Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-30 / 89. szám

1988. március 30., szerda Dunántúli napló 5 Tudásunkkal Baranyáért Bányászati nap Két jelentős energiahordozó ásványt rejt magában a Me­csek: a feketeszenet és az uránércet - ám a bányászat maga gondokkal küszködik. Ezek okairól, illetve a mecseki bányászat műszajti-gazdasági; kibontakozási lehetőségeiről és feltételeiről volt szó tegnap a MÉV tanácstermében a Tudá­sunkkal Baranyáért rendez­vénysorozat egyik leglátoga­tottabb rendezvényén. Az előadók, miközben ponto­san felrajzolták a gondok kül­ső okait — például a nyere­ségérdekeltségi vállalati rend­szer és a direkt állami irányí­tás közti ellentmondást, vagy a középtávú, viszonylagosan stabil energiapolitika hiányát —, legalább olyan hangsúllyal arról is beszámoltak, hogy a Mecseki Ércbánya Vállalat, il­letve a Mecseki Szénbányák Vállalat milyen belső szerveze- ti-gazdálkodási-műszaki változ­tatásokat kíván végrehajtani, s mintegy megelőlegezve a külső feltételek változását is. A bányászati nap Tóka Je­nőnek, a MÉV vezérigazgató­jának szavaival nyílt meg, ,-r.cjd dr. Sípos Béla az MSZV termelésében alkalmazott Kondratyev-ciklusokról; Érdy Krausz Gábor a MÉV hosz- szabb távú működési lehető­ségeiről: dr. Mach Péter a szénbányák stabilizációs ter­veiről, dr. Tamássy István ugyancsak a szénbányászat megújulási elképzeléseiről szólt. A szénbányák belső szerve­zeti változtatásairól, a belső vállalkozási kezdeményezések­ről Verbőci József, a vagvon- érdekeltségről pedig dr. Bár­sony Jenő tartott előadást. Vé­gezetül dr. Kiss György ele­mezte a jogi szabályozás és a vállalati dinamizmus összefüg­géseit. Az egymást kieqészítő, nem­egyszer egymással is vitatkozó előadások méltán váltották ki a közel kétszáz résztvevő ér­deklődését. Elegendő élő hal az üzletekben A Halért pécsi fiókja ezek­ben a napokban 80 mázsa pontyot, 5 mázsa amúrt, 4—5 mázsa kárászt szállít ki pécsi szaküzleteibe, valamint vidék­re az áfész és a BÉK bolt­jaiba is. Március 29-én a leg­több élő halat Komló és kör­nyékére vitték. A pécsi városi választási elnökség közleménye A Baranya megyei Tanács a meg­üresedett tanácstagi választókerüle­tekben az időközi választást 1988. május 7-re tűzte ki. Pécs megyei városban tanácstag elhalálozása, ill. lemondása miatt az alábbi vá­lasztókerületekben kell időközi vá­lasztást tartani: 14. sz. választókerület — Aknász u., Balassi Bálint u.. Búzavirág u., Dobó István u. 2—58. és 1—77.# Kocsis István u., Nemzetőr u., Szondi György u. és Homok-tető; 25. sz. választókerület — Szabó Ervin tér; '35. sz. választókerület — Enyezd u., Izabella u.( Olga u., Regina u. 69. sz. választókerület — Barack­virág u., Bálics u., Bálicsi út 1—27. és 2—20/A., Bornemissza Gergely u., Boszorkány u., Édesanyák útja, Fejér Lipót u., Herman Ottó u., Jurisics Miklós út, Kisgyűd u.. Nyár u., Rodostó u., Rókusalja u.. Ta­vasz u., Xavér u. Értesítjük az érintett választókerü­letek lakosságát, hogy a jelölő­gyűlések helyéről és idejéről á he­lyileg szokásos módon (sajtó, fal­ragasz) tájékoztatást adunk. Városi Választási Elnökség ' Testnevelési tantervelméleti konferencia Az ország biológiai vagyona Egészségesebb gyerekekért és felnőttekért Riasztó adatok szólnak ar­ról, hogy az ország lakossá­gának egészségi állapota mennyire nem megfelelő. A kormány egészségmegőrző, egészségvédő és egészségne­velő programot hirdetett, hang­súlyozva a társadalmi felelős­ség mellett az egyéni felelős­séget. Jelentős feladat hárul az iskolákra, a tantervekre, a pedagógusokra is. Pécsett teg­nap a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Tanárképző Ka­rán országos tantervejméleti konferencia kezdődött'. Az egyetem és az Országos Pe­dagógiai Intézet rendezte két­napos tanácskozáson az iskolai testnevelés helyzetéről, tan­tervelméleti koncepciókról, az is­kolán kívüli sportolás jellemzői­ről, a hiányosságokról és az eredményekről számolnak be az ország minden részéből és a külföldről érkező pedagógu­sok, kutatók, oktatásirányítók, szaktanácsadók. A konferen­ciát tegnap dr. Kovács Sán­dor, a Tanárképző Kar dékán­helyettese nyitotta meg, a dél­előtti plenáris ülésen dr. Szi­geti Lajos, a Tanárképző Kar testnevelési tanszékének veze­tője és dr. Iglói László, az OPI osztályvezetője elnökölt. A Mű­velődési Minisztériumból Boksa László osztályvezető szólalt föl. A társadalmi problémák biológiai, egészségügyi problé­mákká alakulnak — mondta dr. Burka Endre címzetes egyete­mi docens az előadásában. Különböző felmérések alapján mutatta be, hogy az iskolás­kortól kezdve lineárisan nőnek az egészségügyi elváltozások, problémák. Magas vérnyomás­sal, szív- és érrendszeri beteg­séggel egyre többen és egyre ifjabban küszködnek. A heti két testnevelési óra az ártal­mak kialakulásának megelőzé­sében keveset tud segíteni, az egészségügyi veszélyezte­tettség újratermelődik. A moz- gósos játékok, a játékos spor­tok felelevenítését, rangjuk visszaállítását sürgette, miköz­ben sok egyéb, fontos megál­lapítást közült. Többek között, .hogy két évvel ezelőtt huszon­nyolcezer olyan tanulói baleset történt, amelyre a biztosító kártérítést fizetett. A balesetek hátterében is egyik okként a mozgás visszafejlődése talál­ható. Dr. Iglói Lászlót, az OPI osz­tályvezetőjét a szünetben a konferencia megrendezésének céljairól és az elhangzó szá­mos előadás hasznosításáról kérdeztük: — Szükségét láttuk, hogy az elméleti és a gyakorlati szak­emberek találkozzanak egy­mással, e nagyon is sürgető témakörben tapasztalatokat, módszertani ismereteket vitas­sanak meg. Az Országos Peda­gógiai Intézetben jelenleg dol­gozunk egy új testnevelési tan­terv kimunkálásán és ebbe sze­retnénk beépíteni a pécsi vé­leményeket, javaslatokat. Még cseppfolyósak az elképzelé­seink, de az már biztos, hogy szeretnénk növelni a testneve­lési órák számát, módosítani, többek között a törzsanyag és a szabadon választható tan­anyag arányát az utóbbi ja­vára. Mérhető követelmények­re, alternatív tesztrendszerekre lenne szükség. Fő cél, hogy a testnevelés visszakapja meg­felelő fontosságát, hogy a szülők, tanulók, tanárok szem­léletében ne a periférián hú­zódjon meg. Sikeresen alkal­mazható legyen a veleszületett és a szerzett biológiai hátrá­nyok csökkentésében; a gyógy- testnevelés ne a legrosszabban ellátott területek egyike le­gyen; hogy a testnevelés, a mozgás élményt, örömöt nyújtson mindenkinek — isko­lában és az iskolán kívül és a mozgás igénye tovább éljen a felnőttkorban is. Jó lenne, ha mind felismertebbé válna az egészség érték mivolta, az, hogy az egészség az ország biológiai vagyona. B. A. Április I—31-e között közlekedésbiztonsági hónap Fokozott ellenőrzés a közutakon Mesés, kedves hangulatok Immáron hagyománnyá vált, hogy minden év áprilisá­ban közlekedésbiztonsági hó­napra kerül sor szerte az országban, így Baranya me­gyében is. Ennek szükségessé­géhez aligha fér kétség, hisz a közlekedési morál minden erőfeszítés ellenére sem javul. Ezt bizonyítják a baleseti sta­tisztikák is: tavaly — az azt megelőző esztendőhöz viszo­nyítva — több mint hat száza­lékkal nőtt' a közúti balesetek száma, ami azt jelenti, hogy a megyében 905 esemény tör­tént. Ezek során 53-an életü­ket vesztették, 374-en súlyo­san, 881-en pedig könnyebben megsérültek. Az idei adatok sem mutatnak javulóit, példá­ul az év első három hónap­jában tizenhat halálos kime­netelű balesethez kellett kivo­nulniuk a mentőknek, és a rendőrségi helyszínelőknek. így érthető, hogy a balese­tek megelőzése érdekében rendszeresen megtartott akci­ók, vetélkedők, járművezető to­vábbképzések mellett változat­lanul szükség van a rendőri szigorra, a vezetők és gyalo­gosok ellenőrzésére, a sza­bálytalankodók kiszűrésére. A mostani, április 1. és 31. kö­zött sorrakerülő fokozott közúti ellenőrzéskor a rendőrség és társadalmi segítőik az átlagos­nál több járművet és gyalo­gost állítanak meg. Lévén, hogy nőtt a lakott területek baleseti veszélyeztetettsége, ki­emelt figyelmet fordítanak a megye városainak és nagyobb településeinek forgalmára, ellenőrzésére. De természete­sen a baleseteket kiváltó leg­főbb okokra is jobban odafi­gyelnék, így a gyorshajtásra, az elsőbbségi jog megsérté­sére, a szabálytalan kanyaro­dásra, a tilosba hajtásra. a gyalogosak szabálytalankodá- saira, valamint az ittas veze­tés — minden hatodik balese­tet okozó alkoholos állapot­ban közlekedik — megfékezé­sére. Ehhez a munkához a rend­őrség a rendelkezésére álló technikai esíközöket is „be­veti". így a szokásosnál is qyokrabban alkalmazzák a Trafipaxokat, a kézi sebesség- mérő műszereket, a Minolta automata fényképezőgépeket, de. „dolgoznak" a környezet- védelmi műszerek is. A rendő­rök feladata lesz a személy­éi áruszállítás ellenőrzése, az ellcoott és körözött járművek felderítése. Április 1-jétől tehát vala­mennyi közlekedő a szokásos­nál is körültekintőbben ve­gyen részt a közúti forgalom­ban! R. N. Dr. Gyimesiné Kavalir Irén fatáblákra fest olajjal. Farost- és fatáblaképeinek fő témája faluja, Palotabozsok. Visszatérő motívuma a paraszthózak. Több önálló kiállításon sze­repelt főként Budapesten- A Fővárosi Tanács V. B. klubter­mében közös kiállításon 170 képzőművészeti munkát mutat­tak be 1985 végén. Az övéi biztos tetszést arattak és 1986- ban önálló tárlatra hívták meg. Tavaly a budapesti Ság- vári Endre Művelődési Központ következett: 35 legjobbnak mi­nősített képét állította ki. El­ismerést jelentett a Fővárosi III. kerületi Tanács V. B. Mű­velődési Központjának okleve­le, amelyet 1987 tavaszán ka­pott meg. Pécsett a Várkonyi Könyvtárban állított ki. Felfedezte faluja is. Iskolá­jukban mutatkozott be 1985­ben, majd a Sombereki Műve­lődési Házban. Egyedül lépdelt előre művé­szi önkifejezésének útján, de sokat köszön tanárnőjének, Barna Ilonának, Farkas György­nek, Barcsay Jenőnek, Pogány ö. Gábornak és Vessely Ti­bornak, a Képcsarnok Vállalat osztályvezetőjének. A nagybá­nyai iskola híve, s Bernáth Aurél nézeteit vallja. Erősen a realizmus felé hajlik. Néhol felfedezhetők a romantika és szürrealizmus stílusjegyei, va­lamint a kissé mesés, naivan kedves hangulatok is. Dr- Gyimesiné Kavalir Irén meghívást kapott a harkányi kórháztól, a harkányi művelő­dési háztól, valamint Csorna városától. A mohácsi Kossuth filmszínház kiállítótermében áp­rilis 8-án, a jövő hét péntekén nyílik a kiállítása. Csuti J. Pályázat pg„z az Egészségvédelmi Alaptól Az Országos Egészségvédelmi Tanács az 1988/89. évre pá­lyázatot hirdet az Egészségvédelmi Alap pénzeszközeinek el­nyerésére. A pályázat célja: — az egészségmegőrzés tár­sadalmi programjához kap­csolódó újszerű és modellér­tékű - elsősorban helyi — kez­deményezések és akciók ösi- tönzése, az egészséges élet­mód feltételeit javító új ter­mékek fejlesztése, — az egészségmegőrzésre irányuló felvilágosító, reklám- és propaganda tevékenység támogatása, — a program megvalósítását elősegítő kísérletek és kutatá­sok támogatása, valamint — az öntevékeny, önsegítő közösségek, klubok, egyesüle­tek stb. céljellegű támogatása. A pályázaton részt vehetnek mindazon jogi személyek, önálló jogi személyiséggel nem rendelkező közösségek, gazdálkodó és költségvetési szervek, egyesületek, klubok, baráti körök, egyházi közössé­gek stb., amelyek a felsorolt célok megvalósítását szolgáló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenység feltételeinek kialakítását tervezik. Az Egészségvédelmi Alap pénzeszközeit elsősorban a helyben meglévő források ki­egészítésére lehet felhasznál­ni, az elbírálásnál 1988/89-ben előnyben részesülnek azon ön­tevékeny, társadalmi (kis kö­zösségek, önsegítő egyesüle­tek) kezdeményezésék, melyek a dohányzás, alkohol- és ká- bítószerfogyasztós, illetve az egyéb kockázati tényezők megelőzését szolgálják. Az alapból folyósítható tá­mogatások formái a követke­zők: — vissza nem térítendő egy­szeri támogatás, — legfeljebb 3 éves időtar­tamra folyósítható — vissza nem térítendő — évi rendsze­res támogatás, — kamatmentes kölcsön rész­ben vagy egészben történő visszafizetési kötelezettséggel, legfeljebb 5 évre szólóan, va­lamint — az egészségmegőrzési program célkitűzéseit szolgáló fejlesztések esetében kamat- térítés. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a tervezett vagy folytatott, illetőleg fejleszteni kívánt te­vékenység szakmai leírását, céljait, eddigi és megcélzott eredményeit, — a munkában részt vevő szakemberek képesítésére vo­natkozó adatokat, — a tevékenység részletés tervezett költségvetését, dologi és személyi kiadások bontás­ban, feltüntetve a helyben rendelkezésre álló pénzeszkö­zöket is, valamint — az alap- vagy visszatérí­tendő támogatás igényének feltüntetését, illetőleg vegyes pályázat esetében az arány megjelölését. A pályázatot 4 példányban 1988. április 20. napjáig kell eljuttatni a Baranya Megyei Egészségvédelmi Tanácshoz (7601 Pécs, Rákóczi út 34.), mely azt továbbítja az Orszá­gos Egészségvédelmi Tanács titkárságára. A pályázatok odaítéléséről az érdekeltek 1988. július 1 -je után kapnak értesítést. A pályázat benyújtásához szükséges adatlap a Baranya Megyei Tanács székházában (Pécs, Rákóczi út. 34., 421. szoba) átvehető. Az emberi tényező Tanácskozás Pécsett, a Technika Házában A termelés emberi ol­daláról, a humán tényező meghatározó szerepéről volt szó tegnap a Tudá­sunkkal Baranyáért ese­ménysorozat egész napos rendezvényén Pécsett, a Technika Házában.- A nemzeti vagyon közel felét az emberi té­nyező adja — e szavakkal nyitotta meg a tanácsko­zást dr. Kosaras Gellért, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola tanára, a téma felelőse. — Ipari és okta­tási szakembereket kértünk fel az előadások megtar­tására, hogy közösen ke­ressük meg azokat a pon­tokat, ahol tehetünk va­lamit az emberrel az em­berért. Az emberi tényező, a munkaerő felértékelődött, ugyanakkor óriási feszült- séaek tapasztalhatók: kö­zülük emelte ki Goál Ottó, a DDGáz ipazaotója, hogy a vezetők között még mindig alacsonv a felső­fokú iskolai véqzettséaű- ek aránya, főlea a közéo- szinteken, s tovább erő­södik a kontraszelekció vészéivé. Az alkotásvágy visszaszorításc, a kedvsze- gés mindennapos, a hoz­záadott szellemi értéknek nincs rangja. Az érték- vesztés négv évtized alatt következett be. a rende­zést nem lehet vállalati szférába utalni. Viczencz Ottó. a Sodí- ana Gépgyár igazgatója a hivatástudat hiányáról beszélt, s arról, hogy költ­ségtakarékossági okokból a műszaki munkaerővel rosszul gazdálkodnak a vállalatok: dinamikus ter­melésfelfutás, műszaki fej­lesztés nem lehetséqes csökkenő műszaki létszám­aid és kisebb fizikai szak­emberállománnyal. — Egy tanépítésvezető­ség létrehozását tervezzük - hangsúlyozta a követke­ző előadó, Bán László, a BÉV személyzeti és szo­ciális igazgatója —, ez mind a szakmunkás-, mind a technikus-, mind a felsőfokú képzés szakmai qyakorlati oldalát segí­tené, feloldva a jelenlegi merev kereteket., A DÉDÁSZ — iával a megyei átlag feletti — szakemberellátottsáqáról Sántavi László adott tájé­koztatást. A középfokú oktatási intézmények képviseleté­ben dr. Szederkényi József és Stelcz István kapott szót. Kiemelték az oktatási eszközök hiányát, a szak­tanárok továbbképzésének korlátáit, a gyakorlati órák számának visszaszoru­lását, az elavult tanköny­veket, s azt, hogy az ok­tatás tizenöt éves lema- • radással követi a műsza­ki fejlődést. Medvetzky Antalné dr., a PMMF docense, ország- gyűlési képviselői minő­ségében ismertette az ok­tatásügy helyzetét, a tör­vényhozók álláspontját. Dr. Kovács Árpád főisko­lai docens, szociológus pe- diq rámutatott, hogy a mérnöki tevékenységben a bonyolult munkát, az ér­tékteremtő képességet kell elismerni, de ehhez előbb értékváltás szükséges: tud­va azt, hogy társadalmi szintű pazarlást követünk el, amennyiben a szellemi energiát veszni hagyjuk. L. Cs. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom