Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-12 / 71. szám
1988. március 12., siombat Dunántúlt napló 3 Felelős párttisztségben Beszélgetés az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagjaival Nyílt válaszok közérdekű kérdésekre a DN politikai fórum rovatában 1985. március 2-ón, a megyei pártértekezleten megválasztott megyei pártbizottság első ülésén választották meg a pártbizottság titkárait, a végrehajtó bizottság tagjait. A pártbizottság első titkára Lukács János lett, titkárai : dr. Dányi Pál, dr. Jerszi Isván, Rajnai József. A végrehajtó bizottság tagjainak megválasztották dr. Dómján Károlyt, a JPTE docensét, a pszichológiai tanszék vezetőjét, a pszichológiai tudomány kandidátusát, Gaszler Józsefet, a sombereki tsz elnökét, Horváth Lajost, Baranya Megye Tanácsának elnökét, Kovács Józsefnét, a Szigetvári Cipőgyár gyártásközi ellenőrét, Kuzma Józsefnét, a HUNOR személyzeti vezetőjét, Mischl Róbertét, a BéV vezérigazgatóját, Remeczki Mihályt, a MÁV pécsi tanműhelyének vezetőjét, Szentirányi Józsefet, a Pécs Városi Pártbizottság első titkárát, Tóka Jenőt, a MEV vezérigozgatóját. Az MSZMP Központi Bizottságának 1987. június 23-i ülésén Lukács Jánost megválasztották a KB titkárának. Ezt követően változások történtek a megyei végrehajtó bizottságban is. 1987. július 1-jén a pártbizottság első titkárának dr. Dányi Pált választották meg. Szeptember 24-én dr. Geisz Mihályt megválasztották a pártbizottság titkárának. 1988. február 18-án Rajnai József titkárt, saját kérésére, érdemei elismerése mellett, korkedvezményes nyugállományba kerülésére való tekintettel, felmentették tisztsége alól. (A pártbizottság azóta még e tisztséget nem töltötte be.) A párt-végrehajtóbizottság tagjai felelős párttisztséget töltenek be. Ez clkalommal néhányukkal arról beszélgettünk, hogyan tesznek eleget fontos pártmegbizatásuknak, miként kapcsolódik e tisztségviselés saját munkakörük ellátásához, mily módon vesznek részt a megye közéletében, mi a véleményük a párttestület felelősségéről a társadalmi-gazdasági kibontakozási prog- rom végrehajtása megyei segítéséről. Dr. Dónyi Pál, dr. Jerszi István, dr. Geisz Mihály, dr. Dómján Károly, Gosz ler József, Horváth Lojos. Kovács Józsefné, Kuzma Józsefné, Mischl Róbert, Reméczki Mihály, Szentirá nyi József, Tóka Jenő. Dr. Dányi Pál — A jelenlegi időszakban sokan és sokszor megfogalmazzák, hogy csökkent a bizalom a párt, az előrehalo- dás lehetőségei iránt, növekszik a bizonytalanság. Ha figyelembe vesszük, hogy mindez a közhangulatban kitapintható, akkor igen fontos, hogy á politikai munkában mi kap figyelmet. Mindezeket a pártszervek munkájában szükséges számba venni, a változásokat segítő feladatok elvégzése érdekében megújulni. Ebből elsősorban azt a következtetést vonhatjuk le, hogy saját munkánk színvonalát kell javítani, szervezeti keretekben, személyi feltételekben, a munka tartalmában. Megvalósulásához szükség van arra, hogy .a társadalmi folyamatokat, a kedvezőtlen jelenségeket előidéző okokat, a tennivalókat mielőbb ismerjük fel, vagy ismerjük meg, ha ezt már mások felismerték. Ezért úgy vélem, hogy munkánkban az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben indokolt támaszkodni a párttagság, az emberek tapasztalataira, gondolataira, mert azt vallom, hogy egyikünk sem tehet külön-külön olyan okos, mint lehetünk együttesen a megyei politika alakításában. Természetesen helyzetünknél fogva a helyi viszonyokra, lehetőségekre, célokra az országos körülményekkel egybevetve kell tekintettel lennünk. A társadalmi folyamatok elemzésére nagy figyelmet szükséges fordítani munkánkban, s úgy érzem, hogy ebben nem vagyunk eredményesek. A munkánk iránti bizalom erősítésének egyik fontos feltételét abban látom, hogy a . döntéselőkészítő, döntést hozó tevékenységünk kapjon nagyobb nyilvánosságot. Ha a párttagság, az emberek jobban megismerik a döntésekkel kapcsolatos munkánkat, az érveket és ellenérveket, "a töprengéseket, akkor minden bizonnyal tár- gyilagosabb lenne munkánk megítélése, a bizalmon alapuló együttgondolkodás szélesedne. Mi most azt szeretnénk elérni, hogy a megyei politikát alakító munkánkban legyünk nyitottabbak, legyen tevékenységünk közismertebb. A jelen időszakban a nyilvánosság erősítése nemcsak jogos igények kielégítése, hanem az alkotó, politizáló párttá válásunk feltétele. Ennek jegyében került sor ennek a beszélgetésnek a lapban való megjelentetésére, amit én igen fontosnak tartok további munkánk eredményessége növelése érdekében. Ezt kezdetnek tekintem, elhatározásaink szerint több olyan változást tervezünk, melyek segítségével a közgondolkodás alakításában, a véleményalkotásban — és ezt nemcsak magunkra, hanem az ezt elvárókra is értem — tárgyilagosabbá váltunk. Erre alapozva kívánom felhívni a figyelmet, hogy végrehajtó bizottságunk március 29-i ülésére időszerű politikai kérdések megvitatását tűztük napirendre, a hozzánk beérkező levelek, kérdések, észrevételek alapján. Itt most kérek minden érdeklődőt, hogy forduljon hozzánk bizalommal! Várjuk, hogy leveleikkel megkeresik a megyei pártbizottságot. A végrehajtó bizottság ülésének vitája alapján kialakított állásfoglalásainkat, a közérdekű válaszokat néhány nap múlva a Dunántúli Napló közzé teszi! Mi ezt a nyilvánosságot az országos pártértekezletre való megyei felkészülés részének tekintjük. Már most azt tapasztaljuk, hogy sokan nagy várakozással tekintenek az országos pártértekezlet elé. Bizonyára sokakat foglalkoztat, hogyan jutnak majd el e tanácskozáshoz a megyei tapasztalatok, észrevételek, javaslatok? A későbbiekben tájékoztatást adunk arról, hogyan történik majd a ’ küldöttek megválasztása. Most csak annyit: azt akarjuk biztosítani, hogy a küldöttek jól ismerjék megyei viszonyainkat, lakosságunkat foglalkoztató kérdéseket. Az erre való felkészülés segítését várjuk a Dunántúli Naplótól, azáltal, hogy rendszeresen jelentessen meg írásokat, interjúkat, megteremtve a vélemények nyilvánosságra hozásának széles körű feltételeit. Véleményünk szerint így töltheti- be a lap egy fontos politizáló fórum feladatát; Remélem, hogy viszonyaink jobbításán gondolkodó és azért cselekedni, tenni készek a következő hetekben nemcsak a problémákon fognak keseregni, hanem hozzájárulnak a politika kívánt, pozitív alakításához isj Dómján Károly Mint választott párttestület tagja, sokféle elvárásnak és követelménynek szeretnék megfelelni. Ezek közül néhányat nagyon lényegesnek tartok: © Szeretném megőrizni emberi, politikai és világnézeti tartásomat: a munkában, a tanulásban és a politikai mozgalomban újra és újra kiküzdött meggyőződésemet, azaz hiteles önmagamat. A politikai élet folyamatos és változó elemei közötti naprakész eligazodás néha a hivatásos politikusok számára sem .könnyű. © Kötelességemnek érzem, hogy főleg a közoktatás és- a tudománypolitika, valamint az ideológiai élettel kapcsolatos témák tárgyalásain kellő fel- készültséggel tudjak részt venni. Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy elegendő információt szerezzek, lehetőség szerint nemcsak közvetett forrásokból. A pártapparátus segítsége. az információ szolgáltatásában nélkülözhetetlen, de nem elégséges. Személyes tapasztalatokat és élményeket kell szerezni az adott területeken és intézményekben is. Egyre fontosabbá válik a testületi tagok és az apparátus munkakapcsolatának gazdagítása, életszerűbbé és közvetlenebbé tétele, valamint a mozgalmi elemek erősítésé a politikai munkában. A választott párttestület tagja felelősséggel tartozik választóinak is. Párttagok is gyakran szóvá teszik, hogy nem vagyunk „részesei a politikacsinálásnak", vagy még gyakrabban: hiányzik a „beavatottság" élménye, nemcsak a „nagy politikába", de gyakran még szűkebb környezetükben is. Az pedig régi igazság, hogy felelős cselekvést és magatartást csak attól várhatunk, aki részese lehetett a döntésnek is. © Politikai életünk minden szintjén szakítani kell az elkényelmesedéssel. Az edzettség hiánya nemcsak az egészség terén okoz bajokat, hanem a politikában is. Az „üvegházi" hatás a múltban sem volt elég. A jelen és még inkább a jövő politikai küzdelmei, a kibontakozás nemcsak a körülményekkel, de gyakran önmagunkkal szemben is egyre több őszinteséget, bátorságot, önbizalmat és „edzettséget" követel. Nem ritka jelenség, hogy politikai „önbizalmunk" erősítése kimerül abban, hogy egymást „győzzük" meg igazságainkról. Ehhez persze kevesebb felkészültség is „elég", a logikai eszköztárat sem kell állandóan csiszolni. Csakhogy az ilyen „beltenyészetű" politizálással és érveléssel nem sokra megyünk mostanában. És még valamit: a kimondott szó erejét leghatásosabban a személyes példa hitelesíti. © Több évtizedes tapasztalatom, hogy a társadalomban mindig akkor mentek jobban a dolgok, amikor a párt valósította meg elsőként saját szervezetén belül a társadalomtól elvárt értékeket és magatartást. Erről különösen mostanában nem szabad megfeledkezni, amikor sok szó esik a párt vezető szerepének értelmezéséről és a jövő meghódításáról. © Híve vagyok a szókimondó és kritikus helyzetfeltárásnak is, de nem tartom sem célszerűnek, sem hatásosnak a bénultságot és cselekvésképtelenséget, szinte egymást túllicitáló „volóságfeltárást". Távlat, hit és reális önbizalom nélkül élni sem lehet egészségesen, még kevésbé „kibontakozni". Sajnos még mindig nem találtuk meg az emberekben rejlő ambíció, értékteremtő tenniakarás felszínre hozásának kedvező feltételeit. Gaszler József- A végrehajtó bizottság tagjai között egyedül én képviselem a mezőgazdasági ágazatot. Nem könnyű feladat dönteni azokban a kérdések ben, melyek e témakörben a testület elé kerülnek. Az ágazatban sem köngyű megfelelni c, feladatoknak. A végrehajtó bizottság tagjaként, és mirt tsz-elnök, sok olyan szemlélettel, magatartással tallákozom munkaterületemen, mely meglep. Ismereteimet munkahelyemen túl egyéb közéleti megbízatásaim teljesítése közben - pl. a Tsz-szövetség megyei elnökségében, a körzeti pártvezetőségben, a közös községi tanácsban, a népfrontmoz- golombcn - gyarapíthatom. Sokszor azt tapasztalom, hogy a kívánt célok, a jelölt feladatok elvégzése érdekében lassú az elmozdulás, a közös összefogás hiányzik. Pedig megvannak azok a feltételek és körülmények, melyek sok területen lehetővé teszik, hogy elképzeléseinket megvalósítsuk. Ezt elsősorban saját tsz- ben tapasztalom, ahol megteremtettük az iparszerű gazdálkodást, a kor igényeinek megfelelő munkakörülményeket biztosítottunk, településeink infrastruktúráján alapvetően javítottunk, van erőnk a műszaki fejlesztésre, helyenként a csúcstechnika alkalmazására. Van lehetőségünk egy pozitív jövőkép megformálására. De mint a végrehajtó bizottság tagja, azt szeretném elősegíteni, hogy mindez megyei szinten is általánosabb legyen. Amikor a testület a hozzám közelálló kérdéseket vitatja meg, akkor ezeket a tapasztalataimat igyekszem hasznosítani. Ugyanakkor n testület vitái számomra sok politikai kérdés közelebbi megismerését teszik lehetővé, ezt közéleti tevékenységemben jól tudom hasznosítani. De gyakorta elégedetlen is vagyok, amikor azt tapasztalom, hogy a jó elképzelések, a jó határozatok nem érzékelhetők a feladataink elvégzése közben. Néha azt gondolom, hogy talán a testületünknek a mező- gazdasági ágazatot érintő kérdésekre még nagyobb figyelmet kellene fordítania. Vannak olyan új elemek, melyek alapvetően meghatározhatják ágazatunk jövőjét, pl. a földértékelés új, komplex rendezése, vagy a ‘tsz-törvény módosítása, s ezek elemzésére még nem fordítottunk figyelmet. Erie feltétlenül sort kell kerítenünk. És végezetül: szeretném megemlíteni egy felfogásomat, mely sok ágazatbeli társamhoz hasonló. Úgy vélem, hogy a legjobban a munkával lehet politizálni. Csak a munka visz előre és annak tapasztalatai adnak segítséget a politikának is a tanulságok levonására, a feladatok kimunkálására. Ezt szeretném a testület tagjaként a jövőben is figyelemmel kísérni. Kovács józsefné Beszélgetésünk során arról szólt, hogy az alapszervezeti problémák miként jelennek meg a végrehajtó bizottságban, s viszont: a vb-állásfog lalások miként hatnak az alapszervezeti munkára.- 1975 óta vagyok a vb tagja, s előtte is sok tisztséget viseltem, mióta először megválasztottak alapszervezeti titkárnak. Ma a fiatalok nehezebben vállalnak tisztségei, s ennek két okát látom. Az egyik, hogy kevesebb a szabadidő: életszínvonaluk megtartásához többet dolgoznak; a másik pedig, hogy ma kétségkívül csökkent a párt tekintélye, így sokan visszahúzódnak a politikai munkától. Ez ellentmondás, mert közben az emberek általában politi- kusnbbak lettek, az alapszervezetekben is egyre egyértelműbben fogalmazzák meg vé Irményüket. A pórt vezető szerepénél a felelősség kérdését feszegetik: testületekét, személyekét; felvetik a tervszerű kádercserék szükségességét, egyes döntések következetlenségét ... A végrehajtó bizottság természetesen érzékeli ezeket a gondokat, észrevételeket — úgy is, hogy a vb-tagek hozzák magukkal munkahelyük, területük problémáit, s azok sajátosságait. A Szigetvári Cipőgyárban például jobb a hangulat az átlagosnál, kisebb a tagság elbizonytalanodása, mert a vállalat jó pozícióban van; biztos piacai vannak, s bért is tudott fejleszteni. Ezzel szemben a térség kedvezőtlen adottságok között létező termelőszövetkezeteiben másképpen vetődnek fel ugyanazon kérdések, több a kérdőjel a kibontakozás módját illetően. Mint vb-tagnak jobb az informáltságom, s ezt tudom haszr.csitani, amikor a térség, a város pártszervezeteivel kerülök kapcsolatba: a vb-viták- ban a helyi tapasztalatokból egységesebb kép állítható össze: látszanak azok a vonulatok, melyekre a politikai munkát építeni lehet, s amelyeket erősíteni, támogatni, bátorítani szükséges. Kuzma józsefné — Számodéra a legnagyobb felelősségérzetet az jelenti, hogy mint végrehajtó bizottsági tag rendszeresen részt kell- vennem a megye életét érintő fontos döntéshozatalban. Természetesen gyakorta olyan kérdésekben is, melyek az én munkámtól távol állnak, így ismereteim sem egyértelműen széles körűek. De úgy gondolom, hogy az eddig végzett társadalmi tevékenységem, korábban a Pécs városi pórt-végrehajtóbizottság tagja voltam, az üzememben végzett előző munkám, mint művezető, sok olyan információhoz juttatott, melyek segítik, hogy az előterjesztések alapján megfontolt részese legyek a döntéshozataloknak. Természetesen mindezekhez sok egyéb segitségpt is kapok. Korábban, lehetőségem nyílt megismerkedni Pécs városában folyó pártmunka több területével, az üzemekben járva sok tapasztalatot szerezhettem. Mint a megyei vezető testület tagja, rendszeresen kaptam olyan megbízatást, hogy különböző területeket rendszeresen látogatva szerezzek tapasztalatokat; így többek között szakmunkásképző intézetben, a Bőrgyárban, a Kesztyűs Szövetkezetben, a Konzum Áruházban. Hasonlóan jónak tartom, hogy a végrehajtó bizottság időnként kihelyezett üléseket tart különböző gazdasági egységekben, intézményeknél, s ez alkalmakkor sok tapasztalat gyűjtésére nyílik lehetőség. A döntéshozatalok előtt a testület vitáiban több szakember, vb- tórsam véleményét is megismerhetem, melyek nagyban segítik állásfoglalásom kialakítását. Számomra igen megtisztelő meqbízatás; én vagyok felelős azért, hogy figyelemmel kísérjem a párt nőpolitikái határozata végrehajtásának segítését a megyében. E megbízatás alapján rendszeresen részt veszek e témakörben különböző megyei párt- és állami testületek, országos szervek ta-, nácskozásain, találkozók azokkal az ■ aktivistákkal, akik a nőmozgalomban tevékenykednek. Ez irányú munkám is sok tapasztalatot ad, különösen a nők körében, hogy megfelelően mérlegeljek bizonyos kérdéseket egy-egy döntéshozatal kapcsán. (Folytatás a 4. oldalon)
