Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-09 / 68. szám

1988. március 9., szeida Dunántúlt napló Még az idén megalakulhat a vegyes vállalat ön a magyar Suzuki? Konzorciumi tájékoztatás j Az elmúlt napokban hazánk­ban tárgyalt Japán legnagyobb kereskedőházának, a C. Itoh- nak és á Suzuki Autógyár 11 tagú vezetőkből és szakértők­ből álló küldöttsége gépkocsik összeszerelését szolgáló, vegyes vállalat alapításának feltételei­ről-. A vendéglátó és a ma­gyar tárgyalópartner a 25 ha­zai iparvállalatból és pénzinté­zetből alakult konzorcium volt, amelynek tagja aí Állami Fej­lesztési Intézet is. A tárgyalá­sokat magyar részről Báger Gusztáváé, az intézet vezér- igazgatója, a konzorcium igaz­gatósági tagja vezette, így őt kérdezte meg az MTI munka­társa a gépkocsi-összeszerélés- sel kapcsolatos tárgyalások helyzetéről. — A japán vendégek tíz napon át járták az országot, sok üzemet kerestek fel, Így az MMG Automatika Műveket, az Autovillt, a PEMÜ-t, a Salgó­tarjáni Kohászati üzemeket, az Ikarust, a Csepel Autógyárat és a Kismotor- és. Gépgyárat. Ezeken a helyeken feltérképez­ték az összeszerelésben együtt­működést vállaló magyar ipar- vállalatok helyzetét, műszaki fejlesztési lehetőségeit, felké­szültségét, s az ott dolgozók képzettségi színvonalát. Vala­mennyi meglátogatott gyár vagy tagja a konzorciumnak, vagy alkatrész- és részegység- beszállítóként működne közre az összeszerelésben. A magyar és a japán szakemberek több. lehetséges telephelyet is meg­tekintettek, ahol az üzemet fel­építenék. Végleges döntés ugyan még nem született, de egy Budapest környéki és egy Nógrád megyei területet ked­vező adottságúnak találtak. Ez utóbbi esetében számításba vették azt is, hogy a körülbe­lül ezer, jórészt szakképzett dolgozót foglalkoztató autó­gyár létesítése jelentősen eny­hítené a környék foglalkoztatá­si nehézségeit is. — A tárgyalásokon Suzuki- gépkocsik összeszerelésére szol­gáló vegyes vállalat alapításá­ról volt szó, olyanról, amelynél alapkövetelmény, hogy rövid távon jövedelmezővé váljon. Egyetértés alakult ki abban, hogy a vegyes vállalat 6Q szá­zalékban magyar, 40 százalék­ban külföldi tőkerészesedéssel működjön. A Suzuki és a C. Itoh mellett néhány bank is tő­ketárs lenne, az erre vonatkozó tárgyalások megkezdődtek. — A jelenlegi elképzelések szerint a magyar összeszerelő üzemben eleinte a Suzuki Alto, 800 köbcentiméteres járművek készülnének, körülbelül 50 ezer kocsi évente. Később egy középkategóriájú típust is ösz- szeszerelnének hasonló nagy­ságrendben. A külföldi értéke­sítést a Suzuki saját üzlethá­lózatán keresztül vállalja, mégpedig úgy, hogy 0 magyar üzemből elégítenék ki a nyu­gat-európai megrendeléseket. Az érdeklődésre jellemző, hogy egy nyugat-európai autónagy­kereskedő már jelentkezett a magyar Suzukik forgalmazá­sára. A tervek szerint a Magyar- országon összeszerelt járművek mintegy fele kerülhet exportra. Itthon — a jelenlegi árszínvo­nal alapján — 300 ezer forint alatt lenne a kocsik ára, erre van fizetőképes kereslet, te­hát a tárgyalások is ennek szem előtt tartásával folytak. Mindehhez a vegyes vállalati forma jó feltételeket teremt, hi­szen más, kedvezményes sza­bályozás vonatkozik az így működő, összeszerelő üzemre, mint egy teljesen magyar tu­lajdonú vállalatra. — Az. összeszerelésnél kez­detben 50 százalék lenne a magyar részvétel, az úgyneve­zett beszállítások aránya, 3— 4 év alatt azonban 70 száza­lékra, esetleg még ennél is nagyobb mértékűre bővülne. Ennek mintegy 15 százaléka az összeszerelő munka, a többi alkatrész- és részegység-beszál­lítás, amelyben vagy száz ki- sebb-nagyobb iparvállalat és szövetkezet vállalhat részt. Kap­csolatot kívánnak keresni a Borsodban nemrég létrehozott másik, hasonló jellegű kon­zorciummal is. Mindez azt is mutatja, hogy az összeszerelés jótékonyan hatna az egész ipar fejlődésére, hiszen a bedolgo-- zó üzemek jelentősen korszerű­sítenék gyártmányszerkezetüket. Termékeik sokkal versenyképe­sebbé válnának, azok a gyárt­mányok is, amelyek nem köz­vetlenül kapcsolódnak a gép­kocsigyártáshoz. Az ily módon adódó vállalati műszaki fejlesz­tések a szocialista országokkal kialakított járműipari kooperá­cióknál is éreztetnék kedvező hatásukat, tehát ezek a kap­csolatok jól kiegészítik egy­mást, növelhetik a gazdasá­gosságot. — Az előzetes számítások szerint maga az összeszerelő üzem beruházása körülbelül 10 milliárd forintba kerülne, a háttéripart természetesen folya­matosan hozzáfejlesztenék. Mindehhez a vegyes vállalat hitelekhez is hozzájuthat, a ja­pánok mór jelezték, hogy igen kedvező feltételek mellett ad­nának kölcsönt. Végül is a tárgyalások, az egyeztetések felgyorsultak, az álláspontok jelentősen köze­ledtek a partnerek között, be­látható közelségbe került a megállapodás. A konzorcium törekvéseit és tárgyalási pozí­cióit támogatja a kormányzat és az iparvezetés is. Néhány részletekbe menő számítás és elképzelés kidolgozása utón, áprilisban újra tárgyalóasztal­hoz ülnek a magyar és japán szakemberek, s amennyiben megegyeznek, még az idén megalakulhat a vegyes vál­lalat, két éven belül pedig fel­épülhet a Suzuki összeszerelő­üzem — mondotta Báger Gusz­távné. Magyar-linn külügyi megbeszélések Dr. Horn Gyula külügy- minisztériumi államtitkár meghívására március 7-én és 8-án Magyarországon tartózkodott Aake Wihtol, a finn külügyminisztérium államtitkára. A tárgyalófelek egyetér­tettek abban, hogy a szovjet—amerikai viszony­ban bekövetkezett pozitív változások kedvező hatás­sal vannak a kelet-nyu­gati kapcsolatokra, a nemzetközi helyzet egé­szére. A két államtitkár hang­súlyozta, hogy Magyaror­szágnak és Finnországnak egyaránt érdeke az euró­pai biztonsági és együtt­működési folyamat előre- vitele és elmélyítése. Ülést tartott a Siklósi Városi Tanács V. B Javul az üzemorvosi ellátás Az üzemorvosi ellátás hely­zetét tárgyalta meg tegnapi ülésén a Siklós Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1960- as évek közepén szervezték meg Siklóson az üzemi egész­ségügyi szolgálatot. Kezdetben részfoglalkozású üzemorvosok végezték a . gyógyító-megelőző munkát. 1979-től mór főfog­lalkozású üzemorvos látta el a dolgozókat a város válla­latainál, szövetkezeteinél. Az elmúlt év végétől lehetőség nyílt arra, hogy még egy üzemorvos és ápolónő is munkába álljon. A két üzem­orvosi állással a jövőben meg­oldható lesz a Siklóson dol­gozó emberek szakszerű el­látása. 1987. júniusáig az üzemor­vosok a vállalatoknál lévő ren­delőkben meghatározott na­pokon rendeltek. 1987. július elsejétől azonban b központi üzemorvosi rendelőben min­dennap reggel nyolctól délig fogadják a betegeket, de délutánonként az üzemekben továbbra is tartanak rendelést. A rendelők felszereltsége ál­talában megfelelő, de szükség lenne több helyen az üzem jellegének megfelelő alapmű­szerekre, mint például EKG- ra, szűrő audióméterre, gyors diagmosztikai műszerre, vagy kislaboratóriumra. A nemzetközi nőnap alkalmából magyar—csehszlovák baráti napot rendezett tegnap a Hazafias Népfront Baranya megyei elnöksége mellett működő nőpolitikái bizottság. Pécsett a városi népfrontbizottság székházában rendezett találkozón dr. Cserna Jitka kandidátus, a Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottságának osztályvezetője tartott vendégként előadást „A nők helyzete Csehszlovákiában” címmel. Megismételt ifjúsági parlament a JPTE-n Visszafogott szertelenség és dühös tények jellemezték a pé­csi Janus Pannonius Tudomány- egyetem tegnapi, megismételt ifjúsági parlamentjét. Mint is­meretes, a múlt héten megtar­tották egyszer a JPTE tanács­kozását; mivel azonban az in­tézményi parlamenti szabályzat előírta a küldöttek kétharma­dos megjelenésének kötelezett­ségét, és ez nem valósult meg, új időben, újra megtartották az összejövetelt. A tegnapi, a JPTE Rákóczi úti aulájában megtartott ifjú­sági parlament kezdetén a 130- ból 73 küldött volt jelen. A le­vezető elnökök — csakúgy, mint az első „megmérettetés­•kor”, Balogh Sára adjunktus és Béli Gábor tanársegéd voltak. Szabadjon annyi szubjektív megjegyzést tenni, hogy e so­rok írója akkor érkezett az épü­letbe, mikor az egyik teremben az előző JPTE parlamentről szó­ló tudósítását olvasták fel egy­másnak azok, akiket az az írás például az egyetemi vezetők­kel egyet nem értő, szűk kör­nek nevezett. Az egyet nem ér­tés természetesen nem rene- gátság. Különösen nem az ak­kor, ha vannak saját érveink sa­ját álláspontunk alátámasztá­sára, és nemcsak nevetgélünk felsőbbrendűen, bizonyos jelen­tések, beszámolók, írások olvas­tán. » Tízéves fennállását ünnep­li a Carbon Könnyűipari Vál­lalat sásdi üzeme. 1978. áp­rilis 5-én kezdődött meg a termelés az Építőipari Szö­vetkezettől bérelt épületben. 1979-ben készült el az új üzemcsarnok, ahol nyugati megrendelésre gyártanak munka-, szabadidő- és sport­ruhákat. Az üzemben jelenleg 135- en dolgoznak. Lehetőség van azonban a létszám növelé­sére, de elsősorban kétmű- szakos munkarendben. Nagy gondot jelent ugyanis, hogy állandóan nő az egyműsza- kosok száma. A vidéki dol­gozók Baranyaszentgyörgy- ről, Meződről és Jágónakról érkeznek. Az üzemcsarnokba belépőt csattogó varrógépek zaja fo­gadja. Négy szalagon folyik egyidőben a termelés.- A KLM légitársaságnak varrunk most bérmunkában munkaruhát — kezdi beszél­■■■pppwfpp Minden terméküket külföldön értékesítik getésünket Hajdú. Péterné szalagvezető. A nagy zajban szinte kiabálnunk kell egy­mással. — Ipari tanulóként kezdtem a komlói Carbon- ban. 1978-ban megalakult ez az üzem, azóta itt dol­gozom. Beszélgetés közben végig­járjuk az Aemcsarnokot. A kismamaszalagon a munkásnők kedvezményes munkarendben dolgoznak reggel 7.40-től délután 4 óráig. A megkérdezettek leg­nagyobb része elégedett a munkájával.- Azt is írja meg - pat­tant föl a helyéről Boros Józsefné —, hogy van olyan nap, amikor nem is érde­mes bejönni dolgozni, mert nyolcvan-kilencven forint az egész napi keresetünk. Más munkalehetőségünk alig van a környéken, apró gyerekkel meg ingázni egyszerűen em­bertelen dolog. Az üzem vezetője, Kapi­tány Erzsébet szintén szak­munkásként kezdte. — A szakmunkásvizsga után a Kun Béla Gimnázium ruha- és textilipari szakkö­zépiskolai tagozatán érett­ségiztem — meséli az üzem­vezetői irodában. - Aztán következett a főiskola Bu­dapesten. Egyszerre felvéte­liztem és indítottam be az üzemet Sásdon. Nagyon ne­héz időszak volt. Sokszor az első műszakkal jöttem be dolgozni és a másodikkal mentem haza. Nagy gondot jelent — mondja —, hogy egyre töb­ben szeretnének egy mű­szakban dolgozni. Sok a kis­gyerekes anya a munkás­nők között. Nem csábítja őket a műszakpótlék sem, szívesebben vannak otthon a családjukkal. A Carbon Könnyűipari Vál­lalat sásdi üzemének mun­káját tegnap vitatta meg a Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága. Sz. K. Szintén a parlament elején a küldöttek 59 igen, 22 nem szavazattal, két tartózkodás mellett elfogadták, hogy a megelőző tanácskozáson el­hangzottak érvényesek legye­nek. Ezek után rengeteg hozzá­szólás hangzott el, Ormos Má­ria rektor is többször kért szót a felvetődő kérdésekre vála­szolva. Ügy érzem azonban, a lé­nyeg valahol másűtt van. Az, hogy valaki vagy valakik úgy érzik: no, végre itt egy fórum, ahol elmondhatom véleménye­met egyrészt arról, ami nem tetszik az egyetemen, másrészt arról, ami nem tetszik ebben az országban, az elfogadható és becsülendő tény. Az azon­ban, hogy saját álláspontja megvédésére nincsenek érvei vagy olyan javaslatokat tálal ezen a fórumon, amelyek nem az intézményi parlament ha­táskörébe tartoznak, vagy jog­szabályellenesek, egy másik ügy. Most itt arról nincs szó, hogy a jelenlegi, az ifjúsági parlamentekre vagy az egyete­mi működésre szóló jogszabá­lyok közül vanna-e feleslege­sek, mert vannak . . . Mindenesetre a tegnapi ta­nácskozáson a rektorasszony minden, egyetemi döntést igénylő kérdésben megígérte a tárgyalások lehetőségét, abban az esetben, ha konkrét ötletek­kel „jönnek" a hallgatói cso­portok. A küldöttek az ifjúsági par­lamenten valamennyi napi­rendhez elrendelt szavazáson, kiegészítésekkel elfogadták a korábbi anyagokat. A konkrét kérdésekre lapunkban, a Veszprémben áprilisban tartan­dó országos felsőoktatási ifjú­sági parlament előtt visszaté­rünk. A JPTE ifjúsági parlament­jének jelenlévő küldöttei végül 9 küldöttet (közülük 3 oktató), választottak a veszprémi felső- oktatási parlamentre. Bozsik L. Pécsett tartják meg a délszláv nemzetiségi kongresszust A Magyarországi Délszlávok Demokrátikus Szövetsége vá­lasztmányi tagjainak Baranya megyei csoportja kibővített ülést tartott tegnap a Haza­fias Népfront Baranya Megyei Bizottságának székházában. Dr. Mándity Marin, a szövet­ség főtitkára, s egyben az előkészítő bizottság elnöke tar­tott tájékoztatót az MDDSZ X. kongresszusára való felkészü­lés témakörében. Bevezetőként általánosságban szólt néhány szót a szövetség korábbi kongresszusairól. A magyaror­szági délszlávok szövetsége — akkor még Antifasiszta Szlá­vok Frontja néven - 1945. feb­ruár 18-án alakult meg Bat- tonyán, s első kongresszusát a következő évben Baján tartot­ta. A második kongresszuson már mai nevüket viselték; ezt egyébként Bácsalmáson tar­tották. Az összes többire Bu­dapesten került sor. S most, a sokszor budapesti kongresszu­sok után, ezúttal eltérnek a szokástól, s a tizediket Bara­nya megyében, Pécsett rende­zik meg. Ezt a javaslatot az országos választmány is elfo­gadta, különös tekintettel ar­ra, hogy az utóbbi években a magyarországi délszlávok központjává Pécs és Baranya megye vált. Dr. Mándity Ma­rin szólt még a kongresszusi irányelvekről, majd szervezeti kérdések kerültek szóba, így a küldöttválasztó gyűlések, he­lye és ideje. A kibpvített ülé­sen részt vett Krasznai Antal, a HNF Baranya Megyei Bi­zottságának titkára, Lantos József, a Baranya Megyei Ta­nács mellett működő Nemze­tiségi Bizottság elnöke, vala­mint Kiss György, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságá­nak osztályvezetője. Német nyelvi verseny A JPTE 1. sz. gyakorló is­kolájában rendezték meg a szakosított tantervű iskolák német nyelvi tanulmányi ver­senyét. A Bánki Donát, a Bel­városi, a Gyárvárosi és az 1. sz. gyakorló tanulói indultak, iskolánkint három-három he­tedikes és nyolcadikos tanuló. A hetedikesek közül első lett Buchert Eszter (belvárosi) és Götz Edina (gyakorló), máso­dik Csepregi Erzsébet (belvá­rosi) és Szabó Éva (gyakorló), harmadik, Kéri Krisztina (belvá­rosi) és Vancsik Péter (gya­korló). A nyolcadikosok I. he­lyezettjei: Kiszt Andrea (bel­városi) és Méhes Márton (gya­korló). II.: Rónay Anett. III.: Kiss Boglárka (belvárosi). A zsűri dicséretben részesítette Goják Évát (Bánki Donét) és Rédey Tibort (gyakorló).

Next

/
Oldalképek
Tartalom