sze­rezni a tanulás, a tudás rang­ját. Érdekes színfoltja volt a taggyűlésnek, amikor Szalai László párttitkár felolvasta egy pártonkívüli munkatársuk leve­lét, aki a lakásépítéssel kap­csolatos gondokat tűzte toll­hegyre. Többek között arról írt, az állami és szövetkezeti vál­lalatok nem szívesen építenek lakásokat, a kisebb vállalkozó­kat viszont sújtja az adó eme­lése. A hosszúra nyúlt taggyűlés után megkérdeztük dr. Geisz Mihálytól, mi a véleménye az elhangzottakról: „Nagyon szim­patikus volt, hogy alaposan és igényesen készültek az alap­szervezet tagjai erre az ülésre és türelmetlenség nélkül min­den kérdést megvitattak.” A tavalyi rendezvénysorozal népszerűsége adta az ötletet a pécsi Apáczai Nevelési Köz­pont Művelődési Házának, hogy az idén is megrendezze a Jeles-napokat. Tavaly első­sorban Jeles András filmjeit mutatták be az érdeklődőknek, kiegészítve színházi produk­ciókkal. A II. Jeles-napok sorozatá­ban a Balázs Béla Filmstúdió filmjeit és videófilmjeit vetítik és szintén láthatunk újszerű színházi előadásokat, koncer­teket, kiállításokat. A rendez­vény pénteken 18 órakor kez­dődik Mész András: A túlélés stratégiája című videófilmjével. A közeljövőkutatás című videó­sorozat keretében készült dc- kumentumfilmben a társadalmi átalakításról fejtik ki vélemé­nyüket a megkérdezett szak­emberek. Ezután vetítik Szirtes András, majd Szentjóby Ta­más egy-egy alkotását. A Sza­badidő Színpad Beckett fantá­ziája 21 órakor kezdődik, 22 órakor ad koncertet a Cayan Uttejak társulat. A zenei tár­sulás hat évvel ezelőtt alakult, tagjai tradicionális indiai­klasszikus és jazzhangszeres képzésben részesültek, zene­szerzési tanulmányokat folytat­tak. Saját kompozícióik a klasszikus indiai zenei struktú­rákra, computertechnikára, de oz európai zene hagyományai­ra is épül. Szombaton 13.30­Növekvő angóra­gyapjú-export Több mint tíz százalékkal növeli az idén a gyapjúfelvá­sárlást a budapesti székhelyű Hungangóra Angóragyapjút Termeltető és Értékesítő Egye­sülés, és ily módon 4,5 millió dollár árbevételre számít a konvertibilis elszámolású pia­cokon. öt évvel ezelőtt tíz termelő- szövetkezet alakította az egye­sülést, amelyhez azóta állami gazdaság is csatlakozott. A külpiacon keresett, jó minő­ségű gyapjút adó angóranyúl- állomány taggazdaságaikbgn és az általuk szervezett kis­termelőknél ez idő alatt csak­nem megötszöröződött. 1987- ben 125 tonna gyapjút expor­táltak, és négymillió dollár ár­bevételre tettek szert. tál tekinthetők meg ö filmstú­dió alkotásai, este föllép az ART Kísérleti Stúdió, 21 óra­kor rendezik meg Ladik Kata­lin előadóestjét, majd alkotó­közönség találkozót tartanak. Vasárnap a filmvetítések 15 órakor kezdődnek, este újszerű diszkót rendeznek, ahol nem a hagyományos diszkózenére rophatnak fiatalok, idősebbek. A három nap olatt Czakó Zsolt, Szabó Róbert és az ART Kísérleti Stúdió kiállítása te­kinthető meg. Az árusok is lebeszélik képest nem emelkedtek Egy évvel ezelőtt, április közepén arról számoltunk be olvasóinknak, hogy hidegre fordult az időjárás, hó borítja a Mecseket. Szó, ami szó, teg­nap nem havazott, de reggel­re kellemetlenül esősre, hűvö­sebbre váltott az idő és a reggeli híradásokban a meteo­rológusok