Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-09 / 68. szám

e Dunűntüii napló 1988. március 9., szerda Információk Hagyomány A „titok” nyitja Nincs hiányzó szó Közlemény A Pécs Megyei Városi Adó* és Illetékhivatal ellenőrizte az adó­befizetések és az adóelőírások té­teleit. Megállapította, hogy személy szerint kik, milyen összegű adóhát­ralékkal zárták az 1987. évet. A tavalyi adóhátralékok behajtása fo­lyamatoson történik letiltás, ingó-, ingatlan foglalás útján, a teho- hátralékokról tájékoztatást küldtek a tanácstagi körzetközpontoknak is. Március 15-ével esedékessé válik az 1988. évi tárgyi adók' (házadó, építményadó, gépjárműadó, ma­gánszemélyek földadója, telekadó, boradó, teho) fizetési kötelezett­sége. Felhívják a lakosság figyel­mét, hogy ne feledjék el rendez­ni a tavalyi adóhátralékukat, vala­mint az első félévi esedékes adó­jukat, mert a késedelmes fizetés után ez év január 1-jétöl — a korábbi havi 1 százalékkal szemben — havi 2 százalék adópótlékot, s a behajtás után pedig a behaj­tandó tartozás 5 százaléka, de leg­alább 300 Ft behajtási költséget számítanak fel. Rendezvények A ,,Szocialista Hazánkért" hon­védelmi vetélkedő Pécs városi kö­zépiskolai elődöntőjét március *9-én 14.30 órakor tartják a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola előadóter­mében. A királysírok antropológiai vizs­gálatainak eddigi eredményeiről tart előadást dr. Nemeskéri János, a biológiai tudományok kandidá­tusa, ny. egyetemi tanár Pécsett, a PAB-székházban március 10-én 15 órakor. A PAB Növénytani és Biológiai— természetvédelmi Munkabizottsága és a Magyar Biológiai Társaság pécsi csoportja közös rendezvényt szervez március 15-én 15 órakor Pécsett, a PAB-székházban. Elő­adást tartanak többek között Prisz- ter Szaniszló, Kevey Balázs, Szabó László is. Újabb LSD, lassú, tartós futást szervez március 12-én 8.30 órakor Pécsett, a Mandulásban dr. Kovács László körzeti orvos, az Egyesített Egészségügyi Intézmények nevében. Jelentkezés nála, a Munkácsy M. utcai rendelőben, vagy a helyszí­nen. A futás a Remete rétig és vrssza lesz. A pécsi DOZSO nyugdíjas klub­jában március 9-én 16 órától gi- tárelöadással egybekötött ünnepi megemlékezést tartanak. A Szegedi Mini Színpad szerepel Pécsett, a József Attila Művelődési Központban március 10-én 10 órá­tól A Fortélyos Mester királyságá­ról szóló mesejátéksorozat első ré­szét mutatják be, amelynek a cí­me : Fortélyos Mester főparancsnok lesz. A pécsi Galaxis klub március 11- én 16 órától könyvcsere-vásárt, ama- törkép-kiáll itást szervez, elbeszél­getnek a kozmikus településekről. A programban dia-, film- és videó­bemutató is szerepel. A pécsi IH-ban március 9-én 17 órától táncdal- és rock-kategóriá­ban rendezik meg a Ki mit tud? városi bemutatót. Ugyanerre kerül sor március 10-én szintén öt órá­tól, de a rock együttesek kategó­riában. Március 10-én 13.30 órakor Erdős- mecskén, a művelődési házban ját­szóházas foglalkozást szerveznek az iskolásoknak. Március 11-én 19 órakor a pécsi Nevelési Központban a Bormester Blues Band együttes koncertezik. Március 9-én 15 órakor Komlón, a József Attila felnőttkönyvtárban ,.Aki az életet keresi" címmel ki­állítás nyílik Gorkij műveiből az író születésének 100. évfordulója alkalmából. A Kertbarátok és Kistenyésztők szaktanácsadási programot szervez március 10-én, csütörtökön, Paro- sev Miklós kertészetében, Basama­lom út 37-ben. A program címe: Fóliás zöldségtermesztési bemutató. Találkozás 15 órakor a Balokány- fürdő bejáratánál. Takács Dezső Rudnoy-dijas grafi­kus kiállítását nyitja meg március 11-én 17 órakor Mohácson, a Kos­suth mozi emeleti termében Fischer János, a Baranya Megyei Tanács művelődési osztályának vezetője. •Osztrák kórus vendégszerepei Pé­csett, a Széchenyi István Gimná­zium és Szakközépiskola meghívá­sára. Március 12-én, szombaton 17 órakor lép fel a köflachi ifjúsági vegyeskar Krista Kravcar vezény­letével a Csontváry Múzeumban. A házigazdák fiúkarát és vegyeska­rát Nagy Ernő vezényli. A mohácsi Ifjúsági- és Úttörőház- ban március 11-én 19 órakor „A hetvenes évek zenéje" címmel nosz­talgiadiszkót rendeznek. A zenét Bus László szolgáltatja. Az volt a szabály akkoriban, hogy emlékmű-létesítés előtt engedélyt kellett kérni az ille­tékes törvényhatóságtól. Ez ira. tok beadásával járt, és az en­gedélyezés után meghívóval ér­tesíteni kellett a törvényható­ságot az ünnepség lefolyásá­ról. Az engedélyezési eljárás során rajzok is készültek, és az emléktáblák szövegét is le kel­lett rögzíteni. Természetesen így történt a mecseki Francia Emlék eseté­ben is, ezek az iratok a Ba­ranya Megyei Levéltárban meg­találhatók. 1983-ban a tervről és a terv megvalósulásáról a levél­tári iratok felhasználásával egy újságcikkem jelent meg a Du­nántúli Napló szeptember 16-i számában. Itt említést tettem »még arról is, hogyan folytak le az előkészületek, közöltem az ún. szoborbizottság névsor rát, a létrehozó Pilch Andor nevét és részletesen beszámol­tam az ünnepség lefolyásáról és műsoráról. írtam továbbá arról is, hogy amikor 1915-ben az egyik városatya a létesít­mény lebontását javasolta, a tanács egyhangúlag utasította el az indítványt - tanúságot téve az emlékezés elsőbbségé­ről a politikai torzulás felett. Az 1908. május 31-én meg­tartott avatási ünnepségen a város házait föllobogózták. A külföldi és a hazai vendégek a pécsiek sorfala mellett vo­nultak kocsikkal az állomástól a Kardos úti pavilonig, majd onnan gyalog. Közvetlenül az emlékműnél 1500 ember szá­mára jutott hely. Délelőtt 9-kor a Pécsi Dalárda éneke nyitot­ta meg az ünnepséget, majd Zsolnay Miklós avatóbeszéde következett a kormány képvise­lőjének üdvözlete után. A vá­ros nevében a város polgár- mestere vette ót az emlékmű­vet, ezt követően a vármegyék zászlói vonultak föl, és Vára- dy Antal dr. szavalta el ez al­kalomra írott ódáját. Az ottani műsort ismét a Pécsi Dalárda éneke zárta. Délután egy órakor díszebéd volt a Nádorban, majd dél­utántól estéiig nagy népünne­pély koronázta meg a napot a Tettyén, Reéh György rendezé­sében. Az esti tűzijátékot Ká­rolyi Károly pirotechnikus ké­szítette elő — mindenki szóra­kozására. A Pécsett gyógykezelt és el­halálozott francia katonák sor­sáról, temetőjük helyéről jelen­leg minden eddiginél alapo­sabb kutatás folyik dr. Nagy Gábor vezetésével, amely biz­tosan egy sor eddig tisztázat­lan kérdést meg fog oldani. S mivel a bizonyításnál doku­mentum is szükséges, a városi törvényhatósághoz benyújtott engedélyezési kérelemnél levő emléktábla szövegezés jöhet számításba, amelyen jól látszik az az üres hely, amelyre nem is kerüit szöveg. A képen az 1908-as meghí­vó díszes első oldala. Vargha Dezső Munkásmozgalmi emlékhelyek Egészségügyi szolgálat KÓRHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika. Szi­getvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyer­mekkórház. Gyermeksebészeti, kórhá­zi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyerme­kek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napo­kon: Megyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belgyógyászati Klinika. II. kerület: Megyei Kórház (belgyógyá­szat). III. kerület: I. sz. Belgyó­gyászati Klinika. Sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sé­rülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Pécs város és a csatolt községek ideg- és elmebetegei részére: POTE Ideg- és Elmeklinika. Szemészeti betegek: POTE Szemészeti Klinika. Felnőtt fül-orr-gégészet: POTE Fül- Orr-Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Pécs város felnőtt lakossága ré­szére egy helyen, a Lánc utcai ren­delőintézet földszinti ügyeleti helyi­ségeiben minden este 7 órától más­nap reggel 7 óráig. Telefon: 14-.347. Lvov-Kertváros felnőtt lakosságá­nak minden éjszaka este 7 órától másnap reggel 7 óráig a járóbete­gek részére a Testvérvárosok terei körzeti rendelőben orvosi ellátást biztosítunk. A kertvárosi hívásokat to­vábbra is a Lánc utcai rendelőinté­zetben kell bejelenteni. Telefon: 14-347. Fogászati ügyelet minden este 7 órától másnap reggel 7 óráig a Lánc utcai rendelőintézet földszinti ügye­leti helyiségeiben — gyermekek ré­szére is. Gyermeklakosság részére: a Gyer­mekklinikán, Pécs, József A. u. 7. (bejárat a Bajnok utca felől) este 7 órától másnap reggel 7 óráig. Tele­fon: 10-938. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Bajcsy-Zs. u. 23. 10/14. sz. gyógyszertár. * SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es számon, este 7 órától másnap reggel 7 óráig. * Nyugdíjas telefonszolgálat szom­bat, vasárnap kivételével minden­nap 17—19 óráig hívható a 41-907-es számon. * Ifjúsági telefonszolgálat telefon­száma: 24-550. Hívható: 17—21 óráig. * Bűnmegelőzési Tanácsadó Szolgá­lat Pécs, Németh L. u. 16. Tele­fon: 41-563. Ügyfélszolgálatot tart: szerdán 17—19 óráig. Pécs, Kulich Gyula utca 26. (Papnövelde u. 26.) A Pécsi Munkás Képző Egy­let 1893-ban kezdődött kísérlet utón 1894. június 2-án a „Scholcz-féle" Sörcsarnokban tartott általános munkásgyűlé­sen álakult meg. Egy választ­mány a Papnövelde utca 26. szám alatt bérelt helyiségben dolgozta ki az egylet alapsza­bályát, programját. Vezetője Brüsztl Alajos, a Népbarát- Volksfreund első szerkesztője, a Pécsi Munkás Képző Egylet egyik alapítója, és Kirsteien János nyomdász. Mindketten meggyöződéses szocialista mun­kások, akik 1896-ban alapítói lettek az első pécsi munkásúj- ságna.k. A Pécsi Munkás Képző Egy­let — a helyi szociáldemokrata munkásmozgalomnak 1894-től 1948-ig legkiválóbb szervezete — itt rendezte be egyleti, vá­lasztmányi helyiségét és könyv­tárát, ahol a munkásképző tag­jai összejöveteleiket tartották. Jeli József Pécs, Kulich Gyula u. 26. (Papnövelde u. 26.) 1896—1966-ig itt mühSdSH a Pécsi Munkás Képző Egylet helyi szociáldemokrata egyesülete. Fotá: leli Z. Az 1848-as forradalom alakjai Baranya megyében Hegedűs Imre, Pécsvárad képviselője Negyedszázada mór, hogy Pécsvárad új negyedében ut­cát neveztek el Hegedűs Im­réről. Ennél is régebbi a terv. omit a Pécsváradi Várbaráti Kör most megvalósít, hogy em­léktábla is őrizze annak az ügyvédnek emlékét, akit a pécsváradi választókerület kül­dött el 1848 júniusában a pesti országgyűlésre. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 140 évvel ez­előtti eseményei két ízben is felkavarták a csendes mező­városka, a pécsváradi uradal­mi központ életét. Először az 1848 júniusi követválasztással, melynek nagygyűlése bizonyá­ra a régi városháza, a mai alsó iskola előtti téren zajlott lé. Másodszor pedig szeptem­berben, mikor Jelacic seregei áttörnek a Dráván. A pécsiek, pécsváradiak kifosztják ekkor a pécsváradi osztrák katonai telep (ma Mezőgép, kollé­gium, mozi) raktárait, és az ott zsákmányolt fegyverekkel lát­ják el Baranya vármegye ön­kéntes zászlóalját. A forrada­lom és a szabadságharc után nem is marad el a megtorlás. A katonai telep kifosztásáért deres várta a „bűnösöket” — még nemesembert is — a vár­beli uradalmi központban. Hegedűs Imre életútjához két forrásból meríthetünk: a szerencsés véletlen folytán a szemétből kerültek elő Pécs- váradon, 1949-ben Hegedűs Imre iratai és maradtak fenn Gállos Ferenc hagyatékában. A kor eseményeinek baranyai kutatója, dr. Füzes Miklós le­véltári tudományos főmunko- tórs szívességéből betekinthet­tünk a baranyai választások irataiba. így az 1848. június 20-án Pécsváradon lezajlott választás jegyzőkönyvébe vagy laz eseményre felhívó június 14-én kelt plakátba, amit Per- czel Géza írt alá. A pécsváradi választókerüle­tet a mohácsi járás északi ré­szének 41 falujából alakítot­ták ki, idővel nagyjából ez lett a pécsváradi járás. A töb­bi kerület központjai Pécs, Siklós (ahol Táncsicsot válasz­tották), Mágocs, Bükkösd, Dár­da, Német-Orög voltak. A hét kerületben egyenként átlag 30 000 ember választott az akkor 223 725 lelket számláló Baranya megyében. Pécsvárad mezőváros lakóinak száma ek­kor 2394 volt. Magyarok és németek együtt szerepeinek Hegedűs Imre egyik pécsvára­di választási iratán. Olyan ré­gi helyi családnevek, mint a Kopa, Csuma, Kurucz, Dékány, Szomor, Acs, Cs. Szabó, Fü- löp, Barát — továbbá Feil, Brückner, Mayer, Kolep, Gas­teiger, Gasper, Resszer ’ sora­koznak Hegedűs Imre listáján. A mezőváros fiatal ügyvéd­jére adták le szavazataikat, aki pesti tanulmányai után sze­gődött először a pécsváradi uradalomhoz, majd a mező­város szolgálatába. Hegedűs Imre végig kitartott Kossuth kormánya mellett,_ ott ült a debreceni Oratórium padjai­ban is. Mindezért egy évig tartották fogságban Pesten. Minden va­gyon híján, teljesen elszegé­nyedve tér vissza Pécsvárad- ra, és a mezőváros visszafo­gadja szolgálatába. Igaz, a legutolsó helyre, városi pénz­tárnoknak, de kenyeret ad neki. Hegedűs Imre 41 éves, mikor családot alapít, gyerme­kei születnek Pécsváradon. Ö pedig írja a megalázó kérvé­nyek sorát, melyekből kitűnik, hogy a mellőztetés, a nyomor mint őrölte fel a negyvennyol­casok itthonmaradottjait a Bach-korszakban. ,A hatvanas évek közepétől nincs több adat Hegedűs Im­réről — .egyelőre. Nem tud­juk, hol és milyen körülmé­nyek között fejezte be életét. Emléktáblája arra az épület­re kerül, amelyben dolgozott a mezőváros szolgálatában: Pécsvárad 1855-ben Gianone Ágoston tervei alapján elké­szült „új városházára”, amely ma a Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Szakmunkásképző otthona. Gállos Orsolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom