Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-22 / 81. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli nanlo a -< J 'mV. évfolyam, 81. sióm március 22., kedd Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Több az állás mint az álláskereső (3. oldal) Sorstársak (6. oldal) Keresett a siklósi márvány (3. oldal) B megyei tanács ülése Grósz Károly munkatalálkozója egyetemi, főiskolai rektorokkal Crósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn munka- megbeszélést tartott az egyetemek, főiskolák vezetőivel. A hazai felsőoktatás tartalmi és szervezeti korszerűsítésének meggyorsítását, az egyetemek és a főiskolák képzési, működési feltételeinek lényeges javítását szolgáló, 1990-ig szóló művelődési minisztériumi program széles körű megvitatásához kapcsolódó konzultáción részt vett Radics Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Grósz Károly bevezetőjében szólt azokról a közös feladatokról, amelyek a kormány és az egyetemi, főiskolai vezetők előtt állnak a felsőoktatás továbbfejlesztése, s egyúttal az orszáq jövőjét is érintő kérdések megoldása . érdekében. Utalt arra, hogy nagy tartalék rejlik a szellemi lehetőségek maximális kihasználásában, bővített újratermelésében. Miként mondta; ez a tovább- -baladás kulcskérdése. Az eszmecserén Köpeczi Béla művelődési miniszter leszögezte: a társadalmi szükségletekhez, a tudományos fejlődéshez, a neveléshez, az oktatáshoz, annak új módszereihez illeszkedő cselekvési program kialakítására olyan pillanatban került sor, amikor a korábbinál sokkal élesebben látszanak az élet minden területén - igy a felsőoktatásban is - jelentkező ellentmondások. A hatékony munkához ilyen rövi- debb távú programra van szükség, amelyben világosan tükröződnek a megvalósítható követelmények. A csaknem hatórás konzultáción húszán mondták el véleményüket a felsőoktatás megújítását célzó programról, ajánlották hasznosításra javaslataikat, tapasztalataikat. Felszólalt: Csákány Béla, a szegedi József Attila Tudományegyetem, Csáki Csaba, a 0rsf.°?f.ier,e' '9T.Pécsett és Baranyóbon is megemlékeztek a Magyar Tanácsköztársoság kikiáltásának 69. évfordulójáról Képünkön: koszorúzás Pécsett, a Köztársaság téri Munkásmozgalmi Emlékműnél. (Tudósítás a 2. oldalon.) Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Daróczy Zoltán, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, Fodor Lajos, a Budapesti Műszaki Egyetem, Fülöp József, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Fieil Bálint, a Veszprémi Vegyipari Egyetem, Horn Miklós, a Kereskedelmi és VendégJátóipari Főiskola, lit- vánli Csaba, a Testnevelési Főiskola, Kazimir Károly, .a Színház- és Filmművészeti Főiskola, Kiscelli László, a győri Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, Kovács Ferenc, az Állatorvos-, tudományi Egyetem, Kovács Ferenc, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, Ormos Mária, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem, Petrasovits Imre, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Krajcsovszki József, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, Somogyi Endre, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Szilárd János, b szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Szűcs László, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, 7a- mássy István, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, valamint Ujlalussy József, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektora. Grósz Károly vitaösszefoglalójában hangsúlyozta: a találkozó is kifejezte, hogy lassan kialakul a nemzeti egység hazánkban a tekintetben, hogy a világban végbemenő minőségi megújulás az egész magyar társadalomtól új szellemiséget, magatartást, tetteket követel meg. Ez a nemzeti léptékű, egyre terebélyesedő felismerés ma a politikai helyzet egyik legizgalmasabb, s ugyanakkor a jövő szempontjából az egyik legmegnyugtatóbb jelensége. Ha országunk talpon akar •maradni, fejlődni akar —, márpedig akar —, akkor fel kell zárkóznia ehhez a minőségi fordulathoz, S mindent el kell követnie, hogy belső és külső lehetőségeit maximálisan kihasználja a szinten maradás érdekében. Ennek az egyik legfontosabb eszköze a szellemi tudás, az ismeret, az a szellemiség, amely felhalmozódott az országban. Sok múlik azon — hangsúlyozta —, hogy a szellemi munka becsülete, az oktatás, a tudomány hol helyezkedik el az ország életében. Éppen ezért vissza kell adni a tudás rangját, tekintélyét. Nemcsak gazdasági, hanem fontos politikai kérdés is, hogy a felnövekvő nemzedék hisz-e abban, hogy képes saját sorsát formálni, irányítani, befolyásolni, mert a jövőt csak több tudással, szorgalommal, munkával lehet tovább alakítani. A miniszterelnök végül kijelentette: bár tapasztalható az országban pesszimizmus, kiábrándultság, félelem a jövőtől, ugyanakkor azonban kibontakozik a cselekvési készség, a tenniakarás. A dolgozók döntő többsége nem a rendszer ellen, hanem a rendszerért, egy szebb jövőért kíván ezután is dolgozni. Sevardnadze Washingtonban Nagyon határozottan és elszántan kell dolgoznunk, hogy Reagan elnök moszkvai útját ugyanolyan nagy fontosságúvá tegyük, mint amilyen Mihcil Gorbacsov washingtoni látogatása volt — jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Washingtonban. Sevardnadze vasárnap délután érkezett meg az amerikai fővárosba, ahol kedden kezdi meg tanácskozásait George Shultz amerikai külügyminiszterrel, A szovjet politikust várhatóan szerdán fogadja Rónáid Reagan elnök. Lehetséges, hogy a kül- ügyminjszterek már most megállapodnak Reagan elnök moszkvai látogatásának véqleges időpontjában. Áttekintik a szovjetamerikai találkozók napirendjén immár rendszeres- ■ sé vált négy kérdéscsoportot: a leszerelési tárgyalások, a regionális kérdések, a kétoldalú kapcsolatok témakörét és az emberi jogok érvényesítésének kérdéseit. (Folytatás a 2. oldalon) Németh Károly fogadta a magyar baráti társaságok vezetőit Németi, Károly, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn az Országházban fogadta a külföldön működő magyar baráti társaságok vezetőit, akik négy kontinens 21 baráti társasága képviseletében a Nemzetközi Kulturális Intézet ötnapos rendezvénysorozatán tartózkodnak hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón — amelyen részt vett Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke - Németh Károly üdvözlő beszédében hangsúlyozta a baráti társaságok szerepét, egymás népeinek, országa életének jobb megismerésében, ezáltal az enyhülési folyamat előrevitelében. Eszmecsere a tanácsülés szünetében A pedagógusok helyzete Baranyában Tanácsrendelet a nemzetiségi Jogokról A Baranya Megyei Tanács tegnapi ülésén Horváth Lajos tanácselnök vezetésével'megvitatta a pedagógusok megyei helyzetéről és a művelődési osztály munkájáról szóló előterjesztést és határozati javaslatokat, tanácsrendeletet alkotott „a nemzetiségi jogok érvényesülésének elömozditásáról'’, kiegészítette szervezeti és működési szabályzatát, bizottsági tagokat választott meg, időközi választások kitűzéséről és más szervezeti kérdésekről döntött. rányait, elismerve, hogy ennek negvalósítására a feltételek na nem adottak. Elmondta, rogy szó van a pedagógusok >érhelyzetének további javító- árór és megerősítette az isko- ák gazdasági önállóságának ontosságát. Közölte, hogy zeptembertől magasabb alep- izetéssel- állhatnak munkába i pályakezdő pedagógusok. Az előterjesztés összefoglaló- ában Fischer János elmondta, íogy jelenleg 26 baranyai kis- :özségben adottak a feltételek irra, hogy visszaállítsák a negszüntetett kisiskolákat. Szólt :rról, hogy ezt megtárgyal- ák a falvak elöljáróival is. A megyei tanács testületé a jedagógusok helyzetéről és a nűvelődési osztály munkájáról ;zóló beszámolókat egyhangú. ag elfogadta. Úttörő szerepre vállalkozott ] Boranya Megyei Tanács, zmikor tanácsrendeletet alko- ott „a nemzetiségi jogok ér- rényesülésének előmozdításáéi". Az előterjesztéshez Ionos lózsel, a Nemzetiségi Bi- rottság elnöke fűzött értelmező áegészitéseket, majd dr. Ádám (Folytatás az 5. oldalon.) Megemlítette a demográfia hullám által okozott sorozatos problémákat; a túlzsúfoltságot a szaktanárhiányt. Kiemelte hogy a tudás presztízse nerr éri el a megfelelő szintet hazánkban, a diákok pedig nerr mindig motiváltak a tanulásban. Kitért arra, hogy a GA MESZ-ek tevékenységének fe lülvizsgálatával is meg kel tenni mindent az iskolák gaz dasági önállóságáért. Utalt ar ra is, hogy az iskolák fejlesz tése, a jelenlegi helyzet meg változtatása hosszabb folya mat. Ebből következően a kü lönböző oktatási intézményei nem egyszerre- jutnak el majc a kívánt szintre. Szót kért a tanácskozásor Gazsó Ferenc művelődési mi niszterhelyettes is. Kiemelte: c kormány meghatározta a köz oktatás fejlesztésének legföbt Jól ismert, évek óta hangoztatott problémákat és örömöket sorol fel elemző, részletes anyagában a pedagógusok helyzetével foglalkozó előterjesztés. Baranya 296 településén 462 alap. és középfokú oktatási intézmény működik, ezekben 7589 pedagógus és 3749 technikai alkalmazott dolgozik. A pedagógusok 1986. évi átlagbére 5800, a vezetőké 8600 torint körül alakult. Ez — mint az ülésen kiderült — mintegy 15 százalékkal alacsonyabb, mint már értelmségi rétegek átlaga. Baranya általános iskoláiban 1987-ben több mint kétszázötven képesítés nélküli pedagógust foglalkoztatnak. Túlnyomó többségük továbbtanul. Az ismertetett arányszóm jobb az országos átlagnál. Az előterjesztés több más értékes megállapítása közül azérí szükséges ezeket az adatokat ismertetni, mert Fischer János művelődési osztályvezető szóbeli kiegészítése után éppen a tanárlétszám alakulásáról, a keresetekről, a képesítés nélküliek munkájáról és az aprófalvakból jó néhány éve alapvetően téves döntés miatt megszüntetett kisiskolákról szóltak a képviselők. A művelődési tárcától elvont költség- vetési juttatások, a különböző településeken működő iskolák sokszor szükségszerűen nem azonos körülményei, az értelmiségi léthez szükséges olap- vető feltételek hiánya képezték a vitában résztvevők másik nagy csoportjának véleményét. ‘Másrészről többször elhangzott, hogy ma is vannak lelkes, igazi pedagógusok, nem is kis számban. Három dologban jelölte meg az előterjesztéshez kapcsolódó hozzászólásában a főbb problémákat Takács Gyula, a megyei tanács általános elnök- helyettese. Szólt arról, hogy szükség lenne az oktatás tartalmi megújítására, ugyanakkor ehhez a feltételek közül igen sok pillanatnyilag nem adott.
