Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-04 / 64. szám

Ki hinné, hogy a pezsgősdugó leszorítása ilyen bonyolult...- Mintha a dróthuialba ör­dögök bújtok volna, úgy vi­selkedett az anyag, megcá­folva minden józan elméleti elgondolást — állítja Barta József, a baranyahidvégi ter­melőszövetkezet műszaki ve­zetője, oki részese a pezsgö- kosórgyártó gép létrejöttének. Ki hinné, hogy a pezsgős- dugót leszorító kosárka elő­állítása nem is olyan egysze­rű? Magyarországon többen próbálkoztak már vele, de nem jártak sikerrel. Jelenleg is párhuzamosan folynak kí­sérletek, s úgy néz ki, hogy Baranyahidvégen jutottak leg­tovább: a nemzetközi szab­ványnak megfelelő formát hét főművelettel alakítja ki a va­lamivel több mint félméteres huzalból az automatizált gép. A történet kezdete vissza­nyúlik 1983 októberéig. Akkor kötött megállapodást a tsz a pécsi Korona Iparcikkgyártó Gmk-val a gép megvalósítá­sára, valamint o folyamatos gyártásra. A gmk-t képviselő Szabó József hozta a gép do­kumentációját, s ez alapján rendelte meg a tsz 1,3 millió forintért a prototípust az ÉPGÉP mohácsi gyáregységé­től.- A Mohácson legyártott gép csak a sodrásig jutottéi, a kosárkialakitásig nem - emlékezik vissza Borta József 'arra az időre, amikor úgy döntöttek, hogy Baranyahid­végen folytatják tovább a kí­sérletezést. - A félig műkö­dő géppel együtt eljött az ÉPGÉP-től Stork János és Do­bási Sándor is a tsz-hez. E két szakmunkásnak nagy sze­repe van abban, hogy úgy ahogy megvalósult a pezsgős- kosárgyártás alapgépe, ösz- szesen négy mérnök és hat kvalifikált szakmunkás dolgo­zott a gépen: döntően kézi kísérletezéssel, manuális ter­vezés folyt, aztán készült a valóságból tervrajz. Akárhogy is, mind a tizen részt vettünk az alkotásban. Külön kiemel­ném az automatizálást meg­valósító két MÉV-es villamos- mérnök tevékenységét, hiszen kitűnő munkát végeztek. Végül is a prototípus el­készült, de kísérleti jellegéből adódóan pontatlan. A pezs­gőgyárakban működő palac­kozó automaták viszont meg­követelik, hogy a kosarak egy­mástól pontosan 4,5 millimé­terre legyenek, különben leáll az egész rendszer. Most te­hát Baranyahidvégen a be­rendezés finomitása, a soro­zatgyártás feltételeinek a megteremtése következne.- Kedvezőtlen adottságú a mi termelőszövetkezetünk, rá­adásul a halmozottan hátrá­nyos helyzetű térségben talál­ható — mondja Kovács Sán­dor, aki egy éve elnöke a ba­ranyahidvégi tsz-nek. - Egy nyereséges ipari áqazat so­kat segítene a fejlődésben. A korábbi vezetőség is ezért próbálkozott a pezsgőskosár- gyártással. Eddig épülettel együtt közel tizenegymillióba került nekünk ez a vállalko­zás. Nyolcmillió forint terme­lési adóból visszatérítendő hi­telt kaptunk a Pénzügyminisz­tériumtól, a törlesztés kezdete ez év. Ha nem lépünk vala­mit, akkor akár alaphiányos­sá is válhat a tsz. A gép je­lenlegi állapotában sorozat- gyártásra alkalmatlan, s a fej­lesztés egyrészt már megha­ladja erőnket, másrészt nem rendelkezünk megfelelő mű­szaki háttérrel, valamint a feladat megoldásához szüksé­ges szellemi kapacitással. Ez utóbbit megfizetni sem tud­nánk, mert az meg bérfeszült­séget eredményezne. Tavaly nyártól keresi a tsz azt a partnert, akivel karöltve a kivitelezés hátralévő részét megvalósíthatná, valamint aki­vel közösen a sorozatgyártást megindítaná. Több cég érdek­lődött, legintenzívebben a bu­dapesti PIRO-METAL Ipari és Szolgáltató Kisszövetkezet. Az adósságot átvállalva, úgy ahogy van, átvették volna a gépet. De kiderült, hogy ilyen jellegű iparfejlesztési támoga­tásban kisszövetkezet nem ré­szesülhet. Végül a Novotrade Rt. Szabadalmi és Építőipari Innovációs Igazgatóság is be­kapcsolódott a tárgyalásokba, 1988. március 5., szombat Ördöngös kosárka Kész gépet behozni nem lehet, mert a COCOtA- listán szerepel — A baranyaiak pereskednek, Győrben megvalósították a gyártást mint lehetséges finanszírozó. A tsz még próbálkozott az egyszerű gazdasági társulás létrehozásával is, ehhez a PM hozzájárult volna, ha a tsz részesedése 51 százalékos. Ezt azonban a másik két fél — a kisszövetkezet és a No­votrade Rt. - nem vállalta.- Miért olyan különleges ez a gép? - kérdezem Horvtáh Istvántól, a PIRO—METÁL kis­szövetkezet elnökétől.- Végeztünk egy gyors piackutatást: közel hatvan­millió pezsgőskosárigényt mu­tatott a felmérés. Az Olasz­Mindeddig az írásban hát­térbe szorult valaki, aki nél­kül nem lenne pezsgőskosár- gyártó gép Baranyahidvégen.- Ha más meg tudja csi­nálni, akkor én is, s rábök­tem a kupakra — meséli a kezdeteket Szabó József nyug­díjas bányamérnök. — Akkor nem tudtam, mit jelentek ki! Aztán éjszakákon át gondol­koztam, kötőtűkön tekerget­tem a drótot. Családi gmk-val akartam a gyártást megvaló­sítani, ezért hoztuk létre a Korona Iparcikkgyórtó Gmk-t, de a gép megvalósításához túl sok pénz kellett. A tsz lett a finanszírozó, a gép gyártó­országból származó kosárnak darabja hetven fillér, tehát jelentős importmegtakarítást eredményezne a hazai gyár­tás. Kész gépet behozni nem lehet, mert a COCOM-listán szerepel. Az itt kidolgozott elv mindenképpen jó, már csak optimális technológiai megol­dásokat kell találni. Amikor a piacfelmérést végeztük, a Hungarovin, ahol tavaly pár ezer darabot kipróbáltak a Baranyahidvégen készitett pezsgőskosárból, harmincmillió darabos igényt jelzett, s kö­zölte, hogy ezt o terméket előnyben részesíti a többi ma­gyar próbálkozás közül. A kisszövetkezet ez év ok­tóberére sorozatgyártásra al­kalmas - megfelelő csoma­goló egységgel rendelkező - gépet kíván megalkotni, hi­szen a mintákat még az ősz­szel be kell mutatniuk a pezs­gőgyártó cégeknek, nehogy importból kössék le a jövő évi pezsgőskosár-megrendelé- seiket. Olyan termelékeny gyártósort kíván létrehozni a kisszövetkezet, hogy három­négy gép elég legyen a bel­földi igények kielégítésére.- A tsz műszaki vezetőjét időnként majd kölcsönkérjük, hiszen olyan felhalmozott is- 'merettel rendelkezik, amit mindenképpen fel kell hasz­nálnunk annak érdekében, hogy célhoz érjünk — mondja a kisszövetkezet elnöke. - A gép vezérlése is tetszik, van továbbfejlesztési lehetőség, hi­szen a meglévő rendszerhez hozzákapcsolható a számító­gép, tehát egyszerűen meg­oldható az ellenőrzés. Az alapanyagnál megpróbálko­zunk a hazaival: ekkora meny- nyiségnél ugyanis minőségre is szerződünk o huzalgyártó­val. Frankó Endre, a Novotrade Rt. mérnök üzletkötője alapo­san szemrevételezi a gépet: — Igen komoly fejlesztést igényelne, hogy üzembiztosán termeljen - állítja —, vala­mint olyan csomagolást kell megvalósítani, hogy a palac­kozógép automatikusan le tudja venni a kosarat. Egy hét múlva már többet tudok mon­dani. Akkorra döntünk, hogy finanszírozzuk-e a fejlesztést és a gyártást. íja a pécsi ÉPGÉP mohácsi gyáregysége. Szinte naponta jártam Mohácsra. Az ott el­készített gép azonban nem tu­dott folyamatoson működni. Elvi okok miatt, amin menet közben változtatni kellett, va­lamint kivitelezési gondok miatt, azaz nem úgy csinál­ták, ahogy a terven volt. Vé­gül is a befejezés Baranya­hidvégen történt.- Dn szerint elkészült a pezsgőkosárgyártó gép?- Igen. 1986 áprilisában megtartottuk a próbaüzemet: egy órából tiszta üzemben harminc percet ment a gép. Ez szerintem megfelel a pró­baüzem kritériumainak. Most jöhet a nullsorozat, majd a sorozatgyártás, erről a PMMF is szakvéleményt adott.- Eladhatjo-e a tsz a gyár­tósort az ön beleegyezése nél­kül?- Tavaly nyáron a tsz fel­ajánlotta nekem, illetve az általam képviselt Korona Gmk-nak a teljes gyártási jo­got, persze több mint nyolc­millió forint ellenében. Azt válaszoltam, hogy nem tartok igényt a hetvenöt százalékos gyártásra, ugyanis huszonöt százalékos termelési jog az enyém, valamint a gépet sem veszem meg. Az 1983. október 17-én kö­tött megállapodás szerint a gép tulajdonosa a tsz, de az elkészült prototípust bérbe kell adnia a gmk-nak, öt év­re, havi ezer forint díjért.- De időközben megszűnt a gmk. . .- Igen. 1987 nyaráig mű­ködött a Korona Iparcikkgyár­tó Gmk, tulajdonképpen csak elvileg. A megállapodás értel­mében a mindenkori megren­delések egynegyedét o gmk gyártja le, de termelésre ad­dig nem került sor. Rájöttem, nem érdemes a névleges mű­ködtetés, megkezdtem a meg­szüntetési eljárást. A gépet tehát eladhatja a tsz, de csak úgy, ha a vevő az öt évvel ezelőtti megállapodás többi feltételét teljesíti, konkrétan: huszonöt éven keresztül a ter­melési értékesítés két száza­lékát fizeti meg nekem. A ta­lálmányomért nem egy ösz- szegben kértem sokat, hanem hosszú időre elosztott kicsit, mivel a tsz-nek sem volt ak­koriban pénze. Eladás esetén is ragaszkodom a gyártási joghoz és az ehhez szükséges gép legyártásához. — Mennyire öné ez a gép? — Mennyire? Teljesen. Komp­lett gyártási rajzokat, tervdo­kumentáció; adtom. — Peres ügy kezdődött az elmúlt évben. Mit követel ön­től a tsz? — Erről nem nyilatkozom. — A pert azért indítottuk a feltaláló ellen, mert olyan pénzt fizetett ki a tsz a gmk- nak, ami nem járt neki - je­lenti ki dr. Szász László, a tsz jogtanácsosa. - Az alap­szerződésben az áll, hogy a sikeres próbaüzemelés befeje­zését követő harminc napon belül, százezer darab legyár­tása után kap kétszázezer fo­rintot. Próbaüzem nem volt, a százezer darab pezsgőskosár nem készült el. Ezért követel­jük vissza az említett össze­get. A bíróságot a szerződés felbontására is kértük, mert nem valósultak meg az abban vállaltak, ez a gép már nem az eredeti rajzokon szereplő gép. Egyébként is igen egy­oldalú a megállapodás: min­den előny a gmk-é. A Pécsi Bíróság hatáskör hiánya miatt, ugyanis szellemi alkotásról van szó, áttette az ügyet a Megyei Biróságra.- A pezsgőskosárgyártós öt­lete jó - mondja Kovács Sán­dor tsz-elnök. - Sajnálom, hogy nem mehetett úgy, mint ahogy eredetileg elképzelték. Ez a termelőszövetkezetnek je­lentős eredményt termelt vol­L. Cs. K. A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE Tanulságos, egyben szomorú is a pezsgőskosárka története. Közread­tuk, annak ellenére is, hogy idő­közben a baranyaiak mellett elsza­ladt az élet, mások eredménnyel léptek. írásunk elkészülte után ol­vastuk ugyanis a Népszava e hét­fői számában ,,Bevált a kupakta­nács" cím alatt: Győrött, a Re­kord Mezőgépgyártó és Mechanikai Szolgáltató Vállalatnál Bucsák Gyu­la pezsgőkosárgyártó berendezést szerkesztett, s már három ilyen is működik a vállalat abdai üzemé­ben, Izsákon és Kiskunfélegyházán immár százezer számra a Bucsák- féle kosárka kerül a pezsgővel teli palackok kupakjára. Vagyis leköröz­tek bennünket. Neves baranyai elődök Neves elődöket bemutató számmal jelent meg a Pécsi Műszaki Szemle, a Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetsége Baranya Me­gyei Szervezetének folyóirata. Az előzményekhez tartozik: az MTESZ-ben jó tíz évvel ez­előtt néhány lelkes tagtárs kis létszámú bizottságot hozott létre, mely feladatának tekin­tette a Pécsett és Baranyá­ban működött, a műszaki és természettudományi területe­ken kiemelkedőt nyújtó elő­dök életútjának összegyűjté­sét, emlékük ápolását. Elha­tározásuk szerint „neves elő­döknek" tekintik mindazokat a baranyai születésű, vagy itt tevékenykedett, esetleg itt el­hunyt nagyjainkat, akik mun­kájukkal, eredményeikkel elő­revitték a megye, az ország fejlődését, vagy éppen nem­zetközi elismerést is szereztek. Célúk volt egyfelől megaka­dályozni, hogy a feledés pora elhomályosítsa emléküket, másrészt hasznos gyűjteményt akartak az érdeklődők kezébe adni. A gyűjtemény most megje­lent. A szerzők (akik közül sajnos többen mór elhunytak): Bezerédy Győző, Biró György, Borsy Károly, dr. Csősz Gyu­la, dr. Fejér Leontin, Fodor György, Hellényi Miksa, dr. Horvát Adolf Olivér, dr. Ká­das István, dr. Kecskeméthy Zoltán, dr. Koncsag Károly, dr. Kolta János, Pálffy György- né dr„ Reuter Camillo, dr. Szabó Rezső, dr. Szabolcs La­jos, Szakonyi Lajos, Szoyka Pál, Vajda József, Vargha De­zső, dr. Vass Anna, Várnai Ti­vadar és dr. Vörös László Zsigmond. A bizottság — mely nap­jainkban Szeniorok Tanácsa néven működik az MTESZ-ben — a gyűjtemény közreadá­sával nem tekinti lezártnak tevékenységét, köszönettel fo­gadnak továbbra is minden, a hiányok pótlására, az adatok kiigazítására vonatkozó észre­vételt, megjegyzést. Ipari információs bázis a Baranya Megyei Tanácson A népszerű Felkínálom tv- műsor legutóbbi adásában kö­zölték, hogy Pécs is vonal­ban van, hívható. E bejelen­téssel a baranyai Felkínálom klub kezdő lépéseinek lehet­tek tanúi a nézők. A pécsi te­lefonnál Puskás András ült a Baranya Megyei Tanács ügye­leti szobájában. — A Területi Ipari Bizottság koordinációs irodáját képvisel­ve kerestem fel Pomezanski György szerkesztő-műsorveze­tőt - mondja Puskás András. — Az iroda egyik feladata kooperációs kapcsolatok létre­jöttének segítése, a szabad gyártókapacitások lekötése. A megye iparfejlesztési elképze­léseit ismerve kívánunk be­kapcsolódni az országos Fel­kínálom-hálózatba. A Baranya megyei TIB tit­kársági koordinációs irodája tavaly novemberben alakult meg, az országban második­ként. Létesülését nemcsak az Ipari Minisztérium, hanem a megyei tanács és a Területi TIES-íroda Ipari Bizottság is szorgalmaz­ta. A debreceni TIB-iroda egy vállalathoz kihelyezve műkö­dik, a pécsi ellenben a me­gyei tanácson. — így sikerül megoldanunk, hogy az információk egy he­lyen fussanak össze - hang­súlyozza Markos György, a Baranya Megyei Tanács ipari osztályának vezetője, aki egy­ben a TIB titkára is. — Csak­is így válhat az iroda a me­gye iparának alapos ismerőjé­vé. A koordinációs iroda fő­állású vezetője Puskás And­rás. A TIB-ülés elé kerülő anya­gok előkészítésén, az informá­ciók begyűjtésén túlmenően az iroda a gazdálkodó egységek közötti rést szeretné megszün­tetni: működésével erősíteni kívánja a megyén belüli koo­perációs kapcsolatokat, hogy ne megyehatáron kívüli part­nereket keressenek a vállala­tok. A szabad kapacitások le­kötése, a gyártmányfejlesztési, szolgáltatási együttműködések megvalósítása nagyrészt infor­máció hiányában hiúsul meg, illetve kikerül a térségből. A TIB-iroda felvállalja az ösz- szekötő kapocs szerepét. A TIB-titkár kezdeményezé­sére — az iroda közreműkö­désével - elkészült a Ki mit gyárt, szolgáltat Baranyában? kiadvány. Háromszázötven gaz­dálkodó szervezetet tartalmaz a kötet. Ennek a segédeszköz­nek nagy szerepe lehet a me­gyén belüli kooperációs kap­csolatok megerősödésében. Az iroda aktívan részi vesz o megye iparfejlesztési felada­tainak aktualizálásában, va­lamint a magyar—jugoszláv ha­tár menti termelési lehetősé­gek feltárásában. HÉTVÉGE □

Next

/
Oldalképek
Tartalom