Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-22 / 81. szám

1988. március 22., kedd Dunántúli napló 3 Új szakmával a régi helyen Kart Károly sorfozo többszáz hektós főzőüstök, ahogy a technológia megköve­teli. Ha ez csak ilyen egyszerű lenne, akár már most is beáll­hatnék sörfőzőnek'. . Azért ez nem ilyen egyszerű, hisz minden sör más és más, az anyagtól függően. A jó sör titka a maláta, a megfelelő komlózás . . . De azért a tech­nológia pontos betartása a legfontosabb. — Az mindig tökéletesen si­kerül? — Egy jó sörfőző is ronthat a minőségen, ha nem figyel, vagy ha valami géphiba adó­dik. Egy-egy fázis hibáját még ki lehet javítani ... — Szereti a sört? — Főleg a Szalont. De ha elmegyek valahová, akkor bort iszom. Kérésemre végigkalauzol a főzőházon A nagyüst 580, a két kisebb egyenként 320 hek­tó körüli. „Most hét főzés Ki­nizsi megy éppen" — közli és figyelmeztet, nehogy belebo­toljak a csövekbe. A főzőház legmagasabb építményén az elavult, hatalmas szűrőkádon dolgoznak. Helyette a nagy- beruházás keretében nemsoká­ra már az automatizált Stei- necker szűrőkád könnyíti a munkájukat. Tovább vezet az erjesztőbe, a sörfogadóba, az ászokpincébe —, ahol isteni a sörillat —, és közben elmond­ja, hogy újabban vgmk-ban dolgozik a hétvégeken, ha épp rá kerül a sor, hisz a sörfőzés folyamatos üzem. Amint vissza­térünk az irodába, a látottakat így kommentálja: „Ránk fér mór a nagyrekonstrukció." Amióta sörgyári dolgozó, szinte az egész gyár kicserélő­dött: új a főzőház, kazánház, az ászokpince, megépült a palackfejtő, a Pepsi üzem . . . — Elmentek az évek, és nem volt okom a csalódásra. Elis­mernek, megbecsülnek, szere­tem ezt a gyárat, a munká­mat. Ha jól megy minden, ak­kor élvezet dolgozni, csak ami­kor beugrik valami galiba, ak­kor lassabban megy a munka és az ember csak kínlódik. A napokban gratulált a sörmes­terünk, Márics Gyuri: Karcsi, te vagy a legrégebbi dolgozónk, és utánad én következem a sorban . . . Kertvárosi háromszobás OTP- lakásban együtt él a 90 éves édesanyjával, a rokkantnyugdí­jas feleségével — ő is sörgyá­ri volt —, és kisebb, Péter fiá­val, aki öklözik a PVSK-ban, és a vasútnál dolgozik. Nagyobb fia, Karcsi esztergályos a So- pianában. — Soha nem voltam nagy igényű, nincs is különösebb vá­gyam. Jó lenne, ha a felesé­gem meggyógyulna, és azt kívánom, hogy boldoguljanak a gyerekeim, az unokáim. Tímár István, a _ Pannónia Sörgyár igazgatója Hart Ká­rollyal • kapcsolatban még hoz­záfűzi : — A sörfőzők nagyon sok apró dologban döntenek nap mint nap, és ha nem is kérked­nek vele, nagyon sok múlik raj­tuk. Karcsi az szb munkavé­delmi felügyelője is mintegy húsz éve, e téren is sokat tesz. Rá mindig, mindenben lehet alapozni, megbízható és kor­rekt. Murányi László Több az állás mint az álláskereső r Értékváltás a munkaerőmozgásban A baranyai munkaerő-keres­let csökkenő tendenciája eile, nére még mindig meghaladja a kínálatot, a felszín alatt azonban az értékváltásoknak nagy a sodrása. A munkaerő­kereslet minőségi változásai felerősödnek. A megyei mun­kaerőmozgásban ma már a múlté az egyoldalúan a mun­kaerő kezdeményezte felmon­dás. A munkáltatók egyre igé­nyesebbek a foglalkoztatásban, konvertálhatóbb cserékre tö­rekszenek. Munkaerő-igényüket jelzőkkel látják el: „bizalmat keltő munkakönyv", „vándor­madár, büntetett előélet ki­zárva", „több szakmával ren­delkező előnyben", meghatáro­zott „nyelv ismerete szüksé­ges", „felvételéhez két saját dolgozónk ajánlása szüksé­ges" stb. Megváltoztak a szakmai strukturális igények. Korábban több segédmunkást kerestek, mint betanított és szakmunkást együttvéve. Ma a szakmunkás keresleté a prioritás. Jelenleg nincs szakma, melyben ne le­hetne elhelyezkedni Baranyá­ban. A területi szóródás és a kereseti lehetőségek természe­tesen eltérőek, nem mindig ta­lálkoznak a munkavállalók el­képzelésével. Ez a tény azon­ban nem zárja ki, sőt erősíti azt a gyakorlati komplexumot, melyben egyidejűleg van jelen a munkaerőhiány és a mun­kaerő-kereslet is. Ez mindig is így volt, csakhogy a mai fel­fokozott ritmusváltás új jelen­ség, nemcsak a munkavállaló­kat, hanem a munkáltatókat is gyakran meglepi. Baranyában 14 munkáltató jelentett be eddig tíz főnél nagyobb létszámú munkaerő­leépítést, az állam által ga­rantált és finanszírozott, meg- hosszabított felmondási idővel és elhelyezkedési támogatás­sal. Új fogalommal kell szem­benéznünk: a rövidebb (fél évet meg nem haladó), vagy hosszabb ideig tartó munka­nélküliséggel (ciklikus vagy súrlódásos, globális, vagy struk­turális). Baranyában eddig 33 fő részesült meghosszabbított felmondási, 14 fő pedig el­helyezkedési támogatásban. Nem az álláskínálattal volt a probléma, hanem a felkínált és a törvényesen járó bér kü­lönbsége tette lehetővé az ál­lami szubvenció igénybevéte­lét. Számszerűsége figyelmet sem érdemelne, mivel azonban egy tendenciának a kezdete, és a kenyérkereset személyen­ként igen nagy fontosságú, ezért nem mindennapi törődést kíván. Munkaügyi szolgáltató iro­dánk és közvetítő helyeink a felmondás alatt állókon, a munkanélkülieken kívül válto­zatlanul azoknak a rendelkezé­sére is áll, akik új, jobb, köz­ben szerzett végzettségüknek kedvezőbben megfelelő állást keresnek. Álláskínálatunk je­lenleg mintegy három-négyezer munkakörre terjed ki, kétezer nyilvántartott munkavállalóval szemben. Ez elvileg azt jelen­ti, választék is van kínálati lis­tánkon. A személyre szóló egyeztetés azonban ronthatja, de bővítheti is a lehetőségeket. Álláskínálatunk napról nap­ra, óráról órára változik, ezért kivonatosan csak azokat a munkaerő-kerésleteket soroljuk fel, melyek előreláthatólag hu­zamosabb ideig szerepelnek kínálati jegyzékeinken, így ér­telemszerűen a felsoroltakon kívül számos más lehetőséggel is találkozhat a személyesen érdeklődő. SEGÉDMUNKA: anyagmoz­gató, építőipari segédmunka, díszítő segédmunka, házfel­ügyelő-takarító, takarító, öntö­dei segédmunka. BETANÍTOTT MUNKA: fur­nérillesztő, segédápoló, kesz­tyűvarró, betonelemgyártó, pénzbeszedő, konyhai kisegítő, csillés, üzemanyagkút-kezelő, operátor, tanuló matróz (Bu­dapest). SZAKMUNKA: vájár, autó­szerelő, lakatos, vas- és fém­szerkezeti lakatos, mezőgazda- sági gépszerelő, asztalos (Szi­getvár is), bádogos, festő, ács­állványozó, növénytermesztő gépész (Szigetvár), ápolónő, gyermekápolónő, cipőgyártó, cipőfelsőrész-készítő (Komló is), áruösszeállító, élelmiszer-, hús- hentesáru-eladó, forgácsoló, tehergépkocsi-vezető, autóbusz- vezető (Siklós is), szövő, sütő­ipari szakmunkás (Komló). SZELLEMI FOGLALKOZÁSOK: gép. és gyorsíró, számlázó­gépíró, laboráns, közgazdasági csoportvezető, piackutató, kon­tírozó könyvelő, ügyvitelszerve­ző, statisztikus, gépészmérnök, üzemgazdász, szervezési cso­portvezető, elemző közgazdász, munkaügyi és bérgazdálkodási előadó (Siklós is), adószakértő, ikönyvtáros, főiskolai tanár és docens, számítóközpont-vezető, műszaki fejlesztő, vizsgálómér­nök, laborvezető-vizsgálómér­nök, épületvillamos-tervező, sta­tikus tervező, beruházó, gépé­szeti művezető, áruforgalmi előadó, úszómester, bérelszá­moló, könyvelő, útépítő műve^ zető, lerakatvezető-helyettes, építőipari technikus, árfelelős, igazgatási csoportvezető (Bere- mend), pénzügyi munkatárs (Beremend), villamos művezető (Komló), szemész főorvos (Mo­hács), gazdasági igazgatóhe­lyettes (Kecskemét) felvonó­részleg-vezető (Kecskemét). Schmidt Károly Mit érezhetett húsz éve ez az erős fizikumú, halk szavú és derűt árasztó férfi, amikor a gyárban ledolgozott tizenkilenc éve után rádöbbent: felesleges? Ma már mosolyogva emlékezik. Pedig az az időszak nem lehe­tett könnyű Hart Károlynak, hisz a nagyapjától, apjától örökölt szakmája miatt került válaszút elé: vagy marad ká­dár, de másutt, vagy új szak­mát tanulva megmarad a Pé­csi Panónia Sörgyárban. Az utóbbi lehetőség mellett dön­tött és sörfőző lett. — Sok gyerek az apja szak­máját folytatta, így tette ezt apám és én is. Amikor 1949- ben idekerültem apám mellé a sörgyár kádárműhelyébe, ál­momban sem gondoltam volna, hogy valaha végleg befellegzik a fahordóknak ... — meséli a sörfőző üzem falatnyi, ám író­asztalokkal jócskán telezsúfolt irodájában. — Apám 1938-ban került ide kádárként, és 65 éves koráig itt dolgozott. Hart Károlynak is épp elég munkát adtak a fahordók, hisz annak idején még a csapolt sör volt a kelendőbb. A hordók rongálódtak is szállítás közben, évente újra kellett belül azokat szurkozni. Művezető volt már egy éve a kádórműhelyben, amikor a gyár áttért az alumí­nium hordókra. — Mindenképpen maradni akartam a sörgyárban, hisz már 19 évem és a labdarúgás is ide kötött, a Pécsi Kinizsiben voltam balhátvéd . . . Elvégez­tem a sörfőző szaktanfolyamot. Azóta egyhuzamban három műszakban dolgozom. Faggatom a sörrel kapcsola­tos titkokról, de eleinte nem sok sikerrel. Elhárít, mondván: „Főzőberendezést kezelek, in­kább csak felügyelőféle va­gyok . . . Mindegyik sörnek meg­van a technológiája és azt be kell tartani." Azért az alapok­ba beavat. A sörgyári malom­ban megőrölt malátából víz hozzáadásával cefrét készíte­nek, hogy a keményítő át­alakuljon malátacukorrá. Ha ez kész, különválasztják a sörlevet a törkölytől, (ez utóbbi állati takarmányozásra kerül), a sörlé komló hozzáadásával 90 percig forr —, ez adja meg az ízét —, majd beállítják a Balling-fokot, és a sörlé csöveken át eljut az erjesztőbe. Ahogy mindezt el­meséli, nem akarom hinni, hogy ő csak olyan „felügyelő­féle", aki a műszakjában végig figyeli o kezelőpult műszereit, az üstöket, gombot nyom, szi­vattyút indít és mozdulataira kiürülnek vagy féltöltődnek a a siklósi márvány Dísztárgyak készítését Is tervezik Különleges helyzetben kezd­te az évet a Kőfaragó és Épületszobrászati Vállalat sik­lósi üzeme. A telepen, amely az ország legkisebb ilyen jel­legű termelőegysége, az elmúlt két év alatt jelentős változások történtek. A régiek helyét új vezetők foglalták el, s ez az egész üzem személyi állomá­nyának átformálódását is ered­ményezte. Részben cserélődést, részben pedig jelentős hozzá­állásbeli változást jelentett. A különleges helyzet harmadik összetevőjeként — igaz, ellen­tétes előjellel - az üzem ter­melését a környezetvédelmi és bányabiztonsági hatóságokkal folytatott elhúzódó tárgyalások befolyásolták. A változások összességében mégis kedvelő irányba mozdí­tották el a 150 embert foglal­koztató üzemet. Az előző évi 65 miliőt jócskán meghaladva tavaly 98 millió forint halmo­zott termelési értéket értek el. Mindezt folyamatos és egyen­letes munkával úgy, hogy 1987- ben nem emelték termékeik órát Széles skálán mozog az üzemben dolgozók tevékenysé­ge. Tavaly és *az idei év ele­jén két kitermelő egység, Ró­zsabánya és Ulágabónya szol gáltatta a feldolgozásra váró olapanyagot. Változatlan lét­számmal, folyamatosan dolgo­zott a törő-, az agglomerát- és a lapfeldolgozó üzem, de szünet nélkül akadt munkája a burkoló-építésvezető egy­ségnek is. Szükség esetén az üzemen belül szabadon ára­molhatnak a dolgozók, mindig az éppen rászoruló egység lét­számát felduzzasztva. A telep profilját az alap­anyag kitermelésén kívül a különféle burkolóanyagok elő­állításai adják. Tömbben csak burkolóbrigádja országosan a vásárolt anyag szakszerű elhe­lyezését is vállalja. A Villányi-hegység oldalában munkálkodó üzem erre az évre tervezett termelését már csak­nem teljes egészében lekötöt­ték a kőtermékek iránt érdek­lődők. Ezért nem meglepő a siklósi telep újdonsült fiatal, cmbiciózus vezetőjének, Kerécz Tamásnak az elképzelése, amely szerint idén a bérklub­tagságot is megpályázó üzem az előző évihez hasonló lé­péssel szeretne továbbfejlődni. Ennek összetevői a díszítőkőva- gyon további gyarapítása, az egyre szörongatóbb probléma­ként jelentkező technikai vál­tás, és a lehetőségeknek meg felelő termelésbővítés lehet­nek. Az üzemben erre az évre tervezik a vékonylapgyártás el­indítását. Az új gépsor terme­lésbe állításával a korábbi 3 centiméteres helyett fele olyan vastag burkolólapokat is ké­szíthetnek. Az újdonság az alapanyag gazdaságosabb föl- használásán kívül az építőipar­ban is nagy jelentőségű le­het, mivel jelentősen csökken a burkolóanyag súlya. A vékonylapgyártó gépsor el­indítása mellett, ha nem is hasonló mértékben, de az egyedi megmunkáló, dísztár­gyakat készítő üzem munkába állása is termelésnövekedést eredményezhet. Ugyancsak to­vábblépésre ad lehetőséget, ha valóra válik a siklósjaknak az a kezdeményezése, hogy hasonló profilú üzemekkel kö­zösen nyissanak új bányákat a Baranya-szerte adódó lehe­tőségeket kihasználva. Mind­emellett komoly feladatot je­lent a jelenlegi bányáik álla­gának javítása is. A termelés bővítése érdekében idén az üzem dolgozóinak létszámát is kénytelenek növelni. A sokol­dalúságot és fizikai erőt igény­lő munka miatt elsősorban erős fizikumú, középfokú vég­zettségű férfiakat és nőket al­kalmaznak. Kaszás E. ha szobrászatra alkalmas, ne­mes alapanyagot találnak, ak­kor értékesítik a követ, így a termelés nagyobb hányadát helyben meg is munkálják. Legnagyobb tételben agglo- merát burkolólapot állítanak elő. Rózsa és zöld színű anyag csak egészen ritkán akad a bányákban, ezek hiányában a legkeresettebb termékük a sik­lósi sárga márvány. Helyszűke miatt a telepen leálltak a ma­gánértékesítésről. Siklóson csak az iparvállalatokat, különböző gazdálkodó szervezeteket szo1- gálják ki, míg a magánvásár- lókhoz a Tüzépen keresztül jut­nak el az itt előállított bur­kolóanyagok. Az értékesítés egyik csatornájaként az üzem Epületlábazatokhoz készítik elő a márvány burkolólapokat Läufer László felvételei I Keresett És*rl WSm N wsm / WEßm -* w Vékony márványlapok készülnek a Breton típusú gépsoron

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom