Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-02 / 61. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLV. évfolyam, 61. szám 1988. március 2., szerda Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Az előttünk álló feladatok megoldásának legfőbb garanciája - elért szocialista vívmányainkra, értékeinkre építve - eszközeink, módszereink megújítása Kádár János Székesfehérváron munkamegbeszélést tartott Fejér, Veszprém és Komárom megye párt- és tanácsi vezetőivei (Telefotó: MTI—KS—DN) Kádár János munkamegbeszélése a megyei p és tanácsi vezetőkkel Kádár János, az MSZMP főtitkára munkaértekezleten találkozott kedden Fejér, Komárom és Veszprém megye párt- és tanácsi vezetőivel. Kíséretében volt Lukács János, a Központi Bizottság titkára. Az eszmecsere színhelyén Székesfehérvárott, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának székházában, Barts Osz- kárné, a Fejér megyei, Antalóczy Albert, a Komárom megyei és Gyuricza László, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket. Barts Oszkárnénak, a munkaértekezlet házigazdájának köszöntő szavai után Kádár János — mintegy jelezve a megbeszélés célját - kifejezésre juttatta, hogy az eszmecserén közvetlen tapasztalatokat kíván szerezni a különböző területen dolgozó vezetők, a párttagság véleményéről: miként ítélik meg az ország és szőkébb környezetük helyzetét, a tennivalókat, milyen kérdések foglalkoztatják a lakosságot és a párttagságot. A megyei vezetők arról adtak számot, hogy a munkahelyeken jelentősebb zökkenők nélkül kezdték a gazdasági évet, bár a gazdálkodás feltételeiben számottevő változások történtek. Biztató, hogy az ipari üzemek kapacitása jelentős részben rendelésekkel lekötött, jók a mezőgazdaság kilátásai is. Hangot adtak azoknak a feszültségeknek is, amelyeket a szigorúbb gazdálkodási feltételek, a termelési szerkezet átalakítása hoznak felszínre. A pártéletről szólva hangsúlyozták, hogy az ideológiai tézisekről, a párt vezető szerepéről, a politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztéséről folyó alapszervezeti viták, a tagkönyvcserét előkészítő beszélgetések, az ország és a párt előtt álló feladatokról folyó véleménycserék aktivizálták a párt szervezeteit és tagságát. Szóltak arról, hogy az eszmecserék korántsem szorítkoztak a párttagságra, abban részt vett a párton kívüliek széles köre is, számos javaslattal gazdagítva a vitát. A demokrácia szélesítését, a nyíltság növelését, a pórtmunko mozgalmi jellegének erősítését célzó törekvések kedvező fogadtatásra találtok. Kifejezésre juttatták, hogy a párt áll az élén és irányítja a gazdasági és társadalmi megújulást szolgáló folyamatokat. A párttagság, a lakosság döntő többsége megértéssel fogadja és vállalja a kibontakozással járó nagyobb terheket — s mint a gazdálkodó egységekben elért eredmények is jelzik - aktívan vesz részt a feladatok megoldásában. Ugyanakkor aggodalom és eredményeink féltése is jellemzője a közvéleménynek. A megbeszélés résztvevői úgy ítélik meg, hogy a közhangulat helyenként rosszabb, mint a valóságos társadalmi és gazdasági helyzet. Kádár János hasznosnak, gondolatgazdagnak minősítette a - mintegy ötórás — nyílt, őszinte véleménycserét. A jelenlegi helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy szocialista épí. tőmunkánk olyan szakaszába jutottunk, amikor a dinamikus társadalmi, gazdasági fejlődés meqtorpant. Ebben objektív és szubjektív tényezők egyaránt szerepet játszottak: munkánk fogyatékosságai, a feltételezettnél is kedvezőtlenebb világgazdasági helyzet, a késedelmesen felismert összefüggések és az azokra való reagálások. Kiemelte, hogy a párt a gazdaságirányítás átalakításával történelmi jelentőségű reformfolyamot élére állt. Az előttünk álló feladatok megoldásának is legfőbb garanciája - elért szocialista vívmányainkra, értékeinkre, építve - eszközeink, módszereink megújitása. Fontosnak ítélte, hogy a párt tagsága egységesen, határozottan cselekedjen a kibontakozási program megvalósításáért. Ezzel segíthetjük a társadalom tagjainak, a közösségeknek és egész népünknek boldogulását. Befejezésül szólt a szocialista építőmunka nemzetközi feltételeiről, kiemelve, hogy a Szovjetunióban, a szocialista országok többségében kibontakozó megújulási folyamatok kedvezőbb feltételeket teremtenek a hazai építőmunkához. Az MSZMP főtitkára a munkaértekezlet befejezése után visszautazott Budapestre. Grósz Károly Vas megyébe látogatott Qrósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden Vas megyébe látogatott. Kétnaposra tervezett munka- programjának első állomásaként délután — Horváth Miklósnak, a megyei pártbizottság első titkárának és Bors Zoltánnak, a megyei tanács elnökének társaságában — a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár épülő szentgotthárdi üzemét kereste fel. A kormány elnökét Horváth Ede vezérigazgató tájékoztatta arról, hogy a vidék foglalkoztatási gondjain is enyhítő üzemben nyáron mór megkezdődik a termelés, mezőgazda- sági gépek készülnek majd itt. Az ismerkedés Szentgott- hárddal, lakóinak életével a városi pártbizottságon folytatódott. Grósz Károlyt Máthé Endre első titkár informálta a város és az azt körülvevő 14 kisközség fejlődéséről, a politikai munka tapasztalatairól, o gazdálkodás körülményeiről, s külön szólt az itt élő három nemzetiség - magyarok, szlovének és németek — harmonikus együttéléséről, a nemzetiségi kultúra megőrzéséért tett erőfeszítésekről. Ez utóbbi fontosságát erősítette meg az addig látottakra- hallottakra reagálva Grósz Károly is, kiemelve, hogy nemzetiségi politikánk csak akkor őrzi meg hitelét, példamutató jellegét, ha következetesen megvalósul a mindennapok gyakorlatában is. A Politikai Bizottság tagja ezután a rábafüzesi határállomásra látogatott. Az átkelőhelyen tavaly már 1 millió utazó fordult meg, s az útlevélköny- nyítések, a turizmus fejlődése nyomán az idei főszezonban várhatóan tovább nő a zsúfoltság — tájékoztatták a határőrség, illetve a vám- és pénzügyőrség helyi vezetői. Grósz Károly szerdán a megye ipari, szociális és idegen- forgalmi létesítményeivel ismerkedik, s részt vesz a megyei pártaktíva ülésén. ' A tartalomból: Különbözni szerelnék... (3. oldal) A magyar szőlészet- nagymestere (6. oldal) A szép környezet igénye (5. oldal) Huszonkét részvényes, 22,5 milliés alaptőke . / Megalakult a Novindel Részvénytársaság Újszerű fejlesztési lehetőség alapjait rakták le Menedzselés vállalkozási alapon Huszonkét és fél millió forint alaptőkével megalakult a Novindel Elektronikai Innovációs Fejlesztő és Szolgáltató Részvénytársaság, a szellemi és technikai kapacitások közcélú hasznosítását vállalkozási alapon menedzselő baranyai innovációs központ. Az ünnepélyes alakuló közgyűlésre tegnap került sor a Baranya Megyei Tanács székházában, ahol először az előkészítő bizottság nevében Markos György megyei ipari osztály- vezető számolt be a gondolat fölvetésétől a társaság megalakulásáig eltelt több mint két év fejleményeiről. Néhány gondolat az innovációval kapcsolatos fejtegetésekből. Az ipari szerkezetátalakítási programban fontos szerep hárul az innovációs parkokra. E célorientált, érdekazonosságon alapuló alkotóközösségek szintjén rugalmasan és hatékonyan teremtődik meg a különböző gazdas.ági ágakhoz tartozó intézmények, a kutatás, az oktatás és a termelő szervezetek közötti innovációs kapcsolat... A Novindel esetében nem egy újabb, „hézagpótló’' innovációs szervezetről van szó, mely versenyt akarna támasztani a meglévő innovációs kis és nagy szervezeteknek, hanem a hazai innovációs aktivitást is gerjesztő, a teljes innovációt átfogó olyan intézményről, melynek lényege maga a kapcsolatok menedzselése. Az innovációs parkok csak akkor tölthetnek be sikeres szerepet az innovációs kisvállalkozások érdekében, akkor válhatnak valódi innovációs központokká, ha megoldják az induló kisvállalkozások infrastrukturális gondjait, és képesek rendelkezésre bocsátani helyiséget, laboratóriumokat, műszert, telefoni, víz-gáz-csatornahálózatot, valamint pénzügyi tanácsadást, érdekképviseletet, marketinget, vállalati kapcsolatokat, információt, számítástechnikát. . . A parkok ne elsősorban vállalkozó szervezetek legyenek, hanem a vállalkozásoknak keretet adó szolgáltató és menedzseri létesítmények. Mindezekre figyelemmel jött létre a Novindel Rt.,- melynek 22 részvényese van (közülük 16 az alapító): KSH-SZÜV, MÉV, Mecseki Szénbányák, Mechlabor, Pécsi Postaigazgatóság, KIOSZ Baranya Megyei Titkárság, Baranya Megyei Tanács, Budapest Bank Rt., Ipari Fejlesztési Bank Rt., ÉGSZI-DÉLSZÁM, Sopiana Gépgyár, Pollack Mihály Műszaki Főiskola, Pécsi Vízmű, Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat, DDGáz, Vili- gép, DÉDÁSZ, Ganz Műszer Művek, Alkotó Ifjúság Egye sülés, Pécsi Mezőgép, Ziper novszky Szakközépiskola, Ba ranya Megyei Vízmű. Az inno vációs központ 16 főállású szokembert, illetve adminiszt rátört foglalkoztat, továbbá megbízásos alapon számos külsős szakértőt. Feladatuk: műszaki menedzser tevékenység és tervezés, számítástechnika, termeltetés. Központjuk a Székely Bertalan u. 13. sz. alatt, fejlesztő laboratóriumuk a Rókus utcában található. Az ügyvezető igazgató Bérbély György, korábban a PMMF adjunktusa, aki pályázat útján nyerte el tisztét. A tegnapi alakuló közgyűlésen a részvényesek az alapszabályt elfogadva dön(Folytatás a 2. oldalon) A Pécsi Bútorgyár, a lengyel Zamos Bútorgyárral kialakított termelési kooperációban új szekrénysort kezdett el gyártani Páfrány néven. A szekrénysor furnérozott alkatrészeit a pécsi gyár készíti. A magyar és lengyel piacon forgalomba hozott bútorokat a későbbiek folyamán tőkés országokba is értékesitenj kívánják.