további lehűlést je­leztek. Ennek a lehűlésnek az előszelét lehetett érezni teg­nap a pécsi vásárcsarnok asz talsorai között is, ahol nagyon egyoldalúan alakult az üzlet: rengeteg palántát kínáltak el adósra, de csak elvétve akadt vevő. Jó félórás várakozás, né­zelődés után sikerült csak vá­sárláson érni egyet, Istókovics Józsefnét, aki egy bimbós pa­radicsomot és egy uborkát vá­sárolt. A kettőért 55 forintot fizetett. — Van egy kis fóliánk a kertünkben, oda akarom ültet­ni ezeket, hátha korábban lesz paradicsomunk, uborkánk — mondja. — A négy unokámat szeretném meglepni vele. Akitől vásárolt, meg is kér­dezte tőle, hogy hova szánja. Keresnyei Józsefné vajszlói kis­termelő, többször is elmondja, hogy otthon ők is dupla fólia alatt tartják a palántákat, sőt az utóbbi napokban be is fű- tenek. Féltik a hidegtől a kü­lönböző paradicsom- és papri­kafajtákat, a korai káposztát, karfiolt, karalábét. A mostanában fólia alá ke- ■ ülő és korábban termést ígé­rő palánták ára egyébként a tavalyiakhoz képest nem vál­tozott. A tópkockós, bimbós paradicsomot 30 forintért kí­nálták. A bimbó nélküliek húsz forintért mentek, de láttunk 12- ért is. A virágzó uborkát 25- ért, illetve 20 forintért lehetett megkapni. A tápkockás papri­káért általában 10—12 forintot kértek, a szálpalántákért 2-3 forintot, de volt 1,50-ért is. Megalakult a Széchenyi István GT. Megalakult a Széchenyi Ist­ván Gazdasági Társaság, amely kisvállalatok, kisszövet­kezetek, nem önálló jogi sze­mélyiségű egyéni és társas vállalkozók tevékenységének finanszírozásával, hitelezésével foglalkozik. A gazdasági társaságot 30 millió forintos alaptőkével a Magyar Hitel Bank és három leányvállalata — a Befekteté­si Bank, az Ingatlanforgalma­zási Leányvállalat és a Pannon- lízing Leányvállalat —, vala­mint a KIOSZ, a KISOSZ és az OKISZ hozta létre. Az új GT a kisvállalkozóknak kínálja banki szolgáltatásait. a vevőket - A tavalyihoz az árak — Tíz éve járok Harkányból a pécsi piacra palántákkal, de ez a kezdés nem sok jóval biztat — összegzi az elmúlt napokat Daczó János. - Ke­vés a vevő, mindenki tart az időjárástól. Még az újdonság­nak számító palánták iránt sem érdeklődnek. Most is hoz­tam két olyan paprikafajtát, amely folyamatosan terem, föl lehet futtatni, mint a babot, vagy az uborkát. A másik asztalsoron Tukács Ferencné műanyag poharakba ülteti a paprikapalántákat. — Ezeket már csak három hét múlva tudom eladni, de jó, ha akkor öt forintért el­mennek — mondja. — A múlt héten pénteken volt egy kis forgalom, de szombatra már leállt, és ma is meg tudom számolni, hoqy hányat adtam el. Azokat a vevőket, akiken látom, hogy nagyon kezdő fó­liázok, kiskertezők, le is beszé­lem a vásárlásról, mert ilyen időjárás mellett nem valószí­nű, hogy megmarad a palán­tájuk. Volt mór olyan vevőm is, aki szabadfölbe akarta ki­ültetni a palántát. Mondtam neki, hogy ráér májusban vá­sárolni, de azért elbeszélget­tünk arról, hogy kell kiültetni a paprikát és a paradicsomot, melyiknek mikor, mennyi víz kell. A zöldségfélék mellett sok­féle virágpalántát is kínáltak tegnap a vásárcsarnokban. A sláger mégis a cserepes futó- muskátli volt. Attól függően, hogy szimpla vagy dupla virá­gú 30, illetve ötven forintért lehétett kapni egyet-egyet. Bár tegnap sokan vásárolták, egyes vélemények szerint még ezzel is érdemes egy kicsit várni, ilyen időjárásban nem ajánla­tos erkélyre, ablakba kitenni. T. É. Ámulva nézem __ hallga­t om a közlekedési tárca kü­lönböző rendű és rangú ille­tékeseinek nyilatkozatát: zá­ros határidőn belül el kell távolítani az utak mellől „az engedély nélkül kihelyezett műtárgyakat". A balesetek helyét jelző kereszteket. Ámulok valóban, mert ez volna most a légfontosabb közlekedésbiztonsági fel­adat? Az ország közútjainak hossza huszonkilencezer ki­lométer. Ezen a huszonkilenc­ezer kilométeren — a minisz­térium felmérése szerint — összesen 1005 sírjelet helyez­tek el a hozzátartozók. Te­hát 29 kilométerenként egyet. (Természetesen sokkal kisebb területen találjuk e „'műtárgyak" többségét, hi­szen a balesetek zöme a főutakon történik.) A Pécsi Közúti Igazgató­ság fennhatósága alá tar­tozó utakon — három me­gyében •*— 130 keresztet szá­moltak össze. (Ebben mind­három kategória, az „állan­dó", a „félállandó" és az „ideiglenes" szerepel.) Nagyot vitatkozunk, s mi­tagadás, nem tudjuk meg­győzni egymást Péter Osz­kárral és Hideg Józseffel, a PKI műszaki igazgátóhelyet- tesevel, illetve fenntartási vezető mérnökével. Miniszté­riumi körlevelet mutatnak, melyben az áll, hogy a sírje­lek, úgymond, elvonják a gépkocsivezető figyelmét, s így további balesetveszélyt idéznek elő. Ezért kell a kereszteket eltávolítani. To­vábbá, mert számos jogsza­bály határozza meg, mit, s hogyan szabad az út mentén kirakni. F. D. A sajtó, persze, megint megkapja a magáét. „Akiket felszólítottunk udvarias levél­ben, nem tiltakoztak. Egy né­ni kérte, hogy legalább egy kis fát ültethessen a fia em­lékének. Ezt engedélyeztük. Miért kell úgy felfújni az ügyet, amikor az érintettek körében nincs felháborodás?" Lehet, hogy nincs felhábo­rodás. Mondják, az intézke­dés előtt a Népfront-szervek és az egyházak véleményét is megkérdezték. Én sem szándékozom hát olajat ön­teni a tűzre. Változatlanul nem találok azonban magya­rázatot arra, miért kell ekko­ra országos akciót indítani azok ellen a szerencsétlen sirjelek ellen? Közbiztonsági okból? Akinek a figyelmét egy árva fakereszt elvonja a vezetéstől, az ne üljön autó­ba. Az egy miniszoknya lát­tán hármat bukfencezik a következő faluban. Útfenn­tartási okokból? A szakembe­rek szerint nem ez az elsőd­leges szempont, hiszen a ke­resztek kevés kivétellel az árok túlsó partján sorakoz­nak. Ne legyén temető a köz- utakból? Máris az, tele jel­telen sírokkal. Bennük a hul­lafoltos közlekedési morál, a százszor elvetélt járműpark- fejlesztés, a soha meg nem térülő nagyberuházásokra elherdált pénzek, melyeket az úthálózat korszerűsítésére kellett volna fordítani. Számomra a balesetek, s az őket jelölő keresztek ezt jelentik. Miért a jelekre ha­ragszunk hót, amelyeket Ko­vács néni, Tériké és Szabó Pistike állított szerettei em­lékének? Engedély nélkül ké­szültek, igaz. De a balesetek valódi okai is engedély nél­kül születnek. Havasi János ■ * ■■ ............— S zükség van változásokra A fóliák alatt is fűtenek Befagyasztotta az időjárás a palántapiacot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom