Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-07 / 66. szám

1988. március 7., hétfő Dunántúlt napio 3 Spray - garázdák kezében... Izgalmas listát lehetne összeállítani azokról a csempészárukról, amelye­ket behoznak az országba többnyire üzletelés céljá­ból. Még az ötvenes évek elején a „sláger" a nej­lonharisnya volt, majd megjelent a zugpiacon a kvarcóra, napjainkban a számítógép és. íme itt van a legújabb csodabo­gár, a könnygázspray. Ha az előbbi portékákat né­zem, mondhatnám azt, hogy ártalmatlan, ám hasznos termékek — s ezt még a hatóság sem ta­gadta soha — csak akkor tiltotta és büntette, ha már a személyi szükségleten túli nagy mennyiséget próbáltak ezekből áthozni a határon. És persze az idő is megoldott sok min­dent. De mi legyen a könny- gázsprayvel? És egyálta­lán: miért lett belőle csem­pészáru? Hazánkban — tudomásom szerint — a rendőrségnél (és később a közterületi felügyelőknél) rendszeresítették a sprayt, de nem fegyver minőség­ben, hanem „kényszerítő eszközként” a hivatalos fogalmazásnak megfele­lően. Ám az említett sprayt civil állampolgár nem tart­hat magánál és nem is használhat. A közelmúltban egy gép­kocsivezetővel történt: ba­rátjával kilépett a belvá­rosi presszóból, majd a sötét utcán egy ismeretlen ember odaugrott hozzá és az arcába fújta a könny- gázsprayt. Roppant fáj­dalmat érzlztt a szemén és az arcbőrén, látását pilla­natnyilag elveszítette, a barátja kísérte be egyik közeli egészségügyi intéz­mény ügyeleti rendelőjé­be. A támadója persze meglépett. Hallani más hasonló esetekről is, amikor pél­dául ifjú suhancok ezzel a könnygázzal ijesztgetik egymást, vagy éppen is­meretlen esti, éjszakai já­rókelőket. Köztudott, hogy a kis gáztartályok csempészúton kerülnek hozzájuk, nem ke­vés pénzért. A rendőrség mindenképpen vizsgálatot indít, ha az eset híre eljut hozzájuk . . . Mondom, ha eljut hozzájuk. Rab Ferenc Márciusban: uf pályását Szervezik az új Nemzeti Színházat Négy időszerű kérdést tet­tünk fel Szinetár Miklósnak, az MTV főrendezőjének: — ön az új Nemzeti Szín­ház felépítésének kormány­biztosa. Igaz-e, hogy erre o sajnálatosan ellanyhult mun­kára márciusban pályázatot írnak ki? — Igaz. A kormány ugyan­is nem vetette el a Nemzeti Színház felépítésének tervét, csak arról van szó, hogy ebben a nagyon nehéz gaz­dasági helyzetben a koráb­binál talán megalapozot­tabban lát hozzá. Élső lépés­ként a fővárosi tanács az Építési és Művelődésügyi Minisztériummal közösen ki­ír egy helykijelölési pályá­zatot, s az még márciusban megjelenik. Annak segítsé­gével és a közvélemény előtt megpróbáljuk a fővárosban megtalálni a legalkalmasabb helyet. A korábbi helyek el­len ugyanis sok kifogás me­rült fel. Máskülönben az ed­digiek szerint 700-900 fős befogadóképességű épületei terveztetünk majd. Olyan építészeti alkotást szeret­nénk, amelyik reprezentálja ezt a kort, s az egyetlen építészeti értékű hatalmas kulturális létesítmény, ame­lyik az elmúlt negyven év­ben Magyarországon létre­jött. Én megpróbálok ehhez egy elvet hozzáadni. Már a helykijelölési pályázat egyik követelménye lesz, hogy ne csak egy új színházépületet képzeljenek el. s ne csak arra gondoljanak, hogy a Nemzeti Színház korszerűbb új épületbe költözik, hanem üzletekkel, vendéglőkkel is ellátott városközpontot ter­vezzenek majd. Hiszen ha ezekben a nehéz években valamit építünk, akkor an­nak kicsit többnek kell len­nie. Nem szólva arról, hogy az üzletek helyét tetemes pénzért el is adjuk, s az áruk jelentős arányban csök­kenti az építés költségeit. — Milyen művészeti szere­pet szánnak az új intéz­ménynek?- Nemcsak télen játszó, szokványos színházat szeret­nénk, hanem olyant, amelyik egész évben működne, nyá­ron fesztiválszínház is lenne, külföldi és hazai társulatok, rendezvények befogadására. Hiszen a nagy idegenforgal­mú Budapestnek nincs igazi nyári játszóhelye. Földessy Dénes Fekete szoknya, fekete cipő, fekete kalap... ízelítő 1988 tavaszi—nyári divatjából. A felvételek a pécsi City-divatboltban készültek Proksza László felvételei Milyen a tavaszi­nyári divat? ^kmit a tervezők a divattren­dekben meghatároznak, elmé­letileg az „A DIVAT", így, csu­pa nagybetűvel. Csakhogy ezek nem mindig fogadtatnak el a gyakorlatban. Van, ami azon­nal népszerű lesz, s vannak dolgok, amik iránt egyáltalán nem mutatkozik kereslet, vi­szont olyan ruhákhoz vagy szí­nekhez, amelyek a tervezők szerint már kimentek a divat­ból, sokszor jóval tovább ra­gaszkodunk. Hogy milyen az idei tavaszi-nyári divat, azt e két szempont, a' kereslet-kiná- fat alapján néztük meg. Először is a színek. A leg­nagyobb divat most a fekete, a fehér és a szürke, illetve ezek kombinációja. Nálunk is a fekete a legkeresettebb szín, de még nem annyira egyed- uralkodóan, mint a nyugati or­szágokban. Az élénk színek itt még tartják magukat, így a pi­ros, a türkiz, a zöld,, a fréz, a ciklámenszín. A lila azonban már nálunk is lefutott. Igen gyakori és divatos a fekete­türkiz kombináció. A lényeg az, hogy az egész öltözéknek, ta­lán a korábbinál még hangsú­lyozottabban kell harmonizál­nia. Például ha fekete a szok­nya, akkor fekete a cipő, a kalap is, s emellett a kiegészí­tők — harisnya, sál, klipsz — ugyancsak azonos színűek, pél­dául ciklámen árnyalatúak. Di­vatosak még a színes cipők, de e téren is a fekete viszi a pál­mát — kár, hogy újabban gya­korta előfordul, hogy nem le­het fekete cipőt kapni. • A szoknyák többnyire egyszí- nűek; előfordulnak magában szövött mintójúak, főként hosz- szában csíkosak, de a mintá­sak iránt kisebb a kereslet - ezúttal nem a divat, hanem a praktikum szempontjából: aki­nek kevés szoknyája van, az inkább egyszínűt vesz, hogy jobban tudja variálni blúzokkal, pulóverekkel. S ha már a blú­zoknál tartunk: szinte minden felsőrésznél megtalálható a válltömés, legyen az blúz, rö­vidujjú nyáriruha, kulikabát, vagy akár pulóver. A válltömés mellett a másik jellegzeteség a bő, buggyos ujj, s gyakorta előfordul, főként selyemblúzok­nál, hogy az ujj csak könyékig ér. A selyem a blúzokon kívül a nyáriruhák egyik legnépsze­rűbb anyaga. Itt az egyszínű ruha mellett gyakori az élénk, nagymintás is. Fazonra pedig a nyáriruhák bővek, húzott de­rekúak, loknis szoknyarésszel. Nálunk még mindig hosszú a szoknya, holott a trendben egyértelműen újra a mini a di­vat. Ez iránt azonban nagyon kicsi a kereslet, és a kínálat­ban is szinte csak elvétve akad. Hanem a kalap, az rendkí­vüli mértékben hódit, főként fekete és türkiz színekben, fér­fias fazonban. A kalap mellett a másik divatos fejrevaló a barett, amelyen legtöbbször valamilyen díszt viselnek, gom­bot, tűt, kitűzőt, mégpedig le­hetőleg olyan színűt, mint ami­lyen a klipsz. Itt kell megem­líteni, hogy a bizsu divatos, fő­ként a klipszek és a nagy, „blikfangos" nyakékek, s ezek­nek, természetesen, harmoni­zálniuk kell a cipővel, blúzzal, sállal, harisnyával. S végül a női öltözék két másik kiegészí­tője sem maradhat el: a tás­ka és az öv. A valódi bőrárut keresik a vásárlók, az elegáns táskákat és a szép, finom vo­nalú, széles öveket. D. Cs. A Magyar Méhészek Egyesületének közleménye Az ázsiai nagy méhatka ne­vű kórokozó évek óta kórokat okoz a hazai méhállományban, a károkat fokozta, hogy a méh- betegség gyógyítására hasz­nálatos gyógyszeres füstölő­csík több tétele rossz minő­ségben került forgolomba. Több tízezer méhcsalád elpusz­tult, és hasonlóan magas a beteg, legyengült méhcsaládok száma is. A további károk megakadá­lyozására a Magyar Méhé­szek Egyesületének javaslatára a MÉM vezetése azonnali in­tézkedéseket hozott. A Pest Megyei Gyógyszergyá­ri Központ ideiglenesen enge­délyt kapott új amitráztartalmú füstölőcsík gyártására. A mé­hészegyesület ideiglenesen megyei szervezetei útján osztja szét a szert. Az egyesületi tagok mielőbb vegyék fel a kapcsolatot a me­gyei szervezetek vezetőivel és a méhészklubokkal, hogy a gyógyszer a méhek első kire­pülése után azonnal bevethe­tő legyen. A nem egyesületi tagok tagsági viszonyuk ren­dezése után természetesen szintén hozzájuthatnak a gyógyszerhez a készlettől füg­gően. A méhészek most, ta­vasszal méhcsaládjaik számára csak ötszöri kezelésre elegen­dő csikmennyiséget igényelje­nek, hogy minél több méhcsa­ládot lehessen kezelni. Az egyesület felhívja a fi­gyelmet arra is, hogy a Phy- laxia és esetleg más szervek is forgalmaznak egyéb gyógy­szereket is, például a Folbex VA-t is, amelyet szintén hasz­nálhatnak tavasszal. Számítani lehet arra, hogy a Hungaro- nektár is forgalomba hoz jó minőségű gyógyszeres füstölő­csíkot. fi jo munka a legjobb ajanlöleivel Takarítók és takaríttatók — Idén eddig jóval keve­sebben takaríttattak, mint ta­valy ebben az időszakban. Akik kérik, azok idősek vagy olya­nok, akik inkább megfizetik a takarítást, mert saját munká­jukban többet keresnek — mondja Axt Éva takarító kis­iparos és ugyanígy vélekedik Soóky Géza kisiparos is. A la­kosság kevesebbet takaríttat, így igyekeznek vállalatokkal, intézményekkel szerződést köt­ni. Gáspár Józsefné például a BÉV-vel állapodott meg,- ma­gánházaknál nem dolgozik az alkalmazottaival. — A „klasszikus" takarítás egyre kevesebb, bár vannak, akik többször is minket hívnak. Két-két alkalmazottal együtt dolgozunk. Amikor elkezdtük a férjemmel, Simon Zoltánnal ezt a munkát, egy hirdetést adtunk fel, azóta erre nincs szükség, a „kuncsaftok" egymásnak ad­ják a címünket. A jó munka a legjobb ajánlólevél — magya­rázza Axt Éva. — Külön kérések, mániák előfordulnak-e? Kérések és — Néha igen. Függönymo­sás, villanykörtecserélés, moso­gatás. Van, aki egész idő alatt a hátunk mögött áll és min­denbe beleszól, mit, hogyan tegyünk. Azt szeretné, ha min­denki ugyanúgy fogná meg a porszívót, mindent úgy csinál­na, mint ő sajátmaga. Addig nem megyünk el, míg a meg­rendelő nincsen megelégedve a munkával. De legközelebb megfontolom, ha újra odahív­nak. Van, aki azt szeretné, mi rakjunk el olyasmiket, aminek ő sem talál helyet. — Úgy tudom, ön a KIOSZ takarító szakosztályának elnö­ke. Mivel foglalkoznak az ösz- szejöveteleken ? — Sajnos, kevesen jönnek el az összejöveteleinkre, pedig hasznos tanácsokat tudunk nyújtani. Arra is gondoltam, rigolyák hogy szükség lenne egy ta­nácsadó szolgálatra, mert so­kan belevágnak a szakképzett­séget nem igénylő takarításba anélkül, hogy tudnák, mire vál­lalkoznak és anyagilag tönkre­mennek. Kellenek takarítóesz­közök, tisztítószerek és nem is a legolcsóbbak, mert azokkal tovább tart a munka és nem lesz elég szép. Meg kell szer­vezni a feladatokat, nem sza­bad se túl sokat, se túl keve­set kérni. Meg kell tanulni az adminisztrálást, az adózást, sok minden egyebet. Szeret­ném is most felhívni a kollé­gáim figyelmét, hogy március­ban is tartunk megbeszélést, jöjjenek el. — Beszéltünk már az árak­ról. Mennyire drága egy taka- ríttatá s ? — Mondjuk egy kétszobás panellakás komplett takarítása 1500 Ft, de ez csak a helyszí­nen dönthető el. Ha nem el­hanyagolt, hamarabb végzünk, kevesebbe kerül. — Én úgy tudom — mondja Soóky Géza —, hogy létezik egy államilag meghatározott irányár, ami most az ÁFÁ-val megfejelve, óránként 80 forint és 50 fillér. Sokszor a hétvégeken is ta­karítanak, mégis jobban be tudják osztani az idejüket, mintha kötött munkaidőben dolgoznának és a legtöbbjük megtalálja számítását anyagi­lag is. Axt Éva egészségügyi szakközépiskolát végzett, férje hajógépész, Soóky Géza ko­rábban könyvelőként dolgozott. B. A. Axt Éva és Simon Zoltán takarító kisiparosok ablaktisztitás közben Pécsett o Kossuth Lajos utcában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom