Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-02 / 92. szám

A Dimontoit napló 19M. április 2., szombat Kitüntetések április 4. alkalmából (Folytatás a 2. oldalról) flz országos párt- értekezletre készülve Irta: Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője Magyar és szovjet vezetők táviratváltása Hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából táv­iratban üdvözölték egymást a magyar és a szovjet vezetők. Az SZKP Központi Bizottsá­ga, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa Kádár lánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kárának, Németh Károlynak, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa elnökének, Grósz Károlynak, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa el­nökének címzett táviratot. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és Grósz Ká­roly, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnö­ke Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió, Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága főtitká­rának, Andrej Gromikónak, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének, va­lamint Nyikolaj Rizskovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének küldött választóvira- tot. Koszorúzások április 4-e a kalmából Ünnepi beszéd a pécsi Felszabadulási emlékműnél Pécsett, és a megye váro­saiban a hagyományoknak megfelelően a legtöbb helyen április 4-én tartják a koszo- rúzási ünnepségeket. Pécsett délelőtt 10 órakor a központi temetőiben a Szovjet hősi em­lékműnél helyezik el a párt-, állami és társadalmi szervek képviselői a megemlékezés ko. szőrűit, majd ezután 11 óra­kor kerül sor a pécsi Felsza­badulási emlékmű megkoszo­rúzására. Itt, a hagyományok­tól eltérően ünnepi beszéd is elhangzik majd, amelyet Sza­bó Nándor, Pécs Város Taná­csának elnökhelyettese mond el. Siklóson, Komlón és Mohá­cson, a felszabadulási emlék­műnél ugyancsak 10 órakor kezdődik a koszorúzás. Sziget­váron 4-én fél 10-kor először a Bolgár temetőben, majd ezt követően a szovjet katonasí­roknál koszorúznak. Utána, 10.15-kor a Felszabadulás té­ren lesz koszorúzás és műsor­ral egybekötött ünnepi meg­emlékezés. Harkányban nem 4-én, hanem április 2-án reg­gel 9 órakor tartják a koszo­rúzás! ünnepséget a temető­ben, majd ezután rendezik meg a már hagyományos har­kányi ifjúsági napot. Tanévzáró ünnepség Az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Oktatási Igazgató* ságán tegnap délelőtt rendez­ték meg az öthónapos, alap­fokú pártiskola tanévzáró ün­nepségét. Az iskolát elvégzett hallgatóktól búcsúzva a tan­évet Vér László, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese zárta be. A hallgatók közül Papp Róbert érdemelte ki a Pártis­kola kiváló hallgatója kitün­tető címet. Judit, a szolnoki Szigligeti Szín­ház színmű vésze, Sándor György hu moral ista, Spindler Béla, a ka­posvári Csiky Gergely Színház színművésze. Szikora János, a Víg­színház rendezője. Szirtes Ági, a Katona József Színház színművé­sze, Turcsányi Erzsébet, az Álla­mi Bábszínház bábszínésze. JÓZSEF ATTILA-DIJAT KAPOTT: Grezsa Ferenc irodalomtörténész, a Kincskereső című lap főszerkesz­tője, Kis Pintér Imre kritikus, irodalomtörténész, az MTA Iroda­lomtudományi Intézete munkatár­sa, Rakovszky Zsuzsa költő, mű­fordító, Réz Pál irodalomtörténész, műfordító, a Szépirodalmi Könyv­kiadó felelős szerkesztője, Sík Csaba kriti'fcus, a Móra Ferenc Könyvkiadó főszerkesztője. Szász Imre író, műfordító, az Új Tükör lap rovatvezetője, Takács Zsuzsa költő, műfordító, Temesi Ferenc prózaíró, Vujicsics D. Sztoján irodalomtörténész, műfordító, az MTA Irodalomtudományi Intézete munkatársa, Gion Nándor író. LISZT FERENC-DIJAT KAPOTT: Amadinda Otő-egyűttes: Rácz Zol­tán, Bojtos Károly, Sárkány Zsolt, Váczi Zoltán, Csavlek Etelka, a Magyar Állami Operaház magán­énekese. Ligeti András, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara karmestere. Lovas Pál, a Pécsi Nemzeti Színház magán­táncosa, Misura Zsuzsa, a Ma­gyar Állami Operaház magán­énekese, Vikidál Gyula, a Rock­színház színművésze, Volf Katalin, a Magyar Állami Operaház ma­gántáncosa. ERKEL FERENC-DIJAT KAPOTT : Fodor Géza, a Magyar Állami Operaház dramaturgja, Kerényi Miklós Gábor, a Fővárosi Ope­rett Színház rendezője, Legány Dezső zenetudós. BALÁZS BÉLA-DIJAT KAPOTT: Bachmann Gábor, a Magyar Film­gyártó Vállalat díszlettervezője. Baló György, a Magyar Televízió szerkesztő-riportere. Gulyás Gyula, a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezőié, Gulyás János, a Ma­gyar Filmgyártó Vállalat rendező- operatőre, iffj. Jancsó Miklós, a Magyar Filmgyártó Vállalat ope­ratőre, Málnay Levente, a Ma­gyar Televízió rendezője, Schéry András, a Magyar Szinkron és Vi­deó Vállalat dramaturgja, Szo- bóky Zsolt fotóművész, Szobolits Béla, a Magyar Mozi- és Videó- filmqyár rendezője, Xantus János, a Maqyar Filmgyártó Vállalat rendezője, Vajda István, a Ma­gyar Szinkron és Videó Vállalat rendezője. MUNKÁCSY MIHÁLY-DIJAT KA­POTT: Attalai Gábor textilmű­vész, az Idea Iparművészeti Vál­lalat tervezője, Bak Imre festő­művész, Baranyay András grafikus- művész, Galambos Tamás festő­művész, Haraszty István szobrász- művész, Hager Ritto textilművész, Horváth László keramikus, a He­rendi Porcelángyár tervezője, Jan­csó Miklós ipari formatervező, Kiss György festő- és szobrász­művész, Néray Katalin művészet- történész, a Műcsarnok igazgató­ja, Somogyi Győző grafikusmű­vész, Varga Dezső restaurátor, a Magyar Képzőművészeti Főiskola Restourótorképző Intézete igazga­tója. SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT KI­TÜNTETŐ JELVÉNYT KAPOTT: Gárdonyi Béla Tamás, a Dunán­túl) Napló rovatvezetője, Medve Imola, a Maqyar Hírlap munka­társa, Vidor Zsuzsa, a Magyar Távirati Iroda képszerkesztője. A Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa hazánk felszabadulá­sának 43. évfordulója alkalmából, eredményes munkája elismerése­ként A Magyar Népköztársaság arany koszorúval díszített Csillag­rendje kitüntetést adományozta: Vigh Tamásnak, Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrász- és érem- művészneA, a Magyar Népköztár­saság kiváló művészének, a Ma­gyar Képzőművészeti Főiskola nyu­galmazott tanszékvezető egyetemi tanárának. Kiváló Hunkáért A kereskedelmi miniszter Kiváló Munfkóért kitüntetésben részesítet­te : Balló Árpádné boltvezetőt, Balogh Istvánná boltvezetőt, Ba­logh Sándor boltvezetőt, Fekecs Józsefné boltvezető-helyettest, Ká­Csütörtökön már tájékoztat­tuk olvasóinkat, hogy 136 ton­na kenyér kerül Pécsett, az üzletekbe az ünnepekre. A Pécsi Sütőipari Vólalatnál el­mondták, nem lesz hiány, idő­ben a bolt óikba kerül ez a mennyiség. A Pécsi Sütőipari Vállalat teherautói pénteken hajnaltól boltzárásig szállították a ke­nyeret, kiflit, zsemlét és a cukrászsüteményéket a város többszáz üzletébe, (gy egész nap kapható volt többféle ke­nyér, péksütemény, félkész és mán László eladót, Kiss Frigyesné boltvezetőt, Ko<vacsics Nándorné boltvezetőt, dr. Németh Jenő nvunkaüayi osztályvezetőt, Városi Gyula áruforgalmi elŐGdót, a Ba­ranya Megyei Élelmiszerkereske- delmi Vállalat dolgozóit, Balázs Józsefné boltvezetőt, Papp Imréné boltvezetőt, Véghné András Má­ria boltigazgató-helyettest, a ME- RUKER Vállalat dolgozóit. Bátor Béláné árcsoportvezetőt, Rózsa­hegyi Istvánná első eladót, Se­bők Jánosné osztályvezető-helyet­test, Sóki József boltvezetőt, Var­jas Tiborné boltvezetőt, a Bora- nyaker Vállalat dolgozóit, Beke Dezső konyhofőnököt. Füge Ernő- né gazdaasszonyt, Kaszanics Já­nosné üzletvezetőt. Lencse Károly- né üzletvezető-helyettest, Szilvás Árpád szerződéses üzemeltetőt, dr. Szőllősi Bálintné csoportveze­tőt, Tulisz József SZTK-ügyintézőt, Vágvölgyi János ellenőrzési osz­tályvezetőt, a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat dolgozóit. Jakab Zoltánná kézilányt, Kör- mendy Sándor üzletvezetőt, Maár Rudolf üzletvezetőt, Palotásné Kellner Erzsébet üzletvezetőt, Végh József konyhafőnök-helyettest, a Mecsékvidéki Vendéglátó Válla­lat dolgozóit, Tusnádi Dezsőnét, a Szigetvár Városi Tanács város­gazdálkodási osztályának főelő­adóját. Vándorfi András né osz­tályvezető-helyettest, a megyei ZÖLDÉRT dolgozóját. Az ipari miniszter Kiváló Mun­káért kitüntetéssel ismerte el Mül­ler János asztalos. Nagy Atbert- né Szín Mária csoportvezető, óbert Péter főtechnológus, Seres Istvánná Szilágyi Ilona betanított munkás, a Carbon Könnyűipari Vállalat dolgozóinak munkáját. Iványi Istvánná női fodrász, Tóth Ferencné férfifodrász, a Pécsi Fodrász Kisvállalat dolgozóinak munkáját. Az építési és városfejlesztési miniszter Kiváló Munkáért kitün­tetését kapta: Kiss Tóth István, a Pl K osztályvezetője, Gál István, a sásdi tanács csoportvezetője. Nemes Lajos, az Ércbányász La­kásép, Szöv. művezetője. A környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási miniszter Kiváló Mun­káért kitüntetését kapta Molnár A. Tünde laboráns, Szabó Ferenc villanyszerelő energetikus, a Me­gyei Fürdő Vállalat dolgozói. A művelődési miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítet­te Zámbó Istvánhét, az I. sz. Gya­korló Ált. Isk. tanítóját. Újvári Gézánét, a JPTE Gazdasági Fő- igazgatóság előadóját, dr. Vass- né dr. Forintos Klárát, a JPTE Ta­nárképző Kar adjunktusát, dr. Mol­nár Sándornét, a JPTE Közgaz­dasági Tudományi Kar adminiszt­rátorát, Hetényi Ádámné duna- szekcsői tanárt, tizenhatan — köz­tük 8 fiatal pedagógus — mi­niszteri dicíéretben részesültek. A Magyar Televízió elnöke Ki­váló Munkáért kitüntetésben ré­szesítette dr. Litauszky János ren­dezőt, és Kékány Zoltán opera­tőrt, az MTV Pécsi Körzeti Stú­diójának munkatársait. Az igazságügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítet­te dr. Györegy Ernő megyei bíró­sági bírót, egy személy minisz­teri, ketten pedig legfőbb ügyé­szi' dicséretben részesülték. A szociális és egészségügyi mi­niszter Kiváló Munkáért kitünte­tést adományozta Boros János betegszállítónak, a Megyei Kór­ház, geriátriai osztálya dolgozó­jának, Spengler Gyulánénak, a bólyi egészségügyi gyermekotthon osztályvezető gondozónőjének. Heten miniszteri dicséretben, ti­zenegyen megyei főorvosi dicsé­retben részesültek. A pénzügyminiszter Kiváló Mun­káért kitüntetését kapta Balázs József, a bólyi tanács főelőadója. Bogár Sándorné, a görcsönyi ta­nács főelőadója. Bogos Ferenc, a véméndi tanács megbízott el­nöke, dr. Boros Istvánná, . a mo­hácsi tanács főmunkatársa, dr. Büki Ernőné, a megyei tanács főmunkatársa, dr. Holpert Imre, a pécsi tanács fómunkatársa, Pál- falusi Györgyné csoportvezető, Hefner Tiborné csoportvezető, Fajcsi Lászlóné, Ivov-kert városi fiókvezető, az OTP Baranya Me­gyei Igazgatóságának dolgozói. Gerst Károly, a Komlói ÁFÉSZ számviteli osztályvezetője, Herbst Jánosné csoportvezető, Tonesz Károly főelőadó, a Magyar Hitel­bank Rt. • Pécsi Igazgatóságá­nak dolgozói, Varjú Ferenc, az Országos Kereskedelmi és Hitel­bank Rt. siklósi igazgatóhelyet­tese. késztorta. A megyei élelmiszer- kereskedefmi vállalót pénteken 13 mázsa kenyeret rendelt utólagosan. Az élelmiszerbol­tok cukrászsüteményeket kértek pótlólag. A Kodály utcai ABC-ben péntek délután négyféle kenyér közül választhattak a vásárlók. A cukrászsütemények viszont késve érkeztek. A kertvárosi „Piros" ABC-ben többen szóvá tették, hogy szikkadt a kenyér. Szabó István boltvezető el­mondta : Hét—nyolc-féle ke­nyér közül válogathatnak a A Magyar Nemzeti Bank elnö- lke Kiváló Munkáért kitüntetés­ben részesítette Keszthelyi Ist­vánná dr.-t, a Baranya Megyei Igazgatóság főelőadóját, és Kő­halmi Györgyi nyugdíjast. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetését kapta Vas» Jánosné, a megyei ZÖLDÉRT Vállalat bri­gádvezetője. A Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke Kiváló Munkáért kitünteté­sét kapta dr. Fodor Imréné, a megyei tanács munkaügyi osztá­lyának osztályvezető-helyettese. Kiváló Termelőszövetkezeti Mun­ke :rt kitüntetésben részesült Szili István ágazatvezető, gödrei tsz, Németh János elnökhelyettes, szi­getvári tsz, ’Papp Ferenc autó­buszvezető, lippói tsz. Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést kapott dr. Antal Ernő, a pécsi Balassa János Ifjúsági Szövetkezet elnöke, Árvái Jenő, a Garancia Szállító és Szolgáltató Ipari Szövetkezet gépkocsiszerelő­je. Balatoni Jakabné, a Hegyháti ÁFÉSZ TOZÉP-tel epének vezető­helyettese, Fekete Márton, a Kon- rum Rt. hidasi üzemének lakato­sa, Fodor Lászlóné, a Mógocsi Takarékszövetkezet biztosítási csoportvezetője, Gáspár Vilmos, a Mohácsi ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályvezetője, dr. Gáspár Vin- céné, a bólyi Takarékszövetkezet kirendeltségvezetője, Görgye Jó­zsefné, a Bólyi ÁFÉSZ boltvezető­je. Győr János, a MÉSZÖV El­lenőrzési Irodójánák vezetője. Hargitai István, a Kereskedelmi és Vendéglátó ipari Szakmunkás- képző Iskola megbízott igazgató­ja, Henninger Józsefné, a Sziget­vári ÁFÉSZ boltvezetője, Hipp Péter, a Szigetvári ÁFÉSZ szóm- vitéli osztályvezetője, Karsai Jó­zsefné, a szigetvári Takarékszö­vetkezet hitelügyi előadója, Ke­repesi Józsefné, a Pécsi ÁFÉSZ pénzügyi csoportvezetője, dr. Ko­vács Zoltán, a Ponnónia ÁFÉSf igazgatósági tagja. Lancz Antal, a Pécsváradi ÁFÉSZ területi ügy­vezetője, Lenkei Tibor, az Újpet- rei ÁFÉSZ elnökhelyettese, Spiesz Bernát, a Konzum Rt. üzletveze­tő-helyettese, Sztároi Sándorné, a Siklósi ÁFÉSZ csoportvezetője. Ta­más Gyuláné, a Komló Ifjúsági Lakásépítő« és Fenntartó Szövet­kezet pénzügyi vezetője. Újvári Lászlóné, a szenflőrinci Takarék- szövetkezet kirendeltségvezetóje, Bánky Károlyné dr. jogügyi cso­portvezető, Eszter József festő és mázoló, a Baranya Megyei ZÖLDÉRT Vállalat dolgozói. A Szövetkezeti Ipar Kiváló Dol­gozója kitüntetést kapta Kürti Györgyné, a Mohácsi Ruházati ipari Szövetkezet meo-vezetöje, Ritter Mátyás, a Pécsi Faipari Szövetkezet elnöke, Száhl János, a Sellyéi Agrokémiai Szövetkezet vegyipari szakmunkása, csoport- vezető. % SZÖVOSZ nívódíjban részesült a Tenkesalja ÁFÉSZ diósviszlói iskolaszövetkezete. A Kiváló Szervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát kapta: Szin Jánosné női szabó kisiparos (Komló), ezüst fokozatát vette át: Birínyi Zoltán gépjármű vil­lamosműszerész (Pécs), bronz fo­kozatát kapta: Paprika Mihály szobafestő (Siklós-Gyűd), • Jung Gyula személyszállító (Pécs). Kiváló Kisiparos kitüntetés arany fokozatát vette át: Forfcas György timár-bocskorkészítő (Mo­hács) , ezüst fokozatát kapta: Csokona József férfi szabó (Pécs), özv. Göbölős Sándorné kelmefestő (Szigetvár), bronz fo­kozatát kapta: Márkus János la­katos (Pécs), Klészátl Károly ka­rosszérialakatos-mester (Duna­szekcső). A KI ŐSZ Kiváló Dolgozója ki­tüntetésben részesült Fülöp Ist­vánná, KI ŐSZ pécsi alapszervezet adminisztrátora. KISZ­kifüntetések A KISZ KB Kiváló KISZ-szenro- zet zászló kitüntetésben részesült április 4-e alkalmából: p MÉV IV. sz. üzem KISZ-szervezete, a MéV V. sz. üzem KISZ-szervezete, a MOFA Mohácsi Farostlemezgyár KISZ-szervezete, és a Mohácsi Pannon Volán KISZ-szervezete. A KISZ KB Kollektiv Dicsérő Okleve­lében részesült: a MÉV Kutató Mélyfúró üzem KISZ-szervezete és a MÉV V. sz. üzem „Lékai János” alapszervezete. vevők, de sok megmarad várhatóan szombatra is, amit aikkor már vailószínüleg nem tudnak eladni. Az uránvárosi Szupermarketbe elegendő áru érkezett. Náluk már egész hé­ten folyamatosan vásároltak a környékbeliek. Szombaton 90 tonna kenyér és 250 000 kifli, zsemle, és csak­nem 50 000 torta, mignon, kré- mes és más sütemény kerül még a boltokba. A Pécsi Sü­tőipari Vállalat járművei haj­nali kettőtől délelőtt tízig szál­lítják a kenyeret az üzletekbe. Mozgalmas, tartalmas mun­kával eltelt hónapok vannak a párttagság mögött. Éppen túl­jutottunk az ideológiai kérdé­sekről, majd a párt vezető szerepéről, a politikai intéz­ményrendszer fejlesztéséről folytatott vitákon — amelyeket megelőzött az eszmecsere a kibontakozási programról — s máris újabb, nagy feladat áll előttünk: az országos pártér­tekezletre készülve, a teendő­ket mérlegelve az értekezlet állásfoglalás-tervezetét vitatjuk meg. együttesen, a Magyar Szocialista Munkáspárt teljes tagsága, mintegy 850 ezer ember. A vitákon pártonkívüli- ek is nagy számban részt vesz­nek. Az országos pártértekezlet nem megszokott esemény a párt, az ország életében. Ép­pen harmincegy esztendővel ezelőtt került sor utoljára ilyen pártkonferencia összehívására. A két kongresszus 'között, „félidőben" általábon a párt Központi Bizottságának felada­ta, hogy a megelőző kongresz- szus határozatának időarányos végrehajtását értékelje, s meghatározza a további tenni­valókat. Az eltelt 'három év folyamatainak elemzése azon­ban megmutatta, hogy most a szokásosnál ngyöbto súlyú el­határozásokra kell jutnunk. A XIII. kongresszuson megfogal­mazott célokat ma is vállalva, azt látnunk kell, hogy — a várakozásnál kedvezőtlenebbül alakuló körülmények, feltéte­lek között — e célok a követ­kező kongresszusig nem az el­gondoltak szerint valósíthatók meg. E felismerés eredménye­ként született meg kibontako­zási programunk, amelyben a gazdaság halaszthatatlan fel­adatai mellett körvonalazódtak a társadalmi élet egyéb terü­letein is megérett változások. Ezeknek megfelelően — a megváltozott körülményeket és a magyar társadalom lehető­ségeit mérlegelve — kell kije­lölnünk tennivalóinkat és meg­teremtenünk a politikai és sze­mélyi feltételeket a stabilizáci­ós célok megvalósításához. Mindez szükségessé tette az országos pártértekezlet össze­hívását. Az elmúlt egy év alatt ha­talmas értékelő, elemző, fel­táró mun'kát végzett a párt­tagság, ami bizonyította a párt tagjainak politikái érett­ségét, felkészültségét, a társa­dalmi folyamatok iránti érzé­kenységét. E tapasztalatok inegmutatták, hogy a legfon­tosabb kérdésekről folytatott pártvita olyan tudati, gondo­lati, érzelmi tartalékokat tár föl és mozgósít, amelyekre tá­maszkodva létrehozható a cselekvési egység az előttünk álló feladatok megvalósításá­ban. Azt is a viták tanulsá­gai alapján állíthatjuk, hogy a pártértekezlet akkor dönthet megalapozottan a következő időszak teendőiről, ha a Köz­ponti Bizottság által most vi­tára bocsátott állásfoglalás­tervezetről a párttagok nyíltan elmondják véleményüket, s a végső dokumentum kidolgozá­sára a tagság javaslatait fi­gyelembe véve kerül sor. Sarkalatos pontja lesz a most induló vitának, hogy a kialakult helyzetből kivezető út milyen cselekvést követel, ki­nek mekkora áldozatot kell hoznia. A Központi Bizottság áláspontja, (hogy alapvető vívmányunk, a létbiztonság fenntartása mellett, átmene­tileg nagyobb terheket is vál­lalnia kell a gazdálkodó szer­vezeteknek és a lakosságnak. Éneikül nem tudjuk helyzetün­ket stabilizálni. Ugyanakkor a társadalom jogos igénye, bogy átfogó perspektívával rendelkezzünk távolabbi törekvéseinket illető­en is. A társadalom tagjai' tudni kívánják, mit, miért és meddig kell vállalnia egyén­nek és közösségnek, hogy mi­előbb visszatérhessünk a meg­szokott ütemű fejlődési pályá­ra, az életkörülmények javulá­sának útjára. Ahhoz, hogy eredményeink­re, vívmányainkra támaszkod­va folytathassuk szocialista építőmunkánkat — s ez mind­nyájunk alapvető célja — ele­meznünk kell a gazdaság, a társadalom életében megmu­tatkozó kedvezőtlen jelensége­ket. Feltétlenül támaszt jelent számunkra, hogy nemcsak a párt tagsága, hanem a ma­gyar nép boldogulásáért fe­lelősséget érző pártonkívüliek milliói is pártunk megújulásá­ban látják jövőjük biztosíté­kát. Korszerűen gondolkodó és határozottan cselekvő pártra van szükség. Ehhez viszont nél­külözhetetlen a párton belüli döntési rendszer fejlesztése, a döntésekben és a végrehajtá­sukban résztvevők politikai fe­lelősségének érvényesítése, a párttagok széles körű bevoná­sa a döntések előkészítésébe, végrehajtásába és az ellenőr­zésbe. Mindez megköveteli a mozgalmi jelleg erősítését, a párt mozgósító, szervező ere­jének növelését. Szükség van alkotó vitákra, de a viták so­rán (ezek ugyanis nem öncélú­ak), megállapodásra kell jut­ni, és a viták nyomán feltétle­nül cselekedni kell. Az eltelt évek kedvezőtlen gazdasági folyamatai, a cse­lekvés nélküli várakozás, az intézményrendszer változtatá­sának késedelme társadalmi életünk más területein is el­lentmondások kialakulásához vezettek. Mai helyzetünkről sokféle — gyakran egymásnak ellentmondó — nézet és érté­kelés látott napvilágot, s ez bonyolult belpolitikai viszonya­ink között megnehezítheti a tá­jékozódást. A közhangulat — s ez más esetekben is többnyi­re így van, — nem pontosan tükrözi a tényleges állapotokat. Folyamatos a fáziseltolódás. Kétségtelen, hogy társadalmi életünkbe«, gondjainkat lát­va, megjelent a kétkedés, a pesszimizmus, a bizonytalan­ság, a távlatvesztés — s eb­ben szerepet játszott munkánk gyengesége, a pártaktíva el­bizonytalanodása Is — de po­litikánkat, törekvéseinket a társadalom döntő többsége el­fogadja. S ez erőt ad a tár­sadalmat irányitó pártnak. Va­lóságos helyzetünk pedig mér­hető: tényekkel, adatokkal jel­lemezhető, ami biztos pontot jelenthet az eligazodáshoz. Ebben a helyzetben figyel­münket elsősorban közös jö- vőrrkre, a magyar haza jövő­jére kell fordítanunk, az azt befolyásoló döntéseiéért vállal­nunk kell a felelősséget, s ez __ a közös holnapért, a jobb j övőért — mindannyiunk fe­lelőssége. Céljaink valóra váltásához átfogó reformokra van szük­ség: ideológiai tevékenysé­günk megújítására, a politikai intézményrendszer fejlesztésére, a gazdaság működőképességé­nek javítására. Ez pedig csak stabil politikai viszonyok kö­zött valósítható meg, a párt erősödő egységével, javuló szervezettségével, a társada­lom támogatásával. A kedvezőtlen folyamatok megállítására, megváltoztatá­sára van programunk: a kibon­takozás programja s a kor­mány erre épülő munkaprog­ramja mai teendőinket is ki­jelöli. Ezék sikeres megvalósí­tása a társadalom közös ügye, a szocialista építés megújítá­sának nélkülözhetetlen feltéte­le. A programokban foglaltak csak a szövetségi politika foly­tatásával, a társadalmi-gazda­sági stabilizációt és □ kibon­takozást támogató közmeg­egyezés újrateremtésével való­síthatók meg. E folyamat egyik nieghatározó állomása az ál­lásfoglalás-tervezet vitája. Hajnali kettőtől szállítanak Elegendő kenyér lesz a boltokban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom