Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-04 / 64. szám

HÉTVÉGE 9. hét Ti és mi Nagyon szépet szeretnék írni most rólatok, de érzem, nem fog igazán sikerülni. El­mondanám, mit jelent veletek élni, gondolnék arra is, mit jelentene nélkületek. És tu­dakolnám: hogy bírnátok nélkülünk? Szólnék arról, hogy mit jelent egy férfiarcon legördülő könnycsepp vagy egy csilingelő mosoly - egy nő miatt. És^visszakérdeznék, hogy is van ez nálatok. Vázolnám, hogy a haj szí­ne, hosszúsága tetszik-e ne­kem jobban, vagy az arc, az előbb-utóbb piruló, a nyak, a mellek és a többi testrész örömforrása, és felvetném: kemény-e a férfitenyér? Elérzékenyülve írnék a nőies gondolkozásról is, ha lenne ilyen külön. Sok min­denről tehát. Hiszen tudjá­tok, persze, hogy tudjátok, hogy a közelgő nőnap a széptevés különleges ideje is, de sokszor elhervadhat szánkban a szó, mint ke­zünkben a virágcsokor. Nem túl derűs nőnap kö­zelít felénk, és addig már nem is tehetünk semmit. Itt vannak a rátok is, valameny- nyiünkre szakadó terhek: a nehéz szülés gyönyörű pilla­natát követő bébiruha-vásár- lások vagy a megélt, hosszú, dolgos évek után visszarán­cosodó tekintet vagy az egyre nehezedő iskolatáska. Kedves embertársaim, én nem tudom pontosan, mi az. hogy nő, és nem hiszek Ka- rinthynak, aki szerint férfi és nő sohasem értheti meg egy­mást igazán, mert a férfi a nőt akarja, a nő a férfit. Azon gondolkozom inkább, mit akarunk mi, együtt? Mit tervezgetünk bozontos hét­köznapokon és mit az ágy­ban? Hogyan beszélünk egy­mással, egyáltalán beszé­lünk-e? Miről álmodunk két- három évesen, mikor először mondjuk: ez jány. Ez fiú. És miről nyolcvanhoz közelítve, mikorra esetleg nevünk elé kerülhet: özv. Most kellene még egy frappáns fordulat, mondjuk egy versidézettel spékelve ar­ról, hogy milyen is a női ter­mészet, ami ugyanúgy nincs külön, mint a női gondolko­zás, nőies kitartás. Igen még kellene valami: Legyetek büszkék arra, hogy nők vagy­tok! Kislányok, csajok, fruskák, elvtársnők, kartársnők, höl­gyek, kisasszonyok, nénikék, vénasszonyok, nők, örülök, hogy most is szólhattam hoz­zátok. /Sot-v k Negyvenéves az MHSZ. Képünk a pécsi modellezöklub munkáiból ad ízelítőt. (írásunk a 11. oldalon) Fotó: Lauter László Autó autó hátán. Jellemző kép a Kossuth tér mostani állapotáról. Milyen lesz a pécsi Kossuth tér? Parkoló a föld alatt - A felszín a gyalogosoké A pécsi Kossuth tér rende­zésére meghívásos tervpályá­zatot hirdetett a városi ta­nács. A feltételek között sze­repelt többek között, hogy a tér felszíne ismét a gyalogo­soké legyen, a szint alatti ré­szen minél több jármű elhe­lyezésére alkalmas parkoló lé­tesüljön, s hogy megoldódjék a Konzum Áruház föld alatti árufeltöltése. A pályázatra felkért hat ter­vezőcsoport közül négy küldte el munkáját. A bírálóbizottság a tervek egymáshoz viszonyí­tott értékei alapján állított fel sorrendet, hangsúlyozva, hogy jelenlegi formájában egyik pá­lyamű sem valósul meg, azon­ban mind a négy „erényeit" felhasználják majd a későbbi részletes terv kidolgozásánál. Ehhez a lakosság javaslatait is kérik: a pályamunkákat ki­állították a városi tanács má­sodik emeleti, az építési és közlekedési osztály előtt lévő folyosóján. Az érdeklődők szá­mára az lenne a feladat, hogy a tervrajzok megtekintése utá­ni ötleteiket, javaslataikat ír­ják le, s dobják be a folyo­són elhelyezett gyűjtőládába. Tehát a kérés nem az, hogy a mostani pályamunkák közül bármelyikre is voksoljunk! Most pedig pillantsunk a pályázat összefoglaló értéke­lésére. Egy pályamunka kivételével valamennyi kétszintes föld alatti parkolót javasol. Az egyszintes megoldás ugyanis ugyanannyi közműáthelyezést igényel. A belváros kapcsolódó ré­szeinek közlekedésszervezésé­ben, működőképességében és a Kossuth tér felszíni funkciói­nak kialakításában is alap­kérdésnek minősül a szint alat­ti parkoló megközelítésének és elhagyásának módja. A bíráló­bizottság a javaslatok alap­ján a parkolóház be- és ki­hajtó útjainak azonos ponton való elhelyezését tartja a leg­jobb megoldásnak. Ennek leg­célszerűbb helye a Hal teret a Kossuth térrel összekötő te­rületsávban van, ami egyben biztosítaná a Rákóczi út—Für­dő utca forgalmi kapcsolatát. Emellett előnye a megoldás­nak, hogy a Bem utca forgal­mi rendjének kialakítása a Rákóczi úti csomóponttól kez­dődhet. A Kossuth tér felszíni kap­csolataiban fontosnak minő­sül a gépkocsiforgalom korlá­tozása, igény viszont, hogy a Konzum Aruház és a tanácsi hivatal épülete előtt olyan gyalogjárda készüljön, amely többek között a megkülönböz­tetett járművek forgalmát is biztosítja. A pályamunkák alapján olyan javaslat született, hogy a tér felszínének rendezésekor egységes, viszonylag nagy, igényesen burkolt felületek ki­alakítása indokolt. A teret nem szabad túlzottan meg bontani teraszokkal, kiemelt szintű gyepfelületekkel, zöld­felületekkel, inkább a fásítást - néhány parkolóóllós felál­dozása árán is — kell előny­ben részesíteni. A bizottság egyetért azokkal a javaslatok­kal, melyek a Kossuth-szobrot a tér középtengelyébe, a ta­nácsi hivatal elé helyezné. A tér átalakításánál kerülni kell a nagyobb, állandó létesítmé­nyek építését, s azt sem tartja célszerűnek, hogy a téren be­lül újabb önálló „életű", a tér egészétől független kistereket hozzanak létre. Ugyanakkor azt a megoldást jónak ítélték, hogy a térfelület gazdagítása, valamint a tér mikroklímájá­nak javítása érdekében ará­nyos felületű vízmedencék lé­tesüljenek. A térszint alatti parkoló jár­műforgalmának kialakításában három pályamű ésszerűen vá­lasztotta szét a teher- és sze­mélygépkocsi-forgalmat, s a keresztezések számát is a mi­nimálisra csökkentették. A nagyméretű és zárt parkolók­nál fontos szempont a bejára­ti torlódások elkerülése, a megfelelő jegykezelés biztosí­tása, ezeket azonban csak két terv vette figyelembe. Az áru­ház és a parkoló föld alatti kapcsolatát — két kivételtől el­tekintve — a pályázatok má­sodlagosan kezelték, holott ez az alapfeltételek között szere­pelt. A minél több parkoló létesítéséhez a tér közművei­nek átépítése elkerülhetetlen: kedvezőnek azt a megoldást találták, mely ezeket a ki­váltásokat a leggazdaságo­sabban oldják meg. A tér gyalogosforgalma nyil­vános illemhely üzemeltetését is igényli. A jelenlegi VJC-t valamennyi pályamű elbontja: a négyből csak kettő tervez újat, az illemhelyet e javasla­tok felhasználásával kell meg­építeni. A bírálóbizottság megálla­pította, hogy a pályamunkák bizonyították, megoldható a Konzum Áruház kulturált, meg­felelő kapacitású árufogadása, így a Hal tér visszaadható a gyalogos közlekedésnek. A Kossuth téren a terep alatt, két szinten mintegy három­száz személygéokocsi számára biztosítható parkolóhely, a tér felszínén pedig igényes, a gyalogosforgalom különböző céljainak megfelelő, egységes felület alakítható ki. A városi tanács a lakosság­tól érkező ötletek figyelembe­vételével, s természetesen a pályázatra küldött terveket fel­használva a közeljövőben el­készítteti a Kossuth tér ren­dezésének részletes tervét, melynek megvalósulására vár­hatóan a kilencvenes években kerül sor. Roszprim Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom